Eljárás : 2014/2967(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0315/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0315/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 27/11/2014 - 10.6
CRE 27/11/2014 - 10.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0069

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 150kWORD 75k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0311/2014
25.11.2014
PE539.038v01-00
 
B8-0315/2014

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról (2014/2967(RSP))


Jörg Leichtfried, Evelyn Regner, Patrizia Toia, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Vilija Blinkevičiūtė az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról (2014/2967(RSP))  
B8‑0315/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatával foglalkozó, a közelmúltban megrendezett nyilvános konzultációra és a kapcsolódó felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezetére,

–       tekintettel a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a hatásvizsgálatok – a jogalkotás korai szakaszában alkalmazott eszközként – kulcsszerepet játszanak az uniós döntéshozatali folyamatban, és arra szolgálnak, hogy átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott információt nyújtsanak a megoldandó probléma jellegéről, az uniós fellépés hozzáadott értékéről, valamint az egyes szakpolitikai megoldási lehetőségek esetleges gazdasági, szociális, környezeti és az egészségügyi következményeiről és a polgárok alapvető jogaira gyakorolt hatásáról;

B.     mivel a Lisszaboni Szerződés horizontális szociális és környezetvédelmi klauzulákat tartalmaz (az EUMSZ 9. és 11. cikke), amelyeket figyelembe kell venni az uniós politikák és tevékenységek meghatározása és végrehajtása során, és amelyekhez a javasolt jogszabályok szociális és környezetvédelmi hatásainak mélyreható elemzése szükséges;

C.     mivel a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az alapjogi charta jogilag egyenrangúvá vált az európai uniós szerződésekkel, és mivel a hatásvizsgálatok során mindig ellenőrizni kell a jogszabályok és az alapvető jogok összeegyeztethetőségét;

D.     mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató kiemelt szerepet biztosít a Bizottság Főtitkárságának és a Hatásvizsgálati Testületnek annak elhatározása tekintetében, hogy az adott kezdeményezés esetén szükség van-e hatásvizsgálatra;

E.     mivel a Hatásvizsgálati Testület a hatásvizsgálatok központi minőségellenőrző pontjaként jelentős szerepet tölt be;

F.     mivel az útmutató rendelkezik arról, hogy a hatásokat ahol csak lehet számszerűsítsék; mivel miközben a vállalkozások számára jelentkező rövid távú költségeket általában számszerűsíteni lehet, a szabályozási intézkedések hosszú távú hasznát gyakran nem lehet pénzben kifejezni (például az egészségvesztés csökkentése, az ökoszisztémák fenntartása); mivel ezért a számszerűsítéshez minden lehetséges esetben való ragaszkodás strukturális aszimmetriát idéz elő, amely a társadalmi és környezeti haszonnal szemben olyan, egyszerűbben számszerűsíthető tényezőket helyez előtérbe, mint a gazdasági szereplők költségei, és ezáltal nem veszi figyelembe kellő mértékben az összességében jelentkező társadalmi költségeket és hasznot, különösen pedig a társadalmi és a környezeti költségeket és hasznot;

G.     mivel az uniós szabályozás egyszerűsítését oly módon kell végrehajtani, hogy továbbra is biztosított legyen az uniós munka-egészségügyi és munkabiztonsági előírások teljes körű betartása, az Unióban előírt munkavállalói jogok, valamint az uniós környezetvédelmi jogszabályokban foglalt elvek és célkitűzések teljes körű tiszteletben tartása;

H.     mivel a valódi független hatásvizsgálat különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében, amelyek számára méretüknél fogva gyakran nagyobb nehézségekkel jár az új jogi és közigazgatási követelményeknek való megfelelés, mint a nagyvállalatok számára, és amelyek kevésbé tudnak előzetesen felkészülni a szabályozási változásokra;

I.      mivel a „gondolkozz először kicsiben” elv célja a kkv-k érdekeinek a politikaformálás kezdeti szakaszaiban való figyelembevétele, a jogalkotás kkv-barát jellegének növelése érdekében; mivel számos eszköz áll rendelkezésre az elv hatékony végrehajtásának biztosítására, beleértve a kkv-teszt alkalmazását a soron következő jogalkotási javaslatok esetében;

Hatókör

1.      üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett a hatásvizsgálati útmutató rendszeres felülvizsgálata mellett a hatásvizsgálati módszertan javítása érdekében; felhívja a Bizottság annak biztosítására, hogy a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat azonos mélységben értékeljék; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a minőségi értékeléseket teljes mértékben figyelembe vegyék, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a strukturális aszimmetria, amely az egyaránt fontos társadalmi és környezeti haszonnal szemben olyan, egyszerűbben számszerűsíthető tényezőket helyez előtérbe, mint a gazdasági szereplők költségei; üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy értékelje az alapvető jogokkal való összeegyeztethetőséget;

2.      úgy véli, hogy a Bizottságnak fenn kell tartania azt a jelenlegi megközelítését, hogy hatásvizsgálatra terjeszt olyan kezdeményezéseket, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumok legalább egyikének:

–  a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában szereplő jogalkotási javaslatok;

–  Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában nem szereplő, egyértelműen azonosítható gazdasági, társadalmi és környezeti hatással járó jogalkotási javaslatok;

–  azok a nem jogalkotási kezdeményezések, amelyek a jövőre szóló szakpolitikákat határoznak meg (például fehér könyvek, cselekvési tervek, kiadási programok és a nemzetközi megállapodásokhoz készült tárgyalási iránymutatások);

–  jelentős jóléti hatással járó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok;

3.      meggyőződése, hogy a hatásvizsgálatok valamennyi uniós intézményen belül a döntéshozatal támogatásának fontos eszközei és fontos részei a szabályozás javítása folyamatának; úgy véli azonban, hogy a hatásvizsgálatok nem helyettesíthtik a politikai értékelést és határozatokat, és nem szabad őket a szakpolitikák közérdek által vezérelt kialakításának akadályozására felhasználni;

4.      várakozással tekint az új Bizottság pontosítására, hogy hogyan kívánja folytatni a hatásvizsgálati útmutatója felülvizsgálatát, annak érdekében, hogy ezt a megközelítést jobban figyelembe vehesse a Bizottság REFIT-re vonatkozó közelmúltbeli közleményével kapcsolatos álláspontja kialakítása során, a Parlament ebben az összefüggésben kialakított álláspontjának sérelme nélkül;

5.      hangsúlyozza, hogy a szabályozás egyszerűsítése (REFIT) nem szolgálhat ürügyül a munkavállalók biztonságára és jólétére vagy a környezetvédelemre vonatkozó jelentős célkitűzések gyengítésére; figyelmeztet arra, hogy a kkv-kra nehezedő terhek csökkentésének ürügyén nem szabad támogatni semmilyen deregulációs menetrendet; kéri a Bizottságot, hogy ne engedjen ambícióinak szintjéből, és felszólítja, hogy ne kockáztassa a közérdekeket szolgáló, például környezetvédelmi, szociális, egészségügyi és biztonsági előírásokkal kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseket;

6.      emlékeztet arra, hogy az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport szakszervezeteket és a fogyasztók jogait, egészségügyi és környezetvédelmi szervezeteket képviselő négy tagja elhatárolta magát a munkacsoport 2014. október 14-én ismertetett megállapításaitól, és különvéleményt tett közzé; megjegyzi, hogy a kkv-kat képviselő szervezetek is kritikát fogalmaztak meg a magas szintű munkacsoport több megállapításával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy ezt megfelelően vegye figyelembe, és fordítson figyelmet az eljárásban résztvevő valamennyi édekelt fél által megfogalmazott aggodalmakra;

7.      határozottan ellenzi az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy külső, a szabályozás javításával foglalkozó, magas szintű tanácsadó szervet az uniós intézményeken kívül, amely a javaslatokkal járó szabályozási terheknek, a megfelelés költségének, a szubszidiaritás és az arányosság tiszteletben tartásának, a jogalap megválasztásának értékeléséért lenne felelős, javaslatot tenne a szabályozás javítását célzó kezdeményezésekre, valamint ellenőrizné az uniós jog nemzeti szinten való végrehajtását; úgy véli, hogy ez a lehetőség súlyos legitimitási és kormányzási kérdéseket vet fel és nagy mértékben aláásná a Bizottság szerepét és legitimitását; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy az átfogó és kiegyensúlyozott hatásvizsgálatok elvégzése felelősségének az Európai Parlament szisztematikus ellenőrzése mellett a Bizottság hatáskörében kell maradnia;

Hatásvizsgálati Testület

8.      mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete nem határozza meg egyértelműbben a Hatásvizsgálati Testület hatásvizsgálati eljárásban betöltött szerepét; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság ismét fontolja meg ezt a hiányosságot, és a Parlamentnek való válaszadáskor új felülvizsgált iránymutatásokban világosabban határozzon meg a Hatásvizsgálati Testülethez kapcsolódó új eljárásokat, valamint ahhoz, hogy a hatásvizsgálatot igénylő valamennyi kezdeményezéshez legyen szükség a Hatásvizsgálati Testület pozitív véleményére;

9.      ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság egyértelműen meghatározza a Hatásvizsgálati Testülettel kapcsolatos eljárásokat; meggyőződése, hogy a Hatásvizsgálati Testületnek továbbra is a Bizottságon belüli független minőségellenőrzési testületként kellene működnie, és kéri, hogy erősítsék meg a testület függetlenségét; kéri, hogy a Hatásvizsgálati Testület összetétele tükrözze, hogy a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdések azonos mértékben relevánsak; úgy véli, hogy a hatásvizsgálatok végső eredményének és a minőségellenőrzésnek az európai uniós intézmények hatáskörében kell maradniuk; javasolja, hogy a Hatásvizsgálati Testület közvetlenül a szabályozás javításáért felelős alelnöknek jelentsen;

10.    hangsúlyozza, hogy a Hatásvizsgálati Testület tagjainak függetlennek kell lenniük és az Európai Parlament ellenőrzése alatt kell állniuk, annak elkerülése érdekében, hogy azonos szereplők töltsék be mind a birói, mind az esküdtszéki szerepet;

Kkv-teszt

11.    emlékeztet rá, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011-es felülvizsgálatakor a Bizottság sajnálatosnak tartotta, hogy csak nyolc tagállam épített be a kkv-tesztet a nemzeti döntéshozatali eljárásába; üdvözli, hogy a felülvizsgálat során a Bizottság egyértelműen elkötelezte magát a kkv-teszt megerősítése mellett; sajnálja ugyanakkor, hogy e kijelentések ellenére a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezete még csak nem is említi a kkv-teszteket; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a tagállamokat, hogy a kkv-politikát menetrendjeik részévé tegyék;

12.    úgy véli, hogy a kkv-tesztet, a célravezetőségi vizsgálatokat és a versenyképességi teszteket nem különálló folyamatokként kellene elképzelni, hanem egy átfogó hatásvizsgálat részeiként, amely kiegyensúlyozottan méri valamennyi aspektust (pl. a gazdasági, szociális és környezeti tényezőket), és nemcsak a költségek, hanem a társadalmi előnyök és az új piacok elérésére való képesség felmérésre is törekszik; úgy véli, hogy ezek a folyamatok nem áshatják alá a jogszabályok hatékonyságát, és nem hozhatnak létre további bürokratikus akadályokat;

13.    kéri, hogy kkv-tesztet őrizzék meg annak értékelése érdekében, hogy a kkv-kat milyen hatások érik a szabályozási cikluson belül, különösen a nagyvállalatokhoz képest; úgy véli azonban, hogy a mikrovállalkozások alapértelmezés szerinti mentesítése nem a megfelelő megközelítés; támogatja a hatásvizsgálatok során a kkv-knak biztosított kiigazított intézkedések és enyhébb szabályozás megfontolását, amivel igazolni lehetne, hogy ezek nem akadályozzák a jogszabály hatékonyságát, és a mentességek vagy az enyhébb szabályozás nem segítik elő a megosztottságot és nem akadályozzák a kkv-k belső piachoz való hozzáférését; úgy véli továbbá, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a javasolt szakpolitikák és rendelkezések megvédjék a kkv-kat a nagyobb piaci szereplők versenyellenes gyakorlataitól;

14.    ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten hajtsanak végre adminisztratív egyszerűsítést a kkv-k vonatkozásában az uniós irányelvek nemzeti jogba való megfelelő átültetése révén; hangsúlyozza, hogy a tagállamok maguk alakíthatják ki a nemzeti szabályozást abban az esetben, ha az Unió csak minimumszabályokat fogadott el; emlékeztet arra, hogy az utólagos hatásvizsgálatok semmiképp sem helyettesíthetik a Bizottságra a „szerződések őreként” háruló azon kötelezettséget, hogy hatékonyan és időben ellenőrizze az uniós jog tagállamok általi végrehajtását;

15.    úgy véli, hogy a kkv-k álláspontját fokozottabban figyelembe kellene venni a jogalkotási folyamatok során, így például a szabványosítással, szellemi tulajdonnal, kutatás- és innovációfinanszírozással vagy közbeszerzéssel kapcsolatos jogalkotásban; sajnálja, hogy a Tanács nem hajlandó nagyobb mértékben figyelembe venni a kkv-k szükségleteinek a jogszabályok elfogadása során;

16.    felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a beruházásra, az innovációra és a munkahelyteremtésre gyakorolt hatásokra;

Hatásvizsgálatok a Parlamentben

17.    kéri, hogy a Parlament – elsősorban bizottsági szinten – szisztematikusan és a lehető legkorábban elemezze a Bizottság által elkészített hatásvizsgálatokat;

18.    emlékeztet a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására, amelyben felszólít Parlament már meglévő, saját hatásvizsgálati eszközének következetesebb alkalmazására; emlékeztet arra, hogy a Hatásvizsgálatok Osztálya már hatásvizsgálatok elvégzésének eszközként rendelkezésre áll; úgy véli, hogy a parlamenti hatásvizsgálatok igénybevétele hasznos lehet az eredeti Bizottsági javaslatokhoz képesti érdemi változtatások/módosítások elfogadása előtt;

°

°       °

19.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

 

(1)

HL C 380 E., 2012.12.11., 31.o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat