ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az európai uniós acélágazatról: a munkavállalók és az ipar védelme
10.12.2014 - (2014/2976(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Antonio Tajani, Tokia Saïfi, András Gyürk, Massimiliano Salini, Françoise Grossetête, Ivo Belet, Anne Sander, Philippe Juvin, Nadine Morano, Pilar del Castillo Vera, Lara Comi, Claude Rolin, Andor Deli, Elisabeth Morin-Chartier, Angélique Delahaye, Elisabetta Gardini, Frank Engel, Markus Pieper, Herbert Reul, Fulvio Martusciello, Jerzy Buzek, Lambert van Nistelrooij, Wim van de Camp, Siegfried Mureşan, Esther de Lange, Franck Proust, Constance Le Grip, Angelika Niebler, Viviane Reding, Remo Sernagiotto, Salvatore Cicu, Othmar Karas, Jeroen Lenaers, Vladimir Urutchev, Paul Rübig, Lorenzo Cesa, Maria Spyraki, Annie Schreijer-Pierik, Francesc Gambús, Raffaele Fitto a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0352/2014
B8‑0356/2014
Az Európai Parlament állásfoglalásra irányuló indítványa az európai uniós acélágazatról: a munkavállalók és az ipar védelme
Az Európai Parlament,
– tekintettel arra, hogy az EUSZ gyökerei az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésig nyúlnak vissza,
– tekintettel az acélipari cselekvési tervről szóló, a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2013. június 11-i bizottsági közleményre (COM(2013)0407),
– tekintettel a „Helyzetjelentés a »Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében« című, 2013. június 11-i bizottsági közlemény (COM(2013) 407) végrehajtásáról” szóló 2014. június 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0215),
– tekintettel a „Cselekvési terv a versenyképes és fenntartható európai acélipar érdekében” című, 2014. február 4-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az acéliparról, valamint az Unióban tevékenykedő vállalatok szerkezetalakításáról, áttelepítéséről és bezárásáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Tanács 2014. március 21-i és 2014. október 24-i következtetéseire,
– tekintettel az Acciai Speciali Terni (AST) olasz acélművel kapcsolatosan a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000087/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az acélipar alapvető fontosságú az európai növekedés és jólét szempontjából, továbbá mivel válságban van az acélágazat;
B. mivel az Európai Unió egyik célkitűzése az acélipar támogatása, valamint versenyképessé tétele és felkészítése arra, hogy megfeleljen a változó európai és Európán kívüli piaci feltételeknek;
C. mivel az európai acélipar jelentős keresletcsökkenésnek van kitéve, ami a munkahelyek és a versenyképesség folyamatos elvesztésével jár;
D. mivel az Európai Unió egészének érdeke az iparának alapvető összetevőit adó tevékenységek megőrzése, valamint az energiaellátás biztonságának belső termelés révén történő garantálása;
E. mivel az acélipar kulcsszerepet játszik az európai gazdaságban, és mivel a versenyképes európai acélipar sok alapvető ipari ágazat fejlődésének és értékteremtésének gerincét adja;
F. mivel az ágazat egyrészt erős versenyhelyzetnek van kitéve a globális piacon, főleg az eltérő szabályozással és normákkal működő nem uniós országok részéről, másrészt nehezen fér hozzá a nyersanyagokhoz és magasabb költségekkel szembesül;
G. mivel az európai acélipar fontos munkáltató, amely közvetlenül 350 000, a kapcsolódó iparágakban – többek között az újrahasznosítási szállítási láncban – pedig több millió munkahelyet biztosít;
H. mivel hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt években az acélipar kihívásokkal nézett szembe a szerkezetátalakítások és az ágazati egyesülések tekintetében;
I. mivel a jelenlegi válság rendkívüli szociális nehézségeket állít az érintett munkavállalók és régiók elé, és mivel a szerkezetátalakításban részt vevő vállalatoknak társadalmilag felelős módon kell eljárniuk, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sikeres szerkezetátalakítás nem hajtható végre megfelelő szociális párbeszéd nélkül;
J. mivel a csúcstechnológiai iparágakra – köztük az acéliparra – a technológiai szaktudás modelljeiként tekintenek, ezért megvédésük érdekében azonnali cselekvésre van szükség, megelőzendő az Unió területén kívülre történő áthelyezésüket;
1. kéri a Bizottságot, hogy mihamarabb nyújtson világos tájékoztatást az európai acéliparban végbemenő jelentős változásokról; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság szorosan kísérje figyelemmel a jelenleg zajló folyamatokat az ipari örökség és az érintett munkaerő megóvása érdekében;
2. emlékeztet arra, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a Bizottság jogosult az európai acéliparban végbemenő változások okozta gazdasági és társadalmi hatások kezelésére;
3. felkéri a Bizottságot, hogy körültekintően mérlegelje az acélipar támogatását szolgáló közép- és hosszú távú kezdeményezéseket;
4. úgy véli, hogy a Bizottság részéről nagyobb fontosságot kell tulajdonítani az iparpolitikának annak érdekében, hogy fellendítse az európai ipar versenyképességét a globális piacon és ténylegesen egyenlő versenyfeltételeket teremtsen;
5. úgy véli, hogy az európai gazdaság talpra állása az erősebb gyáriparon is múlik, amelyben az acél kulcsszerepet játszik, valamint hogy a kutatás és innováció terén végrehajtott beruházások alapvető fontosságúak a megújításához; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban az innovatív termelési folyamatokba és az energiahatékonyságba való beruházás szükségességét, és hogy ehhez különböző uniós alapok állnak rendelkezésre, többek között az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA);
6. üdvözli és teljes mértékben támogatja az acéliparra vonatkozóan a Bizottság által 2013 júniusában benyújtott cselekvési tervet, valamint az azt követő 2014. júniusi szolgálati munkadokumentumot a cselekvési terv végrehajtásáról; úgy véli azonban, hogy tekintettel a válság elhúzódására, a cselekvési terv végrehajtásáról évente kellene éves jelentést készíteni annak érdekében, hogy építeni lehessen az elmúlt év pozitív eredményeire és fennmaradjon a meglévő lendület;
7. üdvözli és rendkívül fontosnak tarja az acélipari kérdésekkel foglalkozó magas szintű csoport üléseit; felszólít a rendszeresebb ülésekre és arra, hogy a regionális és helyi önkormányzatok szorosabban vegyenek részt a folyamatban, továbbá a tagállamok legjelentősebb érintett szereplői közötti együttműködés, információcsere és bevált gyakorlatok átadásának ösztönzése érdekében támogassák és szorgalmazzák az acélipari vállalatoknak otthont adó európai régiók részvételét az acélipari kérdésekkel foglalkozó magas szintű csoport munkájában;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen hívja össze az acélipari kérdésekkel foglalkozó magas szintű csoportot – a korábbiakhoz hasonlóan a Parlament részvételével – azért, hogy megtárgyalják a legfontosabb és legsürgetőbb bezárási vagy szerkezetátalakítási eseteket az EU-ban;
9. felszólítja a Bizottságot, hogy – mivel az acélágazatot érintő néhány kérdés más energiaintenzív iparág számára is lényeges – szervezzen évente tematikus üléseket más energiaintenzív iparágak képviselőivel, amelyeken többek között megvitatnák a versenypolitika, a kereskedelempolitika, az energiapolitika vagy az éghajlat-politika témakörét;
10. felszólítja a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges vagy lehetséges, megfelelő időben tartsa meg a magas szintű csoport üléseit ahhoz, hogy az azokon elért eredményeket felhasználhassák a Versenyképességi Tanács megbeszélésein;
11. kéri a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az energiaköltségek közép- és hosszú távú csökkentésére, különösen az olyan energiaintenzív iparágak, mint az acélágazat esetében; újólag megerősíti a stabil, versenyképes és megfizethető árakat garantáló uniós belső energiapiac fontosságát, és felszólítja a tagállamokat, hogy sürgősen véglegesítsék a piac létrehozását;
12. hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az EU versenyszabályait, amelyek sok esetben már elavultak lehetnek és nem tükrözik a változó globális környezetet; rámutat, hogy számos termelési területen a verseny már nem az EU-n belül zajlik, hanem kívülről érkezik, és a földrajzi kiterjedés már nem korlátozódik az EGK-ra, ami további kedvezőtlen hatással van az uniós acélágazatra, amely lassan-lassan elveszti legkorszerűbb acélműveit, mint az AST (Acciai Speciali Terni) acélművet;
13. felszólítja a Bizottságot, hogy teljes körűen kövesse nyomon az olyan európai acélművek helyzetét, mint Gandrange, Florange, Elefsina, Magnesia, Thessaloniki, Liège, Dunaújváros, Galați, Schifflange, Piombino, Câmpia Turzii, Rodange, Oțelu Roșu, Taranto, Trieste, Silesia, Reșița, Târgoviște, Călărași, Hunedoara, Buzău, Brăila, Borlänge, Luleå, Ijmuiden és Oxelösund, amelyek esetében számos európai „drágakövet” bezártak vagy eladtak a globális versenytársaknak;
14. felszólítja a Bizottságot, hogy – ahogy azt a Parlament már számtalanszor kérte – szorosan kövesse nyomon az Acciai Speciali Terni (AST) acélművel kapcsolatos jövőbeni fejleményeket annak biztosítása érdekében, hogy a rozsdamentesacél-ágazat versenyképessége és az ágazat által biztosított foglalkoztatás ne kerüljön veszélybe;
15. felszólítja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a vonatkozó uniós alapokat, mint az Európai Globalizációs Alapot (EGA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA), továbbá a szakpolitikai eszközöket az alkalmazkodás szociális költségeinek enyhítése és annak biztosítása érdekében, hogy megtartsák és továbbfejlesszék a megfelelő szakmai készségeket az ágazat jövőbeli versenyképessége érdekében;
16. felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa és az acélipari cselekvési tervben javasoltaknak megfelelően sürgősen hajtsa végre a SustSteel-kezdeményezést, amely a Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága teljes körű támogatását élvezi; úgy véli, hogy ez az EU-n kívüli versenytársakkal való versenyzés pozitív módja lenne, és megmutatná, hogy az uniós acélipari termékek a nem uniós termékekhez képest magasabb szintű szociális, környezetvédelmi és gazdasági normáknak felelnek meg, mivel ez kiemelné az uniós acéltermelők munkájának minőségét, illetve megkönnyítené a termékminőség iránt elkötelezett fogyasztókkal való kapcsolatokat;
17. felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon átfogóbb megközelítést az acélágazat tekintetében, és biztosítsa az ipari versenyképesség szempontjainak erőteljesebb érvényre jutását az EU valamennyi szakpolitikai területén;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0069.