Eljárás : 2014/2965(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0008/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0008/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0011

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 147kWORD 89k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0008/2015
12.1.2015
PE545.688v01-00
 
B8-0008/2015/rev.

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))


Knut Fleckenstein, Victor Boștinaru, Richard Howitt, Tonino Picula, Liisa Jaakonsaari, Ana Gomes, Pier Antonio Panzeri, Ioan Mircea Pașcu, Kati Piri, Goffredo Maria Bettini, Neena Gill, Alessia Maria Mosca, Miroslav Poche, Michela Giuffrida, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Sorin Moisă, Nicola Caputo, Andi Cristea, Miltiadis Kyrkos, Tanja Fajon, Javi López, Victor Negrescu, Jeppe Kofod, Viorica Dăncilă, Zigmantas Balčytis, Arne Lietz, Afzal Khan, Tibor Szanyi, Boris Zala az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az ukrajnai helyzetről (2014/2965(RSP))  
B8‑0008/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseire,

–       tekintettel az EU–Ukrajna Társulási Tanács 2014. december 15-i első ülésének eredményére;

–       tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosságának az emberi jogok ukrajnai helyzetéről szóló 2014. december 15-i 8. jelentésére és az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatalának (OCHA) Ukrajnáról szóló 2014. december 26-i 22. számú helyzetjelentésére,

–       tekintettel a Tanács 2014. november 17-i következtetéseire,

–       tekintettel az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseire,

–       tekintettel Ukrajna elnökének, az Európai Tanács elnökének és az Európai Bizottság elnökének a társulási megállapodás ideiglenes alkalmazásának megkezdése alkalmából kiadott 2014. október 31-i közös nyilatkozatára,

–       tekintettel a nemzetközi választási megfigyelő missziónak az ukrajnai előrehozott parlamenti választásokra vonatkozó előzetes megállapításait és következtetéseit tartalmazó 2014. október 27-i közleményére, valamint az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő missziójának 2014. december 19-i végleges jelentésére;

–       tekintettel az ukrajnai helyzetről szóló legutóbbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel a 2014. szeptember 5-i minszki jegyzőkönyvre és a 2014. szeptember 19-i minszki memorandumra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel Ukrajna továbbra is súlyos politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági kihívásokkal néz szembe; mivel a kelet-ukrajnai konfliktus súlyos akadályt jelent az ország stabilizálódása, fejlődése és jóléte szempontjából;

B.     mivel a 2014. szeptember 5-én kihirdetett tűzszünet és annak decemberi megújítása ellenére Ukrajna keleti részén a harcok folytatódnak, bár a korábbinál kisebb léptékben; mivel az ENSZ becslései szerint a halálos áldozatok száma 4750 fölé emelkedett, a konfliktus miatt Ukrajnában több mint 610 000 ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, és csaknem 600 000 ember menekült a szomszédos országokba, többségében Oroszországba;

C.     mivel az illegális orosz alakulatok részleges visszavonását követően az EBESZ megfigyelői novemberben ismét megerősítették, hogy az orosz-ukrán határon azonosító jelzés nélküli csapatok haladtak át jelentős mennyiségű nehézfegyverzettel; mivel a minszki jegyzőkönyv egyik alapvető rendelkezése, hogy a jogellenes katonai alakulatokat, katonai eszközöket, harcosokat és zsoldosokat ki kell vonni Ukrajna területéről;

D.     mivel az ukrán hatóságok 2014. október 26-án előrehozott parlamenti választásokat tartottak a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban; mivel ezzel szemben a Donyeckben és Luhanszkban kikiáltott „népköztársaságokban” 2014. november 2-án tartott „parlamenti és elnökválasztások” sértik az ukrán alkotmányt, valamint a minszki jegyzőkönyv betűjét és szellemét, így jogellenesnek és illegitimnek tekintendők; mivel a szóban forgó választások megtartása hátráltatta a békefolyamatot és a megbékélést;

E.     mivel a humanitárius helyzet a Donyec-medence térségében továbbra is aggasztó; mivel a humanitárius segélyszervezetek célterületekhez való hozzáférése továbbra is korlátozott, és a belső menekültek jelentős problémákkal szembesülnek; mivel a polgári lakosság szenvedése a téli időszakban fokozódik; mivel a humanitárius vészhelyzet elkerüléséhez több nemzetközi segítségnyújtásra van szükség;

1.      sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten továbbra is sérülnek a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog, és a belső menekültek száma a tűzszünet szeptember 5-i bejelentése óta jelentősen emelkedett; elítéli az erőszakos eltűnések, a kínzás és a rossz bánásmód minden előfordulását, és kitart amellett, hogy a kazettás lőszerek városokban és falvakban való használatáról szóló beszámolókat alaposan ki kell vizsgálni; felhívja az ukrán kormányt, valamint a Donyeck és Luhanszk keleti régióiban dúló harcokban érintett valamennyi felet, hogy hajtsák végre az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának ajánlásait; üdvözli a belső menekültekről szóló, régóta várt törvény elfogadását, amely rendelkezéseket tartalmaz a regisztrált belső menekültek számára nyújtandó szociális támogatásra és védelemre vonatkozóan, valamint azt a döntést, hogy az európai polgári védelmi mechanizmus keretében uniós szakértőket kérnek fel, hogy tanácsadással segítsék az ukrán hatóságokat a belső menekültekkel kapcsolatos problémák kezelésében;

2.      kéri a konfliktus sújtotta lakosságnak biztosított humanitárius és egyéb segítségnyújtás fenntartását; emlékeztet arra, hogy a Kelet-Ukrajnába irányuló humanitárius segély helyszínre juttatását a nemzetközi humanitárius jogszabályok, illetve az emberiesség, a semlegesség, a pártatlanság és a függetlenség elveinek teljes körű tiszteletben tartásával, valamint az ukrán kormánnyal, az ENSZ-szel és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC) való szoros együttműködésben kell végrehajtani; felszólítja Oroszországot, hogy tegye lehetővé a Donyec-medencébe tartó humanitárius segélyszállítmányok nemzetközi ellenőrzését az e szállítmányok tartalmával kapcsolatban felmerült kételyek eloszlatása céljából;

3.      újra megerősíti, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását, területi integritását, egységét és függetlenségét; elítéli a fegyverek, katonai eszközök és csapatok orosz határon keresztüli folyamatos beáramlását, és hangsúlyozza, hogy azt azonnal le kell állítani, és hogy a minszki jegyzőkönyvvel összhangban ki kell vonni Kelet-Ukrajnából az ott illegálisan tartózkodó külföldi fegyveres erőket és zsoldosokat, valamint az ott illegálisan felhalmozott katonai eszközöket;

4.      sürgeti valamennyi felet, hogy további késedelem nélkül maradéktalanul hajtsák végre a minszki jegyzőkönyvet, igazolva ezzel a helyzet enyhítése és a lehető legnagyobb mértékű önmérséklet iránti valódi elkötelezettségüket; felszólítja Oroszországot, hogy tegye lehetővé az orosz-ukrán határ nemzetközi megfigyelését, használja fel a szeparatisták feletti befolyását a tűzszünetet betartatása érdekében, és konstruktívan vegyen részt a minszki megállapodások végrehajtásában; bizalomépítő intézkedések elfogadására ösztönöz, amelyek támogatják a béketeremtésre és a megbékélésre irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az inkluzív politikai párbeszéd és a Donyec-medence gazdaságának rehabilitációjára irányuló gazdasági program fontosságát;

5.      támogatja a normandiai formátum keretében tett további diplomáciai erőfeszítéseket, és üdvözli a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország vezetőinek részvételével 2015. január 15-re Astanába tervezett találkozót, remélve, hogy kézzelfogható eredményeket hoz;

6.      várakozással tekint az Európai Tanács január 19-i ülésén napirendre kerülő, az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról jövőjéről szóló vita elé; felkéri a főképviselőt/alelnököt és a tagállamokat, hogy olyan megközelítést irányozzanak elő, amely Ukrajna szuverenitása, területi integritása, valamint a nemzetközi jog alapelvei tekintetében elfoglalt, az elvek szintjén következetes és határozott uniós álláspontot ötvözi egy bizonyos szintű stratégiai rugalmassággal, amely lehetővé teszi a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére való törekvést, ugyanakkor figyelembe veszi az Oroszország további politikai és gazdasági elszigetelésében rejlő potenciális veszélyeket is; megismétli, hogy az Oroszországgal kapcsolatos uniós stratégia sikerének előfeltétele az uniós tagállamok közötti egység és összetartás; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamok kormányait, hogy tartózkodjanak az egyoldalú cselekményektől és retorikától, és fokozzák az Oroszországgal kapcsolatos közös európai álláspont kidolgozására tett erőfeszítéseiket;

7.      támogatja az EBESZ különleges megfigyelő missziójának pártatlan munkáját, és nagyra értékeli a jelentéstételi tevékenységét; sürgeti a konfliktusban álló feleket, hogy ne akadályozzák a különleges megfigyelő misszió munkáját, és felhívja az EBESZ tagjait annak biztosítására, hogy a misszió rendelkezésére álljon a feladatának elvégzéséhez szükséges minden felszerelés és személyzet, valamint növeljék az EBESZ megfigyelési és a párbeszéd helyszíni elősegítésére irányuló képességeit;

8.      üdvözli a fogolycseréjét érintően Minszkben 2014. december 24-én elért megállapodást, valamint az előzetes megállapodást arról, hogy a lehető legrövidebb időn belül újabb ülésre hívják össze a Donyec-medencében kialakult helyzet megoldása érdekében létrehozott kapcsolattartó csoport tagjait; elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy egy fogolycserét már lebonyolítottak, és felszólítja a konfliktusban érintett feleket, hogy mielőbb hajtsák végre a megmaradt foglyok cseréjét „mindenkit mindenkiért” alapon;

9.      támogatja a Krím Oroszország általi jogellenes bekebelezésének el nem ismerésére irányuló politikát, és ezzel összefüggésben megelégedéssel nyugtázza, hogy a közelmúltban további szankciókat fogadtak el krími és szevasztopoli beruházások és szolgáltatások, valamint a velük folytatott kereskedelem tekintetében;

10.    úgy véli, hogy a szankcióknak illeszkedniük kell az EU Oroszországgal kapcsolatos átfogó megközelítésébe, valamint a főképviselő/alelnök arra irányuló erőfeszítéseibe, hogy újraindítsa a párbeszédet Moszkvával; emlékeztet arra, hogy e szankciók elsődleges célja, hogy rászorítsa az orosz kormányt, hogy változtasson jelenlegi politikáján, és érdemben járuljon hozzá az ukrajnai válság békés megoldásához; hangsúlyozza, hogy az uniós korlátozó intézkedések fenntartása, megerősítése vagy visszafordíthatósága Oroszország hozzáállásától és az ukrajnai helyzettől függ;

11.    üdvözli, hogy az október 26-án Ukrajnában megrendezett előrehozott parlamenti választások a kihívást jelentő biztonsági és politikai körülmények ellenére rendezett módon és a nemzetközi normákkal összhangban zajlottak le, és azt, hogy az ukrán parlamentben (Verhovna Rada) alkotmányos többséggel rendelkező, széles Európa-párti koalíciót sikerült létrehozni; határozottan arra ösztönzi Ukrajna új kormányát és az parlamentjét, hogy haladéktalanul fogadja el és hajtsa végre a rendkívül időszerű politikai és társadalmi-gazdasági reformokat, amelyek egy demokratikus és virágzó, a jogállamiság szellemében működő állam felépítéséhez szükségesek;

12.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ország területén kialakult jelenlegi helyzetben az ukrán parlamentben (Verhovna Rada) nem képviselteti magát Ukrajna egész területe és népessége; emlékeztet arra, hogy Ukrajna kormányának és parlamentjének biztosítania kell azon polgárok jogainak és igényeinek védelmét is, akiknek nincs képviselete az állami döntéshozatalban, ideértve nyelvi, vallási és szociális jogaikat is;

13.    elítéli, hogy a donyecki és luhanszki régiók szeparatista területein 2014. november 2-án külön „parlamenti és elnökválasztásokat” tartottak, amivel megsértették az ukrán jogot és a minszki jegyzőkönyv rendelkezéseit, továbbá elítéli e választások Oroszország általi elismerését; megjegyzi, hogy ez a lépés arra ösztönözte az ukrán elnököt, hogy a donyecki és luhanszki régiók szeparatista területeire irányuló valamennyi állami finanszírozást megszüntesse, és felkérje az ország új parlamentjét, hogy vonja vissza az e régiók „különleges jogállásáról” szóló törvényt; mély aggodalommal tölti el a fenti intézkedések békefolyamatra és megbékélésre gyakorolt hatása;

14.    felszólít a valódi, befogadó nemzeti párbeszéd újrakezdésére, amely megoldást nyújthat arra a kérdésre, hogy az ukrán kormány hogyan fizessen szociális juttatásokat és nyugdíjakat, valamint hogyan biztosítsa a humanitárius segítségnyújtást a konfliktus sújtotta térségben élők részére; amnesztia- és leszerelési program végrehajtására ösztönöz; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kormány által nemrég elfogadott cselekvési program nem tartalmaz kifejezett utalást a megbékélés szükségességére;

15.    úgy véli, hogy annak érdekében, hogy valódi esély legyen a megbékélésre, alapvető fontosságú, hogy pártatlanul és eredményesen vizsgáljanak ki minden jelentős erőszak-megnyilvánulást, beleértve a Majdanon, illetve az Odesszában, Mariupolban és a Rymarska utcában történteket; teljes mértékben egyetért az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójával abban, hogy a vizsgálatokat a nemzetközi normákkal és előírásokkal teljes összhangban kell lefolytatni, és hogy az elkövetőket – igazságos és nem szelektív módon – bíróság elé kell állítani;

16.    úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet tölthetnek be Ukrajnában az emberek közötti kapcsolatok és a kölcsönös megértés előmozdításában, valamint a demokratikus változás és az emberi jogok tiszteletben tartása elősegítésében; sürgeti az EU-t, hogy fokozza a civil társadalomnak nyújtott támogatását;

17.    megismétli, hogy támogatja a maláj légitársaság MH17 számú járatának tragikus lelövése körülményeinek nemzetközi kivizsgálását, és ismételten felszólít a felelősök bíróság elé állítására; sajnálatát fejezi ki a folyamatban felmerülő akadályok láttán, és sürgeti valamennyi felet, hogy mutassanak tényleges hajlandóságot az együttműködésre; kéri, hogy tájékoztassák a vizsgálat alakulásáról;

18.    tudomásul veszi az állam „semleges státuszának” megszüntetéséről szóló törvény elfogadását; elismerve Ukrajna azon jogát, hogy szabadon döntsön ilyen kérdésekben, támogatja Porosenko elnök azon álláspontját, hogy Ukrajnának most elsősorban a politikai, gazdasági és szociális reformokra kell összpontosítania, és hogy a NATO-hoz való csatlakozás egy olyan kérdés, amelyet egy későbbi szakaszban egy összukrán népszavazás keretében az emberek megítélésére kellene bízni; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna és az EU közötti kapcsolat elmélyítésének ügye elkülönül a NATO-hoz való csatlakozás kérdésétől;

19.    ismételten hangot ad azon meggyőződésének, hogy a tartós politikai megoldáshoz sürgősen fokozni kell a politikai és gazdasági reformokat Ukrajnában; hangsúlyozza, hogy feltétlenül foglalkozni kell a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége kérdésével, valamint kézzelfogható eredményeket kell felmutatni a korrupció elleni küzdelem terén, továbbá folytatni kell az alkotmányos reformot és a decentralizációt; üdvözli, hogy a koalíciós megállapodás arra kötelezi az aláírókat, hogy fogadjanak el egy sor fontos intézkedést ezeken a területeken; megjegyzi azonban, hogy azok elfogadására és végrehajtására vonatkozóan nincs pontos ütemterv;

20.    osztja a Velencei Bizottság azon véleményét, hogy az alkotmányos reform sikeréhez elengedhetetlen, hogy a reformot befogadó szellemben, széles körű nyilvános konzultációk biztosítása mellett készítsék elő; úgy véli, hogy a politikai decentralizációt érintő rendelkezéseket a regionális és helyi érdekelt felekkel közösen kell kidolgozni;

21.    aggodalmának ad hangot a 2014 augusztusában elfogadott, terrorizmus elleni jogszabály miatt, mivel ez kihathat a nemzetközi emberi jogi normák teljesítésére; hangsúlyozza, hogy bár az ilyen büntető törvényeket – amelyek általában a nyomozati szakaszban történő előzetes letartóztatással és a bűnüldöző hatóságok általi erőalkalmazással foglalkoznak – a kelet-ukrajnai helyzet kezelése érdekében fogadták el, az ország törékeny biztonsági helyzete nem zárja ki, hogy Ukrajna eleget tegyen nemzetközi jogi kötelezettségeinek; ezért felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy kötelezzék el magukat a nemzetközi emberi jogi normák és a nemzetközi humanitárius jog betartása mellett, és hangsúlyozza, hogy e kötelezettségvállalás elengedhetetlen a valóban szabad és demokratikus társadalom kialakításához;

22.    arra buzdítja az ukrán kormányt, hogy vizsgálja felül a kettős állampolgárság betiltását és a tilalom megsértése esetén alkalmazandó súlyos szankciókat, tekintettel a szomszédos országokban élő ukrán bevándorlók és menekültek nagy számára;

23.    aggódik az ukrán gazdaság állapota miatt, mivel az inflációs ráta körülbelül 19,8%-os, a nemzeti valuta értékvesztése pedig elérte az 58,9%-ot a 2014. januártól októberig tartó időszakban, és aggodalomra ad okot a hanyatló gazdaságnak a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeire gyakorolt hatása; hangsúlyozza a strukturális és gazdasági reformok végrehajtásának szükségességét – a szociális szempontok szem előtt tartása mellett –, és kéri az ukrán kormányt, hogy a reformfolyamatba teljes mértékben vonja be a szociális partnereket;

24.    egyetért azzal, hogy a pénzügyi segítségnyújtást össze kell kapcsolni a reformprogram – és különösen a korrupció elleni küzdelem – terén felmutatott előrehaladással; támogatja az adományozói konferencia összehívását, amint az új ukrán kormány nemzeti reformstratégiát terjeszt elő, és eredményeket kezd felmutatni; kiemeli különösen a 2014. október 14-én elfogadott átfogó korrupcióellenes jogszabálycsomagot, és várakozással tekint az igazságügyi reform terén tett további lépések elé, beleértve az igazságügyi reformra irányuló stratégiát, amelyet a Velencei Bizottsággal folytatott szoros konzultáció mellett kell majd előkészíteni;

25.    kéri az EU-Ukrajna társulási menetrend naprakész változatának elfogadását, amely menetrendként szolgálhat a társulási megállapodás végrehajtásához;

26.    arra ösztönzi az ukrán hatóságokat, hogy mozdítsák elő a vízumliberalizációról szóló cselekvési terv második szakaszi szerinti összes kritérium teljesítését, és fokozzák az EU-val folytatott igazságügyi együttműködést, hogy mielőbb lehetővé váljon a schengeni térségbe való vízummentes beutazás; hangsúlyozza e tekintetben, hogy Ukrajnának megkülönböztetés elleni jogszabályt kell elfogadnia, amely teljes mértékben megfelel az európai normáknak, beleértve a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció kifejezett tilalmára vonatkozó előírást;

27.    megelégedéssel nyugtázza, hogy a közelmúltban aláírták az EU és Ukrajna közötti, a misszió jogállásáról szóló megállapodást (SOMA), amely lehetővé tette az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójának (EUAM Ukrajna) 2014. december 1-jei megindítását, amely az ukrán hatóságokat az ország rendfenntartó és bűnüldöző ágazatának megreformálásában segíti;

28.    nagyra értékeli a Bizottság erőfeszítéseit, amelyek eredményeképp 2014. október 30-án Ukrajna és Oroszország megállapodást írt alá az energiatartozásokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések rendezéséről, továbbá megállapodott egy ideiglenes megoldásról is, amely lehetővé teszi a gázellátás fenntartását a téli időszak alatt; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy Oroszország továbbra is külpolitikai eszközként használja az energiát; e tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy 2014. november 24. óta rendszertelenné váltak az Oroszországból Ukrajnába tartó szénszállítmányok; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU tagállamai egységes álláspontot képviseljenek energetikai kérdésekben; kiemeli annak fontosságát, hogy Ukrajna folytassa az energiaágazati reformokat és földgázszállítási rendszerének korszerűsítését;

29.    üdvözli az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás egye kiemelt részeinek 2014. november 1-jén megkezdett ideiglenes alkalmazását és az EU által Ukrajnának nyújtott autonóm kereskedelmi kedvezmények 2015. év végéig történő meghosszabbítását; sürgeti a társulási megállapodásnak az EU valamennyi tagállama általi mielőbbi ratifikálását; emlékeztet rá, hogy a társulási megállapodás nem az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok végállomását jelenti;

30.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az uniós tagállamoknak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat