ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a két olasz tengerészgyalogos ügyéről

12.1.2015 - (2015/2512(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Marco Valli, Tiziana Beghin az EFDD képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0006/2015

B8‑0015/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a két olasz tengerészgyalogos ügyéről

(2015/2512(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, és különösen annak 14. cikkére,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre és annak kiegészítő jegyzőkönyveire,

–       tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel az ENSZ Tengerjogi Egyezményére,

–       tekintettel Barroso elnök Enrico Letta olasz miniszterelnökkel történt 2014. január 29-i találkozóját és az olasz kormány bizottsági látogatását követő megjegyzéseire;

–       tekintettel a Bizottság és az alelnök/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a két olasz tengerészgyalogos ügyéről szóló valamennyi nyilatkozatára,

–       tekintettel az ENSZ szóvivője, Stéphane Dujarric 2015. január 6-i nyilatkozatára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2012. február 15-én a dél-indiai Kerala partjainál olyan esemény történt, amelyben két helyi halász életét vesztette, és az eseményért az olasz haditengerészet két tisztjét, Massimiliano Latorrét és Salvatore Gironét letartóztatta a keralai rendőrség;

B.     mivel a két olasz katona az olasz Enrica Lexie tartályhajón tartózkodott, és az ENSZ biztonsági tanácsának 1970 (2011) és 1973 (2011) számú határozata szerinti, kalózkodás elleni misszió résztvevőiként szolgálatukat teljesítették;

C.     mivel az esemény nemzetközi ügyet robbantott ki, melyben teljes bizonytalanság övezi a két olasz sorsát, hiszen mintegy három évvel az eseményeket követően a lövöldözéssel kapcsolatban még mindig nem történt meg a hivatalos vádemelés;

D.     mivel 2014. szeptember 12-én India engedélyezte Massimiliano Latorrének, hogy orvosi kezelés céljából négy hónapra Olaszországba utazzon, miután agyvérzést szenvedett fogva tartása során; mivel 2015. január 6-án Massimiliano Latorre állapota kezelése érdekében szívműtéten esett át, mivel azonban még mindig szüksége van orvosi ellátásra; mivel Salvatore Girone továbbra is Indiában tartózkodik;

E.     mivel 2014. december 16-án az újdelhi legfelsőbb bíróság elutasította a két tengerészgyalogos arra irányuló kérelmét, hogy enyhítsék a feltételes szabadlábra bocsátásukra vonatkozó feltételeket; mivel Massimiliano Latorre orvosi kezelése céljából olaszországi tartózkodása meghosszabbításáért folyamodott, míg Salvatore Girone kérése arra irányult, hogy a karácsonyi időszakot családjával tölthesse;

F.     mivel az eljárás hihetetlen mértékű késedelme, illetve a hivatalos vádemelés hiánya kimeríti az emberi jogok és a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének fogalmát;

G.     mivel az ügy kihatással van a kalózkodás elleni globális küzdelemre, amely mellett az Unió határozottan elkötelezte magát;

H.     mivel 2014. október 15-én a Bizottság akkori alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton elítélte az indiai hatóságok eljárását, és arra ösztönözte az indiai kormányt, hogy az ENSZ Tengerjogi Egyezményének és a nemzetközi jognak megfelelő gyors és kielégítő megoldást találjon;

I.      mivel 2014. december 16-án Federica Mogherini alelnök/közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő hangsúlyozta, hogy az ügynek hatása lehet az Unió és India közötti kapcsolatokra;

J.      mivel a Parlament 2012. május 10-én állásfoglalást fogadott el a tengeri kalózkodásról, amely kimondja: „a nyílt tengeren a nemzetközi jog szerint minden esetben, a kalózkodás elleni harc során hozott intézkedéseket beleértve, a lobogó szerinti állam nemzeti joghatósága érvényesül az érintett hajók tekintetében, valamint a fedélzeten alkalmazott katonai személyzet vonatkozásában”, továbbá megállapítja, hogy „a lobogó szerinti állam hatóságain kívül más a hajót még vizsgálati intézkedésként sem foghatja el vagy tarthatja vissza”;

K.     mivel az olasz kormány határozottan bírálta az indiai hatóságok eljárását és együttműködésük hiányát, és mivel az olasz külügyminiszter, Paolo Gentiloni 2014. december 17-én bejelentette, hogy az Indiában állomásozó olasz nagykövetet konzultációra azonnal visszahívja;

L.     mivel az uniós polgárságot közvetlenül az Európai Unió működéséről szóló szerződés ruházza valamennyi uniós polgárra, és mivel az EU-nak közvetlen érdeke, hogy megvédje polgárait az olyan nemzetközi jogvitákban, mint amilyen a két olasz állampolgárságú uniós polgár, Massimiliano Latorre és Salvatore Girone ügye;

M.    mivel az Unió központi szerepet játszik az emberi jogok európai és nemzetközi téren történő tiszteletben tartásában;

1.      helyteleníti az indiai hatóságoknak a két tengerészgyalogos ügyének kezelésében tanúsított magatartását, és úgy véli, hogy a két katona elleni vád hiánya, valamint az eljárás során tapasztalt hihetetlen mértékű késedelmek kimerítik az emberi jogok és az India által aláírt Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének fogalmát;

2.      mélységes aggodalmát fejezi ki az olasz tengerészgyalogosok ügyét övező jogbizonytalanság miatt, úgy véli, hogy három év elteltével nem elfogadható, hogy a katonák még mindig arra várnak, hogy megtudják, mi lesz a sorsuk;

3.      rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a legfelsőbb bíróság elutasította Massimiliano Latorre és Salvatore Girone arra irányuló kérelmét, hogy enyhítsék a feltételes szabadlábra bocsátásukra vonatkozó feltételeket; felhívja a figyelmet Massimiliano Latorre egészségügyi állapotára, és arra az igényére, hogy abban az országban kapjon orvosi segítséget, amelyben megoperálták;

4.      támogatja az olasz kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon az ügyben, de úgy véli, hogy az Unió is köteles közbelépni polgárai jogainak védelme érdekében;

5.      tudomásul veszi az ENSZ-főtitkár, Ban Ki-moon aggodalmát az Indiával folytatott elhúzódó vita és annak a békére és a nemzetközi biztonságra irányuló közös erőfeszítésekre kifejtett hatása miatt; arra ösztönzi az ENSZ-t, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a helyzet megoldásának elősegítése érdekében;

6.      arra kéri az indiai hatóságokat, hogy mihamarabb engedélyezzék a két tengerészgyalogos végleges visszatérését Olaszországba, és a lobogó szerinti állam nemzeti joghatóságának a nemzetközi joggal összhangban történő érvényesülését, amint azt már korábban is szorgalmazta 2012. május 10-i állásfoglalásában;

7.      nyomatékosan kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen meg minden szükséges lépést a diplomáciai konfliktus rendezésének elősegítése, mindenekelőtt pedig a két olasz tengerészgyalogos védelme érdekében;

8.      arra kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Indiával kötendő kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásoknál vegye figyelembe a két tengerészgyalogos ügyét és fontolja meg a folyamatban lévő, szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások felfüggesztését és további intézkedések, többek között kereskedelmi szankciók elfogadását;

9.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Olaszország kormányának és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, valamint India kormányának és parlamentjének.