ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az egyiptomi helyzetről
12.1.2015 - 2014/3017 (COD)
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo, Dario Tamburrano az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen az egyiptomi helyzetről szóló 2014. február 6-i[1] és „A véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról Egyiptomban” című 2014. július 17-i[2] állásfoglalására,
– tekintettel „Az európai szomszédságpolitika: a partnerség erősítése felé. Az Európai Parlament álláspontja a 2012. évi jelentésekről” című, 2013. október 23-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az EU és Egyiptom közötti, 2001. évi társulási megállapodásra, amely 2004-ben lépett hatályba, és amelyet a 2007. évi cselekvési terv megerősített, továbbá az ennek végrehajtása terén tett előrelépésről szóló 2013. március 20-i bizottsági jelentésre,
– tekintettel Egyiptom 2014. január 14–15-én népszavazással elfogadott alkotmányára,
– tekintettel a nyilvános gyülekezéshez, felvonuláshoz és békés tüntetéshez fűződő jogról szóló, 2013. november 24-i 107. számú törvényre,
– tekintettel az állami és a kormányzati létesítmények elleni vandalizmus bűncselekményét sújtó szankciók fokozásáról szóló 2014. október 27-i, 136. számú egyiptomi elnöki rendeletre,
– tekintettel az egyiptomi átmeneti kormánynak a demokrácia felé vezető út fenntartásáról szóló programjára,
– tekintettel Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök iszlám szélsőségekről szóló 2015. január 1-jei, valamint az egyiptomi muzulmánok és keresztények közötti békés és konstruktív viszonyról szóló 2015. január 6-i beszédére,
– tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2014. október 25-i nyilatkozatára a Sínai-félszigeten elkövetett terrortámadásokról,
– tekintettel Anita Nirody, az ENSZ állandó koordinátora és az UNDP egyiptomi állandó képviselője 2014. december 9-i beszédére az Egyiptom által a korrupció elleni és elszámoltatásért felelős intézmények modernizálására és átláthatóságának fokozására tett erőfeszítésekről,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amely 1948-ban került elfogadásra,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom részes fele,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az egyiptomi kormány döntő szerepet játszott a 2014 júliusában és augusztusában közel 2200 palesztin és 70 izraeli halálos áldozattal járó hét hetes konfliktust lezáró, Izrael és Palesztina közötti fegyverszünet és nyílt végű tűzszünet létrejöttében;
B. mivel Egyiptom ENSZ-képviselője, Amr Abu al-Atta nyújtotta be az ENSZ 60. plenáris ülése által 2014 novemberében elfogadott határozatot, amely a palesztinai helyzet kezeléséről szólt, és rávilágított a legújabb kelet-jeruzsálemi problémákra;
C. mivel 2015. január 5-én Egyiptom „válságcsoportot” hozott létre 20 állampolgára – valamennyien keresztények – ügyében, akiket két külön incidens során raboltak el Líbiában;
D. mivel 2014 nyarán az ISIS műveleti és hírszerző tisztjei beszivárogtak a Sínai-félszigetre, és ott átvették a helyi Anszár Beit al-Makdisz dzsihádisták csoportja feletti irányítást, ezzel veszélyes új frontot nyitottak Egyiptommal és Izraellel szemben; mivel az egyiptomi hadsereg bejelentette, hogy a gázai határ mentén két kilométeresre kívánja kiszélesíteni az ütközőzónát a Sínai-félszigeten;
E. mivel 2014. október 24-én 28 egyiptomi katona életét vesztette, és további 30 megsebesült, amikor gépkocsiba rejtett pokolgép robbant a Sínai-félsziget északi részén található Karam al-Kavádísz ellenőrzőpontnál, Sejk Zuveid településen;
F. mivel egy kopt karácsonyi misén tett 2015. január 6-i látogatása során tett nyilatkozatában Abdel-Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök „vallási forradalomra” szólított fel, kérve a muzulmán vezetőket, hogy segítsék a szélsőségek elleni harcot;
G. mivel az Uniót társulási megállapodás fűzi Egyiptomhoz, amely 2004. június 1-jén lépett hatályba, és középpontjában a demokratikus és társadalmi reform, a gazdaság modernizálása, a migrációs kérdések és a kereskedelem áll;
H. mivel Egyiptom még mindig a politikai forrongás időszakát éli, amely a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadsága, a vallásszabadság és a nemek közötti egyenlőség súlyos megsértését eredményezi;
I. mivel 2014. június 23-án az al-Dzsazíra három újságíróját „hírek hamisításával”, valamint terrorista sejtben való részvétellel, illetve annak segítésével vádolták meg, és 7 és 10 év közötti börtönbüntetésre ítélték; mivel 2014 decemberében az al-Dzsazíra három bebörtönzött újságírója ügyének újratárgyalására felszólító egyiptomi bíróság elismerte, hogy az eredeti ítélet súlyosan hibás, de fenntartotta a három személy igazságtalan bebörtönzését;
J. mivel 2014 októberében asz-Szíszi elnök kiadta a 2014. évi 136. számú rendeletet, amely a következő két évre a katonai igazságszolgáltatás illetékessége alá helyez minden „állami és létfontosságú létesítményt”;
K. mivel a polgári ügyészségek az októberi rendeletet visszamenőleges hatállyal alkalmazták, és a katonai bíróságok elé utalták a már nyomozás alatt vagy polgári bíróságokon lefolytatandó tárgyalás előtt álló polgári személyek ügyeit;
L. mivel ezért Egyiptom katonai bíróságai a Védelmi Minisztérium és nem a polgári igazságügyi hatóságok fennhatósága alatt működnek, és a bírák katonatisztként szolgálnak;
M. mivel gyermekek is a katonai bíróságok illetékességi körébe kerülhetnek;
N. mivel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Alapokmányának – amelynek Egyiptom részes fele – értelmezéséért felelős Afrikai Emberi Jogi és Népjogi Bizottság kimondta, hogy katonai bíróságok semmilyen körülmények között sem rendelkezhetnek joghatósággal polgári személyek felett;
O. mivel egy kerdasai rendőrőrs elleni, tizenegy rendőr és két polgári személy életét követelő 2014. augusztusi terrortámadást követően egy egyiptomi büntetőbíróság 2014. december 2-án 188 vádlottra szabott ki tömeges feltételes halálos ítéletet;
P. mivel ezen ügyet megelőzően a minjai kormányzóságban rendőrőrsök elleni, 2013-ban elkövetett, legalább két rendőr halálát okozó további támadások ügyében egy bíró két tárgyalás során 1 212 halálos ítéletet hozott márciusban és áprilisban;
Q. mivel egy 2013-as kormányzati tanulmány megállapította, hogy az egyiptomi nők 99,3%-a számolt be arról, hogy élete során zaklatást szenvedett el, és mivel az egyiptomi férfiakat még mindig ritkán vonják felelősségre nemi erőszakért vagy szexuális zaklatásért;
R. mivel noha az egyiptomi törvények nem tiltják konkrétan a homoszexualitást, az állam többek között „kicsapongás” és „szégyentelen nyilvános cselekmények” vádjával üldözi és bebörtönzi az LMBT-személyeket;
S. mivel 2013 július végi elmozdítását megelőzően Murszi elnök Muzulmán Testvériség irányította kormánya semmibe vette a jogok védelmét, ami az újságírók elleni vádemelések, a rendőri visszaélések és a szekták közötti erőszak növekedését eredményezte;
1. elismeri Egyiptom stratégiai szerepét az ISIS terrorista sejtjeinek Sínai-félszigetre történő beszivárgása kezelésében, az ISIS-nek az ország többi részében található toborzósejtjei felderítésében, valamint a földközi-tengeri térség stabilitásában;
2. nagyra értékeli Egyiptom eredményes erőfeszítéseit, amelyek hozzájárultak az Izrael és Palesztina között 2014 nyarán fellángoló ellenségeskedés megszüntetéséhez;
3. üdvözli Egyiptom intézményi reformjait és a korrupció elleni és elszámoltatásért felelős intézmények modernizálására és átláthatóságának fokozására tett nemzeti erőfeszítéseket;
4. aggodalommal állapítja meg, hogy még Murszi elnök lemondatása után is nagy számú politikai ellenfelet, újságírót, bloggert, szakszervezeti aktivistát, civil társadalmi aktivistát és kisebbségi személyt börtönöztek be tisztességes tárgyalás nélkül;
5. emlékezteti az illetékes egyiptomi hatóságokat, asz-Szíszi elnököt és az ideiglenes egyiptomi kormányt arra, hogy a terrorizmus elleni legitim küzdelem nem akadályozhatja meg az emberi jogok védelmével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi kötelezettségeik teljesítését;
6. felszólítja a politikai élet összes szereplőjét, hogy biztosítsák a 2015. március végére tervezett demokratikus választások felé való gördülékeny és erőszaktól mentes átmenetet;
7. aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának korlátozása, valamint amiatt, hogy a 136. számú törvény elfogadása óta egyre gyakrabban állítanak katonai törvényszék elé polgári személyeket;
8. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy alakítsanak ki és hajtsanak végre átfogó és célzott stratégiát annak érdekében, hogy valamennyi egyiptomi politikai pártot és szereplőt tényleges és inkluzív párbeszédre sarkalljanak, ezáltal elősegítve a demokratikus folyamatot és megszakítva az erőszakspirált minden oldalon;
9. szolidaritásáról biztosítja az egyiptomi népet, és őszinte részvétét fejezi ki a terrorizmus és az egyiptomi hatóságok által alkalmazott túlzott erő minden áldozata családjának;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Egyiptom parlamentjének és kormányának.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0007.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0100.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0446.