Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0028/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0028/2015

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az egyiptomi helyzetről

12.1.2015 - (2014/3017(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Javier Couso Permuy, Paloma López Bermejo, Malin Björk, Patrick Le Hyaric, Marina Albiol Guzmán, Ángela Vallina, Younous Omarjee, Lidia Senra Rodríguez, Marie-Christine Vergiat, Kateřina Konečná a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2014/3017(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0028/2015
Előterjesztett szövegek :
B8-0028/2015
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8‑0028/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása az egyiptomi helyzetről

(2014/3017(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a legújabb egyiptomi fejleményekről szóló 2012. február 16-i állásfoglalására[1], a Sínai-félszigeten folytatott emberkereskedelemről, különösen Solomon W. esetéről szóló 2012. március 15-i állásfoglalására[2], az egyiptomi helyzetről szóló 2013. március 14-i állásfoglalására[3], az egyiptomi válságról szóló 2013. július 4-i állásfoglalására[4], az egyiptomi helyzetről szóló 2013. szeptember 12-i[5] és 2014. február 6-i állásfoglalására[6], valamint 2014. július 17-i állásfoglalására[7] a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságáról Egyiptomban,

–       tekintettel az EKSZ szóvivőjének az egyiptomi külügyminisztérium épületénél végrehajtott robbantásról szóló 2014. szeptember 21-i nyilatkozatára, valamint az egyiptomi bírósági ítéletekről szóló 2014. december 3-i nyilatkozatára,

–       tekintettel a Tanács Egyiptomról szóló következtetéseire,

–       tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivőjének Egyiptomról szóló nyilatkozatára, valamint az ENSZ nyolctagú szakértői csoportjának az Egyiptomban tömegesen meghozott halálos ítéletekről szóló nyilatkozatára,

–       tekintettel az Európai Unió választási szakértői missziójának 2014. január 9-i „Egyiptom, népszavazás az alkotmányról, 2014. január” című belső jelentésére, valamint „Az elnökválasztás lebonyolítására a jogszabályokkal összhangban, az alkotmányos elveknek nem megfelelő környezetben került sor” című 2014. május 29-i előzetes nyilatkozatára,

–       tekintettel az 2001-es EU–Egyiptom társulási megállapodásra,

–       tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2014. november 7-i ülésének Egyiptomról szóló rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésében szereplő 300 ajánlásra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a katonai hatalomátvétel óta Egyiptom a parlament bevonása nélkül, rendeleti úton autoriter törvényeket léptetett életbe, amelyek például betiltják a tüntetéseket, kiterjesztik a katonai bíróságok illetékességi körét, megszüntetik az előzetes fogva tartás számos korlátját, és korlátozzák a fegyveres erőkről szóló, előzetes engedélyezés nélküli médiatudósításokat; mivel a 2014. január 9-i kormányellenes tüntetésen a biztonsági erők négy tüntetőt megöltek;

B.     mivel 2014. december 2-án egy egyiptomi büntetőbíróság 188 vádlottra mondott ki ideiglenes halálos ítéletet; mivel ezen ügyet megelőzően a minyai kormányzóságban egy bíró két tárgyalás során 1 212 halálos ítéletet hozott márciusban és áprilisban;

C.     mivel a hazai és a nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint is az elmúlt hónapokban Egyiptomban napi szinten fordulnak elő letartóztatások, túlzott erőszak, önkényes fogva tartás és az előzetes letartóztatás időtartamának önkényes meghosszabbítása;

D.     mivel asz-Szíszi elnök 2014. októberi rendelete alapján az egyiptomi hatóságok több száz polgári személyt állítottak katonai bíróság elé; mivel legalább 820 polgári személyt adtak át a katonai ügyészségeknek; mivel a polgári ügyészségek ezt a rendeletet visszaható hatállyal alkalmazzák, és polgári személyek ügyeit adják át a katonai igazságszolgáltatásnak;

E.     mivel a Murszi elnök elleni 2013. júliusi katonai államcsíny óta a biztonsági erők több alkalommal túlzott és önkényes erőszakot alkalmaztak a tüntetések feloszlatására, legalább 1400 tüntető életét kioltva; mivel a Rábia al-Adavíja téri ülősztrájk felszámolása során legalább 817-en vesztették életüket; mivel az elmúlt egy évben ezekért a halálesetekért, illetve más súlyos visszaélésekért egyetlen rendőrt vagy katonatisztet sem vontak felelősségre; mivel a hivatalos adatok szerint a biztonsági erők emellett legalább 22 000 embert őrizetbe is vettek; mivel más becslések ezt a számot 41 000-re teszik; mivel a Muzulmán Testvériséghez fűződő kapcsolat gyanúja miatt mintegy 29 000 embert tartóztathattak le;

F.     mivel Ibrahim Halawa, 19 éves ír állampolgárt 2013 augusztusa óta tartják előzetes letartóztatásban, bírósági ítélet nélkül egy egyiptomi börtönben;

G.     mivel az egyiptomi rendőrség több száz embert tartóztatott le a tízfős vagy annál nagyobb, a hatóságok által előzetesen nem engedélyezett gyűléseket bűncselekménnyé nyilvánító 2013. novemberi jogszabály megsértése miatt; mivel ez a jogszabály lehetővé teszi a Belügyminisztérium számára, hogy tetszése szerint betiltson tüntetetéseket, és erőszakkal feloszlassa az engedély nélkülieket;

H.     mivel egy egyiptomi bíróság várhatóan 2015. április 21-én hoz ítéletet a hatalomból eltávolított Murszi elnök és 14 társa perében, akiket a tüntetők meggyilkolására való felbujtással vádolnak; mivel Murszit emellett két másik perben kémkedéssel, valamint szökés kísérletével is vádolják;

I.      mivel 2015. január 8-án az egyiptomi ügyészségre fellebbezés érkezett a Mubarak-perben, miután egy novemberi bírósági ítélet ejtette a tüntetők meggyilkolásának vádját;

J.      mivel 2015. január 11-én az egyiptomi hatóságok szabadlábra helyezték Kálid al-Kazzázt, a hatalomból eltávolított Murszi elnök egyik tanácsadóját, akit vele együtt, 2013. július 3-án vettek őrizetbe; mivel Kálid al-Kazzázt azóta is vádemelés nélkül tartják őrizetben;

K.     mivel 2015. január 7-én asz-Szíszi – az egyiptomi elnökök közül elsőként – részt vett a karácsony esti misén egy kairói kopt templomban; mivel asz-Szíszi nemrégiben felszólította országa iszlám vezetőit, hogy álljanak ki a szélsőségességgel szemben;

L.     mivel 2014. január 14–15-én népszavazást tartottak az alkotmányról, és az államcsínyt követő első elnökválasztásra az elnyomás és a sajtócenzúra légkörében került sor 2014. május 26–27-én; mivel a kitűzött időpont szerint 2015 márciusának végén parlamenti választásokat tartanak az országban; mivel Egyiptomban 2012 óta – amikor a bíróság feloszlatta a képviselőházat – nem működik a parlament egyik fő kamarája;

M.    mivel már majdnem négy éve annak, hogy Hoszni Mubarak távozott a hatalomból a Tahrir téri tüntetések és az Egyiptom-szerte kirobbanó megmozdulások következtében, melyek alapvető reformokat követeltek az ország politikai, gazdasági és szociális rendszere tekintetében, követelve a korrupt rezsim felszámolását és a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását és a jobb életfeltételeket;

N.     mivel Egyiptom több mint 80 millió lakosával a legnépesebb arab állam, és kulcsfontosságú ország a Földközi-tenger déli részén; mivel Egyiptomnak a szomszédos országokban, főként Líbiában fennálló helyzet miatt súlyos biztonsági problémákkal kell szembenéznie; mivel az egyiptomi politikai fejlemények jelentős következményekkel járnak a régió egészében és annak határain túl;

O.     mivel 2014 júniusában az Egyesült Államok 575 millió dollár értében katonai segítséget nyújtott Egyiptomnak azokból az előirányzatokból, amelyeket a Murszi elnök elleni katonai puccsot követően befagyasztott;

P.     mivel 2014 decemberében az EU új kereskedelmi megállapodást ajánlott a közel-keleti és észak-afrikai országok, ezen belül Egyiptom számára;

Q.     mivel az ENSZ Szervezete a Nemek Közötti Egyenlőségért és a Nők Társadalmi Szerepvállalásának Növeléséért 2013-as jelentése szerint az egyiptomi nők 99%-a tapasztalta a szexuális zaklatás valamilyen formáját, és a nők több mint egyharmada válik családon belüli erőszak áldozatává; mivel 2008-as adatok szerint a 15–49 éves nők 91%-a válik a női nemi szervek megcsonkításának áldozatává; mivel a gyermekházasság és a női nemi szervek megcsonkítása az ezeket tilalmazó törvények ellenére továbbra is létező jelenség;

R.     mivel azt követően, hogy az egyiptomi átmeneti kormány terrorszervezetté nyilvánította a Muzulmán Testvériséget, a mozgalom több száz vezetőjét és tagját, valamint több ezer állítólagos támogatóját vették őrizetbe és állították bíróság elé; mivel a bíróság 2014 augusztusában feloszlatta a mozgalom politikai szárnyát, a Szabadság és Igazság Pártot, ami megakadályozza, hogy részt vegyen a soron következő választásokon; mivel a széleskörű kemény fellépés nem csak e mozgalom állítólagos követőit, hanem világi aktivistákat, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, diákokat és szakszervezeti aktivistákat is érint;

S.     mivel 2001 – a Mubarak-rezsim – óta a legnagyobb méretű, homoszexuális férfiakat érintő letartóztatás keretében 2014. december 7-én egy körülbelül 30 férfiból álló csoportot tartóztattak le „kicsapongó magatartás” vádjával egy kairói fürdőben; mivel az őrizetbe vételt egy kormánypárti televíziós hálózat rögzítette; mivel ez a nyilvános megaláztatás jelzi az LMBTI-közösséggel szembeni kormányzati fellépés erősödését Egyiptomban;

T.     mivel 2013. november 24-én elnöki rendelet útján elfogadták a 107. sz. jogszabályt a nyilvános békés gyűlések, felvonulások és tüntetések szervezéséről; mivel ez a „tüntetésekről szóló törvény” olyan ellenőrző intézkedéseket és – be nem tartása esetén alkalmazandó – szankciókat tartalmaz, amelyek a nemzetközi normák szerint aránytalannak tekinthetők, miután jogot biztosít a biztonsági erőknek bármely, előzetes kormányzati engedéllyel nem rendelkező gyűlés feloszlatására, és lehetővé teszi a lőfegyverek használatát is; mivel az ENSZ főtitkára megismételte az ENSZ emberi jogi főbiztosa által hangoztatott aggodalmakat, miszerint az elfogadott törvény a békés gyülekezés jogának súlyos megsértéséhez vezethet;

U.     mivel az al-Dzsazíra 20 újságírója ellen folyt büntetőeljárás „hamis hírek terjesztése” és „terrorista csoport segítése” vádjával; mivel a 20 személy, köztük az al-Dzsazíra kilenc munkatársa ügyét tárgyaló kairói bíróság több éves börtönbüntetésre ítélte Peter Greste ausztrál tudósítót (7 év), Mohamed Fahmit, az al-Dzsazíra kairói irodavezetőjét (7 év) és Báher Mohamed egyiptomi producert (10 év), miután bűnösnek találta őket hamis hírek terjesztése, a nemzeti egység és a társadalmi béke megsértése és terrorszervezetbeli tagság vádjában; mivel a bíróság távollétében 10 év börtönbüntetésre ítélt 11 további újságírót és ellenzéki személyt;

V.     mivel Murszi elnök eltávolítása óta a tüntetések és összecsapások során több száz diákot letartóztattak, őrizetbe vettek és rossz bánásmódnak vetettek alá; mivel a 2013–2014-es tanévben legalább 14 diák vesztette életét;

W.    mivel egy egyiptomi bíróság három év börtönbüntetésre ítélt egy diákot, amiért a Facebookon bejelentette, hogy ateista; mivel 2012 decemberében egy bloggert istenkáromlás vádjával három év börtönbüntetésre ítéltek; mivel 2014 júniusában egy kopt keresztényt hat év börtönbüntetésre ítéltek az iszlám megsértéséért;

X.     mivel a Gázai övezet és Egyiptom közötti átkelőhely legtöbbször le van zárva; mivel az egyiptomi hatóságok megkezdték Rafahhoz tartozó – több mint 2 000 családnak otthont adó – nagy kiterjedésű földsávok lerombolása második szakaszának megvalósítását és az egyiptomi határváros és a Gázai övezet közötti biztonsági övezet kiszélesítését; mivel a térségben zajló katonai tevékenység miatt további több száz család is elhagyta lakhelyét, és akik nem kaptak kártérítést a kormánytól, az al-Aristól nyugatra fekvő táborokban laknak;

1.      mélységes aggodalmát fejezi ki a demokratikus jogok, úgymint a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság általános megnyirbálása miatt Egyiptomban; úgy véli, hogy amennyiben tiszteletben tartják a demokratikus elveket, garantálni kell a politikai egyesülés szabadságát; emlékeztet arra, hogy a békés tüntetéseken való részvétel vagy a kormány bírálata nem jelenthet alapot fogva tartásra vagy vádemelésre;

2.      felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy vessenek véget az aktivistákkal, az újságírókkal, a politikai ellenzékhez tartozókkal, az emberi jogi jogvédőkkel és a szakszervezeti aktivistákkal szembeni zaklatásoknak és elnyomásnak; sürgeti, hogy helyezzék szabadlábra a lelkiismereti okokból fogva tartott személyeket, például Ibrahim Halawát;

3.      aggodalmát fejezi ki a tüntetéseket korlátozó jogszabály miatt; felszólítja Egyiptomot, hogy tegyen eleget ezzel kapcsolatos emberi jogi kötelezettségeinek;

4.      mélységes aggodalmát fejezi ki a tömeges halálos ítéletek állam általi, önkényes és politikai indíttatású üldözés eszközeként történő szándékos alkalmazását a politikai ellenvélemények visszaszorítása érdekében; aggodalmát fejezi ki a biztonsági erők által elkövetett önkényes letartóztatások és emberi jogi jogsértések, többek között a médiamunkatársak és aktivisták letartóztatása és a velük szemben a fogva tartás során alkalmazott rossz bánásmód miatt is;

5.      megismétli, hogy minden esetben és minden körülmények között határozottan ellenzi a halálbüntetést, és felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy a halálbüntetés eltörlése felé tett első lépésként vezessenek be hivatalos moratóriumot a kivégzésekre;

6.      felszólítja az egyiptomi bírói kart, hogy a nemzetközi normákkal összhangban biztosítsák a vádlottak tisztességes, egyértelmű vádakon, valamint megfelelő és független vizsgálatokon alapuló eljáráshoz való jogát, és ennek során biztosítani kell az ügyvéddel és a családtagokkal való kapcsolattartáshoz való jogot;

7.      ismételten elítéli a katonai államcsínyt és az egyiptomi hadsereg általi brutális elnyomást; mélységes sajnálatát fejezi ki az életek kioltása, a sebesülések, valamint a Kairóban és Egyiptom más részeiben történt pusztítás miatt; megismétli azt a véleményét, hogy az egyiptomi hadsereg vezetői és tábornokai nem képesek előremutató tervvel előállni az egyiptomi nép jogos követeléseinek megvalósítása érdekében, mivel a hadsereg vezetősége jelentős gazdasági érdekeltségekkel rendelkezik Egyiptomban, és eltérő gazdasági és politikai érdekeket képvisel, mint azok a dolgozók, szegények és fiatalok, akik társadalmi igazságosságot és magasabb életszínvonalat követelnek;

8.      ismételten támogatását fejezi ki az egyiptomi népnek a szabadság, az emberi méltóság, a társadalmi igazságosság, a valódi demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jobb életkörülmények és a világi állam iránti, és különösen az árak emelkedésével lépést tartó béremelésekre, továbbá a lakhatásra, az egészségügy javítására és a munkahelyteremtésre irányuló követelései iránt;

9.      ragaszkodik ahhoz, hogy Egyiptom jövőbeli sorsát kizárólag az egyiptomi nép határozhassa meg, minden külső beavatkozás nélkül; ellenez minden külső beavatkozást, különösen az Egyesült Államok, Izrael vagy Szaúd-Arábia részéről;

10.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unió és különösen néhány tagállam kormánya évtizedeken át támogatták Hoszni Mubarak rezsimjét; megismétli, hogy az Unió és az európai szomszédságpolitika bármely országa közti gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális és egyéb kapcsolatoknak az egyenlő bánásmódon, a be nem avatkozáson, a szolidaritáson, a párbeszéden, valamint az egyes országok sajátos jellemzőinek és az ott tapasztalható eltérések tiszteletén kell alapulniuk;

11.    független és pártatlan vizsgálóbizottság felállítását kéri, amely kivizsgálja a Mubarak-rezsim és Murszi elnöksége idején, valamint a katonai államcsínyt követően elkövetett emberi jogi jogsértéseket, különösen a Rábia al-Adavíja téri ülősztrájk több mint 800 halálos áldozattal járó felszámolását, beleértve a tárgyalás nélküli kivégzéseket és az önkényes letartóztatásokat is, kéri továbbá a felelősök azonosítását, és amennyiben helyénvaló, bíróság elé állítását, valamint kártérítés felajánlását az áldozatoknak és családtagjaiknak;

12.    felhívja a tagállamokat, hogy tiltsák meg az olyan biztonsági eszközök kivitelét és az olyan katonai támogatásokat Egyiptom számára, amelyek felhasználhatók a békés tüntetések és az ellenvélemények elnyomására;

13.    emlékeztet arra, hogy felszólította az Egyiptomi hatóságokat a rafahi határátkelő sürgős megnyitására a palesztin népnek az izraeli hadsereg legutóbbi mészárlása által súlyosbított szenvedéseinek enyhítése érdekében;

14.    sajnálattal veszi tudomásul, hogy a szexuális zaklatásról szóló új törvény ellenére a nők elleni erőszak súlyosbodott, különösen a közszférában, és a tiltakozások során több tucat erőszakos közösüléssel és szexuális erőszakkal kapcsolatos eset történik; sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy szüntessék be az LMBTI-személyek szexuális irányultságuk kifejezése és gyülekezési joguk gyakorlása miatti, a „kicsapongásról szóló törvény” alapján történő kriminalizálását, és bocsássák szabadon valamennyi, e törvény alapján letartóztatott és bebörtönzött LMBTI-személyt;

15.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányának és parlamentjének, az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlésének, az Afrikai Uniónak, valamint Egyiptom kormányának és parlamentjének.