Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság 2015. évre szóló munkaprogramjáról szóló bizottsági közleményre,

–       tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra, különösen annak IV. mellékletére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.     mivel Európának egyértelmű jövőképpel, határozott irányválasztással, szerepvállalással, ambícióval és bátorsággal kell választ adnia a belső és a külső kihívásokra, és be kell bizonyítania, hogy képes megfelelni polgáraink elvárásainak, képes távlatokat felmutatni számukra és megteremteni a bizalmat azáltal, hogy az EU-t valóban demokratikus, politikai unióvá, parlamenti demokráciává és egy olyan fórummá teszi, amelyben a polgárok irányíthatják és alakíthatják földrészüket annak érdekében, hogy megőrizzék és stabilizálják életszínvonalukat;

B.     mivel a Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, az ezt célzó megfelelő kezdeményezések megtétele, a Szerződések alkalmazásának biztosítása, az uniós jog végrehajtásának és érvényre juttatásának ellenőrzése, koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok végrehajtása, valamint jogszabályok megalkotásának kezdeményezése;

C.     mivel az oktatás és a polgárság lényeges szerepet tölt be az Unió alapvető értékeinek előmozdításában, és Európának eredményeket kell felmutatnia, szorosabb és átfogóbb párbeszédet folytatva polgáraival; mivel ezért kritikus jelentőséggel bír, hogy a Bizottság 2015. évi munkaprogramja növelje az oktatás, a kultúra és a polgárság szerepét, ami védelmet jelent a populizmus és az euroszkepticizmus megerősödésével szembeni, illetve annak eszközéül szolgál, hogy Európa újra kapcsolatot teremtsen polgáraival, és fokozza a közös európai értékek szerepét;

D.     mivel Európának erős Bizottságra van szüksége, amely megfelelően körvonalazott és kellően nagyra törő munkaprogrammal bír, amelynek révén képes kezelni azokat a valódi szükségleteket, amelyekkel az Unió és polgárai szembesülnek;

E.     mivel az Unió gazdasági válsága elhúzódik, alacsony a növekedés és nincs elegendő új munkahely, illetve beruházás, és ezt nem lehet orvosolni anélkül, hogy az európai integrációt indokolt esetben – különösen a Gazdasági és Monetáris Unió területén – jelentősen el ne mélyítenénk;

F.     mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethető egymással, és egymást kölcsönösen erősítheti, a Parlament aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság munkaprogramjában nem kap hangsúlyt a fenntartható növekedés, és nyomatékosan felhívja a Bizottságot, hogy a fenntarthatóságot tegye munkateremtési és növekedési menetrendjének sarokkövévé;

G.     mivel Európa versenyképességének a globális gazdaságon belüli csökkenése, a nagyarányú munkanélküliség és különösen az elfogadhatatlan mértékű ifjúsági munkanélküliség, a demográfiai változások és különösen a népesség fokozódó elöregedése, valamint a gazdasági visszaesésből eredő szociális nehézségek példa nélküli kihívások elé állítják az Uniót;

H.     mivel az uniós szintű költségvetési döntéseknek nemcsak az összegek tekintetében, hanem a rugalmasság és az egyensúly tekintetében is meg kell felelniük az Unió politikai prioritásainak;

1. RÉSZ

1.      üdvözli, hogy a Bizottság a „nagy témákra” összpontosít, és a jobb szabályozás felé mozdul el, ugyanakkor kitart amellett, hogy a „nagy témákat” a Parlamenttel előzetesen lefolytatott vita nyomán kell meghatározni, a jogalkotási eljárások visszavonását objektív kritériumokhoz kell kötni, és megfelelő hatásvizsgálattal kell alátámasztani, valamint hogy a jogalkotási javaslatoknak – a tagállamok felelősségvállalási hajlandóságának és a konszenzuskeresésnek a hiánya miatti – sutba dobása nem eredményezheti azt, hogy az egyik társjogalkotó az eljárások megakasztása révén tényleges vétójogra tesz szert; emlékeztet arra, hogy a jobb szabályozás nem jelenthet egyet a szabályozás nyers visszavonásával, hanem azt kell jelentenie, hogy ha szükséges, bővebb, ha pedig nem, szűkebb szabályozás jöjjön létre; felhívja az elnököt és az első alelnököt annak biztosítására, hogy a testületen belüli klaszterstruktúra hatékonynak bizonyuljon; emlékeztet arra, hogy a jobb szabályozás nem csupán az eredményre, hanem a folyamatra is vonatkozik, amelynek teljes mértékben demokratikusnak és átláthatónak kell lennie;

2.      nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a lehető legnagyobb mértékben éljen kezdeményezési jogával annak érdekében, hogy az Uniót egyértelmű politikai vezető szerephez juttassa, továbbá ragaszkodjon ahhoz, hogy a kormányfők álljanak ki az általuk az Európai Tanácsban meghozott döntések mellett, és különösen hogy teljesítse a költségvetési unióra, a gazdasági unióra és a politikai unióra, valamint a külső fellépésekre vonatkozó stratégiai menetrendet; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a monetáris unió szerkezetének átalakítására vonatkozó határozott menetrendet, továbbá emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a Szerződések 48. cikke értelmében joga van javaslatot tenni a Szerződések módosítására;

3.      fájlalja, hogy annak ellenére, hogy ígéret született a prioritások meghatározása céljából a Tanáccsal és a Parlamenttel folytatandó egyeztetésre, a munkaprogramot nem jellemzi az a befogadó intézményközi szellem, amelynek alapján – egy, a Parlament számára a folyamatban saját prioritásainak érvényre juttatását lehetővé tevő, átlátható eljárás keretében – a három intézmény prioritásait jobban tükröző program jöhetett volna létre;

4.      hasonlóképpen fájlalja, hogy a Bizottság a jelenlegi keretmegállapodás 13. cikkével ellentétben a munkaprogram nyilvánosságra hozatala előtt nem tájékoztatta a Parlamentet írásban az abban foglalt, a jogalkotási javaslatokra vonatkozó jelentős kezdeményezésekről;

5.      üdvözli, hogy jobb szabályozást kell biztosítani, amelynek célja a jogalkotási terhek csökkentése és a túlszabályozás elkerülése; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jobb szabályozás megteremtésére javasolt menetrend nem veszélyeztetheti a fontos területek kulcsfontosságú európai szabályozását, amely tényleges hozzáadott értéket jelent, többek között a környezetvédelem és a szociális védelem területén; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre átfogó rendszert a jogszabályoknak a jogalkotási folyamat három kritikus szakaszában – az átültetés, a végrehajtás és az érvényre juttatás során – történő ellenőrzésére;

6.      üdvözli, hogy a Bizottság újfent kötelezettséget vállalt arra, hogy teljes körű migrációs politikát alakít ki az Unió számára; ismételten hangsúlyozza, hogy a Parlament a költségvetési hatóság egyik ágaként határozottan kiáll a Frontex költségvetésének jelentős növelését célzó javaslat mellett;

7.      sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is javítsa jogalkotási programjának koherenciáját, fokozza a jogszabályalkotás minőségét, javítsa a jogszabálytervezetek hatásvizsgálatát, használja ki a megfelelési táblázatokat az uniós jog jobb átültetése érdekében, illetve vezessen be hatályvesztésre vonatkozó rendelkezéseket az uniós jogszabályok rendszeres felülvizsgálatának biztosítására;

8.      felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az EUSZ 2. cikkének alkalmazásában és az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mint az Unió alapját képező értékek terén fennálló jelenlegi hiányosságok és joghézagok kezelése céljából, ideértve egy olyan kötelező erejű eszköz bevezetését is, amely objektív mutatókon alapul, továbbá automatikus és fokozatos választ ad a jogállamiság és az alapvető jogok uniós vagy tagállami szintű megsértésére; emlékeztet arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását következésképpen a Szerződés valamennyi rendelkezésének, különösen az úgynevezett „demokratikus záradék” betartása révén kell hatékonyan érvényre juttatni;

9.      felhívja a Bizottságot, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást határozza meg az európai szociális modell és a fenntartható fejlődésre vonatkozó európai stratégia sarokköveként;

10.    hangsúlyozza, hogy az Uniónak hathatós külpolitikája révén világszerte határozott jelenlétet kell biztosítania, amely képes megfelelni a bennünket érő jelenlegi új kihívásoknak;

11.    kéri, hogy adjanak új lendületet az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó menetrendnek, amely biztosítja az átlátható, uniós és tagállami szintű elszámoltathatósággal gyakorolt parlamenti demokrácián alapuló politikai uniót, valamint az e munka felügyeletéért felelős átláthatósági tisztviselő kinevezésének; ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlament azon kérésére, hogy az Unió számára dolgozzanak ki külön közigazgatási jogot;

12.    kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőben minden jogszabályt vessenek alá alapjogi ellenőrzésnek, valamennyi meglévő jogszabályt pedig vessék alá utólagos ellenőrzésnek, amely kiterjed különösen az adatok széles körű gyűjtésére, feldolgozására, átvitelére és tárolására szolgáló összes uniós rendszerre;

13.    fájlalja, hogy noha Juncker elnök politikai iránymutatásai „Gazdasági és Monetáris Uniónk hatékonyabb külső képviseletére irányuló javaslatot” irányoznak elő, amelyet „a ciklus első évében” kell előterjeszteni, a munkaprogram erre vonatkozó részleteket nem tartalmaz; felhívja a Bizottságot, hogy éljen a Szerződés 138. cikkének (2) bekezdése szerinti kezdeményezési jogával, és tegyen javaslatot „az euróövezet nemzetközi pénzügyi intézményekben és konferenciákon való egységes képviseletének biztosítását célzó megfelelő intézkedésekre”;

14.    hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtést és a növekedést a harmadik országok piacának megnyitására és a kivitel diverzifikálására irányuló, nagyra törő kereskedelmi menetrend révén is elő kell segíteni;

15.    felhívja a Bizottságot, hogy célul nagyra törő és következetes kül- és biztonságpolitikai stratégiát tűzzön ki, amelynek középpontjában az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok állnak, továbbá szilárdítsa meg az Unió szerepét a világban a fejlesztés, a béketeremtés és a békeépítés, a humanitárius segítség és az emberi jogok világszerte való előmozdítása terén;

16.    nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy hajtson végre változtatásokat a költségvetési jogszabályokban, különösen a „Lux Leaks” révén napvilágra került információk nyomán, továbbá hogy tegyen jelentős előrelépéseket, például az egyedi adómegállapodások átláthatóságának puszta előírása helyett teremtse meg a közös konszolidált társaságiadó-alapot, valamint kéri Juncker elnököt, hogy haladéktalanul terjesszen elő a Gazdasági és Monetáris Unió kiteljesítésére irányuló javaslatokat;

17.    arra sürgeti a Bizottságot, hogy szigorúan tartsa be a felhalmozódott kifizetetlen számlák csökkentését célzó terv végrehajtásáról szóló, a Parlament és a Tanács között létrejött megállapodásban rögzített feltételeket és határidőket, amely számlák gyakorlatilag rejtett adósságnak minősülnek;

18.    üdvözli a beruházási terv törekvéseit, ugyanakkor megjegyzi, hogy az számos fontos feltétel függvénye, különösen azé, hogy a tagállamok szerkezeti reformokat hajtanak végre többek között a munkaerőpiacokon, a nyugdíjrendszerekben és az egészségügyben, a stabilitási és növekedési paktum nem gyengül, és a jövőben jelentős előrelépés következik be a még nemzeti ellenőrzés alatt álló piacok – például az energiapiacok, a távközlési piacok, a digitális piac és a tőkepiacok – liberalizálásában, megnyitásában és egységesítésében, valamint hogy a kiválasztott projektek a megfelelő prioritások finanszírozását segítik elő; nyomatékosan kéri a magánpartnerek és magánbefektetők döntő jelentőségű bevonását; rámutat arra, hogy ezen ágazatok munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek; ugyanakkor kéri, hogy a beruházási terv uniós szinten teljes körű demokratikus ellenőrzés tárgyát képezze; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Horizont 2020-ból átcsoportosított források legalább ugyanolyan összegű beruházást eredményezzenek a kutatás és az innováció területén;

19.    határozottan támogatja a bejelentett digitális egységes piaci stratégia elfogadását; kéri, hogy ez a csomag nyissa meg az utat a digitális gazdaság gyors fejlesztése felé; abbéli meggyőződésének ad hangot, hogy egyértelmű hozzáadott értéket jelenthet, ha európai szintű fellépés történik e kulcsfontosságú ágazatban; emlékeztet arra, hogy az ezen ágazatra vonatkozó bármely jogalkotási tevékenységnek előremutatónak kell lennie, és az európai polgárok, vállalkozások és fogyasztók számára a nyitott interneten alapuló új lehetőségek teremtését kell célul kitűznie; hangsúlyozza, hogy az e területen elért előrelépések közvetlen hatást gyakorolnak majd a polgárokra;

20.    kéri, hogy e reformok egészüljenek ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó stratégia végrehajtásával, a közlekedés, az energia és a távközlés területén európai hozzáadott értékkel bíró, az egységes piac működése szempontjából alapvetően fontos jobb infrastruktúrákkal és projektekkel;

21.    határozottan ellenzi, hogy javasolják visszavonni a gyógyszerek árképzéséről és ártámogatásáról szóló átláthatósági irányelvet, amelyről a Parlament 2013-ban elfogadta álláspontját, valamint a hulladékpolitika felülvizsgálatáról és a levegőszennyezésről szóló jogalkotási javaslatokat, mivel e területeken az uniós fellépés időszerű, szükséges és az uniós polgárok elvárása is; követeli, hogy e javaslatokat ne vonják vissza, és hogy a Parlament és a Tanács folytathassa a jelenlegi javaslatokon való munkát;

22.    ismételten hangsúlyozza, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési terv jogi kötőerővel bíró aktus, amely arra kötelezi a Bizottságot, hogy megfelelő lépéseket tegyen közösen elfogadott kiemelt céljainak elérése – nevezetesen Európa természeti tőkéjének védelme és növelése, az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá való átalakítása, valamint a polgárok környezettel kapcsolatos, az egészséget és a jólétet veszélyeztető terhelésektől és kockázatoktól való megóvása – érdekében; elvárja, hogy a Bizottság e célokat teljes mértékben építse be prioritásaiba, és ne késlekedjen megtenni az elérésükhöz szükséges lépéseket;

23.    felhívja a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Parlamentnek az ezen állásfoglalás 2. részében ismertetett ágazatspecifikus álláspontjait;

2. RÉSZ

Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak

24.    olyan határozott európai iparpolitikáért emel szót, amely nemcsak hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, hanem egyben előfeltétele is annak, hogy a korszerű európai kutatás, fejlesztés és innováció a gazdasági, társadalmi és környezeti problémákból versenyelőnyöket kovácsoljon;

25.    üdvözli egy olyan intézkedéscsomag bevezetését, amelynek célja a fiatal munkanélküliek és hosszú távú munkanélküliek munkába állítása; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok előreütemezhessék és 2015-ben elkölthessék a fiatalok foglalkoztatásának fellendítésére előirányzott forrásokat;

26.    kéri a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika és a Horizont 2020 program végrehajtását;

27.    kéri az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájára vonatkozó félidős felülvizsgálat ismertetését;

28.    kéri a kulturális és a kreatív ágazatban rejlő lehetőségek fejlesztését célzó javaslatok előterjesztését;

29.    zöld beruházásokra szólít fel, és hosszú távú, stabil politikai keretet vár el az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzések megerősítése, a megújuló energiák aránya és az energiahatékonyság növelése érdekében, amihez a páneurópai villamosenergia-hálózatba való beruházások és a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű használata szükséges;

30.    hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtést és a növekedést kereskedelemmel, a külföldi piacok megnyitásával és kivitelünk diverzifikálásával lehet ösztönözni;

Az összekapcsolt digitális egységes piac

31.    úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és az alapvető jogok védelme egyaránt alapvetően fontos abból a szempontból, hogy az európaiak bízzanak a mindennapi életük digitalizálásának részét képező digitális egységes piacban;

32.    úgy véli, hogy a digitális egységes piaci stratégiának az új lehetőségek polgárok, fogyasztók, vállalkozások és közhatóságok számára való megteremtésére és az innovációra kell irányulnia;

33.    kéri a szerzői jog további harmonizálását és a szerzői jogok kezelésének javítását a kreatív tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítése érdekében;

34.    hangsúlyozza, hogy a versenyben való részvétel érdekében egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani a digitális egységes piacon működő vállalatok számára; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások és a fogyasztók számára az internetes közegben is ugyanolyan védelmet kell biztosítani, mint amilyenben a hagyományos piacokon részesülnek;

35.    úgy véli, hogy a következő stratégiában megválaszolandó főbb kérdések az alábbiakat érintik:

•     felhőalapú számítástechnika, különösen a számításifelhő-szolgáltatók felelősségének hiánya és a nemzetközi jogszabályok és szabályozások következetlensége,

•     a fogyasztók online megkülönböztetése, különösen az állampolgárságon és a lakóhelyen alapuló diszkriminatív gyakorlatok, amelyek az uniós jog számos különböző területén megjelennek,

•     kiberbiztonság, mivel az európai közintézmények és vállalkozások egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a számítástechnikai bűnözésnek, és e sürgető kérdéssel kapcsolatban nem rendelkeznek egységes megközelítéssel,

•     az elektronikus fizetésekre és az elektronikus azonosításra vonatkozó korlátozások és akadályok, elsősorban a mobilfizetések terén, különösen az egységes szerzői jogi szabályok hiánya az e-kereskedelemben,

•     csomagkézbesítés,

•     a dolgok internete, többek között a beépített adatvédelem;

36.    kéri az internetes platformokhoz és az elektronikus kommunikációhoz való tisztességes hozzáférés biztosítását;

37.    kéri, hogy európai stratégiát dolgozzanak ki az uniós ikt-ágazat fellendítésére, biztosítva a szabad és tisztességes versenyt, és lehetővé téve az európai vállalkozások számára, hogy kihasználják a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó uniós jogszabályok biztosította versenyelőnyt, valamint hozzanak létre európai stratégiát az internet demokratikus kormányzására és az uniós jogban rögzített hálózatsemlegességre vonatkozóan;

Ellenálló energiaunió és előretekintő éghajlat-politika

38.    kéri a környezettudatos tervezésről és az ökocímkézésről szóló irányelvek felülvizsgálatának ismertetését, e politika minden előnyének kiaknázását, és a környezettudatos tervezés hatályának az erőforrás-hatékonyságra való kiterjesztését;

39.    hangsúlyozza, hogy a teljes mértékben integrált energiapiacon az ellenálló energiaunió létrehozásának fő pillérjeit a versenyképesség, az energiabiztonság és a fenntarthatóság képezi, ami a hálózatok összekapcsolásával, az erőforrások egyesítésével, a belső energiapiacon fennálló akadályok mielőbbi felszámolásával és a harmadik országokkal szembeni egységes tárgyalási pozíció megteremtésével érhető el;

40.    kéri az uniós energia-infrastruktúra európaivá tételét a szabványok, a kutatás és az innováció tekintetében is, továbbá kéri egy köz- és magánforrásokon alapuló, az intelligens energiahálózatra irányuló külön beruházási program elindítását;

41.    úgy véli, hogy elsőbbséget kell biztosítani a közös kihívások piacalapú megoldásai számára, amelyek közé tartozhat az energiahatékonyság növelése, az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése (kutatási és fejlesztési beruházásoknak köszönhetően valóban fenntartható mezőgazdasági és erdészeti ágazatot hozva létre) valamint a megújuló energiaforrások kiaknázása révén, az Uniót világvezetővé téve;

42.    hangsúlyozza, hogy a fenntartható mezőgazdasági és erdészeti ágazatnak jelentős szerepet tölthetnek be;

Mélyebb és tisztességesebb belső piac és a munkaerő fokozott mobilitása

43.    úgy véli, hogy a Bizottság áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégiájának azok számára is valóra kell váltania az egységes piacot, akiknek használata a legtöbb nehézséget okoz, nevezetesen a kkv-k és az önfoglalkoztatók számára; úgy ítéli meg, hogy amennyiben az irányelvek és rendeletek a kisvállalkozások számára nem bizonyulnak megfelelőnek, illetve amennyiben a kkv-tesztet elfogadásukkor nem végezték el, szükség lehet felülvizsgálatukra;

44.    üdvözli a munkavállalói mobilitásra vonatkozó csomag bevezetését, amely a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló 883/2004/EK és 987/2009/EK rendeletek módosítására irányuló javaslatot is magában foglal;

45.    felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a határokon átnyúló műveletekre vonatkozó adók megfizetésének mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások szempontjából való egyszerűsítését célzó munkáját, a héára és egyéb adókra vonatkozó egységes európai formanyomtatványok szélesebb körű alkalmazása és az adat-nyilvántartási kötelezettségek nagyobb fokú digitalizációja révén;

Mélyebb és méltányosabb gazdasági és monetáris unió

46.    Javaslat előterjesztését kéri az euróövezet nemzetközi intézményekben és fórumokon való, egységes külső képviseletére vonatkozóan;

47.    kéri egy feltételességen alapuló európai adósság-visszavásárlási alap létrehozását;

Ésszerű és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal

48.    nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a más harmadik országokkal való új vagy felülvizsgált szabadkereskedelmi megállapodásokra, és ezzel párhuzamosan általánosságban a szélesebb körű, globális szabadkereskedelemre irányuló – különösen a WTO keretében végzett – munkáját;

A jogérvényesülés és az alapvető jogok kölcsönös bizalmon alapuló térsége

49.    Fokozott erőfeszítéseket vár el az átfogó EU–USA adatvédelmi megállapodás lezárása és annak biztosítása érdekében, hogy a biztonságos kikötő megállapodás felülvizsgálata egy nagyra törő uniós adatvédelmi csomag sikeres lezárásával párosuljon;

50.    kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy elhárítsa megkülönböztetés elleni horizontális irányelv előtt álló akadályokat, és hogy a homofóbia és a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni uniós menetrend formájában dolgozzon ki átfogó európai választ az LMBT-személyek alapvető jogaival kapcsolatos problémákra;

51.    felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza erőfeszítéseit az internetes zaklatók azonosítását célzó eljárások javítása és a gyermekek velük szemben való megóvása érdekében;

Elmozdulás egy új migrációs politika felé

52.    a migrációval kapcsolatban holisztikus terv kidolgozását kéri, amely az Uniót mind a képzett, mind a képzetlen idegen migránsok számára vonzó célponttá teszi, valamint biztonságos és legális útvonalakat teremt az Unió felé a menedékkérők számára, továbbá az illegális migráció kiváltó okainak kezelése céljából következetes megközelítés bevezetését kéri;

A demográfiai változásokkal kapcsolatos stratégia

53.    a demográfiai változások által kiváltott kihívások kezelésére strukturált, hosszú távú uniós politika kidolgozását kéri, mivel a népesség fokozódó öregedésével jelenleg minden tagállam szembesül;

Erősebb globális szereplő

54.    felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon proaktív megközelítést a béke előmozdításával és a világszerte egyre nagyobb számban jelentkező válságok és erőszakos konfliktusok megoldásával kapcsolatban; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy felülvizsgálja a szomszédságpolitikát annak érdekében, hogy az Unió jobban meg tudjon felelni a rá váró súlyos geopolitikai kihívásoknak; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok, a mobilitás, a migráció és az energiabiztonság csak néhány azok közül az ágazatokon átívelő kérdések közül, amelyekre ez új és megerősített szomszédságpolitikára ki kell terjednie, valamint hogy mindenkor az emberi jogok, a nemzetközi jog és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítását kell közös nevezőnek tekinteni; rámutat továbbá arra is, hogy a keleti partnerség kezdeményezést és a nyugat-balkáni országokkal való aktív együttműködést folytatni kell annak érdekében, hogy továbbra is a csatlakozást célzó reformfolyamat maradjon a középpontban; hangsúlyozza, hogy a tagállamok és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokkal rendelkező szomszédos országok számára további technikai támogatást kell nyújtani a megállapodások teljes körű és gyors végrehajtásának és minden fél általi betartásának biztosítása érdekében;

55.    hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy az Unió világszinten hiteles szereplő legyen, a rendelkezésére álló jelentős „puha hatalmat” „kemény hatalommal” is meg kell támogatnia, és ezért nagyra törő menetrendre van szükség az európai hadseregek integrációjának és kompatibilitásának fokozása érdekében, mivel ennek nyomán a költségek is jelentősen csökkenthetnek;

A demokratikus változás Uniója

56.    sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza és terjessze ki az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében tett erőfeszítéseit, hogy tegyen javaslatot egy európai főügyészség létrehozására, és hogy fejezze be az OLAF elhalasztott reformját;

Jobb kommunikáció

57.    felhívja a Bizottságot, hogy mélyreható módon vizsgálja felül kommunikációs politikáját annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a nyilvánosságot közvetlenül tájékoztassa, és ne várja el tőle az információk speciális európai tájékoztatási csatornákon való felkutatását;

_____________________

58.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.