Eljárás : 2014/2829(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0035/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0035/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 15/01/2015 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 156kWORD 115k
12.1.2015
PE547.458v01-00
 
B8-0035/2015

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,

az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,


a Bizottság 2015. évi munkaprogramjáról (2014/2829(RSP))


Gianni Pittella, Enrique Guerrero Salom az S&D képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2015. évi munkaprogramjáról (2014/2829(RSP))  
B8‑0035/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet” című 2014. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2014)0910),

–       tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra,

–       tekintettel Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének a 2014. július 15-i plenáris ülésen, illetve valamennyi biztosjelölteknek parlamenti meghallgatásaik során tett kötelezettségvállalásaira,

–       tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.     mivel sokévi megszorítást, magas szintű és emelkedő munkanélküliséget, fokozódó egyenlőtlenségeket és szegénységet és a szociális normák szintjének csökkenését követően az Unió a hosszú távú hanyatlás kockázatával és a polgárok bizalmának elvesztésével néz szembe;

B.     mivel az Unió mint politikai elképzelés történelmének fordulópontjához érkezett és mivel a gazdasági és pénzügyi válság az Uniót politikai válságba sodorta a szélsőséges erők gyakorlatilag valamennyi tagállamban történő előretörésével;

C.     mivel ennek következtében az Unió legfontosabb prioritása az kell legyen, hogy visszaadja az európai polgárok számára a reményt, fenntartható növekedést és minőségi munkahelyeket teremt és lerakja egy új, válság utáni fenntartható modell alapjait, amelyben a gazdasági, társadalmi és környezeti haladás egyaránt biztosított és egymást erősíti;

D.     mivel elvi kérdés, hogy a szociális jogok nem rendelhetők alá a gazdasági szabadságjogoknak, és a gazdasági és társadalmi haladásnak szorosan összekapcsolódónak és egymást kölcsönösen támogatónak kell lennie;

E.     mivel a vállalatok és magánszemélyek által elkövetett adócsalás, adókijátszás és adókikerülés, valamint a kormányok által alkalmazott agresszív adótervezés torzítja a belső piacot és aláássa a kohéziót és a szolidaritást;

F.     mivel a közelmúltbeli franciaországi terrormerényletek fájdalmasan emlékékeztették Európát és az egész világot a tolerancia, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kultúrák közötti megértés és a radikalizálódás bármely formájának megelőzésére irányuló erőfeszítések fontosságára;

Általános politikai szempontok

1.      megjegyzi, hogy a Bizottság változásra irányuló menetrendje a munkahelyekre és a növekedésre összpontosított, de sajnálatosnak tartja, hogy a munkaprogram nem veszi figyelembe kellőképpen a Parlament szempontjait; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy teljes körűen élve a ráruházott jogkörökkel, vállaljon vezető szerepet és fektesse le a fenntartható gazdasági fejlődés alapjait az – elsősorban a fiatalokat érintő – munkanélküliség csökkentése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen széles körű eszmecserét Európa jövőjéről valamennyi vonatkozást érintve egy olyan teljes politikai unió megvalósulása érdekében, amely képes visszaszerezni demokratikus legitimációját;

2.      támogatja a nagy horderejű beruházási programokat az Európában tapasztalható drámai beruházáshiány megszüntetése és a növekedési potenciál fokozása érdekében; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy magánberuházások az Unió azon térségeiben is jöjjenek létre, amelyeket súlyosan érint a gazdasági válság; emlékeztet a beruházásbarát költségvetési szabályok fontosságára a tagállamok új Európai Stratégiai Beruházási Alapban való részvételének ösztönzése érdekében, konkrétan befizetett tőkéjüknek a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében történő semlegesítésével és a beruházási projektek állami társfinanszírozásával azon területeken is, ahol strukturális alapokból történő finanszírozás valósul meg; ismételten sürgeti az Európai Stratégiai Beruházási Alappal kapcsolatos beruházási stratégia kidolgozását, mely alapjául ambiciózusabb projektek szolgálnak, és amelynek célja minőségi munkahelyek létrehozása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő áttérés támogatása, valamint a társadalmi és területi kohézió Unión belüli biztosítása;

3.      szorgalmazza az Európai Stratégiai Beruházási Alap közösségi alapú kezelését és megfelelő irányítását; kéri a Bizottságot, hogy használja fel a Stabilitási és Növekedési Paktumban rendelkezésre álló összes kerettartalékot a beruházások, a növekedés és a munkahelyek biztosítása érdekében;

4.      súlyosan aggasztónak tartja, hogy a Bizottság munkaprogramjából hiányoznak a lényegi szociális vonatkozások, ami azt mutatja, hogy egyáltalán nem sikerült megérteni a válság számos tagállamban okozott hatásait; sürgeti a Bizottságot, hogy pótolja ezt a hiányosságot olyan fellépések és javaslatok előterjesztésével, amelyek 2015-ben kiegészítik munkaprogramját; tudomásul veszi a politikai folyamatosság hiányának elvét, ugyanakkor aggasztónak tartja, hogy amennyiben ezen elv alkalmazása nem megfelelően érzékenyen és pragmatikusan történik, akkor ez egyes alapvető fontosságú célkitűzések megfelelő politikai vita nélküli meggyengülését vagy feladását eredményezheti; hangsúlyozza, hogy a szociális és környezeti uniós vívmányok nem eshetnek áldozatul a REFIT-programnak;

5.      úgy véli, hogy a szükséges strukturális reformokat haladó jövőképnek kell vezérelnie (például az oktatás és az élethosszig tartó tanulás fokozottabb biztosításával, amelyek gazdasági teljesítményt generálnak, vagy a szociális és egészségügyi biztonság védőernyőként történő használatával a válság által leginkább sújtottak számára) és azok nem tehetik az embereket szegényebbekké vagy nem növelhetik a defláció valószínűségét; álláspontja szerint a reformoknak a szociális és adópolitikák közeledését kell eredményezniük, aminek célja az uniós munkavállalók és a tagállamok közötti tisztességtelen verseny csökkentése;

6.      tényleges változást sürget az uniós adópolitikában és sürgeti a Bizottságot, hogy küzdjön az adócsalás, az adókijátszás és adókikerülés, valamint az agresszív adótervezés ellen mind uniós, mind globális szinten; üdvözli, hogy a Bizottság cselekvési tervet kíván indítani és rövid időn belül határozott és gyors intézkedéseket vár; sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen további javaslatokat a kulcsfontosságú területeken, beleértve a határokon átnyúló vállalatokra vonatkozó, valamennyi ágazatot és működés szerinti országot érintő országonkénti jelentéstétel alkalmazásáról szóló szabályozást;

7.      sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan energiaunióra vonatkozó jogalkotási javaslatokat, amelyek alapját az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások és az intelligens infrastruktúra képezi, fenntartható és versenyképes uniós ipar mellett;

8.      kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat egy tevőlegesebb és rugalmasabb uniós bevándorláspolitikára, amely támogatja és biztosítja az Unióba vezető legális utakat egyrészt a menekültek és menedékkérők, másrészt a gazdasági bevándorlók számára, továbbá foglalkozik az Unió számára a bevándorlás területén a bűncselekményeket elkövető csempészek és emberkereskedők által jelentett kihívásokkal;

9.      határozottan ellenzi a Bizottság azon bejelentett szándékát, miszerint számos jogalkotási javaslatot vissza kíván vonni, különös tekintettel a levegő minőségére vonatkozó szabályozásra (mivel évente 400 000 európai hal meg a légszennyezés következtében) és a hulladékokról szóló csomagra, amellyel kapcsolatban a társjogalkotók csak nemrégiben kezdték meg a munkát; határozottan elutasítja a szülési szabadságról szóló irányelv visszavonását;

10.    kijelenti, hogy amennyiben bármely más, éppen vita alatt lévő jelenlegi jogalkotási javaslat kellő időben visszavonásra vagy halasztásra kerül, azokat értékelni kell európai hozzáadott értékük szempontjából és politikailag részletesen elemezni kell a feltárt hibáikat, majd azokat hat hónapon belül alternatív javaslatoknak kell követniük; úgy véli, hogy a Bizottság nem tesz eleget a Szerződésnek, amikor kezdeményezések visszavonást vagy helyettük más kezdeményezéseket javasol olyan esetekben, amikor bizonyos határidőn belül nem jön létre megállapodás (mint például az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló rendelet vagy a gyümölcs, a zöldség és a tej iskolákban való kínálatához kacsolódó programról szóló javaslat esetében);

11.    hangsúlyozza, hogy az Unió belső politikáit össze kell kapcsolni az éghajlatváltozással és a fenntartható fejlődéssel (2015 a fejlesztés európai éve) kapcsolatos globális kihívásokkal, és nyilvános vitát kell kezdeményezni az Egyesült Államokkal (a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről – TTIP) folytatott tárgyalásokról; emlékeztet rá, hogy az Uniónak 2015-ben aktív szerepet kell vállalnia a közel-keleti békefolyamat újraindításában;

12.    mélységesen felháborítják a franciaországi terrorcselekmények és a véleménynyilvánítás szabadságát ért fenyegetések; szolidaritását fejezi ki e merényletek áldozataival; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a polgárok fokozottabb védelmére irányuló bizottsági javaslatoknak bizonyítottan hozzáadott értékkel kell bírniuk, tiszteletben kell tartaniuk az egység fenntartásának szükségességét és érvényesíteniük kell az alapvető jogokat, valamint a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia európai értékeit; sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon egyrészt intézkedéseket a bűnüldöző hatóságok közötti együttműködés javítására az ilyen jellegű bűncselekmények megelőzésére, másrészt tegyen lépéseket a bármilyen nemű radikalizálódás megakadályozására, valamint a kultúrák közötti megértés és az európai kisebbségek társadalmi-gazdasági integrációjának javítása érdekében;

Társadalmi vonatkozások

13.    álláspontja szerint az új Bizottság legfontosabb törekvésének az európai szociális modell megerősítésének kell lennie, egy olyan életmódénak, amelyben az Unió igazoltan büszkén világelső, és azt hosszú távon meg kell erősíteni és fenntarthatóvá kell tenni;

14.    emlékeztet rá, hogy jelenleg 25 millió európai, köztük 5 millió fiatal munkanélküli, a szegénység és a társadalmi kirekesztés pedig jelentős mértékben fokozódott, ami a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok, különösen a nők, a fiatalok, a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élők számára hozott nyomort; sürgeti a Bizottságot, hogy kiemelten fontos kérdésként, sürgősséggel foglalkozzon a tagállamok és különböző térségek közötti fokozódó egyenlőtlenséggel, a munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetéssel, a bizonytalan foglalkoztatással, az aktív keresők körében növekvő szegénységgel és a gyermekszegénységgel, valamint a szociális dömpinggel, amelyek ellenkeznek az európai értékekkel és gyengítik Európa növekedési potenciálját és versenyképességét;

15.    felkéri a Bizottságot, hogy a munkavállalói jogok, a szociális párbeszéd, a szociális védelem, a tisztességes bérek, a munkahelyi biztonság és egészség, az igazságos adóztatás és a nemtől vagy etnikai származástól függetlenül mindenki számára egyenlő feltételek elveit tegye munkaprogramja alappilléreivé; felkéri a Bizottságot, hogy vezessen be kötelező társadalmi hatásvizsgálatot valamennyi jövőbeli jogalkotási javaslat esetében; sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság munkaprogramja nem ismeri el, hogy az esélyegyenlőség és a nemek közötti egyenlőség alapvető fontosságú ebben az összefüggésben, különös tekintettel a szülési szabadságra és a vállalatok vezetőtestületeinek nemi összetételére;

16.    figyelmeztet a szociális dömping és az európai munkavállalók és szociális rendszerek közötti negatív verseny kockázataira, és követeli, hogy a Bizottság terjesszen elő az uniós társasági joggal kapcsolatos egységes és fenntartható elképzelést és tartsa be a biztosjelöltek meghallgatása során a Parlament előtt tett, a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv teljes felülvizsgálatára irányuló javaslatra vonatkozó kötelezettségvállalást;

Gazdasági, költségvetési és környezeti kihívások

17.    úgy véli, hogy az új Bizottság európai beruházási terve tekintetében (amely az Unió katasztrofális gazdasági helyzetének kezeléséhez szükséges egyik válaszlépésként tartalmazza az uniós Európai Stratégiai Beruházási Alapot), ezen új beruházási csomag kiemelt célterületeinek a közlekedési infrastruktúrának, az energetikai infrastruktúrának, a digitális, kulturális és kreatív ágazatoknak, a távközlési infrastruktúrának, az oktatásnak, a szakképzésnek,a kutatásnak, a tudománynak és az innovációnak kell lennie, jelentős hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és a gazdaság szénmentesítésére; elvárja, hogy a társjogalkotókkal szoros együttműködésben a Bizottság úgy alakítsa ki a beruházási terv részletes architektúráját, hogy az – jelentős társadalmi és gazdasági hozzáadott érték, valamint a vállalkozói készségek, a növekedés és a munkahelyteremtés támogatása mellett – maximális hatást fejtsen ki az intelligens beruházásokra; szorgalmazza a beruházási terv végrehajtásának félévenkénti értékelését;

18.    emlékeztet az Európa 2020 stratégia nagyratörő célkitűzéseire és hangsúlyozza, hogy szintén nagyratörő jogalkotási javaslatokra van szükség a 2030-as éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomag végrehajtásához, különös tekintettel az inkluzív növekedésre és a fenntartható és energiahatékony gazdaságra történő átállásra; sürgeti a Bizottságot, hogy az Unió új beruházási menetrendjét e célkitűzések köré szervezze; tekintettel a stratégia soron következő félidős felülvizsgálatára, szorgalmazza, hogy a szociális és környezetpolitikai prioritások markánsabban jelenjenek meg egy szinten a gazdasági és pénzügyi vonatkozásokkal, valamint sürgeti a stratégia és az új beruházási terv közötti politikai és működési koherencia megvalósítását; azt szeretné, ha az Unió vezető szerepet játszana a 2015 végén megrendezésre kerülő párizsi COP 21 éghajlatváltozással kapcsolatos tárgyalásokon;

19.    azt várja, hogy a szénmentesítésbe történő hosszú távú magánberuházások elősegítése és garantálása érdekében a Bizottság mihamarabb mutasson fel eredményeket a magasabb szénárral kapcsolatban az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben és egy új, fenntartható energiamodellbe történő beruházások előmozdítása érdekében korlátozza a kibocsátásáthelyezés által érintett ágazatokra vonatkozó szabad kiosztási rendszerben lévő kivételek listáját;

20.    felhívja a figyelmet a 2030-as éghajlatváltozásra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó csomagról szóló, előretekintő állásfoglalására és sürgeti a Bizottságot, hogy jogalkotási javaslatait a szén-dioxid-kibocsátásra, az energiahatékonyságra és a megújuló energiatermelésre vonatkozó három kötelező célérték köré szervezze;

21.    nagyratörő uniós iparpolitikát sürget, amely az innováció révén lehetővé teszi új termékek és szolgáltatások kifejlesztését és az ipari folyamatok szerkezetátalakítását az uniós ipar korszerűsítése és a tudásalapú, digitális, szénszegény és forráshatékony gazdaságra történő áttérés érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy a kutatási eredmények kereskedelmi ipari termékekké és szolgáltatásokká alakítása és a digitális átállás előmozdítása érdekében erősítse meg az Európai Kutatási és Innovációs Térség létrehozására irányuló támogató intézkedéseket;

22.    sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a fenntartható fejlődés elve – a Szerződésekben és az első alelnök tárcájában foglaltak szerint – megfelelő módon jelenjen meg a Bizottság munkaprogramjában és azt konkrét jogalkotási javaslatok támasszák alá;

23.    felhívja a figyelmet arra, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek a hulladékokról szóló csomagban és a levegő minőségéről szóló irányelvben, amelyeknek messzemenő és hosszú távú pozitív hatásai lehetnek a fenntartható fejlődésre és a munkahelyteremtésre, továbbá egészségügyi és környezetvédelmi hozadékaik is lehetnek; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a körkörös gazdaságra vonatkozó javaslatoknak a napirendben továbbra is fontos helyet kell kapniuk és folytatni kell végrehajtásukat többek között kötelező érvényű célértékek megállapításával a forráshatékonyság számára, valamint mutatók bevezetésével az ökológiai lábnyom, illetve a föld-, víz- és nyersanyaghasználat tekintetében; emlékezteti a Bizottságot, hogy a levegő minőségéről szóló teljes csomag, beleértve az új nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvre irányuló javaslatot, alapvető fontosságú és fontos egészségügyi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent majd a polgárok számára;

24.    sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a környezet és az egészségügy azon területén felmerülő jelenlegi kihívásokat, ahol a környezet állapota negatív hatással van az emberi egészségre, és terjessze elő a tervezett stratégiákat, különös tekintettel a 7. környezetvédelmi cselekvési programban szereplő, hormonháztartást zavaró anyagokkal kapcsolatos stratégiára;

25.    sajnálatosnak tartja, hogy a munkaprogramból hiányoznak az oktatási és kulturális vonatkozások, amelyek hangsúlyoznák a növekedés, a foglalkoztatás és az európai rendszer és ipar versenyképességének kreatív dimenzióját; sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazzon határozottabb, ágazatközi megközelítést a digitális és kulturális ágazatok előmozdítására az uniós polgárok emberi jogainak és kreativitásának, kultúrájának és oktatásának fejlesztése érdekében;

26.    véleménye szerint a Bizottságnak folytatnia kell a szociális gazdaság és a szociális vállalkozás Unión belüli szerepével és elismerésével kapcsolatos javaslatait és előző ciklusban végzett munkáját; szorgalmazza, hogy a Bizottság nyújtson be javaslatokat a biztosító egyesületek és társulások európai alapszabályaira, terjessze elő továbbá az európai szövetkezet alapszabályára vonatkozó átdolgozott javaslatát, valamint tartsa fenn az európai alapítvány alapszabályára irányuló javaslatát;

27.    támogatja a Bizottság szándékát olyan uniós szintű rendszer kidolgozására, amely biztosítja, hogy az adófizetésre abban az országban kerüljön sor, ahol a nyereség termelődik; úgy véli, hogy a méltányos adózás fel fogja lendíteni a fenntartható reálgazdaságot, és növekedést fog generálni, illetve munkahelyeket fog teremteni, továbbá emlékeztet arra, hogy az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelmet össze kell kapcsolni a nemzeti költségvetésekről és az uniós saját forrásokról szóló vitával is; felszólítja a Bizottságot, hogy álljon az adóparadicsomok elleni küzdelmet szolgáló közös uniós intézkedések kidolgozásának élére, ideértve a 14. társasági jogi irányelvre irányuló azon javaslatot, amelyben egyértelműen kizárja a társaságok székhelyének felosztását, határozza meg az adóparadicsom fogalmát, állítson össze uniós feketelistát és vezessen be konkrét intézkedéseket az adóparadicsomok megszüntetésének elősegítésére;

28.    kitart amellett, hogy az új társasági adórendszer nemcsak az igazságos adózást előmozdító intézkedés, hanem az európai pénzügyi kapacitást erősítő új források beszedésére is szolgál; emlékeztet arra, hogy az európai költségvetés jelenlegi korlátai és gyengesége a Parlament legfőbb célkitűzései tekintetében minden évben jelentős áldozatokhoz vezet akkor, amikor az uniós élénkítő tervhez elegendő forrásra van szükség;

29.    aggódik az uniós költségvetés folyamatos kifizetési válsága, valamint a kifizetetlen számlák egyre növekvő száma miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatot az uniós költségvetés szilárd és fenntartható megalapozása érdekében, megreformálva különösen az EU saját forrásainak rendszerét, hogy csökkenjen az uniós pénzügyek nemzeti viták miatti sebezhetősége;

30.    emlékeztet arra, hogy a javasolt beruházási terv végrehajtása érdekében a valódi reformok elindításához és a további források megtalálásához rendkívül sürgető a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata, aminek összhangban kell állnia az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatával és a beruházási tervvel;

31.    kéri a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot arra vonatkozóan, hogy milyen lehetséges előnyökkel járna az európai és/vagy euróövezeti szintű munkanélküliségi biztosítási rendszer;

32.    felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a gazdasági és monetáris unió (GMU) keretén belüli gazdasági és szociális koordináció szükséges elmélyítését többek között annak érdekében, hogy kezeljék az euróövezetbeli tagállamok közötti növekvő különbségeket, amelyek aláássák a GMU fenntarthatóságát, továbbá elvárja az Európai Parlament teljes körű részvételét, adott esetben intézményközi megállapodás révén; emlékeztet arra, hogy a GMU kiteljesítésének nyilvánvaló következménye lesz demokratikus dimenziójának jelentős mértékű erősödése is;

33.    hangsúlyozza, hogy az egységes felügyeleti mechanizmussal és az egységes szanálási mechanizmussal kapcsolatban már elfogadott szabályok végrehajtása révén létre kell hozni a bankuniót, különösen azon intézkedések bevezetésével, amelyek biztosítják az Egységes Szanálási Alap elegendő mértékű hitelfelvevő képességét; ezzel összefüggésben további kezdeményezéseket vár, különösen az európai betétbiztosítási mechanizmus tekintetében;

34.    hangsúlyozza a pénzügyi és banki szolgáltatásokra, különösen a bankrendszeren kívüli hitelezésre vonatkozó szabályozási keret megerősítése folytatásának fontosságát,

35.    kitart amellett, hogy a tengeri élőlények védelmét elősegítő technikai intézkedések egyszerűsítését a regionalizáción keresztül kell végrehajtani, de figyelmeztet arra, hogy mindez ne jelentse a nemzeti szintű döntéshozatal irányában tett visszalépést; sürgeti a Bizottságot, hogy ne csupán a halászati ellenőrzésről szóló rendeletnek az újonnan elfogadott közös halászati politikára gyakorolt hatását vizsgálja, hanem tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a rendeletet 2015 végére átdolgozzák;

36.    felszólítja a Bizottságot, hogy a kedvezőtlen szociális és gazdasági következmények és a tejágazatba történő hosszú távú beruházásokkal kapcsolatos kockázatok elkerülése érdekében tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek azt követően, hogy 2015. március 31-én megszűnnek a tejkvóták, garantálják a tejpiac kiegyensúlyozottságát;

Migráció és igazságszolgáltatás, alapvető jogok, fogyasztók, digitális Európa

37.    felszólítja a Bizottságot, hogy a migrációs és menekültügyi politikával kapcsolatban holisztikus megközelítést fogadjon el, megbízható mechanizmusokat kialakítva a tagállamok közötti szolidaritáshoz és a pénzügyi és más felelősségek megosztásához; elvárja, hogy a Bizottság ne csak erősítse a meglévő európai eszközöket, de tárjon fel és javasoljon az Unióba való biztonságos és törvényes belépést elősegítő új eszközöket; véleménye szerint e politikának a harmadik országokkal kialakított, a biztonságos mobilitást, a demokratizálódási folyamatokat, a közös határellenőrzést, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni harcot, a bajba került személyek közös védelmét előmozdító partnerségeket is magában kell foglalnia;

38.    aggódik, amiért a Bizottság nem volt képes megfelelő választ adni arra, hogy néhány tagállamban egyre komolyabb kihívások érik a demokráciát és az alapvető szabadságjogokat; ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos intézkedésekre szólít fel, különösen a tagállamokbeli alapvető jogok, a média szabadsága és Európában mindenütt a jogállamiság nyomon követésére; elvárja a Bizottságtól, hogy nyújtson be kezdeményezéseket a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon vagy koron alapuló megkülönböztetés elleni harc erősítése céljából;

39.    elfogadhatatlannak tartja, hogy az európai roma közösség helyzete folyamatosan romlik; a romák többség általi társadalmi kirekesztését csökkentő külön cselekvési terv elkészítésére szólít fel, valamint arra, hogy ezzel egy időben fokozzák társadalmi befogadásukat; hangsúlyozza, hogy olyan európai roma stratégiára van szükség, amely túllép a jelenlegi nemzeti stratégiákon; felszólít a nemzeti roma stratégiák alapvető felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a stratégiák irányadó célszámokat, valamint a cigányellenességet és annak a tagállamokban jelentkező hatásait mérő hatékony paramétereket tartalmazzanak;

40.    felszólítja a Bizottságot erőfeszítéseinek fokozására annak érdekében, hogy biztosítsa az emberi jogok európai egyezményéhez való mielőbbi csatlakozást az alapvető jogokkal és a Szerződésekben foglalt európai értékekkel összeegyeztethető módon;

41.    sajnálatosnak tartja, hogy a bizottsági munkaprogram alig említi az uniós polgárokat mint fogyasztókat; kitart amellett, hogy a digitális Európa a digitális egységes piacnál jóval tágabb fogalom, és hogy minden javaslatnak garantálnia kell a fogyasztó- és az adatvédelmet, figyelembe véve a szociális dimenziót, az egyetemes hozzáférést, a lakosság minden részének részvételét, a hálózatsemlegességet és a kulturális sokféleséget; emlékeztet arra, hogy az uniós fogyasztók számára eredményes jogorvoslati mechanizmust kell bevezetni, és meg kell akadályozni a digitális tevékenységekkel összefüggő csalásokat és az adókijátszást;

42.    felszólítja a Bizottságot, hogy a homofóbia és a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni uniós stratégia vagy ütemterv formájában adjon átfogó európai választ az LMBTI-személyek által tapasztalt alapjogi problémákra, ahogy azt a Parlament és a tagállamok több ízben is szorgalmazták;

Európai Külügyi Szolgálat, bővítés, szomszédságpolitika

43.    tudomásul veszi azokat a szervezeti erőfeszítéseket, amelyeket az új Bizottság tesz, amelynek a közös kül- és biztonságpolitikán túlmutató hatásköröket kell adnia alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője számára, valamint az Európai Külügyi Szolgálat szakértelmére támaszkodva biztosítania kell az uniós politikák külső dimenziójának megfelelőbb integrálását; kitart amellett, hogy szükség van a kereskedelmi és szomszédságpolitika jobb összhangjára, és kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a továbbiakban ne a fejlesztéspolitika figyelembevétele nélkül alakítsák a migrációs politikát;

44.    határozottan úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell mutatni a bővítési politika életben tartása iránti elkötelezettségét azáltal, hogy mindent megtesz a Törökországot, Montenegrót és Szerbiát érintő bizonyos tárgyalási fejezetek megnyitásáért, valamint hogy megfelelően kezeli a bosznia-hercegovinai, a Macedónia volt jugoszláv köztársaságbeli, az albániai és koszovói kihívásokat annak érdekében, hogy 2015-ben konkrét előrelépés történjen az uniós integráció irányában;

45.    megállapítja, hogy a Bizottság 2015 januárjában elkezdi a bővítési országok nemzeti gazdasági reformprogramjainak értékelését azzal a céllal, hogy gazdasági irányításukat a változó európai modellhez igazítsák; figyelmezteti a Bizottságot, hogy a bővítési országokban ne kövessék el újra a gazdasági növekedést aláásó kormányzati megszorítások hibáját;

46.    felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse a keleti szomszédokkal való együttműködését és segítse a demokrácia és a társadalmi igazságosság hatókörének tágításával megvalósuló stabilizálódást az olyan országokban, mint Ukrajna, Moldova és Grúzia; hangsúlyozza, hogy csak demokratikus és befogadó kormányok alakíthatják ki azt az állampolgári öntudatot, amely ahhoz szükséges, hogy ellen tudjanak állni a szuverenitásuk aláásására irányuló kísérleteknek;

47.    felszólít azon uniós erőfeszítések fokozására, amelyek hozzájárulnak az ukrajnai konfliktus lezárásához és a Moszkvával folyó párbeszéd újraindításához; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a szankciók célja az, hogy rávegyék az orosz kormányt politikájának megváltoztatására; véleménye szerint a szankciók fenntartása, erősítése vagy visszafordíthatósága Oroszország saját hozzáállásán és az ukrajnai helyzeten múlik;

48.    teljes támogatásáról biztosítja a főképviselő/alelnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a Palesztin Állam elismerésére vonatkozó közös uniós megközelítés;t felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy hajtsa végre a befolyással rendelkező szereplőként rá váró feladatokat, és indítson a közel-keleti régiót érintő bátor és átfogó békekezdeményezést, különösen az arab békekezdeményezés alapján;

49.    felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy tevékenyen tartsa a kapcsolatot valamennyi olyan regionális és nemzetközi szereplővel (különösen Iránnal és Oroszországgal), amelyek befolyással rendelkeznek a szíriai konfliktusban érintett felek tekintetében, annak érdekében, hogy az Iszlám Állam terroristáit legyőzzék, és megszűnjön a szíriai konfliktus;

50.    üdvözli a főképviselő/alelnök az iránti elkötelezettségét, hogy a dél-mediterrán térség nagyobb figyelmet kapjon; emlékeztet a déli szomszédságpolitika döntő fontosságú dimenzióira; újra kijelenti, hogy a politikát közösen kell fejleszteni a térség stabilitásának és felvirágzásának előmozdítása érdekében; kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a politikai és gazdasági együttműködést; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a civil társadalom demokratikus törekvéseit;

51.    meggyőződése, hogy a főképviselőnek/alelnöknek erősítenie kell az EU szerepét Latin-Amerikában, továbbá javítania és szélesítenie kell a latin-amerikai országokkal kötött politikai és kereskedelmi megállapodásait, valamint a jelenleg zajló regionális és biregionális integrációs folyamatokat;

52.    felszólítja a Bizottságot, hogy hiteles külpolitikát dolgozzon ki a biztonság és védelem területén a konfliktusok, a politikai instabilitás és a korrupció elleni küzdelem, valamint a biztonság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a stabilitás és a konfliktusrendezés elősegítése érdekében;

Kereskedelem, emberi jogok, fejlesztéspolitika

53.    egyetért a Bizottsággal abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az USA-val kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodás jöjjön létre, amely a növekedést és a munkahelyteremtést fellendítő eszköz, egyúttal meg kell védeni az uniós egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és adatvédelmi normákat és az EU kulturális sokszínűségét; úgy véli, hogy a TTIP-nek érdemi piaci hozzáférést kell biztosítania, és magas szintű környezetvédelmi és szociális normákat kell előmozdítania; véleménye szerint, nem indokolt, hogy a megállapodásba belefoglaljanak a beruházók és az államok közötti vitarendezési mechanizmust;

54.    sajnálatosnak tartja, hogy a bizottsági munkaprogramban nincs szó a kettős felhasználású termékek exportjára vonatkozó uniós rendszer reformjáról; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen egy stratégiai tanulmányt, amely felvázolja az EU tágabb, a TTIP-n túlmutató kereskedelempolitikai céljait; kitart amellett, hogy valamennyi kereskedelmi megállapodás tartalmazzon munkaügyi és környezetvédelmi normákra vonatkozó kötelező erejű záradékokat;

55.    emlékeztet arra, hogy az emberi jogok képezik a főképviselő/alelnök egyik átfogó prioritását; újra megfogalmazza, hogy valamennyi biztossal együtt kell dolgozni annak érdekében, hogy az emberi jogok a többi szakpolitikai területen is érvényesüljenek, különösen a migráció, a fejlesztés, a környezet, az internetirányítás, a kereskedelem, a beruházások, a technológia és a vállalkozások területén;

56.    súlyos aggodalmának ad hangot a szíriai menekültek humanitárius helyzete miatt; emlékeztet arra, hogy a menekültügyi politikák és a menekültek számára nyújtott segítség kulcsfontosságú emberi jogi eszközök, különösen akkor, amikor valamely konfliktus elől menekülő emberekről van szó, és felszólítja a Bizottságot, hogy indítson el egy közös európai stratégiát, amely garantálja a szíriai menekültek számára a szükséges segítséget egy olyan európai terv révén, amely hajlékot biztosít és arányosan elosztja a menekülteket a tagállamok között;

57.    bátorítja a Bizottságot, hogy éljen a lehetőséggel, amelyet a nemzetközi fejlesztés szempontjából jelentőséggel bíró 2015-ös év kínál, és biztosítsa munkaprogramja egészében a politikák fejlesztési célú teljes koherenciáját; kéri, hogy a Bizottság koherens és szilárd legyen az ebolajárvány elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségvállalásai tekintetében, amely járvány rámutatott arra, hogy sürgősen szükség van a globális egészségügyre vonatkozó cselekvési program benyújtására és végrehajtására;

58.    továbbra is súlyosan aggódik azon elsősorban költségvetési jellegű korlátozások miatt, amelyekkel a Bizottság az egy időben bekövetkező humanitárius válságok kiemelkedő számának kezelése során szembesül, és felszólít a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus uniós cselekvési tervének azonnali nyomon követésére;

Átláthatóság és a Parlament és a Bizottság közötti munkakapcsolatok

59.    emlékezteti a Bizottság elnökét a lojalitás, a kölcsönös bizalom és az együttműködés szellemében a Parlamenttel végzett munka átláthatósága és az uniós társjogalkotók egyenrangúságának tiszteletben tartása iránti kötelezettségvállalására;

60.    csalódottságának ad hangot a Bizottság kommunikációja miatt, különösen azt megelőzően, hogy a 2014. december16-i plenáris ülésen ismertette munkaprogramját; sajnálatosnak tartja a Bizottság átláthatóságának hiányát, és helyteleníti a munkaprogram nyilvánosságra hozatala és ismertetése előtti zűrzavart és a lényegi információk hiányát; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy állítsa helyre a Bizottság és a Parlament közötti bizalmat, amely sajnálatos módon megrendült;

61.    üdvözli az arra irányuló bizottsági javaslatot, hogy egy intézményközi megállapodás alapján hozzanak létre egy kötelező érdekképviseleti nyilvántartást, és kijelenti, hogy kész a tárgyalások megkezdésére, de emlékeztet arra a kérésére is, hogy a Bizottság nyújtson be egy jogalkotási javaslatot egy kötelező érdekképviseleti nyilvántartás létrehozására vonatkozóan az EUMSZ 352. cikke alapján, és foglaljon bele a javaslatba egy arra irányuló javaslatot, hogy a kötelező érdekképviseleti nyilvántartást a rendes jogalkotási eljárással lehessen létrehozni;

62.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat