Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0126/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0126/2015

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a terrorizmus elleni intézkedésekről

    4.2.2015 - (2015/2530(RSP))

    benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
    az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

    Timothy Kirkhope, Charles Tannock az ECR képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0122/2015

    Eljárás : 2015/2530(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B8-0126/2015
    Előterjesztett szövegek :
    B8-0126/2015
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    B8‑0126/2015

    Az Európai Parlament állásfoglalása a terrorizmus elleni intézkedésekről

    (2015/2530(RSP))

    Az Európai Parlament,

    –       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 6., 7. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 16., 20., 67., 68., 70., 71., 72., 75., 82., 83., 84., 85., 86., 87. és 88. cikkére,

    –       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 6., 7. és 8. cikkére, 10. cikke (1) bekezdésére, valamint 11., 12., 21., 47–50., 52. és 53. cikkére,

    –       tekintettel az Európai Unió 2010–2014 közötti belső biztonsági stratégiájáról szóló végrehajtási zárójelentésről szóló, 2014. június 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0365),

    –       tekintettel a terrorizmus helyzetéről és alakulásáról szóló 2014. évi Europol-jelentésre (TE-SAT),

    –       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a terrorcselekmények következtében a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről szóló 2014. szeptember 24-i, 2178. sz. határozatára (2014),

    –       tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájára, melyet a Tanács 2010. február 25-én fogadott el,

    –       tekintettel az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló második jelentéssel kapcsolatos 2013. szeptember 12-i állásfoglalására[1],

    –       tekintettel az internetes szervezett bűnözés általi fenyegetettségről készített 2014-es Europol-értékelésre (iOCTA),

    –       tekintettel az Unióban elkövetett súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettséggel kapcsolatban az Europol által kidolgozott 2013-as értékelésre (SOCTA),

    –       tekintettel a 2015. január 28-i plenáris ülésen a terrorizmus elleni intézkedésekről folytatott vitájára,

    –       tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. január 29–30-án Rigában tartott informális ülésére,

    –       tekintettel az EU megújított belső biztonsági stratégiájáról szóló, 2014. december 17-i állásfoglalására[2],

    –       tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2015. január 11-i informális ülését követően kiadott nyilatkozatra,

    –       tekintettel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2014. október 9-i és december 5-i következtetéseire,

    –       tekintettel a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorának az Európai Tanácshoz benyújtott 2014. november 24-i jelentésére (15799/14),

    –       tekintettel a Bizottság 2014. december 16-án közzétett 2015. évi munkaprogramjára (COM(2014)0910),

    –       tekintettel a Bizottság „A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése” című, 2014. január 15-i közleményére (COM(2013)0941),

    –       tekintettel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport véleményére a szükségesség és az arányosság fogalmának alkalmazásáról és az adatvédelemről a bűnüldözési ágazatban (01/2014. számú vélemény),

    –       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

    A.     mivel elsődlegesen az EU és tagállamainak közös felelőssége, hogy biztosítsák az európai polgárok biztonságát és szabadságát, és meghozzanak minden megfelelő intézkedést az emberéletet fenyegető cselekmények megelőzésére;mivel a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés párhuzamosan követendő célok, és mivel a szabadság és a biztonság megvalósulásához a terrorizmusellenes intézkedéseknek minden esetben a szükségesség és az arányosság elvén és az alapvető jogok tiszteletben tartásán kell alapulniuk, és meg kell felelniük a jogállamiság elveinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek;

    B.     mivel a terrorizmus globális fenyegetés, amelyre polgáraink biztonságának megerősítése, a szabadság, a demokrácia, valamint az emberi jogok alapvető értékeinek védelme és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében helyi, nemzeti, európai és globális szinten kell megoldást találni;

    C.     mivel az EU közvetlen szomszédságában kirobbant új konfliktusok és zavargások, az új technológiák rohamos fejlődése, valamint az erőszakhoz és terrorizmushoz vezető radikalizmus világszerte tapasztalható aggasztó fokozódása miatt az utóbbi években drámaian megváltozott a biztonsági helyzet az Európai Unióban és a szomszédos országokban is;

    D.     mivel a terrorizmus jellegét és módszerét tekintve változásban van, a centralizált szervezetektől a decentralizált és autonóm hálózatok felé halad, ezért többoldalú megközelítésre van szükség;

    E.     mivel az EU-nak egyre nagyobb fenyegetéssel kell szembenéznie a helyi eredetű terrorizmus miatt, amelyben „külföldi harcosok” vesznek részt, azaz olyan személyek, akik terrorista cselekmények elkövetése, előkészítése vagy tervezése, illetve terrorista – beleértve a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos – kiképzés céljából a lakóhelyük vagy az állampolgárságuk szerinti államtól eltérő országba utaznak; mivel a becslések szerint 3500 – 5000 közöttire tehető azok száma, akik elhagyták az EU-t, hogy külföldi harcosokká képezzék ki őket Irakban, Szíriában és Líbiában;

     

    F.     mivel az internet és a közösségi média használata egyszerűbbé teszi és tovább fokozza a terrorizmus terjedését, így a terroristahálózatok felépítése, módszerei és finanszírozási módjai összetettebbé váltak és nehezebben tárhatók fel; mivel a kiberterrorizmus révén a terroristacsoportok a határok fizikai akadályaitól mentesen alakíthatnak ki és tarthatnak fenn kapcsolatokat, és ezáltal kevésbé szorulnak rá arra, hogy egyes országokban támaszponttal vagy rejtekhellyel rendelkezzenek;

    G.     mivel a terrorszervezetek egyre nagyobb mértékben használják fel az internetet és a közösségi hálózatokat arra, hogy az internethasználók közül toborozzanak, illetve finanszírozzák és kiképezzék őket, valamint felbujtsák őket a terrorizmus terjesztésére és terrorcselekmények elkövetésére;

    1.      a leghatározottabban elítéli a Párizsban elkövetett atrocitásokat, és ismételten legmélyebb együttérzését fejezi ki a francia néppel a terrorizmus elleni küzdelem terén, valamint a demokratikus értékek és szabadságok ellen intézett támadás következtében;

    2.      megállapítja, hogy a terrorizmusellenes politikák és intézkedések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha azokat a nemzetközi joggal, különösen a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban hajtják végre;

    3.      hangsúlyozza, hogy a külföldi fegyveresek és általában a terrorizmus jelentette fenyegetés elhárítása többrétegű megközelítésen alapuló terrorizmusellenes stratégiát követel meg, amely átfogóan kezeli a mögöttes tényezőket, például a radikalizálódást, hangsúlyt helyez a szociális kohézióra és az integrációra, a politikai és vallási toleranciára, elemzi és ellensúlyozza a terrorcselekmények elkövetésére történő online felbujtást, megelőzi a terrorista szervezetekhez történő csatlakozás céljából történő utazásokat, megelőzi és megakadályozza a fegyveres konfliktusokban való részvételt, megszakítja a terrorista szervezeteknek és egyéneknek nyújtott pénzügyi támogatást, amelynek célja a hozzájuk való csatlakozás, adott esetben biztosítja megalapozott büntetőeljárás indítását és a bűnüldöző hatóságok számára megfelelő eszközöket biztosít feladataik ellátásához, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat;

    4.      aggodalommal szemléli a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából a konfliktusövezetekbe utazó és később onnan az EU területére visszatérő, az EU belső biztonságára és az uniós polgárok életére kockázatot jelentő uniós polgárok gyorsan növekvő számát;

    5.      aggodalommal állapítja meg, hogy a terrorista szervezetek az internetet és a hírközlési technológiát fokozottan használják kapcsolattartásra támadások megtervezésére és propagandaterjesztésre; kéri, hogy az internetes és a közösségi médiavállalkozások működjenek együtt a kormányokkal és a bűnüldöző hatóságokkal e probléma leküzdése érdekében, biztosítva egyúttal, hogy a szólásszabadság és a magánélet általános elveit mindenkor tiszteletben tartsák;

    6.      hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a radikalizálódás fokozott megelőzésére és a radikalizálódást visszafordító programok támogatására azáltal, hogy a közösségeket és a civil társadalmat nemzeti és helyi szinten képessé teszi és aktivizálja a szélsőséges ideológiák terjedésének megfékezésére; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a radikalizálódást figyelő uniós információs központot (RAN);

    7.      hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tagállamok hozzanak létre a radikalizálódás alulról szerveződő kezelésére irányuló kezdeményezéseket, és , és dolgozzanak a bűnüldözési és igazságügyi fellépéssel párhuzamosan ösztönözzék a közösségi integrációra, a toleranciára, az oktatásra, valamint a radikalizálódás felszámolására irányuló programokat;

    8.      mély aggodalommal mutat rá a börtönökben zajló radikalizálódás jelenségére, és ösztönzi a tagállamokat, hogy osszák meg a legjobb gyakorlatokat e tárgyban;

    9.      felhívja a tagállamokat, hogy előzzék meg a terrorista személyek mozgását a külső határokon történő ellenőrzések megerősítésével, az úti okmányok rendszeresebb és hatékonyabb ellenőrzésével, a tiltott fegyverkereskedelem és a személyazonosság csalárd felhasználása elleni fellépéssel, valamint a kockázatot jelentő területek meghatározásával;

    10.    hangsúlyozza, hogy az európai ügynökségeknek és a nemzeti bűnüldöző hatóságoknak fel kell lépniük a terrorista szervezetek fő bevételi forrásai, többek között a pénzmosás, az emberkereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem ellen; e tekintetben felszólít az uniós jogszabályok ezen a területen történő maradéktalan végrehajtására, annak érdekében, hogy Unió-szerte összehangolt megközelítés alakuljon ki;

    11.    határozottan ösztönzi a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az uniós ügynökségek közötti jobb információcserét; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell, illetve intenzívebbé és gyorsabbá kell tenni a globális bűnüldözési információk megosztását; felszólít a tagállamok közötti hatékonyabb operatív együttműködésre a meglévő értékes eszközök – például a közös nyomozócsoportok, a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program és az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló megállapodások – fokozottabb alkalmazása révén, valamint a releváns információk és adatok gyorsabb és hatékonyabb megosztását, megfelelő adatvédelmi és a magánélet védelmére vonatkozó garanciák mellett;

    12.    szorgalmazza az uniós PNR-irányelv elfogadását, amely jogi keretet biztosítana az utasok adatainak cseréjére az adatvédelmi jogokra és jogorvoslatra vonatkozó legmagasabb szintű előírások biztosítása mellett, ugyanakkor megszüntetné a bűnüldöző hatóságok közötti adatcserében megmutatkozó és a veszélyes bűnözők és terroristák által kihasznált hiányosságokat ;

    13.    felkéri a tagállamokat, hogy a nemzeti hatóságaiktól származó vonatkozó információk hatékonyabb, kellő időben történő és szisztematikus cseréje révén hatékonyabban aknázzák ki az Europolt és a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot;

    14.    sürgeti a jobb kommunikáció és a meglévő uniós ügynökségek, például az Europol, a SITCEN és a Frontex közötti együttműködés ösztönzését annak érdekében, hogy megkönnyítse az együttműködést és az információcserét;

    15.    felszólítja az EU-t, hogy aktívan mozdítsa elő a terrorizmus elleni globális partnerséget, és szorosan működjön együtt a regionális szereplőkkel, például az Afrikai Unióval, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és az Arab Ligával, különösen a Szíriával és Irakkal szomszédos országokkal, valamint a konfliktus által nagymértékben érintett országokkal, például Jordániával, Libanonnal és Törökországgal, valamint az ENSZ-szel és különösen az ENSZ Terrorizmus Elleni Bizottságával; e tekintetben szorgalmazza az EU és ezen országok fejlesztési és biztonsági szakértői közötti párbeszédet;

    16.    kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul értékelje a jelenlegi eszközöket, és kezdje meg a terrorizmus elleni küzdelem terén tapasztalható fennmaradó hiányosságok megfelelő felmérését, és végezze el a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését megelőzően a belbiztonság területén elfogadott intézkedések végrehajtásának átfogó értékelését;

    17.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek.