Eljárás : 2015/2559(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0139/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0139/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 12/02/2015 - 4.6
CRE 12/02/2015 - 4.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0040

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 269kWORD 108k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0136/2015
9.2.2015
PE549.932v01-00
 
B8-0139/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Irakban és Szíriában, különösen az Iszlám Állammal (ISIS) összefüggésben kialakult humanitárius válságról (2015/2559(RSP))


Alyn Smith, Barbara Lochbihler, Karima Delli, Igor Šoltes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Irakban és Szíriában, különösen az Iszlám Állammal (ISIS) összefüggésben kialakult humanitárius válságról (2015/2559(RSP))  
B8‑0139/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel Irakról és Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel a Külügyek Tanácsának Irakról és Szíriáról szóló következtetéseire, különös tekintettel a 2014. december 15-i következtetésekre,

–       tekintettel az Európai Tanács Irakról és Szíriáról szóló 2014. augusztus 30-i következtetéseire,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2139 (2014)., 2165 (2014). és 2170 (2014). számú határozataira, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának S-22/1. számú határozatára,

–       tekintettel az ENSZ Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottságának 2014. november 7-i, „A terror törvénye: élet az IS alatt Szíriában” című jelentésére,

–       tekintettel az ENSZ főtitkárának Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel az António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa által a szíriai és iraki menekültek helyzetéről kiadott közelmúltbeli nyilatkozatokra,

–       tekintettel a NATO csúcstalálkozóján kiadott 2014. szeptember 5-i nyilatkozatra,

–       tekintettel a nemzetközi humanitárius jogról, az emberi jogok védelmezőiről, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel az iraki békéről és biztonságról szóló, 2014. szeptember 15-én, Párizsban megrendezett konferencia következtetéseire, valamint annak nyomán az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) megfékezésére 60 állam részvételével létrehozott globális koalíció 2014. december 3-án, Brüsszelben megtartott első miniszteri szintű plenáris ülésére,

–       tekintettel a szíriai menekülthelyzetről és annak kapcsán a régió stabilitásának támogatásáról szóló, 2014. október 28-án, Berlinben megrendezett nemzetközi konferenciára, és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) által 2014. december 9-re összehívott, miniszteri szintű donorkonferenciára, melynek témája a szíriai menekültek áttelepítése és más módon történő befogadása volt,

–       tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az ezen együttműködésről szóló 2013. január 17-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–       tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság „A Szíriára és Irakra, valamint a Dá’is jelentette veszélyre vonatkozó uniós regionális stratégia elemei” című, 2015. február 6-i közös nyilatkozatára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az ötödik évébe lépő szíriai konfliktus a II. világháború óta nem látott humanitárius katasztrófához vezetett; mivel ENSZ-adatok szerint a konfliktusban több mint 200 000 ember – nagyrészt civil – vesztette életét, több mint 7,6 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására, és több mint 12,2 millió szíriainak van szüksége sürgős segítségre Szírián belül; mivel 212 000 ember – 185 000 a kormányzati erők, 26 500 pedig az ellenzék által – továbbra is ostrom alatt áll; mivel több mint 3,5 millió szíriai menekült el hazájából, elsősorban Libanonba, Törökországba, Jordániába, Irakba és Egyiptomba, és ők alkotják jelenleg az UNHCR megbízatása által lefedett legnagyobb menekültcsoportot a világon;

B.     mivel az iraki humanitárius helyzet tovább romlik, a szükségletek pedig növekednek; mivel több mint 5,2 millió embernek van szüksége sürgős humanitárius segítségnyújtásra, Irakban pedig több mint 2,1 millióan kényszerültek elhagyni lakóhelyüket; mivel 3,6 millió ember él az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken, akik közül 2,2 milliónak sürgős segítségre van szüksége, és mivel ezeket az embereket különösen nehéz elérni; mivel 2014 nyara óta több mint 500 000 iraki menekült el Kelet-Irakból; mivel továbbá Irak több mint 233 000 szíriai menekültet fogadott be;

C.     mivel az ISIS visszaélések, erőszakos cselekedetek és bűncselekmények széles skáláját követte el az északi-iraki és szíriai lakosság ellen; mivel e súlyos cselekedetek körébe tartoznak például a bizonyos vallási csoportok, nevezetesen a síiták ellen elkövetett, népirtással felérő tömeges kivégzések és tisztogatások, a kényszeráttérítések, a lakóhely elhagyására való kényszerítés, a kövezés és csonkítás, az erőszakos eltűnés, valamint a kínzás; mivel az ISIS elsősorban a síita, jezidi, keresztény, sabak, kakae, valamint szábeus etnikai és vallási kisebbségeket célozza; mivel az ENSZ emellett szexuális erőszak szisztematikus elkövetéséről, a nők és gyermekek rabszolgaságba kényszerítéséről, gyermekek öngyilkos merényletekhez történő toborzásáról, szexuális visszaélésekről, bántalmazásokról és kínzásokról számol be;

D.     mivel továbbra is napi szinten jelentések érkeznek a konfliktusban részt vevő egyéb felek, nevezetesen az Aszad-rezsim által széles körben elkövetett háborús bűnökről, valamint a nemzetközi humanitárius jog és emberi jogi normák megsértéséről;

E.     mivel az iraki konfliktusban csak 2014-ben legalább 12 000-en vesztették életüket, és 22 000-en megsérültek; mivel a szíriai konfliktusban 2011 óta több mint 200 000-en vesztették életüket;

F.     mivel az iraki kormány elleni lázadáshoz vezetett az, hogy a kormány a nyugati el-Anbár tartományban többségében békés tüntetőket támadott meg, így például 2013 áprilisában 90 tüntető életét oltotta ki al-Havídzsában, 2013 decemberében pedig 17 tüntetővel végzett Ramádiban; mivel az iraki kormány által támogatott síita milíciák álltak azon biztonsági erők élén, amelyek az ISIS elleni harcot vezették, és amelyek megerősített pozíciójukban büntetlenül követtek el emberrablásokat, törvénytelen kivégzéseket és kínzást, valamint kényszerítették családok ezreit lakóhelyük tömeges elhagyására; mivel a kormány senkit sem tett felelőssé e milíciák vagy a saját erői által elkövetett visszaélésekért;

G.     mivel a szíriai és iraki katonai pozíciók nem változtak drámai mértékben azóta, hogy az USA vezette nemzetközi koalíció 2014 augusztusában légitámadásokat indított az ISIS ellen; mivel az ISIS továbbra is jelentős természeti erőforrásokat és területeket tart az ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában; mivel az ISIS területeket vesztett Kobane/Ajn al-Arab városában, Moszul egyes részein, valamint el-Anbár tartomány számos városában;

H.     mivel a szíriai rezsim továbbra is tartózkodik az ISIS stratégiai pozícióinak támadásától;

I.      mivel a szíriai konfliktus politikai megoldására az ENSZ által Staffan di Mistura szíriai közös különleges képviselő vezetésével tett erőfeszítések eddig nem vezettek kézzelfogható eredményre;

J.      mivel az UNHCR megállapította, hogy a szíriaiak közel fele elveszítette otthonát, és a menekültek 40%-a kényszerül arra, hogy rendkívül rossz körülmények között éljen, ami két millió menekült gyermek oktatására gyakorol hosszú távú következményeket; mivel az ENSZ szerint a szíriaiak háromnegyede szegénységben él, a munkanélküliség aránya pedig 50% felett van; mivel a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek kétharmada a szegénységi küszöb alatt él, a Libanonban tartózkodó menekülteknek pedig az 55%-a él rendkívül rossz körülmények között menedékhelyeken; mivel a befogadó országokban fokozódott a menekültek elleni erőszak és hátrányos megkülönböztetés;

K.     mivel az UNHCR azzal a kéréssel fordult a világ országai felé, hogy 2016-ra legalább 130 000 szíriai menekült áttelepítéséhez elegendő helyet biztosítsanak; mivel az uniós tagállamok mintegy 36 000 hely biztosítására vállaltak kötelezettséget;

L.     mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa figyelmeztetett, hogy a szíriai menekülteket befogadó államok lakossága – különös tekintettel Libanonra és Jordániára – drámai mértékben emelkedett, túlterhelve a nemzeti infrastruktúrát, iskolákat és kórházakat, túlzott nyomást gyakorolva a víz- és energiaellátásra, súlyos terhet róva az államháztartásra, valamint gazdasági nehézségeket okozva a fogadó állam számos polgára számára;

M.    mivel a humanitárius szükségletek exponenciálisan nőnek, ugyanakkor az ENSZ-ügynökségek és egyéb humanitárius szervezetek krónikus finanszírozási hiánnyal küszködnek; mivel az UNHCR által sürgetett regionális menekültügyi reagálási terv finanszírozása 2015 januárjától csak 51%-os, és a költségvetési hiány eléri az 1,8 milliárd dollárt; mivel az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) 2014 decemberében arra kényszerült, hogy finanszírozás hiányában átmenetileg felfüggessze az 1,7 millió szíriai menekült számára biztosított alapvető élelmiszersegélyt;

N.     mivel az EU a konfliktus kezdete óta több mint 3,1 milliárd eurót mozgósított a szíriaiak országukban való megsegítésére és helyreállítási célokra, valamint a menekültek befogadó államokban való támogatására; mivel az uniós polgári védelmi mechanizmust is bevetették a segítségnyújtás és a szakértelem a régióba történő gyors eljutásának megkönnyítése érdekében;

O.     mivel az ENSZ menekültügyi főbiztosa, António Guterres 2015. január 29-én kijelentette, hogy eddig csupán két európai állam – Svédország és Németország – válaszolt a szíriai nép szükségleteinek kielégítésére megfelelő szinten; mivel António Guterres felszólította az EU-t, hogy fontolják meg kvótarendszer bevezetését a menedékkérők méltányosabb kezelésének biztosítása érdekében;

P.     mivel az UNHCR megerősítette a téli viszonyok miatti segítségnyújtását, 206 millió dolláros téli programot indítva kiszolgáltatott emberek millióinak megsegítése céljából a régióban; mivel az erőfeszítések ellenére sok menekült kényszerül nulla fok alatti hőmérsékletnek, heves havazásnak és erős szélnek kitéve befejezetlen épületekben és nem megfelelő menedékhelyeken élni; mivel körülbelül 740 000 lakóhelyét elhagyni kényszerült irakit helyeztek el rendkívül rossz körülmények közötti menedékhelyeken, az UNHCR pedig a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek közül 600 000 ember számára próbál támogatást nyújtani a tél ellen Irakban;

Q.     mivel gyermekek teszik ki a régióban élő menekültek 52%-át, és számuk megközelíti a 2 milliót; mivel az UNICEF az érintett 1,3 millió gyermek közül 916 000 gyermek számára nyújt segítséget a téli viszonyok miatt Szíriában, Irakban, Libanonban, Jordániában és Törökországban; mivel az UNICEF és az Élelmezési Világprogram 2015 januárjában téli készpénztámogatási kampányt indított; mivel az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese, Kyung-wha Kang szerint az ENSZ műveletei finanszírozási hiányban szenvednek, és a szükséges 2,3 milliárd dollárnak csupán 39%-a érkezett be; mivel az UNHCR megállapította, hogy továbbra is rendkívül nehéz a térségben tevékenykedni annak érdekében, hogy a polgári lakosságnak és a menekülteknek megadják a szükséges segítséget;

1.      mélységes aggodalmának ad hangot az Irakban és Szíriában egyre súlyosbodó, a közelmúltban példátlan léptékű humanitárius katasztrófa miatt;

2.      ismételten határozottan elítéli a két országban állami és nem állami szereplők által folyamatosan és széles körben elkövetett emberi jogi visszaéléseket és egyéb jogsértéseket;

3.      megállapítja, hogy számos tényező mellett az ISIS erőszakos cselekedetei is hozzájárulnak a Szíriában, Irakban és az egész térségben kialakult humanitárius válsághoz; ezzel összefüggésben felhívja a nemzetközi közösséget, hogy támogassa az emberek milliói szenvedésének mérséklését célzó politikai folyamatot, függetlenül attól, hogy milyen vallási vagy etnikai csoportról van szó;

4.      hangsúlyozza, hogy az összes oldalon jelentkező, fegyveres és szélsőséges csoportok által jelentett veszély ellenére az EU-nak továbbra is következetesen folytatnia kell a szíriai és iraki humanitárius válságra való válaszadást, összhangban a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzussal és a nemzetközi humanitárius joggal; felhívja az EU-t, hogy válaszadásában a sürgős segítségnyújtást ne rendelje alá a terrorizmus elleni küzdelemre épülő politikai menetrendnek;

5.      felhívja a konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletbe a nemzetközi humanitárius jogot, biztosítsák a polgári lakosság védelmét és egészségügyi létesítményekhez, valamint humanitárius segélyhez való akadálytalan hozzáférését, valamint azt, hogy az erőszakkal sújtott területeket biztonságban és méltóságban elhagyhassák;

6.      továbbra is komoly aggodalommal tölti el a veszély, amelyet az ISIS jelent a lakosság számára Irakban, Szíriában és azon túl; elítéli a szélsőséges ideológiát és az ISIS ellenőrzése alatt álló területeken az általa elkövetett atrocitásokat, így többek között a törvénytelen kivégzéseket, a vallási és etnikai kisebbségek elleni példátlan erőszakot, a nők és a gyermekek brutális elnyomását és a foglyok kivégzését;

7.      hangsúlyozza, hogy az ISIS mint a 2014 nyara óta a nemzetközi figyelem középpontjában lévő fő regionális szereplő feltűnése nem homályosíthatja el egyéb szereplők jelenlegi humanitárius katasztrófában meglévő, alapvető és folyamatosan fennálló felelősségét, beleértve elsősorban az Aszad-rezsimet, ám ugyanígy a korábbi iraki kormányt is, valamint egyéb helyi milíciákat és egymással harcban álló feleket;

8.      megismétli, hogy a leghatározottabban elítéli a szíriai kormány által saját népe ellen elkövetett bűnöket; elítéli, hogy Szíria – többek között 2014 áprilisában – vegyi fegyvert, nevezetesen klórgázt vetett be a polgári lakosság és ellenzéki csoportok ellen, megsértve korábbi nemzetközi kötelezettségvállalásait;

9.      sürgeti a szíriai kormányt, hogy haladéktalanul szüntesse be gyújtófegyverek használatát az egész országban; felhívja a részes feleket, beleértve Oroszországot és Kínát, hogy szólítsák fel Szíriát a gyújtófegyverek használatának betiltásáról szóló nemzetközi jegyzőkönyv betartására;

10.    elítéli a kazettás lőszerek szíriai kormány általi, saját lakossága ellen irányuló kiterjedt használatát, amely sérti az ENSZ közgyűlésének 140 állam által aláírt, 2013. decemberi 68/182. sz. határozatát;

11.    elítéli, hogy Szíria folyamatosan jelentős számú nem irányítható, robbanótöltetes hordóbombát dob le a polgári lakosságra, megsértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) 2013. február 22-i 2139. sz. határozatát, a szíriai kormány ezt tette például az általa Aleppó ellen indított légi csapások esetében, melyekben csak 2014-ben legalább 3 557 civil vesztette életét;

12.    elítéli Szíria ostromstratégiáját, hogy valójában a polgári lakosságát a megadásig éhezteti egy terület visszafoglalása érdekében, például Homszban, a dél-damaszkuszi jarmúki táborban, Darajában, Kelet-Gútában, valamint Muazzamíjat as-Sámban, amely 200 000 civilt érint, és sérti az ENSZ BT 2139. sz. (2013) határozatát, amely szerint „valamennyi félnek haladéktalanul be kell szüntetnie a lakott területek ostromát”;

13.    felhívja az ISIS-t, Dzsabhat al-Nuszrát, az iraki kormányt, a szíriai kurd hatóságokat és a szíriai kormányt valamennyi önkényesen fogva tartott személy szabadon bocsátására; felhívja a szíriai kormányt a szíriai forradalom 2011-es kirobbanása óta erőszakos eltüntetésnek minősülő körülmények között fogva tartott személyek szabadon bocsátására, akiknek száma mára már jócskán meghaladja a 85 000-et;

14.    elítéli az ISIS által elkövetett kivégzéseket és kínzásokat, csakúgy, mint azt, hogy szíriai dezertőrök és emberi jogi civil szervezetek tanúsítása szerint a szíriai katonai kórházakban 2014 során fogva tartottak ezreit ölték meg;

15.    elítéli, hogy az ISIS, a PKK, a kurd rendőrség, a szíriai katonai erők, és az összes többi fél, beleértve a szíriai kormányt, gyermekkatonákat használnak;

16.    üdvözli, hogy az EU és annak tagállamai vezető szerepet töltenek be a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban; ugyanakkor továbbra is riasztónak tartja, hogy a lakosság humanitárius szükségletei folyamatosan meghaladják a nemzetközi válaszadás mértékét; felhívja a nemzetközi közösséget humanitárius erőfeszítései további fokozására, különös tekintettel a kemény télre; sürgeti az összes adományozót, hogy teljesítsék vállalásaikat, és gyorsan biztosítsák a segítséget; felszólít az ENSZ humanitárius programjaihoz való uniós hozzájárulás növelésére, és a programok nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének megerősítésére;

17.    üdvözli az „A Szíriára és Irakra, valamint a Dá’is jelentette veszélyre vonatkozó uniós regionális stratégia elemei” című, új uniós stratégiát, és különösen az 1 milliárd eurós csomagot, amely az alelnök/főképviselő szerint „a terrorizmus és az erőszak által túl régóta tönkretett békét és biztonságot ” hivatott helyreállítani; hangsúlyozza, hogy a régióban kialakult konfliktusokat elsősorban nem a terrorizmus elleni küzdelem részének kell tekinteni, hanem a régió népeinek jogos törekvéseiért folytatott harcnak, mely törekvéseket 2011-ben úgy fogalmazták meg, mint „kenyér, szabadság, társadalmi igazságosság és emberi méltóság”;

18.    támogatja, hogy az EU az új stratégiájában hangsúlyt fektet az oktatásra és az oktatással kapcsolatos képzésre; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy erre elsősorban mint a terrorizmus elleni fellépésre tekintenek, miközben az oktatás egy jog, és fontos eszköze a gyermekek – mind a lányok, mind pedig a fiúk – védelmének;

19.    további felvilágosítást kér a régió országaival a terrorizmus ellen folytatott együttműködés megerősítésére vonatkozó, a Szíriával és Irakkal kapcsolatos új regionális stratégiájában javasolt uniós tervekről, valamint annak meghatározásáról és következményeiről, ha egy „partnerország” nem képes teljesíteni az emberi jogokra és a politikai szabadságjogokra vonatkozóan meghatározott referenciaértékeket;

20.    támogatja az alelnök/főképviselő az uniós intézmények és tagállamok által biztosított segítségnyújtás koordinálásának javítására irányuló erőfeszítéseit; felszólít a törökországi Gaziantepben található uniós képviselet megerősítésére, és egy uniós képviselet létrehozására az észak-iraki Erbilben a helyszínen végrehajtott uniós fellépések eredményességének és láthatóságának fokozása érdekében, beleértve a humanitárius és fejlesztési támogatás koordinációjának javítását és a helyi civil szervezetek támogatását, különös tekintettel a független médiaszervezetekre;

21.    felhívja az uniós tagállamokat, hogy válaszoljanak az ENSZ menekültügyi főbiztosának azon felhívására, mely szerint jelentős mértékben fokozni kell a tehermegosztásra vonatkozó kötelezettségvállalást, lehetővé téve a szíriai menekültek számára, hogy a közvetlenül szomszédos régiókon túl találjanak védelmet áttelepítés révén, továbbá humanitárius befogadási rendszert kell kidolgozni, egyszerűsíteni kell a családegyesítést, valamint rugalmasabbá kell tenni a vízumszabályozást; felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák meg a konfliktussal sújtott területekről elmenekülő, növekvő számú szíriai menekült menedékkérelmének feldolgozását; hangsúlyozza, hogy különösen azokkal kell foglalkozni, akik bizonyos okokból kiszolgáltatottak, például komoly orvosi ellátásra szorulnak, vagy szexuális, nemi okokból, illetve fogyatékosság miatt; felhívja az EU-t, hogy foglalkozzon a Földközi-tengeren való halálos átkelések tragikus problémájával; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2015-ben a szíriai menekültek legalább 5%-a a régión kívül jusson menedékhez, és hogy a legsérülékenyebbeknek biztosítsanak elsőbbséget és biztosítsák az összes jogukat, összhangban a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezménnyel;

22.    elítéli, hogy a tagállamok a szíriai menekültek tekintetében szisztematikusan megsértik a genfi egyezményt, például azzal, hogy Bulgária, Spanyolország, Görögország és Ciprus esetenként erőszakosan tartóztat fel szíriai menekülteket a szárazföldi és a tengeri határokon, anélkül, hogy lehetővé tenné számukra menedékkérelem benyújtását;

23.    felhívja a jordániai kormányt, hogy hagyjon fel a Szíriából érkező palesztin menekültek kényszerített deportálásával és belépésének megtagadásával;

24.    sajnálja, hogy a Szíriával határos mind a négy állam megtagadta, hogy biztos jogállást biztosítson a szíriai menekültek számára;

25.    elítéli a humanitárius segélyek célba juttatásának következetes megakadályozását Szíriában, és felhívja a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogokat, minden lehetséges csatornán keresztül – így többek között határállomásokon és konfliktuszónákon át – könnyítse meg a humanitárius segély és támogatás célhoz juttatását, valamint biztosítsa az orvosi segélyszolgálatok minden tagja és minden humanitárius dolgozó biztonságát, összhangban az ENSZ BT különböző határozataival;

26.    sajnálja, hogy a szíriai kormány továbbra sem tartja tiszteletben az ENSZ BT 2014. február 2-i határozatát, amely biztonságos, akadálymentes humanitárius hozzáférést ír elő Szíria határain és a konfliktuszónákon keresztül; különösen sajnálatosnak tartja, hogy a szíriai kormány továbbra is megsérti az ENSZ BT 2014. július 14-i határozatát, amely ENSZ-ügynökségeket és végrehajtó partnereket hatalmaz fel arra, hogy a kormány jóváhagyása nélkül biztosítsanak segítséget Szíriában;

27.    meggyőződése, hogy az azonnali humanitárius segítségnyújtást és védelmet hosszú távú stratégiákkal kell kiegészíteni a hazatelepülők és a belső menekültek társadalmi-gazdasági jogainak és megélhetési lehetőségeinek támogatására, felvértezve őket arra, hogy a szükségleteiknek megfelelő, fenntartható megoldásokat választhassanak;

28.    hangsúlyozza, hogy a segítségnyújtást rangsorolni kell és ki kell szélesíteni, így például a nők és gyermekek számára orvosi szakellátást és pszichológiai támogatást kell biztosítani;

29.    különleges aggodalmának ad hangot a dél-damaszkuszi (Szíria) Jarmúkban található, ostrom alatt álló és éheztetett palesztin menekülttábor miatt, ahol több mint 18 000 palesztin menekülttől tagadják meg 2012 óta szinte folyamatosan a humanitárius hozzáférést, és amelyet a szíriai kormány ellenőrzése alatt álló milicisták ostromolnak;

30.    ismét elítéli a régióban az LMBT-személyek ellen elkövetett erőszakos cselekményeket és gyilkosságokat, amelyek teljes büntetlenséget élveznek; rámutat, hogy a régióban az LMBT-személyek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel a családi és közösségi támogatás, illetve a kormányzati védelem korlátozott, valamint biztonságuk veszélyben van a menekültek közösségeiben, illetve bizonyos, a menekülteket befogadó társadalmakban is; felszólítja az iraki kormányt, az EU iraki küldöttségét, valamint az uniós tagállamok régióbeli nagykövetségeit, hogy nyújtsanak védelmet az LMBT-személyeknek, és hogy gyorsítsák meg a biztonsági aggályok miatt menekülő LMBT-személyek közvetlen áttelepítését;

31.    továbbra is aggódik az olajmezők és infrastruktúrájuk ISIS és hozzá kapcsolódó csoportok általi, mozgó olajfinomítók segítségével történő kitermelése és használata miatt, ami növeli az ISIS bevételeit, és nyomatékosan felszólít minden államot, hogy tartsa be az ENSZ BT 2161. (2014) és 2170. (2014) sz. határozatát, amely megtilt minden – közvetlen vagy közvetett – kereskedelmet az Iszlám Állammal és a hozzá kapcsolódó csoportokkal; felhívja az EU-t, hogy szigorítsa a szankciókat annak megelőzése érdekében, hogy az ISIS olajat adjon el; felszólítja az EU-t, hogy szankcionálja mindazokat (kormányokat és állami vagy magánvállalatokat), akik részt vesznek az ISIS által ellenőrzött területeken kinyert olaj szállításában, átalakításában, finomításában és értékesítésében, valamint felügyelje szigorúan a pénzügyi áramlásokat annak megelőzése érdekében, hogy az ISIS gazdasági tevékenységet folytasson és kihasználja az adóparadicsomokat;

32.    felszólít a mozgó olajfinomítók építéséhez szükséges, Törökországon keresztül Irakba szállított felszerelések szigorúbb ellenőrzésére, és a török hatóságok, a kurdisztáni regionális kormányzat, valamint az iraki hatóságok közötti együttműködés javítására a régión belüli olajcsempészet elleni küzdelem terén; üdvözli a Kuvait által 2014 augusztusában bejelentett lépéseket, melyek szerint megakadályozzák, hogy az ISIS-t mecsetekben támogassák magánszemélyek, valamint elismert jótékonysági szervezeteken keresztül folyósítják a humanitárius segélyeket; ismételten kéri az olajbevételekkel kapcsolatos uniós szankciók teljes körű alkalmazását a szíriai kormányra; üdvözli, hogy 2014 decembere óta az EU tiltja a szíriai légierő számára történő üzemanyag-kivitelt;

33.    hangsúlyozza, hogy az ISIS mindenekelőtt a következménye, nem pedig az oka a Közel-Keleten és attól távolabb jelenleg dúló viharos mozgásoknak; hangsúlyozza, hogy az ISIS az emberi jogok folyamatos megsértései, a büntetlenség, a vadkapitalizmus, a mindent átható korrupció, a szektarianizmus, egész csoportok – így a szociálisan hátrányos helyzetű arab szunniták – peremre szorulása és diszkriminációja hátteréből emelkedett ki, mellyel együtt járt a regionális és a nyugati szereplők kívülről indított manipulációinak és szerepvállalásának hosszú folyamata; ezért véleménye szerint az ISIS aljas tetteihez és természetéhez mért hatékony válaszadáshoz a nemzetközi közösség részéről összefogott, inkluzív és stratégiai cselekvési tervre van szükség, mely a nemzetközi jogon alapul;

34.    hangsúlyozza, hogy az ISIS elleni küzdelemre irányuló regionális uniós stratégiának megfelelően meg kell határoznia és előtérbe kell helyeznie az ISIS-jelenség mélyreható, társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai gyökereit, és a szíriai konfliktus hosszú távú politikai megoldásának előmozdításához, valamint egy befogadó, elszámoltatható és demokratikus Irak létrejöttének elősegítéséhez kell kapcsolódnia, figyelembe véve valamennyi érintett nép érdekeit;

35.    ismételten felszólít arra, hogy a szíriai konfliktusra egy befogadó jellegű, Szíria által vezetett politikai folyamat révén találjanak fenntartható megoldást, összhangban a 2012-es genfi kommünikével; sajnálatosnak tartja, hogy a 2014. januári, úgynevezett 2. genfi konferencia nem járt kézzel fogható eredménnyel;

36.    teljes mértékben támogatja az ENSZ szíriai különmegbízottjának helyi tűzszünetek és valamennyi fél által tiszteletben tartott humanitárius fegyverszünetek megkötésére irányuló erőfeszítéseit a humanitárius segélyek kiosztása érdekében;

37.    továbbra is meg van róla győződve, hogy nem lehet fenntartható békét teremteni Szíriában és Irakban a konfliktus során valamennyi fél által elkövetett bűncselekmények miatti felelősségre vonás nélkül; nagyon sajnálatosnak tartja, hogy Oroszország és Kína 2014. május 22-én megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon határozatát, amely a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbírósághoz utalta volna, miközben az ENSZ BT másik 13 tagja támogatta a kezdeményezést; ismételten felszólít arra, hogy a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell vinni, és támogat minden erre irányuló kezdeményezést;

38.    úgy véli, hogy az ISIS és egyéb dzsihadista csoportok sikere és vonzereje – többek között több ezer európai dzsihadista számára – a nyugati és a regionális szereplők által követett téves politikák következménye is, a szalafita ideológia szélsőséges és erőszakos értelmezését követő csoportok támogatásától kezdve az Irak elleni támadóháborún keresztül egészen addig, hogy a szíriai forradalom 2011-es kirobbanása óta a szíriai rezsim de facto büntetlenül sérti meg széles körben és szisztematikusan a szunnita arabok emberi jogait;

39.    felszólít egy olyan új európai politika megalkotására, amely nyíltan elismeri a múltban elkövetett hibákat, beleértve a kínzást, a kiadatási programokat, valamint az úgynevezett „terrorizmus elleni harccal” összefüggésben elkövetett emberi jogi jogsértéseket, és aktív politikára szólít fel a muzulmán lakosság elleni, különféle formát öltő megkülönböztetés felülvizsgálatára, valamint az Európában a közelmúltban fellángolt muzulmánellenes hangulat megfékezésére;

40.    úgy véli, hogy az EU déli szomszédságának drámai mértékű instabilitása példátlan politikai lépések meghozatalát követeli meg az EU-tól, és hogy a kurd régió, azon belül is Észak-Irak különlegesen fontos szerephez jut mint a stabilitás és az enyhülési folyamat lehetséges biztosítéka, amely szerepben meg kell erősíteni; felszólít emellett a Szaúd-Arábiával kapcsolatos politika felülvizsgálatára, a kormány arra való sürgetése céljából, hogy kezdeményezze az állami doktrína és az állami intézmények mélyreható reformját, valamint hogy véget érjen az erőszakos iszlamista csoportok szaúd-arábiai magánszemélyek általi támogatása; teljes mértékben támogatja az Iránnal régóta fennálló nukleáris konfliktus megoldására irányuló uniós erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy támogatni kell a Palesztin Hatóság palesztin államiság nemzetközi szintű elismerésének kiterjesztésére irányuló valamennyi erőfeszítését;

41.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális önkormányzatnak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és a szíriai konfliktusban részt vevő valamennyi félnek.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0023.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat