Eljárás : 2015/2573(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0216/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0216/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2015 - 8.7
CRE 12/03/2015 - 8.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0077

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 141kWORD 87k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0215/2015
4.3.2015
PE550.013v01-00
 
B8-0216/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU és az Arab Liga között létrejött, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló egyetértési megállapodásról (2015/2573(RSP))


Alyn Smith, Barbara Lochbihler, Judith Sargentini, Eva Joly a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása az EU és az Arab Liga között létrejött, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló egyetértési megállapodásról (2015/2573(RSP))  
B8‑0216/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Arab Liga országairól szóló korábbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel a foglyok CIA általi szállításában és illegális fogva tartásában való európai részvételről szóló állásfoglalásaira,

–       tekintettel a Külügyek Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, különösen 2015. február 9-i következtetéseire,

–       tekintettel az Európai Unió és az Arab Liga közötti külügyminiszteri találkozókra, különösen a 2014 júniusában Athénban tartottra,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodásra, valamint a főképviselő/alelnök azt követően tett nyilatkozataira, hogy találkozott az Arab Liga főtitkárával, Nabíl el-Arabival,

–       tekintettel a nemzetközi humanitárius jogról, az emberi jogok védelmezőiről, a kínzás és a rossz bánásmód elleni küzdelemről, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel a Szíria és Irak vonatkozásában 2014. október 20-án elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló, illetve a külföldi harcosok kérdésének megoldását célzó uniós stratégiára, külön hangsúlyt helyezve a külföldi terrorista harcosokra, valamint az EU és a Maghreb-országok közötti kommunikációra,

–       tekintettel az EU szíriai és iraki regionális stratégiájáról, valamint a Dá'is általi fenyegetettségről szóló közös közleményre,

–       tekintettel az Európai Tanács tagjainak nyilatkozataira, különösen az állam- és kormányfők 2015. február 12-én tartott nem hivatalos találkozóját követőekre,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira, különösen a 2014. évi 2170. és 2178. számúakra,

–       tekintettel az Emberi Jogok Arab Chartájára, amelyet 2004-ben fogadtak el és 2008-ban ratifikáltak,

–       tekintettel a terrorizmus elleni globális ENSZ-stratégiára,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az erőszakos szélsőségességet elítélő 2178. (2014) számú határozatára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség a világ biztonságát és szabadságát fenyegető komoly veszélyt jelent;

B.     mivel a demokratikus és befogadó kormányzás hiánya, az emberi jogok széles körű megsértése, a mindent átható korrupció és a társadalmi-gazdasági marginalizálódás a terrorizmus számára táptalajt nyújtó környezetet alakít;

C.     mivel a terrorizmus nemcsak az emberek biztonságát veszélyezteti, hanem a szólás szabadságát és a társadalmi sokszínűséget is célba veszi;

D.     mivel a terrorizmusellenes politikák sikerének nélkülözhetetlen eleme az alapvető jogok tiszteletben tartása;

E.     mivel a terrorizmus elleni intézkedésekről szóló 2015. február 11-i állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta különösen annak szükségességét, hogy az Európai Unió, a tagállamok és a partnerországok a nemzetközi terrorizmus elleni stratégiájukat a jogállamiságra és az alapvető jogok tiszteletben tartására építsék;

F.     mivel az EU közvetlen szomszédságában kirobbant új konfliktusok és zavargások, valamint az erőszakhoz és terrorizmushoz vezető radikalizmus világszerte tapasztalható fokozódása miatt az utóbbi években drámaian megváltozott a biztonsági helyzet nemcsak az Európai Unióban és a szomszédos országokban, hanem világszinten is; mivel az Arab Liga számos országára már hosszú ideje kihat a terrorizmus;

G.     mivel az Európában elkövetett legutóbbi terrortámadásokra és a Dá'is előretörésére az EU szomszédos déli országaiban úgy kell tekinteni, mint a terrorizmus új hullámára a szeptember 11-i, a madridi és a londoni terrortámadásokat követően;

H.     mivel a szeptember 11. után hozott terrorizmusellenes intézkedések az emberi jogok és a humanitárius jog többrendbeli komoly megsértéséhez vezettek, amelyet többek között az európai kormányok és titkosszolgálataik követtek el és könnyítettek meg; mivel ez derült ki az Európai Parlamentnek az európai országoknak a CIA által foglyok szállítására és illegális fogva tartására való állítólagos használatával foglalkozó ideiglenes bizottság munkája és az Európa Tanács hasonló vizsgálati kezdeményezése kapcsán;

I.      mivel a világszintű terrorfenyegetés elleni küzdelemhez az Unió külkapcsolatait is fel kell használni; mivel a terrorizmus elleni küzdelem megelőzési stratégiáit egy olyan sokrétű megközelítésre kell alapozni, amelynek célja az Unió területén történő támadások előkészítésének közvetlen megakadályozása, valamint a terrorizmust kiváltó okokkal való szembenézés szükségességének integrálása;

J.      mivel 2015 februárjában az EU Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy sürgősen fokozza a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló külső tevékenységeit, különösen a földközi-tengeri és a közel-keleti térségben, valamint Észak-Afrikában; mivel a Külügyek Tanácsa egy sor kezdeményezésről is határozott, többek között a terrorizmus elleni küzdelem területén folytatott párbeszédek és cselekvési tervek beindításáról, illetve megerősítéséről a régió több országával;

K.     mivel az EKSZ és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én aláírt egyetértési megállapodás célja többek között a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás területén a politikai és biztonsági kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése, a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leküzdése; mivel az egyetértési megállapodást nem hozták nyilvánosságra;

L.     mivel a terrorizmus elleni küzdelem és a büntető igazságszolgáltatási reform területén a Bizottság és a tagállamok az Arab Liga számos tagországának nyújtanak támogatást; mivel a tagállamok börtön- vagy más biztonsági szolgáltatásra irányuló ajánlattételekben vesznek részt vagy ilyen irányú ajánlattételeket tesznek olyan országokban, amelyekről köztudott, hogy rendszeresen rossz bánásmódot alkalmaznak és számos emberijog-sértésért felelősek, ilyen például az Egyesült Királyság Igazságügyi Minisztériuma által a Szaud-arábiai börtönszolgálatoknak tett ajánlattétele; mivel ez a fajta együttműködés továbbra is nélkülözi a nyilvános átláthatóságot;

M.    mivel az EU számára fenyegetést jelentenek az úgynevezett „uniós külföldi harcosok”, azaz olyan személyek, akik – többek között fegyveres konfliktusokkal összefüggésben is – terrorcselekmények elkövetése vagy tervezése, illetve terrorista kiképzés tartása vagy az azon való részvétel céljából a lakóhelyük vagy állampolgárságuk szerinti országtól eltérő országba utaznak; mivel a jelentések szerint mintegy 3 000 uniós állampolgár hagyta el hazáját, hogy külföldi harcosként részt vegyen a Szíriában, Irakban és Líbiában kirobbant háborúkban és erőszakban, további kihívást jelentve az uniós polgárok biztonsága szempontjából; mivel a közelmúltbeli Párizsban és Koppenhágában történt terrorcselekményeket európai uniós állampolgárok követték el;

N.     mivel a nemzetközi Freedom House NGO által 2015-ben kiadott „Freedom in the World” című jelentés Tunézia kivételével az Arab Liga egyetlen tagját sem osztályozza „szabad országként”; mivel az Arab Liga régióját továbbra is súlyos és rendszeres emberijog-sértések jellemzik, többek között a szólásszabadság súlyos korlátozásai, tömeges állami megfigyelések, az emberi jogok védelmezőinek és az ellenzéki aktivistáknak a zaklatása, a helyzettel visszaélő bűnüldözési gyakorlatok, független igazságszolgáltatás hiánya, valamint a jogszerű eljárás megsértései;

O.     mivel az Arab Liga országai, például Egyiptom vagy Bahrein a terrorizmus elleni harcot tömegesen ürügyül használják az eltérő véleményt hangoztató és jogszerű tevékenységet folytató emberijog-védők és politikai aktivisták elnyomására; mivel a helyi és nemzetközi emberi jogi csoportok rendszeresen beszámolnak arról, hogy az Arab Liga országainak biztonsági szervei a terroristaellenes műveletek során komoly jogsértéseket követnek el; mivel a helyzettel visszaélő terroristaellenes műveletek ezekben az országokban gyakran hozzájárulnak a terrorizmus kialakulását elősegítő tényezők megerősödéséhez;

P.     mivel az Arab Liga országaiban a biztonsági szolgáltatások és más bűnüldöző szervek parlamenti és nyilvános ellenőrzése legjobb esetben is rendkívül korlátozott;

Q.     mivel még nem sikerült globális megegyezést elérni a terrorizmusellenes jogszabályok hatályáról és alkalmazásáról;

1.      határozottan úgy véli, hogy a közelmúltbeli Párizsban és Koppenhágában történt terrorcselekmények előtérbe helyezik annak szükségességét, hogy az EU valamennyi polgárának biztonságát megerősítsék és fokozzák a terrorizmusellenes erőfeszítéseket, többek között különösen az arab régióban megvalósítandó globális szintű kétoldalú és többoldalú kezdeményezések révén;

2.      üdvözli e tekintetben az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy fokozzák az EU és az Arab Liga közötti párbeszédet politikai és biztonsági kérdésekben; megjegyzi, hogy az EKSZ és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én aláírt egyetértési megállapodás célja a párbeszéd és az együttműködés fokozása, tekintettel az EU és az Arab Liga közötti stratégia párbeszéd előmozdítására, többek között a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem területén;

3.      hangsúlyozza, hogy az EU és az Arab Liga közötti, a terrorizmusellenes küzdelemre irányuló megerősített együttműködésnek a jogállamiságon és az alapvető jogok tiszteletben tartásán kell alapulnia;

4.      felszólítja a Tanácsot, hogy az Arab Liga valamennyi tagállamával együtt dolgozza ki a terrorizmus összehangolt és egyértelmű meghatározását;

5.      hangsúlyozza, hogy meg kell előzni azt, hogy a szeptember 11. utáni terrorizmusellenes küzdelemben alkalmazott megközelítés súlyos hibái megismétlődjenek, különös tekintettel a kínzásban való együttműködésre és bűnrészességre, az illegális kiadatásokra, az emberrablásokra és a bírósági eljárás nélküli kivégzésekre, amelyek komolyan aláásták az alapvető uniós értékeket és normákat, mint az emberi jogokat, a jogállamiságot, a magánéletet és a humanitárius jogi elveket;

6.      hangsúlyozza, hogy az EU-nak a terrorizmusellenes küzdelemre irányuló nemzetközi erőfeszítései során egyrészt megfelelően meg kell határoznia e jelenség mély társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai kiváltó okait, másrészt ezekre kell összpontosítania, továbbá hozzá kell járulnia befogadó, elszámoltatható és demokratikus rendszerek előmozdításához, illetve a szomszédságában elhúzódó konfliktusok – különösen Palesztina megszállása és a szíriai háború – megoldásához, és figyelembe kell vennie valamennyi érintett nép érdekeit;

7.      óva int a régió tekintélyelvű rezsimeivel a biztonság és a stabilitás nevében történő összejátszás korábbi szűk látókörű és nem hatékony gyakorlatához való visszatéréstől; sürgeti az Uniót, hogy az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatának részeként alaposan vizsgálja felül a dél-mediterrán térséggel szembeni stratégiáját, és összpontosítson azon országok és szereplők támogatására, amelyek valóban elkötelezettek a közös értékek és a reformok mellett, mint Tunézia;

8.      aggodalommal tölti el, hogy az EKSZ és az Arab Liga közötti egyetértési megállapodásban a szakértelem, információ és bevált gyakorlatok tervezett megerősített cseréje kapcsán semminemű hivatkozás sincs az emberi jogokhoz hasonló alapvető európai és egyetemes normákra és értékekre; emlékeztet az Arab Liga legtöbb országának szigorúan tekintélyelvű természetére, és újból mélységesen elítéli az ezen országok által, gyakran a terrorizmus elleni harc ürügyén elkövetett folyamatos és széles körű emberijog-sértéseket és más erőszakos cselekedeteket;

9.      aggodalommal tölti el az is, hogy a biztonság területére vonatkozó szakismeret és információ tervezett átadása az EU és az Arab Liga országai között azzal a kockázattal jár, hogy tovább gyengíti a civil társadalmi szervezetek, az újságírók, az ellenzéki aktivisták és más szereplők helyzetét ezekben az országokban;

10.    emlékezteti a tagállamokat és az uniós ügynökségeket, többek között az Europolt és az Eurojustot arra, hogy az Alapjogi Charta, a nemzetközi emberi jogi normák és az Unió külpolitikai célkitűzései szerinti kötelezettségeik megtiltják számukra, hogy olyan hírszerzési adatokat osszanak meg, amelyek valamely harmadik országban emberi jogi jogsértésekhez vezethetnek, illetve hogy kínzás eredményeként, az Unión kívül szerzett információkat használjanak fel; ragaszkodik ahhoz, hogy amikor uniós tagországok vagy ügynökségek egy gyanúsítottal kapcsolatos információt osztanak meg egy harmadik országgal, ténylegesen kövessék nyomon annak a személynek a sorsát a teljes elkülönítés vagy kínzás kockázatának az elkerülése érdekében;

11.    hangsúlyozza a Parlamentnek az Europol-rendeletre vonatkozó első olvasatban elfogadott álláspontjában megfogalmazott követelését, amelynek értelmében „bármely olyan információt, amelyet harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy magánfél az EU alapjogi chartájában foglalt alapvető jogok megsértése révén szerzett meg, nem szabad feldolgozni”;

12.    nyomatékosítja, hogy az EU-nak és a tagállamoknak az Arab Liga országaival folytatott terrorizmusellenes együttműködésének összhangban kell állnia az emberi jogokkal és adott esetben a nemzetközi humanitárius joggal, különösen a jogszerű eljárásra vonatkozó követelmények tekintetében;

13.    emlékeztet az EKSZ-nek és a Bizottságnak a Dá'issal kapcsolatos uniós stratégiáról szóló 2015. február 6-i közös nyilatkozatában vállalt kötelezettségre, hogy figyelembe veszi, hogy egy partnerország mennyire képes teljesíteni az emberi jogokra és a politikai szabadságjogokra vonatkozóan meghatározott referenciaértékeket, amikor az EU kapacitásépítési támogatást nyújt számára a terrorizmus elleni küzdelem területén; felszólítja az alelnököt/főképviselőt, Federica Mogherinit, hogy pontosítsa ezeket a referenciaértékeket és a nem teljesítésből származóan az együttműködésre kiható következményeket;

14.    felszólítja az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy az Arab Liga országaiban megvalósuló büntető igazságszolgáltatási reform területének támogatási programjai járuljanak hozzá az emberi jogokkal összeegyeztethető nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz; sajnálja néhány uniós és tagállami program átláthatóságának hiányát ezen a területen, és felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, hogy milyen lépéseket tettek annak biztosítására, hogy az ilyen rendszerekhez nyújtott európai támogatás ne járuljon hozzá az emberijog-sértésekhez az adott célországokban, és hozzák nyilvánosságra az olyan kétoldalú megállapodások szövegét is, mint az EKSZ és az Arab Liga közötti vagy az Egyesült Királyság Igazságügyi Minisztériuma és Szaud-Arábia Igazságügyi Minisztériuma közötti egyetértési megállapodás szövege;

15.    ismételten hangot ad a halálbüntetés ellen régóta képviselt uniós álláspontnak, és felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy feltétlenül tartózkodjanak bárminemű segítségnyújtástól az olyan külföldi igazságügyi rendszerek számára, amelyek hozzájárulhatnak a halálos ítéletetek meghozatalának felgyorsításához a terroristák esetében; felszólít – mindaddig, amíg a kedvezményezett országok nem vezetnek be moratóriumot a halálbüntetésre vonatkozóan – valamennyi folyamatban levő bizottsági program felfüggesztésére, amelyek arra irányulnak, hogy– elsősorban a Maghreb-országokban – a büntető igazságszolgáltatási rendszereknek a terrorizmussal kapcsolatos ügyek kivizsgálására és az ilyen ügyekben való eljárásra irányuló kapacitását növeljék;

16.    hangsúlyozza, hogy a cselekvési tervekben, illetve az EU és az Arab Ligához tartozó partnerországai közötti politikai párbeszédekben a radikalizálódás megelőzésére és leküzdésére kell összpontosítani, többek között a nemzetközi együttműködés fokozása, a meglévő programok és kapacitások kihasználása, valamint az olyan országok civil társadalmi szereplőivel folytatott együttműködés révén, amelyek érdekeltek a terrorizmus és az internetes és más kommunikációs eszközökön keresztüli radikális propaganda leküzdésében;

17.    hangsúlyozza, hogy az EU és az arab világ közötti párbeszédben nagyobb teret kell biztosítani a civil társadalmi részvételnek az EU és az Arab Liga közötti megerősített kormányközi kötelezettségvállalások nélkülözhetetlen ellensúlyaként; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Arab Liga számos tagországában, különösen Egyiptomban a biztonsági tisztek egyre nagyobb megfélemlítésben és zaklatásban részesítik a független civil társadalmi szervezeteket; emlékeztet, hogy egy független és erős civil társadalom elengedhetetlen eleme az állami intézmények megerősítésének;

18.    emlékeztet, hogy az Unió külső terrorizmusellenes intézkedéseinek és programjainak többségét a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló, 2014. január 1-jén hatályba lépő eszköz 5. cikke értelmében alakítják ki és hajtják végre; emlékeztet, hogy az eszközt létrehozó rendelet 10. cikke kötelezi a Bizottságot, hogy operatív emberi jogi iránymutatást dolgozzon ki a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos projektekre; mélységesen sajnálja, hogy lassan egy évvel e rendelet hatálybalépését (2014. március 15.) követően a Bizottság és az EKSZ még nem hajtotta végre e rendelet 10. cikkét; komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az olyan intézményekkel, mint az algíri székhelyű, a terrorizmussal foglalkozó afrikai tanulmányi és kutatóközponttal (ACSRT/CAERT) vagy az Abu-Dzabiban működő Hedayah kiválósági központtal a korábbi Stabilitási Eszköz és a jelenlegi eszköz keretében folytatott terrorizmusellenes projektek nem tartalmaznak alapvető emberi jogi garanciákat;

19.    kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen jelentést a Bizottság szervezeti egységei által az Arab Liga országaival közös terrorizmus elleni programjainak emberi jogi hatásairól végzett előzetes és utólagos értékelésekről, valamint az e programokba az emberi jogi normáknak való megfelelésük biztosítása érdekében beépített garanciákról;

20.    úgy határoz, hogy értékelni fogja az Unió és tagállamai által a terrorizmus elleni projektek során alkalmazott emberi jogi garanciákat és iránymutatásokat, különösen az arab régió országaiban; úgy határoz, hogy az euromediterrán térség parlamentjeinek és civil társadalmi szereplőinek részvételével meghallgatást szervez a terrorizmus elleni tevékenységek parlamenti felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos jogalkotásról;

21.    emlékezteti az Európai Külügyi Szolgálatot, a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorát és a tagállamokat arra, hogy az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2012 júniusában elfogadott uniós cselekvési terv keretében elkötelezték magukat annak biztosítása mellett, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdéseket a harmadik országokkal a terrorizmus elleni küzdelemről folytatott párbeszéd valamennyi formájában felvessék;

22.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Arab Ligához tartozó államok kormányainak és parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat