ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és az Arab Liga közötti, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésre irányuló kapcsolatokról
4.3.2015 - (2015/2573(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Knut Fleckenstein, Tanja Fajon, Victor Boștinaru, Richard Howitt, Birgit Sippel, Claude Moraes, Liisa Jaakonsaari, Jeppe Kofod, Marlene Mizzi, Alessia Maria Mosca, Kashetu Kyenge, Victor Negrescu, Viorica Dăncilă az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0215/2015
B8‑0222/2015
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és az Arab Liga közötti, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésre irányuló kapcsolatokról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az arab államokról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az ENSZ-közgyűlésnek az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájáról szóló állásfoglalásaira (a 2006. szeptember 20-i 60/288. sz., a 2008. szeptember 5-i A/RES/62/272 sz. és a 2010. szeptember 8-i 64/297 sz. állásfoglalások),
– tekintettel az ENSZ által 1966-ban elfogadott, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,
– tekintettel a Külügyek Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, különösen 2015. februári következtetéseire,
– tekintettel az Európai Unió és az Arab Liga közötti külügyminiszteri találkozókra, különösen a 2014 júniusában Athénban tartottra,
– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a szélsőségesség és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nyilatkozataira,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodásra, valamint a főképviselő/alelnök azt követően tett nyilatkozataira, hogy találkozott az Arab Liga főtitkárával, Nabíl el-Arabival,
– tekintettel a Szíria és Irak vonatkozásában 2014. október 20-án elfogadott, a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló, illetve a külföldi harcosok kérdésének megoldását célzó uniós stratégiára, külön hangsúlyt helyezve a külföldi terrorista harcosokra, valamint az EU és a Maghreb-országok közötti kommunikációra,
– tekintettel az EU szíriai és iraki regionális stratégiájáról, valamint a Dá'is általi fenyegetettségről szóló közös közleményre,
– tekintettel az Európai Tanács tagjainak nyilatkozataira, különösen az állam- és kormányfők 2015. február 12-én tartott nem hivatalos találkozóját követőekre,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira, különösen a 2014. évi 2170. és 2178. számúakra,
– tekintettel a NATO csúcstalálkozóján kiadott 2014. szeptember 5-i nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség a világ biztonságát és szabadságát fenyegető komoly veszélyt jelent;
B. mivel a terrorizmus nemcsak az emberek biztonságát veszélyezteti, hanem célba veszi a szólás szabadságát és a társadalmi sokszínűséget is;
C. mivel a terrorizmus globális fenyegetés, amelyre a nemzeti kormányok és a regionális és nemzetközi szervezetek összehangolt erőfeszítése révén kell megoldást találni; hangsúlyozza, hogy erre a fenyegetésre csak egy globális szövetség adhat hatékony, a nemzetközi jognak, az alapvető értékeknek és a nemzetközi emberi jogi normáknak teljes mértékben megfelelő megoldást;
D. mivel az EU közvetlen szomszédságában kirobbant új konfliktusok és zavargások, az új technológiák rohamos fejlődése, valamint az erőszakhoz és terrorizmushoz vezető radikalizmus világszerte tapasztalható aggasztó fokozódása miatt az utóbbi években drámaian megváltozott a biztonsági helyzet az Európai Unióban és a szomszédos országokban, illetve globális szinten is;
E. mivel az Unió külpolitikájának is hozzá kell járulnia a terroristaveszély elleni küzdelemhez, amely veszély egyre súlyosabb méreteket ölt az EU egyes szomszédos térségeiben, nevezetesen Szíriában és Líbiában; mivel a terrorizmus elleni küzdelem megelőzési stratégiáit egy olyan sokrétű megközelítésre kell alapozni, amelynek célja az Unió területén történő támadások előkészítésének közvetlen megakadályozása, valamint a terrorizmust kiváltó okokkal való szembenézés szükségességének integrálása;
F. mivel az EKSZ és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én aláírt egyetértési megállapodás célja többek között a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás területén a politikai és biztonsági kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése, a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének visszaszorítása;
G. mivel az Unió folyamatos és egyre növekvő terrorfenyegetésnek van kitéve, amely az elmúlt évtized során súlyosan érintett számos tagállamot, ahol a támadások nemcsak személyek, hanem az Unió alapját képező értékek és szabadságok ellen is irányultak;
H. mivel az internet és a közösségi média használata segíti a terrorista propaganda terjesztését; mivel a kiberterrorizmus révén a terroristacsoportok a határok fizikai akadályaitól mentesen alakíthatnak ki és tarthatnak fenn kapcsolatokat, és ezáltal kevésbé szorulnak rá arra, hogy egyes országokban támaszponttal vagy rejtekhellyel rendelkezzenek;
I. mivel az EU számára súlyos és fokozódó fenyegetést jelentenek az úgynevezett „uniós külföldi harcosok”, azaz olyan személyek, akik – többek között fegyveres konfliktusokkal összefüggésben is – terrorcselekmények elkövetése vagy tervezése, illetve terrorista kiképzés tartása vagy azon való részvétel céljából a lakóhelyük vagy állampolgárságuk szerinti országtól eltérő országba utaznak; mivel a becslések szerint 3500–5000 uniós állampolgár hagyta el hazáját, hogy külföldi harcosként részt vegyen a Szíriában, Irakban és Líbiában kirobbant háborúkban és erőszakban, óriási kihívást jelentve az uniós polgárok biztonsága szempontjából;
1. üdvözli az EU és az arab államok közös érdekeket érintő együttműködésre irányuló közös erőfeszítését, így például az Európai Unió és az Arab Liga közötti rendszeres külügyminiszteri találkozókat és az EKSZ és az Arab Liga főtitkársága között létrejött egyetértési megállapodást;
2. üdvözli az EU és az Arab Liga közötti stratégia párbeszéd létrejöttét, többek között a politikai és biztonsági ügyeket érintő eszmecseréket, az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága és az arab állandó képviselők közötti rendszeres találkozókat, és nagyra értékeli a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás területén tett előrelépéseket, különösen a korai előrejelzéssel és a válsághelyzetekre való reagálással foglalkozó projektek teljes körű végrehajtását;
3. örömmel nyugtázza, hogy Európa-szerte növekszik azon kezdeményezések száma, amelyek különböző közösségeket és vallási csoportokat kovácsolnak össze a szélsőségességgel szemben és valamennyi polgár alapvető értékeinek, szabadságának és biztonságának védelme érdekében, továbbá üdvözli az EU és az Arab Liga között létrejött egyetértési megállapodást, amely e párbeszédet és együttműködést multilaterális szintre emeli;
4. megjegyzi, hogy az Unióban és az arab államokban a jelenlegi terrorista fenyegetés egyik fő oka a dzsihádista szélsőségesség; osztja azt a nézetet, miszerint a radikalizálódás visszafordítására és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló politika nem lehet hatékony az európai muszlim közösségek tevőleges szerepvállalása és az Európán kívüli muszlim országokkal folytatott párbeszéd és szoros együttműködés nélkül;
5. kiemeli a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos ügyekben a válsághelyzetekre vonatkozó információcsere révén történő együttműködés fontosságát; hangsúlyozza adott esetben az értékelések és bevált gyakorlatok megosztásának, valamint a fenyegetések kezelését segítő gyakorlati lépések azonosításában történő együttműködésnek a fontosságát, többek között a radikalizáció, az idegen harcosok toborzásának és utazásának megállítására irányuló hatékonyabb fellépés, illetve a visszatérő harcosok kezelése vonatkozásában;
6. együttműködésre szólít fel a nemzetközi szervezett bűnözés, többek között az ember- és kábítószer-kereskedelem, illetve a határbiztonság javítása terén; felszólít a terroristacsoportoknak történő váltságdíjfizetésről szóló 2133. sz. ENSZ BT-határozat betartására;
7. ismételten hangsúlyozza az Unió és az Arab Liga között az emberi jogok területén folytatott együttműködés fontosságát, kiemelve az emberi jogok további előmozdításának és védelmének, illetve mindenki számára történő garantálásának jelentőségét, beleértve a gazdasági és társadalmi fejlődéshez való jogot, a véleménynyilvánítás és a vallás vagy meggyőződés szabadságát, egyben támogatva a toleranciát és a különböző vallások együttélését, illetve elutasítva a kirekesztést, szélsőségességet, uszítást és a gyűlölet- és erőszakkeltést;
8. határozottan elítéli a terrorista csoportok és személyek által a közelmúltban elkövetett európai, közel-keleti, afrikai és ázsiai merényleteket; hangsúlyozza, hogy a terrorizmus közvetlen veszélyt jelent minden ország és minden ember számára, etnikai hovatartozástól, vallástól, illetve meggyőződéstől függetlenül;
9. fenntartja, hogy a terrorizmus elleni küzdelem kérdését az Unió harmadik országokkal, különösen az arab világgal és Afrikával folytatott politikai párbeszédének alapvető részévé kell tenni, és elő kell segíteni a nemzetközi együttműködést és az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak végrehajtását;
10. emlékeztet arra, hogy az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának az ENSZ-közgyűlés 60/288 sz. állásfoglalásában történt elfogadása révén a nemzetközi közösség elkötelezte magát arra, hogy olyan intézkedéseket fogad el, amelyek biztosítják az emberi jogok mindenki számára történő garantálását és a jogállamiságot mint a terrorizmus ellen küzdelem alapját. Ebben az állásfoglalásban a tagállamok elhatározták, hogy megoldást fognak keresni a terrorizmus terjedéséhez vezető körülmények problémájára, többek között a jogállamiság hiányára és az emberi jogok megsértésére, és biztosítják, hogy valamennyi terrorizmus elleni intézkedés megfeleljen a nemzetközi jog által vállalt kötelezettségeiknek, különös tekintettel az emberi jogi normákra, a menekültjogra és a nemzetközi humanitárius jogra;
11. fenntartja, hogy az Unió terrorizmus elleni küzdelemre irányuló törekvéseiben megfelelően meg kell határoznia e jelenség mély társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai kiváltó okait, másrészt ezekre kell összpontosítania; határozottan kéri, hogy az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia alapelvei tiszteletben tartásának garantálása érdekében vizsgálják meg az együttműködésben részt vevő országok politikai rendszerének jellegét;
12. felszólítja az Uniót, hogy az Arab Államok Ligájával együttműködve fejlesszen ki egy, a fegyverkereskedelem megállítását célzó mechanizmust, különösen azokra az országokra összpontosítva, ahonnan a terrorizmus kiindul, vagy ahol a terroristákat kiképzik; felszólítja az Uniót, hogy szorosan kísérje figyelemmel a fegyverek kivitelét, különös tekintettel a kettős felhasználású technológiákra, amelyeket aztán felhasználhatnak a terroristák;
13. a biztonság, illetve a terrorizmus elleni küzdelem területén célzott és intenzívebb párbeszédre szólít fel Algériával, Egyiptommal, Irakkal, Izraellel, Jordániával, Marokkóval, Libanonnal, Szaúd-Arábiával, Tunéziával és az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal; felszólít az Arab Államok Ligájával, az Iszlám Együttműködés Szervezetével, az Afrikai Unióval és az egyéb releváns regionális koordinációs struktúrákkal, így például a Száhil öv G5 országaival folytatott politikai párbeszéd megerősítésére;
14. kéri, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló együttműködés külön foglalkozzon az ISIS jelentette fenyegetéssel, amely a saját területén belül és azon kívül is a terrorizmus egyik fő előmozdítójává nőtte ki magát; hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni küzdelem azt jelenti, hogy fel kell lépni az ISIS ellen, bárhol is tevékenykedik;
15. támogatja a radikalizáció és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló olyan nemzetközi kezdeményezéseket, mint például az erőszakos szélsőségesség elleni első nemzetközi kiválósági központ („Hedayah”) Abu-Dzabiban vagy a genfi székhelyű, a közösségi szerepvállalást és rezilienciát támogató globális alap (GCERF); megjegyzi, hogy a sikeresen működő, radikalizálódást figyelő uniós információs központ (RAN) szaktanácsadást kínál a helyi közösségekkel és a harmadik országokkal folytatandó párbeszédhez;
16. felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a nemzetközi partnerekkel együttműködve átfogó megközelítést alkalmazva – nevezetesen a diplomáciai, a társadalmi-gazdasági, a fejlesztéspolitikai, a konfliktusmegelőzési, a békeépítő és a válságkezelési eszközöket ötvözve – lépjen fel a terrorizmus általi fenyegetettség és a stabilitást fenyegető kockázatok csökkentése érdekében;
17. felszólít a terrorizmus finanszírozása ellen küzdő kulcsfontosságú partnerekkel és országokkal folytatott együttműködés fokozására; felszólítja az Uniót, hogy folytasson párbeszédet a partnerországokkal a terrorizmus – és ezen belül is mindenekelőtt a Dá'is – finanszírozása elleni küzdelem kérdéséről, és e kulcsfontosságú területtel kapcsolatban szorosan működjön együtt partnereivel, többek közt az ISIL elleni koalíción belül is;
18. megerősíti, hogy foglalkozni kell a radikalizálódás hátterében meghúzódó tényezőkkel, és ennek részeként az arab világ egészében támogatni kell azokat a kezdeményezéseket, amelyek a fiatalokkal, az oktatással, a szakképzéssel, a munkalehetőségekkel, a civil társadalommal, a biztonsági ágazat reformjával és a nők szerepvállalásával foglalkoznak;
19. hangsúlyozza, hogy javítani kell a stratégiai kommunikációt, ki kell dolgozni az arab világot célzó információs stratégiánkat, amelynek ki kell terjednie a terrorista eszmék terjesztése elleni propagandára, az alapvető jogok képviseletére, és mindehhez a közösségi médiát is fel kell használni, tekintettel arra, hogy a radikalizálódásnak egyre gyakrabban az internet az eszköze, emellett javítani kell az arab nyelvű kommunikációt is;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az EKSZ-nek, a tagállamok parlamentjeinek, az Arab Államok Ligájának, az Iszlám Együttműködés Szervezetének és az Afrikai Uniónak.