Eljárás : 2015/2573(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0224/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0224/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2015 - 8.7
CRE 12/03/2015 - 8.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 137kWORD 74k
4.3.2015
PE552.198v01-00
 
B8-0224/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az EU és az Arab Államok Ligája között létrejött, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló egyetértési megállapodásról (2015/2573(RSP))


Javier Couso Permuy, Marie-Christine Vergiat, Sabine Lösing, Paloma López Bermejo, Marina Albiol Guzmán, Sofia Sakorafa, Kostas Chrysogonos, Fabio De Masi, Martina Michels, Kateřina Konečná a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása az EU és az Arab Államok Ligája között létrejött, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló egyetértési megállapodásról 2015/2573 (COD)  
B8‑0224/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodásra,

–        tekintettel az Európai Unió (EU) és az Arab Liga között 2014. június 11-én Athénban tartott miniszteri ülésen elfogadott nyilatkozatra,

–       tekintettel az Arab Liga Tanácsának a 2015. január 15-i kairói rendkívüli találkozója keretében tartott miniszteri szintű ülés következtetéseire, különösen pedig „Az arab országok nemzetbiztonságának megőrzése és a terrorizmus elleni küzdelemˮ című nyilatkozatára,

–       tekintettel az Európai Unió Külügyek Tanácsának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2015. február 9-i következtetéseire,

–       tekintettel a terrorizmus megelőzéséről szóló OECD-iránymutatásokra,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataira, különösen a 2014. évi 2170. és 2178. számúakra,

–       tekintettel az EU–Arab Liga 2012 novemberében elfogadott és 2014-ben frissített közös munkaprogramjára,

–       tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel az 1966-os Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–       tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–       tekintettel az Emberi Jogok Arab Chartájára,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a terrorizmusellenes politikák sikerének központi eleme az alapvető jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása; mivel az államok és nemzetközi szereplők biztonsági kérdésekre vonatkozó együttműködésének az emberi jogok és a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell megvalósulnia;

B.     mivel az Európai Külügyi Szolgálat (KESZ) és az Arab Liga főtitkársága a közelmúltban írt alá egyetértési megállapodást a terrorizmus elleni küzdelem összehangolása érdekében;

C.     mivel az EU és az Arab Liga közötti egyetértési megállapodás célja a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás területén a politikai és biztonsági kérdésekben folytatott együttműködés megerősítése, a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leküzdése;

D.     mivel mindkét fél megállapodott a szakértelem, információ és bevált gyakorlatok cseréjében olyan különböző mechanizmusokon keresztül, amilyenek az intézményi kommunikációs csatornák, konzultációs találkozók és megerősített konzultációk kialakítása, illetve közös munkacsoportok, műhelyek és/vagy konferenciák létrehozása;

E.     mivel a rasszizmus, köztük az iszlamofóbia és az antiszemitizmus utóbbi időben tapasztalt megerősödése rendkívül aggasztó, és nem segíti elő a befogadásról folytatandó konstruktív párbeszédet, hanem további megosztottságot szít;

F.     mivel az Arab Liba ismételten határozottan elítélte az Iraki és Szíriai Iszlám Államot, az al-Nuszra Frontot, és az al-Kaida összes fiókszervezetét, illetve más terrorista szervezeteket és csoportokat, amelyek ártatlan polgári személyeket gyilkolnak, régészeti és vallási helyeket pusztítanak el, megzavarják a stabilitást és a polgári békét és aláássák az állami intézményeket; mivel az Arab Liga azt is megerősítette, hogy a terrorizmust és az ilyen csoportok által elkövetett terrorcselekményeket nem szabad összefüggésbe hozni egy konkrét vallással, állampolgársággal vagy kultúrával;

G.     mivel az Arab Liga a Kairóban 2015. március 9–10-én tartandó 143. rendes találkozóján meg fogja vitatni az arab országok nemzetbiztonságának megőrzését és a terrorizmus elleni küzdelem témáját;

1.      óva int az Arab Liga részét képező egyes tekintélyelvű rezsimekkel a biztonság, a stabilitás és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelem nevében történő összejátszás korábbi szűk látókörű és nem hatékony gyakorlatához való visszatéréstől; hangot ad aggodalmának az olyan erősen elnyomó államokkal való együttműködés megerősítése miatt, amelyek saját országukban széles körben megsértik az emberi jogokat, többek között olyan eszközöket alkalmaznak, mint a halálbüntetés számos bűncselekmény esetén, kínzás, fizikai büntetés, önkényes kivégzések és fogva tartások, masszív katonai perek, társadalmi tiltakozások leverése vagy más területek elfoglalása;

2.      elutasítja a „biztonság vagy szabadság” hamis ellentétbe állítását; úgy véli, hogy az egyének szabadsága és az alapvető jogok tiszteletben tartása minden társadalmon belül a biztonság egyik alapeleme és előfeltétele;

3.      határozottan bírálja azt a szerepet, amelyet az utóbbi években történt nyugati beavatkozások játszottak bizonyos személyek radikalizálódásában, különösen a Közel-Keleten és a szomszédos déli országokban; hangsúlyozza, hogy az ilyen politikák elősegítik, nem pedig leküzdik a terrorizmust, ezért ezeket be kell szüntetni;

4.      felszólítja az EU és az Arab Liga összes tagállamát, hogy függesszék fel a terrorista tevékenységekben részt vevő vagy azokat megtűrő rezsimeknek vagy terroristacsoportoknak nyújtott politikai, gazdasági vagy katonai támogatásukat; hangsúlyozza különösen annak szükségességét, hogy az EU, tagállamai és az Arab Liga partnerországai a nemzetközi terrorizmus elleni stratégiájukat – a bűnözés összes egyéb formájához hasonlóan – a jogállamiságra és az alapvető jogok tiszteletben tartására építsék; rámutat továbbá, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott uniós külső fellépéseknek elsősorban a megelőzésre és a katonai beavatkozás bármely formáját elutasító politikára kell irányulnia, alaposan újragondolva az Unió nemzetközi tárgyalásokon képviselendő álláspontját, és hangsúlyozza a különböző kultúrák, civilizációk és vallások közötti politikai párbeszéd, tolerancia és megértés ösztönzésének szükségességét;

5.      ismételten felszólítja mindkét szerződő felet, hogy végezzék el a meglévő terrorizmusellenes és biztonsági intézkedések átfogó értékelését, különösen ami az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az Emberi Jogok Arab Chartájában rögzített emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását illeti;

6.      hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni az alapvető jogokat korlátozó bármilyen intézkedés szükségességét és arányosságát; megismétli a terrorizmusellenes politikákra vonatkozó demokratikus és bírói felügyeletre, illetve elszámoltathatósági mechanizmusokra irányuló határozott követelését, hangsúlyozva, hogy hatályon kívül kell helyezni azokat az intézkedéseket, amelyek utólag nem bizonyultak szükségesnek, hatékonynak vagy arányosnak a terrorizmus leküzdéséhez; hangsúlyozza továbbá, hogy ki kell vizsgálni és orvosolni kell az alapjogi jogsértéseket, valamint ki kell alakítani a demokratikus ellenőrzés új formáit;

7.      meggyőződése, hogy az erőszakos radikalizálódás elkerülése érdekében minden társadalomnak elsődleges célként a befogadásra, valamint a kulturális és vallási különbségek kölcsönös megértésére kellene törekednie, ezzel előmozdítva a tartós toleranciát;

8.      kiemeli, hogy a hátrányos megkülönböztetés erősíti a radikalizálódást és az erőszakos viselkedésformákat; hangsúlyozza, hogy az egyenlőségre és megkülönböztetésmentességre vonatkozó normák mellett a rasszizmus – ideértve az iszlamofóbiát és az antiszemitizmust is – valamennyi formájának kezelésére irányuló konkrét politikai stratégiákat is ki kell alakítani;

9.      támogatja az olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az etnikai és vallási kisebbségek számára, hogy hozzájáruljanak közösségeik közép-, illetve hosszú távú társadalmi és gazdasági státuszának javításához;

10.    emlékeztet arra, hogy bármely biztonsági intézkedést – beleértve a terrorizmusellenes intézkedéseket is – úgy kell kidolgozni, hogy azok garantálják az egyéni szabadságot, teljes mértékben megfeleljenek a jogállamiság elvének és az alapvető jogokkal – köztük a magánélettel és az adatok védelmével – kapcsolatos kötelezettségeknek, és minden esetben lehetőséget kell biztosítaniuk a jogorvoslatra;

11.    aggodalmának ad hangot az Unió terrorizmusellenes politikáiban a katonai „megoldásokra” helyezett hangsúly miatt, minek eredményeképpen számos, a katonai kapacitásuk erősítését célzó, és ezzel elnyomó politikáikat támogató katonai támogatási programot biztosítottak tekintélyelvű rezsimeknek;

12.    úgy véli, hogy az európai szomszédságpolitika jelenleg zajló felülvizsgálatának részeként az Uniónak alaposan felül kell vizsgálnia külpolitikáját, különösen a dél-mediterrán térséggel kapcsolatos stratégiáját, ami kudarcot vallott; felszólítja az Európai Uniót, hogy az európai vállalati érdekek számára hasznos szabadkereskedelmi területek létrehozásán alapuló társulási megállapodások helyett alakítsa ki az említett országokkal és régiókkal fenntartott kapcsolatok új keretét, amelynek alapelve a belügyekbe való beavatkozás tilalma és a szuverenitás tiszteletben tartása, célja pedig a szomszédos régiók fejlődésének támogatása, a foglalkoztatás és az oktatás ösztönzése;

13.    ellenzi azt a jelenlegi hangulatot, amely a paranoiás félelem keltésére épül, és amelynek célja, hogy minél több terrorizmusellenes intézkedést mihamarabb, a jogi szükségszerűség vagy a jelenlegi terrorizmusellenes intézkedések értékelésének elvégzése nélkül keresztül lehessen vinni;

14.    úgy véli, hogy a fegyverkereskedelem elleni küzdelmet az EU-nak a súlyos és szervezett nemzetközi bűnözés elleni küzdelemben prioritásként kell kezelnie; úgy véli, hogy az együttműködést tovább kell erősíteni az információcsere-mechanizmusok, valamint a tiltott fegyverek nyomon követhetősége és megsemmisítése terén;

15.    erős kritikával illeti az intenzív fegyverkereskedelmet, amelyet egyes uniós tagállamok folytatnak az Arab Liga számos erősen elnyomó tagállamával, amilyen például Szaúd-Arábia, Egyiptom vagy Marokkó; felhívja e tekintetben a Tanácsot, hogy ellenőrizze, megsértették-e az EU fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét, illetve fogadjon el szigorú intézkedéseket annak érdekében, hogy ezt a kódexet minden tagállam maradéktalanul tiszteletben tartsa; felszólít a könnygáz és a rendfenntartó eszközöknek az Arab Liga országaiba irányuló exportja felfüggesztésére és betiltására mindaddig, ameddig ki nem vizsgálták ezek nem megfelelő alkalmazását, valamint amíg felelősségre nem vonták azokat a személyeket, akik nem megfelelő módon alkalmazták őket;

16.    ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és az Arab Liga tagállamainak az emberi jogokkal és a nemzetközi joggal összeegyeztethető módon kell kezelniük az erőszakos szélsőségesség kiváltó okait, ahelyett, hogy elnyomó rezsimeket vagy csoportokat ösztönöznének vagy támogatnának ezekben az országokban;

17.    elítéli a kartúmi folyamatot, valamint az emberi jogokat megsértő országokkal folytatott minden egyéb migrációs együttműködést; elítéli a migrációs politikáknak a terrorizmus elleni küzdelmet szolgáló eszközként történő felhasználását;

18.    úgy véli, hogy a biztonság területén az Uniónak a radikalizálódás visszafordítására és – adott esetben – az erőszakos szélsőségességgel szembeni fellépésre összpontosító együttműködési programokra kell szorítkoznia, és tartózkodnia kell attól, hogy külpolitikáján keresztül szuverén államokra kényszerítse gazdasági vagy politikai eszméit;

19.    felhívja az EU és az Arab Liga tagállamainak hatóságait, hogy tartsák tiszteletben a kínzás tilalmát, ami nevezetesen az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni egyezményében is szerepel, és amelyet legtöbbjük aláírt és ratifikált; megismétli, hogy a kínzással kikényszerített vallomások érvénytelenek, és elítéli e gyakorlat alkalmazását az EU és az Arab Liga tagállamai részéről egyaránt; határozottan ellenzi a terrorizmussal gyanúsított személyek drónok használatával történő törvénytelen kivégzését, és követeli a drónok e célra történő bevetésének betiltását;

20.    nagyobb átláthatóságot és komolyabb elszámoltathatóságot követel a terrorizmus elleni küzdelemhez kapcsolódó külpolitikai döntésekben; ezért felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy rendszeresen és kimerítően tájékoztassa a Parlamentet különösen az egyetértési megállapodás végrehajtásáról;

21.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottságnak és a Tanácsnak, az Európai Unió és az Arab Liga tagállamainak, valamint az ENSZ Közgyűlése tagjainak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat