Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0225/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0225/2015

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és az Arab Államok Ligája között létrejött, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló egyetértési megállapodásról

    4.3.2015 - (2015/2573(RSP))

    benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
    az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

    Cristian Dan Preda, Arnaud Danjean, Elmar Brok, Andrej Plenković, Tunne Kelam, Michèle Alliot-Marie, Mariya Gabriel, David McAllister, Lara Comi, Ramona Nicole Mănescu, Tokia Saïfi, Dubravka Šuica, Fernando Ruas, Davor Ivo Stier, NagyJózsef a PPE képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0215/2015

    Eljárás : 2015/2573(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B8-0225/2015
    Előterjesztett szövegek :
    B8-0225/2015
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    B8‑0225/2015

    az Európai Parlament állásfoglalása az EU és az Arab Államok Ligája között létrejött, a terrorizmus elleni küzdelemben való együttműködésről szóló egyetértési megállapodásról

    (2015/2573(RSP))

    Az Európai Parlament,

    –       tekintettel a terrorizmus elleni intézkedésekről szóló 2015. február 11-i állásfoglalására[1],

    –       tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én aláírt egyetértési megállapodásra,

    –       tekintettel az Európai Unió és az Arab Liga közötti 2014. június 10–11-én tartott harmadik külügyminiszteri találkozón kiadott nyilatkozatra,

    –       tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa által 2014. szeptember 24-én elfogadott, a terrorcselekmények következtében a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről szóló határozatra (2178. (2014) sz. határozat),

    –       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

    A.     mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini, illetve az Arab Liga főtitkára, Dr. Nabíl el-Arabi 2015. január 19-én együttműködési megállapodást írt alá az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Arab Liga főtitkársága között;

    B.     mivel az EU–Arab Liga közötti stratégiai párbeszéd elősegítése érdekében mindkét fél fokozni fogja a párbeszédet és az együttműködést azáltal, hogy: a) különböző eszmecseréken keresztül jobban megértik egymást politikai és biztonsági kérdésekben, c) hatásköreiken belül közösen tevékenykednek, hogy további üléseken számba vegyék az elért haladást és a stratégiai párbeszéd témáit, c) megerősítik az együttműködést és megvitatják a politikai és biztonsági kérdéseket a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás, a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a tömegpusztító fegyverek elterjedésének leküzdése területén valamint d); megnevezik a kihívásokat, a közös célokat és a közös érdekű területeken a lehetséges intézkedéseket;

    C.     mivel mindkét fél az alábbi mechanizmusokon keresztül a szakértelem, információ és bevált gyakorlatok cseréjére törekszik: a) intézményi kommunikációs csatornák kialakítása az egyetértési megállapodás keretében folyó tevékenységeket összehangoló kapcsolattartó személyek kinevezésével, b) konzultációs találkozók és megerősített konzultációk kialakítása, és c) közös munkacsoportok, műhelyek és/vagy konferenciák létrehozása;

    D.     mivel a főképviselő/alelnök 2015. január 19-én megjegyezte, hogy: „megerősítettük, hogy a régiót sújtó különböző válságok kezelése érdekében kulcsfontosságú az együttműködés. Többek között Líbia, a közel-keleti békefolyamat, vagy a szíriai és iraki helyzet tekintetében is közös érdekünk, hogy hosszú távú megoldásokat találjunk a regionális béke és stabilitás biztosítása érdekében.ˮ

    E.     mivel a főképviselő/alelnök 2015. január 19-én kijelentette továbbá, hogy: „Európa és az arab világ közös kihívások előtt áll. Különösen a polgárainkat és társadalmainkat fenyegető terrorizmus elleni küzdelemben kell szorosan együttműködnünk. Európát a múlt héten érte támadás, de az arab és a muszlim világ még többet szenved a terrorizmus következményeitől. Az arab világgal együtt teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem csak katonai és biztonsági, de egyben politikai és kulturális küzdelem is. A szorosabb párbeszéd lesz segítségünkre abban, hogy egy sor kérdéssel foglalkozhassunk.ˮ

    F.     mivel az EU–Arab Liga közötti harmadik miniszteri találkozó alkalmából 2014. június 10–11-én, Athénban tartott találkozón az EU és az Arab Liga külügyminiszterei nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a mindenki számára kínált szebb jövő reményében kifejezésre juttatták eltökéltségüket a közös politikai, gazdasági és biztonsági kihívások együttes megoldása mellett; mivel a miniszterek bejelentették az EU–Arab Liga stratégiai párbeszéd létrehozását;

    G.     mivel a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség a biztonságunkat és szabadságainkat fenyegető komoly veszélyek közé tartozik;

    1.      üdvözli az EKSZ és az Arab Liga főtitkársága között 2015. január 19-én aláírt egyetértési megállapodást; támogatja a mindkét fél által kifejezett szándékot arra, hogy a kölcsönös bizalom és előnyök elve alapján alakítsanak ki párbeszédet és együttműködést, a közös érdekű területeken;

    2.      támogatja, hogy az EU–Arab Liga közötti stratégiai párbeszéd előmozdítása érdekében mindkét fél fokozza a párbeszédet és együttműködést, többek között a politikai és biztonsági ügyeket érintő eszmecseréket, valamint az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága és az arab állandó képviselők közötti rendszeres találkozókat;

    3.      üdvözli az EU–Arab Liga között 2014. június 10–11-én tartott harmadik külügyminiszteri találkozón elfogadott nyilatkozatot; támogatja, hogy a miniszterek az európai–arab együttműködést a stratégiai kihívásokra adott integrált regionális válasz, az Arab Liga intézményi felépítésén belüli kapacitásépítés biztosítása és a technikai cserék továbbfejlesztése eszközeként üdvözölték; megjegyzi, hogy a miniszterek nagyra értékelték a korai előrejelzés és a válsághelyzetekre való reagálás területén tett előrelépéseket, különösen a korai előrejelzéssel és a válsághelyzetekre való reagálással foglalkozó projektek teljes körű végrehajtását;

    4.      kiemeli, hogy a miniszterek elítéltek minden terrorcselekményt és hangsúlyozták a jelenséggel – többek között a terrorista csoportok és külföldi harcosok által támasztott fenyegetéssel – szembeni együttműködés fontosságát; üdvözli, hogy a miniszterek hozzájárultak adott esetben az értékelések és bevált gyakorlatok megosztásához, és a fenyegetések kezelését segítő gyakorlati lépések azonosításában történő együttműködéshez, többek között a radikalizálódás, az idegen harcosok toborzása és utazása megállítására irányuló hatékonyabb fellépéshez, illetve a visszatérő harcosok kezeléséhez;

    5.      hangsúlyozza, hogy a miniszterek abban is megegyeztek, hogy tovább folytatják a terrorizmus elleni globális ENSZ-stratégia átfogó végrehajtását; támogatja, hogy a miniszterek üdvözölték az ENSZ Terrorizmusellenes Központjának elindítását a két szent mecset őrének kezdeményezésére, és kérték e központ támogatását, továbbá hogy üdvözölték a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó, 2014 márciusában Bagdadban tartott első nemzetközi konferenciát mint a nemzetközi együttműködés előmozdítására és a terrorizmus regionális szintű leküzdésére irányuló megfelelő eszközök és módszerek megvitatására és megkeresésére szolgáló lehetőséget;

    6.      felszólítja az EU-t, hogy aktívan mozdítsa elő a terrorizmus elleni globális partnerséget, és szorosan működjön együtt a regionális szereplőkkel, például az Afrikai Unióval, az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal és az Arab Ligával, különösen a Szíriával és Irakkal szomszédos országokban, továbbá az ENSZ-szel és különösen annak Terrorizmus Elleni Bizottságával; e tekintetben szorgalmazza az EU és ezen országok fejlesztési és biztonsági szakértői közötti párbeszéd fokozását;

    7.      véleménye szerint az Uniónak újra át kell gondolnia a származási, tranzit- és célországokkal – amelyeken keresztül a külföldi harcosok és az őket támogató források célhoz jutottak –, köztük az Arab Liga tagállamaival folytatott korábbi terrorizmus elleni együttműködést jellemző általános hiányosságokat annak érdekében, hogy egyesítsük a terrorizmusnak az információk és a tanulságok fokozottabb megosztása révén történő leküzdésére, a tiltott fegyverkereskedelem felszámolására, a terroristák finanszírozási forrásainak nyomon követésére és a szélsőségesség és a fundamentalizmus elleni új narratíva kidolgozására irányuló erőfeszítéseinket; hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni együttműködésnek és megosztásnak kell lennie az EU és az Arab Liga közötti kapcsolatok alapvető elemének;

    8.      hangsúlyozza, hogy a terrorizmus elleni intézkedésekkel kapcsolatos átfogó uniós stratégiának teljes mértékben fel kell használnia a kül- és fejlesztési politikákat a szegénység, a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizálódás elleni fellépés, a korrupció leküzdése és a jó kormányzás előmozdítása, valamint a konfliktusok megelőzése és rendezése érdekében, mivel mindezek hozzájárulnak a társadalom egyes csoportjainak és területeinek marginalizálódásához, és ezáltal fogékonyabbá teszik őket a szélsőséges csoportok propagandája iránt;

    9.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Arab Államok Ligája főtitkárának.