ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2015-ben képviselendő uniós prioritásokról
4.3.2015 - (2015/2572(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Renate Weber, Marietje Schaake, Nathalie Griesbeck, Angelika Mlinar az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0228/2015
B8‑0228/2015
Az Európai Parlament állásfoglalása az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában 2015-ben képviselendő uniós prioritásokról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire, többek között a Gyermek Jogairól szóló Egyezményre és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó, 2012. június 25-én elfogadott uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (EJT) szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a témával kapcsolatos sürgősségi állásfoglalásokat,
– tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló …-i állásfoglalására,[1]
– tekintettel a Külügyek Tanácsának az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós prioritásokról szóló 2015. február 9-i következtetéseire,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27., és 47. cikkére,
– tekintettel az Emberi Jogi Tanács soron következő, 2015. március 2-től 27-ig tartó 28. ülésszakára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak fontos részét, és az európai egység és integritás egyik sarokkövét képezi;
B. mivel az emberi jogok nemzetiségre, fajra, nemre, etnikai származásra, vallásra vagy bármely egyéb helyzetre való tekintet nélkül minden ember elidegeníthetetlen jogai, amelyek tiszteletben tartásáról az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint további nemzetközi emberi jogi egyezmények, nyilatkozatok és határozatok rendelkeznek;
C. mivel az emberi jogok– legyen szó polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális jogokról – oszthatatlanok, egymáshoz kapcsolódnak, valamint egymást feltételezik, és e jogok bármelyikének megvonása a többire is közvetlen és negatív hatással van;
D. mivel az emberi jogok tiszteletben tartásának elmulasztása és a törvényes demokratikus részvétel hiánya instabilitáshoz, az államok összeomlásához, humanitárius válságokhoz és fegyveres konfliktusokhoz vezet;
E. mivel az Unió harmadik országokkal kapcsolatos fellépéseit a Lisszaboni Szerződés 21. cikke vezérli, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, és rendelkezik az emberi méltóságnak, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartásáról;
F. mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;
G. mivel az Emberi Jogi Tanács rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelési mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó különleges eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;
H. mivel sajnálatos módon az Emberi Jogi Tanács néhány jelenlegi tagját az emberi jogok legsúlyosabb megsértőiként tartják számon és ők eddig kevés hajlandóságot mutattak arra, hogy együttműködjenek az ENSZ különleges eljárásaival és eleget tegyenek az ENSZ emberi jogi egyezmény alapján létrehozott testületei felé történő jelentéstételi kötelezettségeiknek;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) soron következő, 28. rendes ülésszakára vonatkozóan a Tanács 2015. február 9-i következtetéseiben rögzített uniós prioritásokat;
2. üdvözli Joachim Rücker nagykövet Emberi Jogi Tanács 2015-ös elnökének történő kinevezését;
3. gratulál Zeid Raad el-Husszein ENSZ emberi jogi főbiztosának történő kinevezéséhez, és legnagyobb támogatásáról biztosítja erőfeszítései és megbízatása során;
4. üdvözli Federica Mogherini főképviselő/alelnök részvételét az EJT magas szintű ülésén, mivel ez megfelelően tükrözi az EU többoldalú emberi jogi rendszer iránti erős elkötelezettségét;
5. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának (UNHCHR) az ENSZ Közgyűlése számára készített éves jelentését, amely a 2013. december és 2014. november közötti időszakot fedi le, és teljes mértékben támogatja a főbiztos hivatalának függetlenségét és integritását; hangsúlyozza e függetlenség megóvásának fontosságát, annak biztosítása érdekében, hogy a főbiztos továbbra is hatékonyan és részrehajlás nélkül láthassa el feladatát; ismételten hangsúlyozza, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát megfelelő támogatásban kell részesíteni;
6. emlékeztet az Európai Parlament és Emberi Jogi Albizottságának kötelezettségvállalására, mely szerint támogatják egy erős többoldalú emberi jogi rendszer létrehozását az ENSZ égisze alatt, amely felöleli az ENSZ Közgyűlés Harmadik Bizottságát, az Emberi Jogi Tanácsot, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát, valamint a témával foglalkozó szakosodott ENSZ-ügynökségek, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által végzett munkát, valamint az ENSZ különleges eljárásait;
7. szorgalmazza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) – különösen az EU genfi és New York-i küldöttségének közreműködésével – megfelelő időben tartott tartalmas konzultációk alapján fokozza az EU koherenciáját, és egységesen mutassa be az Unió álláspontját; megerősíti annak fontosságát, hogy az ENSZ Közgyűlés, a Harmadik Bizottság és az Emberi Jogi Tanács keretében New Yorkban és Genfben végzett munkát a koherencia biztosítása érdekében beépítsék az EU megfelelő külső és belső tevékenységeibe;
8. úgy véli, hogy aláássa az EJT hitelességét az, hogy számos tagországában (pl. Algéria, Kína, Kuba, Etiópia, Szaúd-Arábia, Oroszország, Egyesült Arab Emirátusok, Gabon, Kazahsztán, Katar és Vietnám) továbbra is zaklatnak és letartóztatnak emberi jogi jogvédőket; ismételten hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint az EJT tagjait azon tagállamok közül kellene megválasztani, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát, és amelyek beleegyeztek az állandó meghívások valamennyi különleges eljárásra történő kiterjesztésébe, és sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el emberi jogi teljesítménykritériumokat, amelyeknek az EJT tagjává választandó minden államra érvényesnek kellene lenniük; sürgeti a tagállamokat, hogy szorgalmazzanak átlátható, nyílt és versenyelvű folyamatokat az EJT tagjainak megválasztására;
9. ismételten támogatását fejezi ki a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelési mechanizmus iránt és igen nagyra értékeli annak értékes munkáját, továbbá sürgeti a tagokat, hogy aktívan készítsék elő felülvizsgálatukat többek között a civil társadalom bevonásával, a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés ülése során vegyenek részt az interaktív párbeszédben és hajtsák végre a felülvizsgálat ajánlásait, valamint hozzanak konkrét intézkedéseket emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeik betartásának javítására és fenntartására;
10. továbbra is ellenzi a „tömbszavazást” az EJT-ben; sürgeti az EJT tagjait, hogy szavazatuk legyen átlátható;
11. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az érintett országokkal folytatott uniós szakpolitikai párbeszédek keretében továbbra is kövessék nyomon az egyetemes időszakos felülvizsgálat ajánlásait, ezáltal is támogatva az országokat az ajánlások megvalósításában;
12. ismételten támogatását fejezi ki a különleges eljárások és a megbízottak független státusza iránt annak érdekében, hogy feladatukat teljes pártatlansággal láthassák el, és sürgeti valamennyi államot, hogy működjenek együtt ezen eljárásokban; ösztönzi a tagállamokat is, hogy fedjék fel azokat az eseteket, amikor egyes államok nem működnek együtt különleges eljárásra vonatkozó megbízással rendelkezőkkel;
13. fontosnak tartja parlamenti küldöttségek indítását az EJT üléseire és az ENSZ Közgyűlésének egyéb releváns üléseire;
14. sajnálja, hogy a civil társadalom és az EJT közötti együttműködés tere tovább zsugorodik, és hogy a nem kormányzati szervezetek kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy felszólaljanak ezeken az ülésszakokon; sürgeti az EU-t és az EJT-t annak biztosítására, hogy a civil társadalom képviselői a lehető legteljesebb mértékben hozzájárulhassanak az EJT 28. ülésszakához, a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatához és egyéb emberi jogi ENSZ-mechanizmusokhoz anélkül, hogy megtorlásoktól kelljen tartaniuk a hazájukba való visszatéréskor;
Polgári és politikai jogok
15. ismételten kijelenti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, amely minden szabad és demokratikus társadalom sarokköve, minden egyén alapvető joga; határozottan elítéli Franciaországban tizenkét személy, köztük a Charlie Hebdo hetilap székházában a lap karikaturistái, majd egy kóser üzletben négy további személy 2015. januári meggyilkolását, valamint egy filmrendező és egy zsinagóga biztonsági őrének meggyilkolását Koppenhágában, mely tetteket a szólás- és vallásszabadságot támadó terroristák követték el;
16. elítéli valamennyi országban, különösen Szíriában, Irakban, Líbiában, Mianmarban, Nigériában és Közép-Afrikában, hogy szélsőséges és dzsihadista csoportok visszaélnek a vallással, és többek között fegyveres és pokolgépes támadásokat, öngyilkos merényleteket, emberrablásokat és más, a lakosságot rettegésben tartó erőszakos cselekményeket követnek el; úgy véli, hogy a terrorizmus elleni küzdelem jegyében az alapvető okokra kell megoldást találni, többek között a társadalmi kirekesztésre, a politikai marginalizálódásra és az egyenlőtlenségre; fokozottabb erőfeszítéseket sürget a vallási kisebbségekhez tartozók jogainak védelme érdekében;
17. aggodalmát fejezi ki a gyülekezés és egyesülés szabadságának minden korlátozásával szemben, beleértve a civil társadalmi szervezetek betiltását, a rágalmazásra vonatkozó és egyéb korlátozó jellegű büntetőjogi intézkedések agresszív alkalmazását, a túlzott regisztrációs és jelentéstételi követelményeket, a külföldi finanszírozást túlzottan korlátozó szabályokat, és ismételten kijelenti, hogy a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog az emberi jogok alapvető eleme;
18. felszólítja a kormányokat, hogy mozdítsák elő és támogassák a civil társadalmi szervezeteket és emberi jogi jogvédőket és tegyék lehetővé számukra, hogy félelem, elnyomás vagy megfélemlítés nélkül tevékenykedhessenek, továbbá működjenek együtt az EJT-vel az egyetemes időszakos felülvizsgálati mechanizmus során, és biztosítsák az emberi jogi jogvédők elleni megtorlásért felelős országok felelősségre vonását, különösen az olyan végzetes megtorlások esetében, mint a 2014. márciusi, amely Cao Sunli emberi jogi aktivista halálához vezetett Kínában, amiért megpróbált felszállni egy repülőgépre azzal a céllal, hogy részt vegyen az EJT 2013. szeptemberében Genfben tartott ülésén;
19. ismételten kifejezésre juttatja, hogy elítéli a halálbüntetés alkalmazását, és határozottan támogatja a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot mint a halálbüntetés megszüntetéséhez vezető út egyik állomását;
20. ismételten hangsúlyozza a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formái elleni küzdelem fontosságát és azt a tényt, hogy az EU is elkötelezte magát amellett, hogy ezt a kérdést prioritásként kezelje, többek között a gyermekekkel összefüggésben is, valamint hogy megkönnyítse az ENSZ különleges előadójának munkáját; nyomatékosan kéri az EKSZ-t, a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot együttes kötelezettségvállalásukról a kínzás felszámolására, valamint arra, hogy az ENSZ által a kínzás áldozatai számára létrehozott önkéntes pénzügyi alaphoz és a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve által létrehozott különleges alaphoz való hozzájárulás folytatása – illetve adott esetben ilyen hozzájárulás útnak indítása – révén támogatják az áldozatokat;
21. aggodalmát fejezi ki a migránsok, többek között a menedékkérők és a menekültek elleni folyamatos és széles körű megkülönböztetés, valamint jogaik megsértése miatt; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának munkáját és hajtsák végre ajánlásait; felszólítja a kormányokat, hogy tartsák tiszteletben a migránsok emberi jogait és veleszületett méltóságát, vessenek véget az önkényes letartóztatásoknak és fogva tartásoknak annak érdekében, hogy az illegális migránsok letartóztatásának túlzott mértéke elkerülhető legyen, amennyiben szükséges, vizsgálják felül a fogva tartási időszakot és keressenek más alternatívákat a fogva tartás helyett; felszólítja a kormányokat, hogy minden körülmények között tartsák tiszteletben a visszaküldés tilalmának elvét, és teljes mértékben tegyenek eleget a migránsok kitoloncolásával kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeiknek; felszólítja a tagállamokat, hogy, amennyiben még nem tették meg, alakítsanak ki olyan rendszereket és eljárásokat minden migrációs intézményük és programjuk számára, amelyek teljes összeegyeztethetőséget biztosítanak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel;
22. támogatja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különleges előadójának legutóbbi jelentését és következtetéseit a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáiról; felhívja az EU-t és tagállamait a különleges előadó ajánlásainak belső politikáikban való megvalósítására a fajgyűlölet, az etnikai alapú gyűlölet és az idegengyűlölet interneten és közösségimédia-hálózatokon való terjedése és az efféle gyűlöletre e fórumokon való buzdítás elleni küzdelem érdekében a megfelelő jogalkotási intézkedések meghozatala révén, a többi alapvető jog, így például a véleménynyilvánítás szabadsága teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;
23. elismeri, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése világszerte átalakította a szólásszabadság gyakorlásának környezetét, jelentős előnyöket és komoly aggályokat is felvetve; ebben az összefüggésben üdvözli, hogy a Tanács 2014 májusában külön iránymutatásokat fogadott el az online és offline szólásszabadságról, és elítéli a digitális kommunikáció valamennyi korlátozását, beleértve a civil társadalom aktivistáira irányulókat; ismételten kijelenti, hogy különleges figyelmet kell fordítani az újságírók és bloggerek jogaira;
24. ösztönzi az EJT-t, hogy folytassa a magánélethez való jogról szóló vitát, és e célból nevezzen ki a magánélethez való joggal foglalkozó különleges előadót, különös figyelmet fordítva a digitális kommunikációra;
Szociális és gazdasági jogok
25. nyugtázza, hogy az ENSZ millenniumi fejlesztési célokra vonatkozó, 2015 utáni fejlesztési menetrendje célul tűzte ki a szegénység 2030-ra történő felszámolását a gazdasági, szociális és környezeti kérdések átfogó megközelítését követve; üdvözli az ENSZ főtitkárának a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó menetrendről szóló különleges ENSZ-csúcstalálkozót megelőzően kiadott összefoglaló jelentését; támogatja az ENSZ főtitkárának felhívását, miszerint az emberek szükségleteire és az emberi jogokra összpontosító megközelítést kell követni a szegénység felszámolása érdekében;
26. fontosnak tartja az egyre növekvő és a szélsőséges egyenlőtlenség kezelését általában véve a szegénység elleni küzdelem, különösen pedig – az élelmiszerhez, vízhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés elősegítése révén – a társadalmi és gazdasági jogok előmozdítása érdekében; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a földfoglalások egyre növekvő problémájára, amely megoldásra vár;
27. úgy véli, hogy a korrupció, az adócsalás, a közjavak helytelen kezelése és az elszámoltathatóság hiánya mind hozzájárul az állampolgárok jogainak megsértéséhez, mivel ezek olyan elengedhetetlen állami szolgáltatásokba történő beruházásoktól vonnak el forrásokat, mint az oktatás, az alapvető egészségügyi ellátás és egyéb szociális infrastruktúrák, ez pedig a lakosság további elszegényedéséhez vezet; emlékeztet rá, hogy a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya értelmében a kormányok megfelelő források rendelkezésre bocsátása révén kötelesek tiszteletben tartani állampolgáraik jogait; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy különleges figyelmet kell fordítani a gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdításán dolgozó emberi jogi jogvédők védelmére;
28. ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja egy, a pénzügyi bűnözéssel, a korrupcióval és az emberi jogokkal foglalkozó különleges ENSZ-előadó kinevezését;
Az üzleti vállalkozások és az emberi jogok
29. támogatja az üzleti és emberi jogokra irányadó ENSZ-alapelvek hatékony, átfogó terjesztését és érvényesítését az Unión belül és azon kívül; kéri az érdekelt feleket, hogy vállaljanak tevékeny szerepet az emberi jogok kérdésével és ezzel összefüggésben a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal foglalkozó ENSZ-munkacsoport 11. ülésén, és támogassák a politikáiknak az OECD multinacionális vállalkozásokról szóló iránymutatásaival, valamint az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekkel való összehangolására irányuló erőfeszítéseket; ismételten kéri a Bizottságot, hogy 2015 végéig számoljon be az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek uniós tagállamok általi végrehajtásáról;
30. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vegyenek részt az üzleti és emberi jogokra vonatkozó, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmányról kialakuló vitában;
A nők jogai
31. felszólítja az EU-t, hogy vegyen részt aktívan a Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottság 59. ülésén, és továbbra is küzdjön azért, hogy megakadályozza az ENSZ Pekingi Cselekvési Platformja veszélyeztetésére irányuló próbálkozásokat, mely platform eredményeit a Nők Negyedik Világkonferenciájának 20. évfordulója alkalmából felül fogják vizsgálni, többek között az oktatáshoz és az egészséghez való hozzáférés mint alapvető emberi jog, illetve ezen belül a szexuális és reproduktív jogok tekintetében;
32. rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése terén elért előrehaladás ellenére számos országban továbbra is hátrányosan megkülönböztető jogszabályok vannak hatályban, különösen a családjog és a tulajdonhoz való hozzáférés terén; megállapítja, hogy a továbbra is igen kevés nő tölt be döntéshozó pozíciót, és a nők elleni erőszak továbbra is elterjedt, míg az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátozott, a családon belüli erőszak eredményeképpen életüket veszítő nők magas száma ellenére; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes országokban visszaesés figyelhető meg, különösen a szexuális és reproduktív jogok terén;
33. határozottan elítéli a nőkkel szembeni nemi erőszak mint háborús taktika alkalmazását, nevezetesen a tömeges nemi erőszakot, a szexuális rabszolgaságot, a kényszerprostitúciót, a nemi alapú üldöztetést, ideértve a női nemi szervek megcsonkítását, az emberkereskedelmet, a korai és kényszerházasságokat, a becsületgyilkosságokat és a nemi erőszak bármely más, hasonlóan súlyos formáját; ismételten felhívja az EU-t és összes tagállamát az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményének aláírására és megerősítésére;
34. emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. és 1820. számú határozatával összhangban átvilágítja a közös biztonság- és védelempolitikai missziók emberi jogi és nemi szempontú vonatkozásait; e tekintetben megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy a fenntartható megbékélés kialakításának folyamata során ismerjék el a nők békefolyamatban való rendszerszintű részvételét mint alapvető elemet, és ismerje el, hogy a kofliktusmegelőzésben, a békefenntartó műveletekben, a humanitárius segítségnyújtásban és a konfliktus utáni újjáépítésben, valamint a demokratikus átalakulás folyamatában általánosan érvényesíteni kell a nemi szempontokat;
A gyermekek jogai
35. aggasztónak tartja, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény 1989-es elfogadása óta történt előrelépések ellenére legalább 58 millió gyermek – elsősorban lányok, szegény családból származó gyermekek, fogyatékokossággal élő gyermekek és fegyveres konfliktussal sújtott területeken élő gyermekek – ma sem járnak iskolába, és még mindig igen sok gyermek szenved könnyen megelőzhető betegségekben, mások pedig gyermekmunkát végeznek;
36. felszólítja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a gyermekmunka Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. sz. egyezményének 3. cikkében meghatározott legrosszabb formái, így többek között a gyermekrabszolgaság, a gyermekkereskedelem, a gyermekprostitúció, valamint a gyermekek testi és szellemi egészségére veszélyes munkakörök felszámolása mellett;
37. emlékeztet arra, hogy az államok egyik elsődleges kötelezettsége az oktatás biztosítása minden gyermek számára azáltal, hogy növelik lehetőségeiket, megfelelő intézményeket hoznak létre és kiküszöbölik a strukturális okokat, amelyek az alapfokú iskolázottság általánossá tételének fő akadályai mögött állnak, beleértve az iskolai lemorzsolódás arányát, amely továbbra is komolyan akadályozza az alapfokú iskolázottság általánossá tételét;
38. megfelelő uniós támogatást kér a fegyveres konfliktusokban részt vevő gyermekek és volt gyermekkatonák leszerelésére és reintegrációjára irányuló programokra; felidézi, hogy határozott támogatását fejezte ki a „Gyermekek, nem katonák” című kampány iránt az Emberi Jogi Albizottságnak a témával kapcsolatos 2014. december 3-i meghallgatása során; üdvözli a gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott és a gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott éves jelentését, valamint a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia kérdésével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentését;
Az LMBTI-személyek jogai
39. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi időben nőtt a szexuális irányultság vagy a nemi identitás alapján megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok száma, valamint erősödött az egyes személyekkel szemben ilyen okok alapján elkövetett erőszak; ösztönzi az LMBTI-személyek helyzetének szoros figyelemmel kísérését, többek között Nigériában és Gambiában, ahol a közelmúltban bevezetett LMBTI-ellenes törvények fenyegetik a szexuális kisebbségek tagjainak életét; súlyos aggodalmának ad hangot az Oroszországban és Litvániában is megfigyelhető, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát korlátozó, ún. „propagandaellenes” törvények miatt, amelyeket a kirgiz parlament is fontolgat; üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló, 2014. szeptember 26-án elfogadott határozatát; sajnálatosnak tartja, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2014. június 26-án elfogadta a család védelméről szóló határozatát, amely potenciálisan aláássa az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának elvét; ismételten megerősíti, hogy támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosa által elsősorban nyilatkozatok és jelentések formájában abból a célból folytatott munkát, hogy előmozdítsa és megvédje az LMBTI-személyek összes emberi jogának érvényesülését; a megkülönböztető törvények és gyakorlatok elleni küzdelem folytatására ösztönzi a főbiztost;
Az éghajlatváltozás és az emberi jogok
40. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás jelentős hatással van a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra és egyénekre, különösen az alacsony jövedelmű országokban és az olyan alacsonyan fekvő szigetországokban, amelyek nem rendelkeznek kellő mértékű gazdasági forrásokkal ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz;
41. üdvözli az Emberi Jogi Tanács felismerését, miszerint a környezeti változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a közösségek megélhetésére, és akadályozzák az alapvető és nemzetközileg elismert emberi jogok érvényesítését; arra szólítja fel a részes államokat, hogy fogadjanak el sürgős és ambiciózus mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseket a közeljövőben, Párizsban sorra kerülő 2015. évi éghajlat-változási konferencián;
42. aggodalommal állapítja meg, hogy az őslakosokat különösen sújtják az éghajlat-változással kapcsolatos események; e tekintetben megjegyzi, hogy a legtöbb őslakos a szegénységi küszöb alatt él, és kevéssé vagy egyáltalán nem jut képviselethez, nem fér hozzá a politikai döntéshozatali vagy igazságszolgáltatási rendszerhez;
43. felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy aktívan vegyenek részt az „éghajlati menekültek” fogalmáról folytatott vitában, beleértve annak lehetséges meghatározását is a nemzetközi jogban vagy bármely, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásban;
A büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)
44. megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját arra vonatkozóan, hogy megszűnjön a nemzetközi közösség szempontjából legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetlensége, és szolgáltassanak igazságot a háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások áldozatai számára; továbbra is éberen figyeli a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitásának és függetlenségének aláásására irányuló törekvéseket; sürgeti az EU-t és az uniós tagállamokat, hogy működjenek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és nyújtsanak számára erős diplomáciai, politikai és pénzügyi támogatást a kétoldalú kapcsolatokban és valamennyi fórumon, az ENSZ-t is beleértve; felhívja az EU-t, a tagállamokat és az EU különleges képviselőit, hogy tevőlegesen támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróságot, határozatainak végrehajtását és a Római Statútum szerinti bűncselekmények tekintetében a büntetlenség elleni küzdelmet;
Őslakos népek
45. felszólítja az összes érdekeltet, hogy az őslakos népekkel foglalkozó világkonferencia záródokumentumának (az ENSZ közgyűlés 69/2. sz. határozata) megfelelően támogassák az őslakos népek jogaival foglalkozó szakértői mechanizmus mandátumának felülvizsgálását az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat végrehajtásának nyomon követése, értékelése és javítása érdekében; arra sürgeti a tagállamokat, hogy kérjék fel a különleges eljárások megbízottait, hogy fordítsanak különleges figyelmet az őslakos nőket és gyermekeket érintő kérdésekre, és rendszeresen tegyenek jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy aktívan támogassák az őslakos népekkel foglalkozó rendszerszintű cselekvési terv kidolgozását, amint azt az ENSZ Közgyűlés 2014. szeptemberi határozata is kéri, különös tekintettel az őslakos népekkel folytatott rendszeres konzultáció megszervezésére, amely szintén a folyamat részét képezi;
Nemzetközi kulturális és sportesemények és emberi jogok
46. kifogásolja azt az egyre terjedő gyakorlatot, hogy a tekintélyelvű államok hatalmas sport- és kulturális eseményeknek adnak otthont nemzetközi legitimitásuk növelése érdekében, miközben belföldön továbbra is visszaszorítják az ellenvéleményeket; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy aktívan foglalkozzanak a kérdéssel, és azt többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is vessék fel, valamint hogy kezdeményezzenek párbeszédet a nemzeti sportszövetségekkel, vállalati szereplőkkel és civil társadalmi szervezetekkel az ilyen eseményeken való részvételük módjairól, figyelemmel a Bakuban 2015-ben megrendezendő első európai játékokra és az Oroszországban 2018-ban megrendezendő FIFA labdarúgó világbajnokságra;
Pilóta nélküli légi járművek
47. megismétli felhívását, hogy dolgozzanak ki uniós közös álláspontot a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatával kapcsolatban, kiemelt jelentőséget adva az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának, és kezelve az olyan kérdéseket, mint a jogi keret, az arányosság, az elszámoltathatóság, a polgári lakosok védelme és az átláthatóság; ismételten sürgeti az EU-t, hogy tiltsák be az emberi beavatkozás nélkül támadások végrehajtására képes, teljesen autonóm módon működő fegyverek fejlesztését, gyártását és használatát; felszólítja az Uniót, hogy regionális és nemzetközi szinten támogassa a törvénytelen és célzott kivégzések gyakorlatát ellenző és annak betiltására irányuló törekvéseket, és tegyen jogi lépéseket, amikor egy személy vagy szerv összefüggésbe hozható egy külföldön végrehajtott, törvénytelen célzott kivégzéssel; ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok képezzék részét a harmadik országokkal a terrorelhárításról folytatott párbeszédnek;
Az Unió egyes országokat érintő kérdésekkel kapcsolatos prioritásai
Ukrajna
48. határozottan elítéli Oroszország agresszív és terjeszkedő politikáját, amely fenyegetést jelent Ukrajna egységére és függetlenségére nézve és veszélyezteti a világbékét; elítéli a szeparatisták és más kelet-ukrajnai irreguláris erők által elkövetett terror- és bűncselekményeket; elítéli az emberi jogok mindkét fél általi tömeges megsértését, és teljes mértékű támogatásáról biztosítja az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő misszióját és az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját egyaránt; elítéli a Krím félsziget Oroszország által történt illegális annektálását, és továbbra is aggódik a régióban élő helyi lakossággal, különösen a krími tatárokkal szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetés és emberi jogaik széles körű megsértése miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy az ENSZ szintjén támogassanak minden lehetséges erőfeszítést egyrészt a büntetlenség elleni küzdelem, másrészt a Majdan téri tüntetésekhez, a Krím elcsatolásához és a keleti régiókban zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó erőszakos eseményekkel és emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos pártatlan vizsgálatok elvégzése érdekében;
Szíria
49. komoly aggodalmának ad hangot az Aszad-rezsim, az ISIS és más fegyveres csoportok által a polgári lakossággal szemben alkalmazott erőszak eredményeképpen létrejött törékeny biztonsági helyzet és humanitárius válság miatt; súlyos aggodalommal tölti el az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog módszeres megsértése Szíriában, amely cselekmények kimeríthetik a háborús bűncselekmény és az emberiesség elleni bűncselekmény fogalmát; sürgeti valamennyi felet, hogy a polgári lakosság védelme, emberi jogaik tiszteletben tartása és alapvető szükségeik kielégítése érdekében tartsák tiszteletben az alkalmazandó nemzetközi humanitárius jogot, és az emberi jogaik vagy egyéb békés politikai tevékenységek gyakorlása miatt önkényesen fogva tartott vagy elrabolt személyek azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólít fel;
Irak
50. komoly aggodalmának ad hangot az Irakban tapasztalható törékeny biztonsági helyzet és humanitárius válság miatt; megállapítja, hogy egyre romlik az emberi jogi helyzet az ISIS/Dáis és más fegyveres csoportok által elkövetett elrablások és tömeges kivégzések, és az iraki etnikai és vallási kisebbségek üldözése miatt;
Azerbajdzsán
51. komoly aggodalmának ad hangot az Azerbajdzsánban emberi jogi jogvédőkkel, újságírókkal és aktivistákkal szemben alkalmazott fellépések miatt; megjegyzi, hogy az azerbajdzsáni a kormánynak a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága terén egyre inkább romlik a mérlege, mivel több tucat politikai aktivistát tartóztattak le és fontos újságírókat börtönöztek be;
Törökország
52. komoly aggodalmának ad hangot a Törökországban tapasztalható emberi jogi helyzet miatt, miután módszeresen aláássák a bírói kar függetlenségét és a hatalmi ágak különválasztását; komoly aggodalommal állapítja meg, hogy a kormány egy olyan új biztonsági törvényjavaslatot próbál keresztülvinni, amely jelentősen kiterjeszti a rendőrségi hatásköröket; megállapítja, hogy a médiaszervezetekre kivetett kirívóan magas adóbírságokkal és a Törökországban megfigyelt öncenzúra terjedésével nyomás nehezedik a véleménynyilvánítás szabadságára és a médiaszabadságra; hangsúlyozza, hogy a jogállamiság és a demokratikus értékek és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése érdekében a kormánynak támogatnia kell a törökországi igazságügyi reformot;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)
53. üdvözli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó mandátumának egy évvel való tervezett meghosszabbítását; továbbá üdvözli az ENSZ-közgyűlés állásfoglalását, amelyben arra ösztönzi az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, annak mérlegelését is beleértve, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság helyzetét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja;
Irán
54. üdvözli az Emberi Jogi Tanács 2014. márciusi határozatát az emberi jogok helyzetéről az Iráni Iszlám Köztársaságban, továbbá üdvözli a különleges előadó megbízatásának meghosszabbítását, és felszólítja Iránt, hogy tegye lehetővé az ENSZ különleges előadójának beutazását az országba, ezzel kulcsfontosságú jelét adva annak, hogy Irán hajlandó lépéseket tenni az emberi jogi helyzet értékelésére irányuló párbeszéd megkezdése érdekében; megismétli, hogy elítéli a halálbüntetés alkalmazását Iránban és a szabályszerű vagy tisztességes eljárás nélkül végrehajtott kivégzések magas számát; támogatja az ENSZ különleges eljárásokkal foglalkozó megbízottjainak 2014. augusztusi közös nyilatkozatát, amely elítéli a civil társadalom szereplőinek nagyarányú letartóztatását és elítélését Iránban; felhívja az EU-t és az EJT-t, hogy továbbra is szorosan kísérjék figyelemmel az emberi jogokkal való módszeres visszaéléseket, és biztosítsák, hogy az emberi jogok ezentúl is kiemelt prioritást kapjanak az iráni kormánnyal folytatott minden tárgyalás során;
Mianmar/Burma
55. támogatja az ENSZ különleges előadójának az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán benyújtott, a mianmari emberi jogi helyzetről szóló jelentését, amely elismeri az eddig elért eredményeket, ugyanakkor rámutat a továbbra is komoly problémát jelentő területekre; felszólítja Mianmar kormányát, hogy foglalja bele az emberi jogok és a kisebbségi jogok általános érvényesítését az ország intézményi és jogi keretébe és minden szakpolitikai területébe, továbbá hogy tartsa tiszteletben a véleménynyilvánítás és gyülekezés szabadságát annak érdekében, hogy az emberek félelem, megfélemlítés és zaklatás nélkül véleményt nyilváníthassanak a kormány politikájáról;
Fehéroroszország
56. mély aggodalmának ad hangot az emberi jogok Fehéroroszországban tapasztalható folyamatos megsértése miatt; elítéli a 2014-ben végrehajtott három kivégzést, az emberi jogi jogvédők zaklatását, a független újságírók üldöztetését, a valamennyi internetalapú kommunikációra kiterjedő cenzúrát, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó korlátozó jogszabályokat; sürgeti a különleges ENSZ-előadó megbízatásának meghosszabbítását, és felszólítja a fehérorosz kormányt, hogy biztosítson teljes hozzáférést az ENSZ különleges eljárásainak megbízottai számára, beleértve a különleges előadót;
Bahrein
57. újonnan aggodalmának ad hangot a Bahreinben ellenzéki vezetőkkel, civil társadalmi szereplőkkel és aktivistákkal szemben alkalmazott fellépések, valamint az emberi jogi jégvédők és ellenzéki aktivisták helyzete miatt; felkéri a bahreini hatóságokat, hogy kezdeményezzenek konstruktív és széles körű párbeszédet annak érdekében, hogy a bahreini közösségekben előmozdítsák a valós megbékélést és az emberi jogok tiszteletét; felszólít a lelkiismereti okokból bebörtönzöttek, az újságírók, az emberi jogi aktivisták és a békés tüntetők azonnali, feltétel nélküli szabadlábra helyezésére, és támogatja az ENSZ különeljárásokkal foglalkozó megbízottjainak 2015. február 4-i közös nyilatkozatát egy rangidős ellenzéki politikus letartóztatására, valamint az azt követő tüntetések feloszlatására vonatkozóan; felszólítja az uniós tagállamokat és az Emberi Jogi Tanács többi tagját, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon a bahreini emberi jogi helyzetet, különös tekintettel a Bahrein által az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamata során vállalt kötelezettségekre, valamint a Bahreini Független Vizsgálóbizottság Bahrein királya által is üdvözölt ajánlásainak teljesítésére;
Egyiptom
58. üdvözli a 2014. novemberében Egyiptomra vonatkozóan elvégzett rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jegyzőkönyvét, és várakozással tekint annak elfogadására az Emberi Jogi Tanács következő ülésén; sürgeti Egyiptomot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsásson szabadon minden aktivistát és emberi jogi jogvédőt, valamint minden olyan személyt, akit a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő joga békés gyakorlása miatt tartanak fogva; kéri továbbá, hogy az egyiptomi kormány alkosson olyan jogszabályokat, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak és óvják az egyiptomi alkotmányban foglalt egyesülési jogot, beleértve a pénzügyi támogatás elfogadásához és nyújtásához való jogot, továbbá hogy vonja vissza a tiltakozásról szóló 2013. novemberi törvényt, és fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják a gyülekezési szabadságot; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy kezdjen igazságügyi vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy kik rendelték meg és hajtották végre a 2013. július 3. óta lezajlott, zömében békés tüntetések alatt elkövetett törvénytelen gyilkosságokat, különös tekintettel a 2013. augusztus 14-i Rábia téri és Nahda téri tüntetésekre, amelyek során legalább 1000 tüntetőt gyilkoltak meg;
Mali
59. üdvözli a Mali emberi jogi helyzetével foglalkozó független ENSZ-szakértő munkáját, és arra kéri az Emberi Jogi Tanácsot, hogy hosszabbítsák meg mandátumát; üdvözli a mali kormány által az ország egyes részeiben az igazságügy helyreállítása területén elért előrelépéseket, a 21 elitkatona 2012-es megkínzásával és kivégzésével kapcsolatos nyomozás eredményeit és az Igazságtételi és Megbékélési Bizottság létrehozását; továbbra is aggódik az egyre romló biztonsági helyzet és a gyermekkatonák jelenleg is folytatódó bevetése és toborzása miatt, és felszólítja Mali kormányát, hogy kezdeményezzen vizsgálatot és számoltassa el a 2012–2013-as fegyveres konfliktus során elkövetett háborús bűnökért felelős háborús feleket, valamint hogy biztosítsa, hogy a jövőben minden békemegállapodás előírja az elszámoltathatóságot, az igazságtételi bizottság megerősítését és a biztonsági erők átvilágítását;
Dél-Szudán
60. felszólítja az Afrikai Uniót, hogy tegye nyilvánossá a nemzetközi vizsgálóbizottság jelentését az emberi jogok megsértéséről és az egyes felek által elkövetett visszaélésekről Dél-Szudánban, ezzel előmozdítva a jog érvényesülését az emberi jogoknak a konfliktus kezdete óta tapasztalt megsértése tekintetében;
Srí Lanka
61. tudomásul veszi a Sri Lanka újonnan megválasztott kormánya által tett ígéreteket, valamint felszólítja azt, hogy tegyen konkrét lépéseket az elszámoltathatóság érdekében, többek között indítson komoly nyomozásokat és büntetőeljárásokat, valamint hozzon további intézkedéseket a büntetlenség és az emberi jogi visszaélések szélesebb problémakörének kezelése, továbbá az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalával és annak a Sri Lankával foglalkozó nemzetközi vizsgálatával való teljes körű együttműködés érdekében;
62. Utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. Közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének és az ENSZ emberi jogi főbiztosának.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2015)…