ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) 28. ülésszakáról
4.3.2015 - (2015/2572(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Barbara Lochbihler, Alyn Smith a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0228/2015
B8‑0232/2015
Az Európai Parlament állásfoglalása az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) 28. ülésszakáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire, többek között a Gyermek Jogairól szóló Egyezményre és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó, 2012. június 25-én elfogadott uniós stratégiai keretre és cselekvési tervre,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (EJT) szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a témával kapcsolatos sürgősségi állásfoglalásokat,
– tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló …-i állásfoglalására,[1]
– tekintettel a Külügyek Tanácsának az ENSZ emberi jogi fórumain képviselendő uniós prioritásokról szóló 2015. február 9-i következtetéseire,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27., és 47. cikkére,
– tekintettel az Emberi Jogi Tanács soron következő, 2015. március 2-tól 27-ig tartó 28. ülésszakára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak fontos részét, és az európai egység és integritás egyik sarokkövét képezi;
B. mivel az emberi jogok nemzetiségre, fajra, nemre, etnikai származásra, vallásra vagy bármely egyéb helyzetre való tekintet nélkül minden ember elidegeníthetetlen jogai, amelyek tiszteletben tartásáról az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint további nemzetközi emberi jogi egyezmények, nyilatkozatok és határozatok rendelkeznek;
C. mivel az emberi jogok– legyen szó polgári, politikai, gazdasági, szociális vagy kulturális jogokról – oszthatatlanok, egymáshoz kapcsolódnak, valamint egymást feltételezik, és e jogok bármelyikének megvonása a többire is közvetlen és negatív hatással van;
D. mivel az emberi jogok tiszteletben tartásának elmulasztása és a törvényes demokratikus részvétel hiánya instabilitáshoz, az államok összeomlásához, humanitárius válságokhoz és fegyveres konfliktusokhoz vezet;
E. mivel az Unió harmadik országokkal kapcsolatos fellépéseit a Lisszaboni Szerződés 21. cikke vezérli, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, és rendelkezik az emberi méltóságnak, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartásáról;
F. mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;
G. mivel az Emberi Jogi Tanács rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelési mechanizmus és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó különleges eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;
H. mivel sajnálatos módon az Emberi Jogi Tanács néhány jelenlegi tagját az emberi jogok legsúlyosabb megsértőiként tartják számon, és a múltban kevés hajlandóságot mutattak arra, hogy együttműködjenek az ENSZ különleges eljárásaival, és eleget tegyenek az emberi jogi egyezmény alapján létrehozott ENSZ-testületek felé történő jelentéstételi kötelezettségeiknek;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. Üdvözli az EU-nak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 28. rendes ülésszakára vonatkozó, a 2015. február 9-i tanácsi következtetésekben meghatározott prioritásait;
2. üdvözli Joachim Rücker nagykövetnek az Emberi Jogi Tanács 2015-ös elnökévé történő kinevezését;
3. gratulál Zeid Raad el-Husszein ENSZ emberi jogi főbiztosának történő kinevezéséhez, és leghatározottabb támogatásáról biztosítja munkája és megbízatása során;
4. üdvözli Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) részvételét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának magas szintű ülésén, mivel ez megfelelően tükrözi az EU többoldalú emberi jogi rendszer iránti erős elkötelezettségét;
5. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának (UNHCHR) az ENSZ Közgyűlése számára készített éves jelentését, amely a 2013. december és 2014. november közötti időszakot öleli fel, és teljes mértékben támogatja a főbiztos hivatalának függetlenségét és integritását; hangsúlyozza e függetlenség megóvásának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a főbiztos továbbra is hatékonyan és részrehajlás nélkül láthassa el feladatát; ismételten hangsúlyozza, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát megfelelő finanszírozásban kell részesíteni;
6. emlékeztet az Európai Parlament és Emberi Jogi Albizottsága kötelezettségvállalására, mely szerint támogatják egy erős többoldalú emberi jogi rendszer létrehozását az ENSZ égisze alatt, amely felöleli az ENSZ Közgyűlés Harmadik Bizottságát, az Emberi Jogi Tanácsot, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát, valamint a témával foglalkozó szakosodott ENSZ-ügynökségek, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által végzett munkát, valamint az ENSZ különleges eljárásait;
7. szorgalmazza, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) – különösen az EU genfi és New York-i küldöttségének közreműködésével – megfelelő időben tartott tartalmas konzultációk alapján fokozza az EU koherenciáját, és egységesen mutassa be az Unió álláspontját; megerősíti annak fontosságát, hogy az ENSZ Közgyűlés, a Harmadik Bizottság és az Emberi Jogi Tanács keretében New Yorkban és Genfben végzett munkát a koherencia biztosítása érdekében beépítsék az EU megfelelő külső és belső tevékenységeibe;
8. úgy véli, hogy aláássa az EJT hitelességét az, hogy számos tagországában (pl. Algéria, Kína, Kuba, Etiópia, Szaúd-Arábia, Oroszország, Egyesült Arab Emirátusok, Gabon, Kazahsztán, Katar és Vietnám) továbbra is zaklatnak és letartóztatnak emberi jogi jogvédőket; ismételten hangsúlyozza, hogy álláspontja szerint az EJT tagjait azon tagállamok közül kellene megválasztani, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát, és amelyek beleegyeztek az állandó meghívások valamennyi különleges eljárásra történő kiterjesztésébe, és sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el emberi jogi teljesítménykritériumokat, amelyeknek az EJT tagjává választandó minden államra érvényesnek kellene lenniük; sürgeti a tagállamokat, hogy szorgalmazzanak átlátható, nyílt és versenyelvű folyamatokat az EJT tagjainak megválasztására;
9. ismételten támogatását fejezi ki a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelési mechanizmus mellett, és igen nagyra értékeli annak értékes munkáját, továbbá sürgeti a tagországokat, hogy aktívan készítsék elő saját rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésüket többek között a civil társadalom bevonásával, vegyenek részt a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés ülése során az interaktív párbeszédben, illetve a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés eredményeinek elfogadásáról szóló vitában, és hajtsák végre a helyzetértékelés ajánlásait, valamint hozzanak konkrét intézkedéseket emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeik betartásának javítására és fenntartására;
10. továbbra is ellenzi a „tömbszavazást” az EJT-ben; nyomatékosan kéri az EJT tagjait a szavazás átláthatóságának biztosítására;
11. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az érintett országokkal folytatott uniós szakpolitikai párbeszédek keretében továbbra is kövessék nyomon a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés ajánlásait, ezáltal is támogatva az országokat az ajánlások megvalósításában;
12. ismételten támogatását fejezi ki a különleges eljárások és a megbízottak független státusza iránt annak érdekében, hogy azok feladatukat teljes pártatlansággal láthassák el, és sürgeti valamennyi államot, hogy működjenek együtt ezen eljárásokban, továbbá ösztönzi a tagállamokat, hogy fedjék fel azokat az eseteket, amikor egyes államok nem működnek együtt a különleges eljárásra vonatkozó megbízással rendelkezőkkel;
13. fontosnak tartja parlamenti küldöttségek indítását az EJT üléseire és az ENSZ Közgyűlésének egyéb releváns üléseire;
14. sajnálja, hogy a civil társadalom és az EJT közötti együttműködés tere tovább zsugorodik, és hogy a nem kormányzati szervezetek kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy felszólaljanak ezeken az ülésszakokon; sürgeti az EU-t és az EJT-t annak biztosítására, hogy a civil társadalom képviselői a lehető legteljesebb mértékben hozzájárulhassanak az EJT ülésszakaihoz, valamint a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatához és egyéb emberi jogi ENSZ-mechanizmusokhoz anélkül, hogy megtorlásoktól kelljen tartaniuk a hazájukba való visszatéréskor;
Polgári és politikai jogok
15. ismételten kijelenti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, amely minden szabad és demokratikus társadalom sarokköve, minden egyén alapvető joga; határozottan elítéli a Franciaországban tizenkét személy, köztük a Charlie Hebdo hetilap karikaturistái és négy ember ellen egy kóser üzletben 2015 januárjában elkövetett gyilkosságokat, valamint egy filmrendező és egy biztonsági őr meggyilkolását egy koppenhágai zsinagógánál, amelyeket a szólás- és vallásszabadságot támadó terroristák követtek el;
16. elítéli valamennyi országban, különösen Szíriában, Irakban, Líbiában, Mianmarban, Nigériában és Közép-Afrikában, hogy szélsőséges és dzsihadista csoportok visszaélnek a vallással, és többek között fegyveres és pokolgépes támadásokat, öngyilkos merényleteket, emberrablásokat és más, a lakosságot rettegésben tartó erőszakos cselekményeket követnek el; úgy véli, hogy a terrorizmus elleni küzdelem jegyében az alapvető okokra kell megoldást találni, többek között a társadalmi kirekesztésre, a politikai marginalizálódásra és az egyenlőtlenségre; fokozottabb erőfeszítéseket sürget a vallási kisebbségekhez tartozók jogainak védelme érdekében;
17. aggodalmát fejezi ki a gyülekezés és egyesülés szabadságának minden korlátozásával kapcsolatban, beleértve a civil társadalmi szervezetek betiltását, a rágalmazásra vonatkozó és egyéb korlátozó jellegű büntetőjogi intézkedések agresszív alkalmazását, a túlzott regisztrációs és jelentéstételi követelményeket, a külföldi finanszírozást túlzottan korlátozó szabályokat, és ismételten kijelenti, hogy a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jog az emberi jogok alapvető eleme;
18. felszólítja a kormányokat, hogy mozdítsák elő és támogassák a civil társadalmi szervezeteket és emberi jogi jogvédőket, és tegyék lehetővé számukra, hogy félelem, elnyomás vagy megfélemlítés nélkül tevékenykedhessenek, továbbá működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelési mechanizmus keretében, valamint biztosítsák az emberi jogi jogvédők elleni megtorlásért felelős országok felelősségre vonását, különösen az olyan végzetes megtorlások esetében, mint a 2014. márciusi, amely Cao Sun-li emberi jogi aktivista halálához vezetett Kínában, amiért megpróbált felszállni egy repülőgépre azzal a céllal, hogy részt vegyen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2013 szeptemberében Genfben tartott ülésén;
19. ismételten kifejezésre juttatja, hogy elítéli a halálbüntetés alkalmazását, és határozottan támogatja a halálbüntetésre vonatkozó moratórium bevezetését mint a halálbüntetés megszüntetéséhez vezető út egyik állomását;
20. ismételten hangsúlyozza a kínzás és a rossz bánásmód egyéb formái elleni küzdelem fontosságát, és azt, hogy az EU is elkötelezte magát amellett, hogy ezt a kérdést prioritásként kezelje, többek között a gyermekekkel összefüggésben is, valamint hogy megkönnyítse az ENSZ kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadójának munkáját; nyomatékosan kéri az EKSZ-t, a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy tegyenek tanúbizonyságot együttes kötelezettségvállalásukról a kínzás felszámolására, valamint arra, hogy az ENSZ által a kínzás áldozatai számára létrehozott önkéntes pénzügyi alaphoz és a kínzás elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyve által létrehozott különleges alaphoz való hozzájárulás folytatása – illetve adott esetben ilyen hozzájárulás elindítása – révén támogatják az áldozatokat;
21. aggodalmát fejezi ki a migránsok, többek között a menedékkérők és a menekültek elleni folyamatos és széles körű megkülönböztetés, valamint jogaik megsértése miatt; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges előadójának munkáját, és hajtsák végre ajánlásait; felszólítja a kormányokat, hogy tartsák tiszteletben a migránsok emberi jogait és veleszületett méltóságát, vessenek véget az önkényes letartóztatásoknak és fogva tartásoknak annak érdekében, hogy az illegális migránsok letartóztatásának túlzott mértéke elkerülhető legyen, vizsgálják felül – amennyiben szükséges – a fogva tartási időszakot és keressenek más alternatívákat a fogva tartás helyett; felszólítja a kormányokat, hogy minden körülmények között tartsák tiszteletben a visszaküldés tilalmának elvét, és teljes mértékben tegyenek eleget a migránsok kitoloncolásával kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeiknek; felszólítja a tagállamokat, hogy – amennyiben még nem tették meg – alakítsanak ki olyan rendszereket és eljárásokat minden migrációs intézményük és programjuk számára, amelyek teljes összeegyeztethetőséget biztosítanak a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel;
22. támogatja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különleges előadójának legutóbbi jelentését és következtetéseit a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia jelenlegi formáiról; felhívja az EU-t és tagállamait a különleges előadó ajánlásainak belső politikáikban való megvalósítására a fajgyűlölet, az etnikai alapú gyűlölet és az idegengyűlölet interneten és közösségimédia-hálózatokon való terjedése és az efféle gyűlöletre e fórumokon való buzdítás elleni küzdelem érdekében a megfelelő jogalkotási intézkedések meghozatala révén, a többi alapvető jog, így például a véleménynyilvánítás szabadsága teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;
23. elismeri, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése világszerte átalakította a szólásszabadság gyakorlásának környezetét, jelentős előnyöket teremtve, ugyanakkor komoly aggályokat is felvetve; ebben az összefüggésben üdvözli, hogy a Tanács 2014 májusában külön iránymutatásokat fogadott el a véleménynyilvánítás online és offline szabadságáról, és elítéli a digitális kommunikáció valamennyi korlátozását, beleértve a civil társadalom aktivistáira irányulókat; ismételten kijelenti, hogy különleges figyelmet kell fordítani az újságírók és bloggerek jogaira;
24. bátorítja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy folytassa a magánélethez való jogról szóló vitát, és hogy ennek érdekében a magánélethez való joggal különösen a digitális kommunikációval összefüggésben foglalkozó különleges előadót jelöljön ki;
Szociális és gazdasági jogok
25. tudomásul veszi, hogy az ENSZ millenniumi fejlesztési céljainak 2015 utáni fejlesztési menetrendje azt célozza, hogy a gazdasági, szociális és környezeti kérdések átfogó megközelítésén keresztül 2030-ig felszámolja a szegénységet; üdvözli az ENSZ főtitkárának a 2015 utáni fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó menetrendről szóló különleges ENSZ-csúcstalálkozót megelőzően kiadott összefoglaló jelentését; támogatja, hogy az ENSZ főtitkára az emberek igényeire és jogaira összpontosító megközelítésre szólít fel a szegénység felszámolása érdekében;
26. fontosnak tartja az egyre növekvő és szélsőséges egyenlőtlenségek felszámolását a szegénység elleni általános küzdelem, valamint – különösen az élelmiszerhez, vízhez, oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz való hozzáférés megkönnyítésén keresztül – a szociális és gazdasági jogok előmozdítása érdekében; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet a földfoglalások egyre növekvő problémájára, amely megoldásra vár;
27. úgy véli, hogy a korrupció, az adócsalás, a közjavak helytelen kezelése és az elszámoltathatóság hiánya mind hozzájárul az állampolgárok jogainak megsértéséhez, mivel ezek olyan elengedhetetlen állami szolgáltatásokba történő beruházásoktól vonnak el forrásokat, mint az oktatás, az alapvető egészségügyi ellátás és egyéb szociális infrastruktúrák, ami pedig a lakosság további elszegényedéséhez vezet; emlékeztet rá, hogy a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya értelmében a kormányok megfelelő források rendelkezésre bocsátása révén kötelesek tiszteletben tartani állampolgáraik jogait; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy különleges figyelmet kell fordítani a gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdításán dolgozó emberi jogi aktivisták védelmére;
28. megismétli az Unióhoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy támogassák egy különleges ENSZ-előadó kinevezését, aki a pénzügyi bűncselekményekkel, a korrupcióval és az emberi jogokkal foglalkozna;
Az üzleti vállalkozások és az emberi jogok
29. határozottan támogatja az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelvek hatékony, átfogó terjesztését és érvényesítését az Unión belül és azon kívül, hangsúlyozza továbbá, hogy minden szükséges szakpolitikai és jogalkotási intézkedést meg kell hozni az ENSZ-alapelvek hatékony végrehajtásában mutatkozó hiányosságok felszámolása érdekében, beleértve az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés kérdését; üdvözli a konfliktusok által érintett térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzése tekintetében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc rendszerét létrehozó rendeletre irányuló kezdeményezést; kéri az érdekelt feleket, hogy vállaljanak tevékeny szerepet az emberi jogok kérdésével és ezzel összefüggésben a transznacionális vállalatokkal és más üzleti vállalkozásokkal foglalkozó ENSZ-munkacsoport 11. ülésén, és támogassák a politikáiknak az OECD multinacionális vállalkozásokról szóló iránymutatásaival, valamint az üzleti vállalkozásokkal összefüggésben az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelvekkel való összehangolására irányuló erőfeszítéseket; ismételten kéri a Bizottságot, hogy 2015 végéig számoljon be az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-alapelvek uniós tagállamok általi végrehajtásáról;
30. kéri, hogy a Bizottság és az EKSZ világszerte ösztönözze az uniós küldöttségeket az uniós vállalkozásokkal való kapcsolatfelvételre annak érdekében, hogy előmozdítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, és biztosítsák, hogy az üzleti vállalkozásokkal összefüggésben az emberi jogok kérdését felvegyék a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) helyi pályázati felhívásainak kiemelt témái közé; felkéri az EU-t és tagállamait, hogy kezdettől fogva tevékenyen vegyenek részt a határozatlan időre szóló kormányközi munkacsoportra vonatkozó megbeszélésekben, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, jogilag kötelező erejű nemzetközi okmány kidolgozása céljával;
A nők jogai
31. kéri az EU-t, hogy vegyen részt aktívan a nők helyzetével foglalkozó bizottság 59. ülésén, és továbbra is küzdjön azért, hogy megakadályozza az ENSZ pekingi cselekvési platformja veszélyeztetésére irányuló próbálkozásokat, mely platform eredményeit a Nők Negyedik Világkonferenciájának 20. évfordulója alkalmából felül fogják vizsgálni, többek között az oktatáshoz és az egészséghez való hozzáférés mint alapvető emberi jog, illetve ezen belül a szexuális és reproduktív jogok tekintetében;
32. rámutat, hogy a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése terén végbement haladás ellenére számos országban továbbra is hátrányosan megkülönböztető jogszabályok vannak hatályban, különösen a családjog és a tulajdonhoz való hozzáférés terén; megállapítja, hogy a továbbra is igen kevés nő tölt be döntéshozó pozíciót, és a nők elleni erőszak továbbra is elterjedt, míg az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés korlátozott a családon belüli erőszak eredményeképpen életüket vesztő nők száma ellenére; hangot ad komoly aggodalmának, miszerint egyes országokban visszaesés figyelhető meg, különösen a szexuális és reproduktív jogok terén;
33. határozottan elítéli a nőkkel szembeni nemi erőszak – többek között háborús taktikaként való – alkalmazását, többek között a tömeges nemi erőszakot, a szexuális rabszolgaságot, a kényszerprostitúciót, a nemi alapú üldöztetést (ideértve a női nemi szervek megcsonkítását), az emberkereskedelmet, a korai és a kényszerházasságot, a becsületbeli alapon elkövetett gyilkosságokat és a nemi erőszak minden más, hasonlóan súlyos formáját; ismételten felhívja az EU-t és összes tagállamát az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményének aláírására és megerősítésére;
34. emlékeztet az EU azon kötelezettségvállalására, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának mérföldkőnek számító, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. és 1820. számú határozatával összhangban átvilágítja a közös biztonság- és védelempolitikai missziók emberi jogi és nemi szempontú vonatkozásait; e tekintetben megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett felhívását, hogy a fenntartható megbékélés kialakításának folyamata során támogassa a nők békefolyamatban való rendszerszintű részvételét mint alapvető elemet, és ismerje el, hogy a konfliktusmegelőzésben, a békefenntartó műveletekben, a humanitárius segítségnyújtásban és a konfliktus utáni újjáépítésben, valamint a demokratikus átalakulás folyamatában általánosan érvényesíteni kell a nemi szempontokat;
A gyermekek jogai
35. aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a gyermek jogairól szóló egyezmény 1989-es elfogadása óta történt előrelépések ellenére 58 millió gyermek ma sem jár iskolába, ami leginkább a lányokat, a szegény családból származó gyermekeket, a fogyatékossággal élő gyermekeket és a fegyveres konfliktussal sújtott területeken élő gyermekeket érinti, továbbá sok gyermek szenved könnyen megelőzhető betegségben, mások pedig gyermekmunkát végeznek;
36. felszólítja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a gyermekmunka legrosszabb formáinak felszámolása mellett, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 182. sz. egyezményének 3. cikke határoz meg, beleértve a gyermekrabszolgaságot, a gyermekkereskedelmet, a gyermekprostitúciót, valamint a gyermekek testi és szellemi egészségére veszélyes munkaköröket;
37. emlékeztet arra, hogy az állam egyik elsődleges kötelezettsége az oktatás biztosítása minden gyermek számára azáltal, hogy növeli lehetőségeiket, megfelelő intézményeket hoz létre és kiküszöböli a strukturális okokat, amelyek az alapfokú iskolázottság általánossá tételének fő akadályai mögött állnak, beleértve az iskolai lemorzsolódás arányát, amely továbbra is komolyan akadályozza az alapfokú iskolázottság általánossá tételét;
38. megfelelő uniós támogatást kér a fegyveres konfliktusokban részt vevő gyermekek és volt gyermekkatonák leszerelésére és újbóli integrációjára irányuló programokra; emlékeztet arra, hogy határozottan támogatta a „Gyermekek, nem katonák” című kampányt; üdvözli a gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott és a gyermekek elleni erőszakkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott éves jelentéseit, valamint a gyermekkereskedelem, gyermekprostitúció és gyermekpornográfia kérdésével foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentését;
Az LMBTI személyek jogai
39. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi időben nőtt a szexuális irányultság vagy a nemi identitás alapján megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok száma, valamint erősödött az egyes személyekkel szemben ilyen okok alapján elkövetett erőszak; ösztönzi az LMBTI személyek helyzetének szoros figyelemmel kísérését, többek között Nigériában és Gambiában, ahol a közelmúltban bevezetett LMBTI-ellenes törvények fenyegetik a szexuális kisebbségek tagjainak életét; súlyos aggodalmának ad hangot az Oroszországban és Litvániában is megfigyelhető, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát korlátozó, ún. „propagandaellenes” törvények miatt, amelyek bevezetését a kirgiz parlament is fontolóra vette; üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló, 2014. szeptember 26-án elfogadott határozatát; sajnálatosnak tartja, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2014. június 26-án elfogadta a család védelméről szóló határozatát, amely potenciálisan aláássa az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának elvét; ismételten megerősíti, hogy támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosa által elsősorban nyilatkozatok és jelentések formájában abból a célból folytatott munkát, hogy előmozdítsa és megvédje az LMBTI személyek összes emberi jogának érvényesülését; bátorítja a főbiztost a megkülönböztető törvények és gyakorlatok elleni küzdelem folytatására;
Az éghajlatváltozás és az emberi jogok
40. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás nagy hatást gyakorol a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokra és egyénekre, különösen az alacsony jövedelmű országokban és az olyan alacsonyan fekvő szigetországokban, amelyek nem rendelkeznek kellő mértékű gazdasági forrásokkal ahhoz, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a környezeti változásokhoz;
41. üdvözli az Emberi Jogi Tanács felismerését, miszerint a környezeti változások kedvezőtlen hatást gyakorolnak a közösségek megélhetésére, és akadályozzák az alapvető és nemzetközileg elismert emberi jogok érvényesítését; felszólítja ezért a részes államokat, hogy fogadjanak el sürgős és ambiciózus mérséklési és alkalmazkodási intézkedéseket a közelgő párizsi 2015. évi éghajlat-változási konferencián;
42. felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy aktívan vegyenek részt az „éghajlati menekültek” fogalmáról folytatott vitában, beleértve annak lehetséges meghatározását is a nemzetközi jogban vagy bármely, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásban;
A büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB)
43. megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, amelynek célja, hogy megszűnjön a nemzetközi közösség szempontjából legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetlensége, és igazságot szolgáltassanak a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások áldozatai számára; továbbra is éberen figyeli a Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitásának és függetlenségének aláásására irányuló törekvéseket; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy működjenek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és nyújtsanak számára erős diplomáciai, politikai és pénzügyi támogatást, többek között az ENSZ-ben; felhívja az Uniót, a tagállamokat és az EU különleges képviselőit, hogy tevőlegesen támogassák a Nemzetközi Büntetőbíróságot, határozatainak végrehajtását és a Római Statútum szerinti bűncselekmények tekintetében a büntetlenség elleni küzdelmet; üdvözli a Római Statútum Palesztina által a közelmúltban történő aláírását, és nyomatékosan kéri az EU-t. hogy ítélje el a Palesztina ellen az e jogának gyakorlása miatt foganatosított minden büntető intézkedést;
Őslakos népek
44. felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az őslakos népekkel foglalkozó világkonferencia záródokumentumának (az ENSZ közgyűlés 69/2. sz. határozata) megfelelően támogassák az őslakos népek jogaival foglalkozó szakértői mechanizmus mandátumának felülvizsgálását az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat végrehajtásának nyomon követése, értékelése és javítása érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy kérjék fel a különleges eljárások megbízottait, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az őslakos nőket és gyermekeket érintő kérdésekre, és ezekről a kérdésekről rendszeresen tegyenek jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy aktívan támogassák az őslakos népekkel foglalkozó rendszerszintű cselekvési terv kidolgozását, amint azt az ENSZ Közgyűlés 2014. szeptemberi határozata is kéri, különös tekintettel az őslakos népekkel folytatott rendszeres konzultáció megszervezésére, amely szintén a folyamat részét képezi;
Nemzetközi kulturális és sportesemények és emberi jogok
45. kifogásolja azt az egyre terjedő gyakorlatot, hogy a tekintélyelvű államok nagyszabású sport- és kulturális eseményeknek adnak otthont nemzetközi legitimitásuk növelése érdekében, miközben belföldön továbbra is visszaszorítják az ellenvéleményeket; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy aktívan foglalkozzanak a kérdéssel, és azt többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is vessék fel, valamint hogy kezdeményezzenek párbeszédet a nemzeti sportszövetségekkel, vállalati szereplőkkel és civil társadalmi szervezetekkel az ilyen eseményeken való részvételük módjairól, többek között a Bakuban 2015-ben megrendezendő első európai játékok és az Oroszországban 2018-ban megrendezendő FIFA labdarúgó világbajnokság tekintetében;
Pilóta nélküli légi járművek
46. megismétli felhívását, hogy dolgozzanak ki egy uniós közös álláspontot a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatával kapcsolatban, kiemelt jelentőséget adva az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának, és kezelve az olyan kérdéseket, mint a jogi keret, az arányosság, az elszámoltathatóság, a polgári lakosok védelme és az átláthatóság; ismételten sürgeti az EU-t, hogy tiltsák be az emberi beavatkozás nélkül támadások végrehajtására képes, teljesen autonóm módon működő fegyverek fejlesztését, gyártását és használatát; felszólítja az Uniót, hogy regionális és nemzetközi szinten támogassa be a törvénytelen és célzott kivégzések gyakorlatát ellenző és annak betiltására irányuló törekvéseket, és tegyen jogi lépéseket, amikor egy személy vagy szerv összefüggésbe hozható egy külföldön végrehajtott, törvénytelen célzott kivégzéssel; ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok képezzék részét a harmadik országokkal a terrorelhárításról folytatott párbeszédnek;
A migránsok jogai
47. ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása az EU határaival kapcsolatos minden politika sarokköve legyen; sürgeti az EU-t, hogy a nemzetközi emberi normákkal összhangban dolgozzon ki hathatós politikákat a migránsokkal, a menekültekkel és a menedékjogot kérőkkel kapcsolatos kérdések kezelése érdekében, és kéri az EU-t, hogy garantáljon a befogadási eljárásokra vonatkozó egyértelmű, közös normákat, valamint fokozza az együttműködést és a terhek igazságos megosztását a tagállamok között, ideértve a menekültek befogadását és áttelepítését, valamint a tengeren veszélybe került migránsok keresésére és mentésére irányuló való közreműködést is;
Az Unió egyes országokat érintő kérdésekkel kapcsolatos prioritásai
Ukrajna
48. kifejezésre juttatja reményét, hogy a minszki megállapodás alapján kötött fegyvernyugvási megállapodást a felek betartják; teljes mértékben támogatja az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő misszióját és az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját, és kéri ez utóbbi megerősítését; komoly aggodalmának ad hangot a belső menekültek sorsa miatt, tekintettel a dél-keleti régiókban kialakult fegyveres konfliktus következményeire; továbbra is aggódik a Krím félsziget helyi lakosságával, különösen a krími tatárokkal szemben tanúsított hátrányos megkülönböztetés és emberi jogaik széles körű megsértése miatt; sürgeti a tagállamokat, hogy az ENSZ szintjén támogassanak minden lehetséges erőfeszítést egyrészt a büntetlenség elleni küzdelem, másrészt a Majdan téri tüntetések leveréséhez, a Krím elcsatolásához és a dél-keleti régiókban zajló fegyveres konfliktushoz kapcsolódó erőszakos eseményekkel és emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos pártatlan vizsgálatok elvégzése érdekében;
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)
48. üdvözli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó mandátumának egy évvel való tervezett meghosszabbítását; továbbá üdvözli az ENSZ-közgyűlés határozatát, amelyben ösztönzi az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, annak mérlegelését is beleértve, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság helyzetét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja; kéri az Emberi Jogi Tanácsot, hogy ismételje meg az elszámoltathatóságra vonatkozó felhívását, többek között az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek tekintetében, a legmagasabb állami szinten meghatározott politikákat követve; üdvözli a Koreai Köztársaságban létrehozott helyi szervezetet, amelynek célja a helyzet átvilágítása és a bizonyítékok dokumentálása az elszámoltathatóság érdekében, és nyomatékosan kér minden államot, hogy működjön együtt ezzel a szervezettel; kéri az Emberi Jogi Tanácsot, hogy fokozottan kísérje figyelemmel a KNDK-ban kialakult helyzetet, és hívjon össze hivatalos vizsgálóbizottságot, hogy az Emberi Jogi Tanács valamelyik következő ülésének keretében megvizsgálja a jogsértések áldozatainak bejelentéseit;
Irán
49. üdvözli az Emberi Jogi Tanács 2014. márciusi határozatát az emberi jogok helyzetéről az Iráni Iszlám Köztársaságban, továbbá üdvözli a különleges előadó megbízatásának meghosszabbítását, és felszólítja Iránt, hogy tegye lehetővé az ENSZ különleges előadójának beutazását az országba, ezzel kulcsfontosságú jelét adva annak, hogy Irán hajlandó lépéseket tenni az emberi jogi helyzet értékelésére irányuló párbeszéd megkezdése érdekében; megismétli, hogy elítéli a halálbüntetés alkalmazását Iránban és a kivégzések magas számát; támogatja az ENSZ különleges eljárásokkal foglalkozó megbízottjainak 2014. augusztusi közös nyilatkozatát, amely elítéli a civil társadalom szereplőinek nagyarányú letartóztatását és elítélését Iránban; felszólítja az Uniót és az Emberi Jogi Tanácsot, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel az emberi jogi helyzetet és biztosítsák, hogy az emberi jogok ezentúl is kiemelt prioritást kapjanak az iráni kormánnyal folytatott minden tárgyalás során;
Mianmar/Burma
50. támogatja az ENSZ különleges előadójának az ENSZ-közgyűlés 69. ülésszakán benyújtott, a mianmari emberi jogi helyzetről szóló jelentését, amely elismeri az eddig elért eredményeket, ugyanakkor rámutat a továbbra is komoly problémát jelentő területekre, különös tekintettel Rakhin állam és a rohingyák helyzetére, amelyet tovább súlyosbít,hogy a rohingya közösségnek nincsen jogi státusza, ezért továbbra is rendszeresen hátrányos megkülönböztetés éri tagjait; sajnálatát fejezi ki a Kacsin és Shan államban élő polgári személyek ellen indított támadások, a fegyveres konfliktus során a biztonsági erők által elkövetett szexuális erőszak, a politikai okokból történő fogva tartások, az emberi jogi és más aktivisták és az újságírók zaklatása, a bírósági eljárás nélküli kivégzések, a földelkobzás, valamint a vallási és etnikai kisebbségek – különösen a rohingyák – elleni támadások miatt, amelyek az emberi jogok érvényesülése szempontjából továbbra is megoldatlan, súlyos problémákat jelentenek; sajnálja, hogy a burmai kormány nemcsak teljesen figyelmen kívül hagyja az ENSZ ajánlásait, hanem emellett leállította az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával arról folytatott tárgyalásokat, hogy a Hivatal irodát nyitna az országban; sürgeti a burmai kormányt, hogy foglalkozzon valamennyi fent említett üggyel, hajtsa végre az ENSZ ajánlásait, és járuljon hozzá, hogy az Emberi Jogi Főbiztos Hivatala irodát nyisson az országban; felhívja az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát, hogy a 4. napirendi pont keretében hosszabbítsa meg a különleges előadó megbízatását; úgy véli, hogy az EU és Mianmar között kötendő beruházási megállapodásra vonatkozó tárgyalások tekintetében körültekintőnek kell lenni, mivel a külföldi befektetések az országban az emberi jogok megsértésének súlyosbodását vonhatják maguk után, valamint a vallási kisebbségekhez tartozó személyekkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés kockázatával járnak;
Fehéroroszország
51. mély aggodalmának ad hangot az emberi jogok folyamatos megsértése miatt Fehéroroszországban; elítéli a 2014-ben végrehajtott 3 kivégzést, az emberi jogi jogvédők zaklatását, a független újságírók üldöztetését, a valamennyi internetalapú kommunikációra kiterjedő cenzúrát, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó korlátozó jogszabályokat; sürgeti a különleges ENSZ-előadó megbízatásának meghosszabbítását, és felszólítja a kormányt, hogy biztosítson teljes hozzáférést az ENSZ különleges eljárásainak megbízottai számára, beleértve a különleges előadót;
Bahrein
52. hangot ad állandó aggodalmának a bahreini lakosok közötti feszültségek, valamint az emberi jogi jogvédők és ellenzéki aktivisták helyzete miatt; felkéri a bahreini érdekelt feleket, hogy kezdeményezzenek konstruktív és széles körű párbeszédet annak érdekében, hogy a bahreini közösségekben előmozdítsák a valós megbékélést és az emberi jogok tiszteletét; felszólít a lelkiismereti okokból bebörtönzöttek, az újságírók, az emberi jogi jogvédők és a békés tüntetők azonnali, feltétel nélküli szabadlábra helyezésére, és támogatja az ENSZ különeljárásokkal foglalkozó megbízottjainak 2015. február 4-i közös nyilatkozatát, amelynek kiváltó oka egy vezető ellenzéki politikus letartóztatása, valamint az azt követő tüntetések feloszlatása volt; felszólítja az uniós tagállamokat és az Emberi Jogi Tanács többi tagját, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon a bahreini emberi jogi helyzetet, különös tekintettel a Bahrein által az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamata során vállalt kötelezettségekre, valamint a Bahreini Független Vizsgálóbizottság Bahrein királya által is üdvözölt ajánlásainak teljesítésére;
53. sajnálja, hogy a bahreini kormánynak nem sikerült előrelépnie az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával és a különleges szakértőkkel folytatott együttműködés tekintetében, és kéri az EU tagállamait annak előkészítésére, hogy az Emberi Jogi Tanács májusi ülésén állásfoglalás születhessen, amely felszólít a Bahrein által az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamata során vállalt kötelezettségek maradéktalan végrehajtására, valamint a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásainak – közöttük az emberi jogi aktivistákra vonatkozó ajánlásoknak – teljesítésére, amelyek előírták, hogy az országban tapasztalható emberi jogi helyzetről és a Bahrein által az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival folytatott együttműködés terén elért eredményekről az Emberi Jogi Tanács készítsen jelentést;
Egyiptom
54. kéri a tagállamokat, hogy az Emberi Jogi Tanács következő ülésén kollektívan szólítsák fel Egyiptomot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságához fűződő jogaik békés gyakorlásáért letartóztatott összes személyt, és szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét; kéri továbbá, hogy az egyiptomi kormány alkosson olyan jogszabályokat, amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak és óvják az egyiptomi alkotmányban foglalt egyesülési jogot, beleértve a pénzügyi támogatás elfogadásához és nyújtásához való jogot, továbbá hogy vonja vissza a tiltakozásról szóló 2013. novemberi törvényt, és fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják a gyülekezési szabadságot; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy kezdjen igazságügyi vizsgálatot annak megállapítása érdekében, hogy kik rendelték meg és hajtották végre a 2013. július 3. óta lezajlott, zömében békés tüntetések alatt elkövetett törvénytelen gyilkosságokat, különös tekintettel a 2013. augusztus 14-i Rábia téri és Nahda téri tüntetések szétverésére, amelyek során legalább 1000 tüntetőt gyilkoltak meg;
55. nyomatékosan kéri Egyiptomot, hogy folytasson le független, pártatlan és eredményes vizsgálatokat a 2011 óta elkövetett valamennyi emberi jogi jogsértésről, közöttük a szexuális erőszakkal kapcsolatos bűncselekményekről, és biztosítsa azok elkövetőinek elszámoltatását, az áldozatok számára pedig biztosítson a nemzetközi normákkal összhangban álló megfelelő jogorvoslatot; felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a halálos ítéletek kiszabásának, és rendeljenek el perújításokat, amelyek szavatolják a tisztességes és jogszerű eljáráshoz való jogot, valamint azonnali hatállyal hirdessenek moratóriumot a halálos ítéletekre és a kivégzésekre, haladéktalanul bocsássanak szabadon minden fogva tartott újságírót és sajtómunkást, és a nemzetközi normákkal összhangban garantálják a tájékoztatáshoz és a véleménynyilvánításhoz való jogot;
56. sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a nők elleni erőszak kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó látogatását, amelyről jóllehet már elvi megállapodás született, de 2014 kezdete óta még mindig nem került rá sor, és adjanak szabad teret az ENSZ emberi jogi mechanizmusainak és különösen eljárásainak, meghívást küldve a gyülekezés szabadságával foglalkozó különleges előadó, a kínzás elleni küzdelemmel foglalkozó különleges előadó, a terrorizmus elleni küzdelem keretében az emberi jogok érvényesülésével foglalkozó különleges előadó, valamint a bírák és jogászok függetlenségével foglalkozó különleges előadó számára; kéri az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák a hazai jogszabályoknak a nemzetközi emberi jogi normákkal való összeegyeztetését, haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a 136/2014 sz. törvényt, vessenek véget a polgári személyekkel szemben indított hadbírósági eljárásoknak, valamint nyilvánítsák semmisnek a polgári személyekkel szemben hadbíróságok által kiszabott valamennyi ítéletet, és haladéktalanul rendeljenek el polgári bíróságok előtti perújítást; kéri az EU-t és tagállamait, hogy e kérdésekben közvetítsenek határozott üzenetet;
Megszállt palesztin területek/Izrael
57. mély aggodalmát fejezi ki a 2014 júliusában indított izraeli katonai offenzíva, az „Erős szikla” által előidézett humanitárius válság miatt, e hadművelet ugyanis az 1967 óta tartó izraeli megszállás kezdete óta nem tapasztalt mértékű lakhelyelhagyásra kényszerítette a lakosságot, és példátlan pusztítást okozott; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi humanitárius és fejlesztési törekvéseket a Gázai övezetben továbbra is súlyosan akadályozza az izraeli kormány által alkalmazott folyamatos blokád; hangsúlyozza, hogy az újjáépítés csak akkor járhat sikerrel, ha Izrael maradéktalanul feloldja a Gázai övezet blokádját; úgy véli, hogy a blokád a Gázai övezet teljes palesztin polgári lakosságát sújtó kollektív büntetésnek tekinthető;
58. kéri az EU-t és tagállamait, hogy nyilvánosan fejezzék ki támogatásukat az ENSZ vizsgálóbizottsága mellett, és az Emberi Jogi Tanácsban nyilvános nyilatkozatban ítéljék el, hogy az izraeli hatóságok nem hajlandók együttműködni a vizsgálóbizottsággal, és nem teszik lehetővé a helyszínre való bejutását; hangsúlyozza, hogy az igazságosság és a jogállamiság tiszteletben tartása a béke elengedhetetlen alapját képezi, és hogy a nemzetközi jog megsértésének hosszú ideje tartó, rendszeres büntetlenségének meg kell szűnnie; üdvözli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze előzetes vizsgálatot indított a Palesztinában kialakult helyzettel kapcsolatban; kéri az EU-t, hogy maradéktalanul működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával; kéri az EU-t, hogy csatlakozzon a Emberi Jogi Tanács ülésének 7. napirendi pontjához, határozottan ítélje el a nemzetközi jog folyamatos megsértését és a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleménye végrehajtásának elmaradását, valamint támogassa a vizsgálóbizottság megbízatásának megújítását;
Szaúd-Arábia
59. mély aggodalmának ad hangot az emberi jogok helyzete miatt Szaúd-Arábiában, amely jelenleg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagja; kéri az EU-t és tagállamait, gyakoroljanak nyomást a szaúd-arábiai hatóságokra annak érdekében, hogy engedélyezzék a független sajtó és média működését, biztosítsák a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát, feltétel nélkül bocsássanak szabadon minden emberi jogi jogvédőt és meggyőződésük miatt fogva tartott, a véleménynyilvánítás szabadságához való joguk gyakorlása miatt letartóztatott minden más személyt, írják alá és erősítsék meg a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, oszlassák fel a büntetőügyekben eljáró különbíróságot, valamint szüntessék meg a nyilvános lefejezéseket, megkövezéseket és a kínzás más formáinak gyakorlatait;
Szíria
60. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog megsértése Szíriában drámai méreteket öltött, többek között általánossá vált az emberi jogi jogvédők zaklatása és önkényes letartóztatása; felszólítja mind a szíriai kormányt, mind a fegyveres csoportokat, hogy bocsássák szabadon az általuk fogva tartott békés szíriai aktivistákat; kéri az EU és tagállamai hathatós támogatását a jogsértések elkövetőinek elszámoltatása és az ENSZ-vizsgálóbizottság megbízatásának megújítása mellett;
Mali
61. üdvözli a Mali emberi jogi helyzetével foglalkozó független ENSZ-szakértő munkáját, és arra kéri az Emberi Jogi Tanácsot, hogy hosszabbítsák meg mandátumát; üdvözli a mali kormány által az ország egyes részeiben az igazságügy helyreállítása területén elért előrelépéseket, a 21 elitkatona 2012-es megkínzásával és kivégzésével kapcsolatos nyomozás eredményeit és az Igazságtételi és Megbékélési Bizottság létrehozását; továbbra is aggódik az egyre romló biztonsági helyzet és a gyermekkatonák jelenleg is folytatódó bevetése és toborzása miatt, és felszólítja Mali kormányát, hogy kezdeményezzen vizsgálatot és számoltassa el a 2012–2013-as fegyveres konfliktus során elkövetett háborús bűnökért felelős háborús feleket, valamint hogy biztosítsa, hogy a jövőben minden békemegállapodás előírja az elszámoltathatóságot, az igazságtételi bizottság megerősítését és a biztonsági erők átvilágítását;
Dél-Szudán
62. felszólítja az Afrikai Uniót, hogy tegye nyilvánossá a nemzetközi vizsgálóbizottság jelentését az emberi jogok megsértéséről és az egyes felek által elkövetett visszaélésekről Dél-Szudánban, ezzel előmozdítva a jog érvényesülését az emberi jogoknak a konfliktus kezdete óta tapasztalt megsértése tekintetében; sürgeti az Emberi Jogi Tanácsot, hogy fogadjon el egy olyan állásfoglalást, amely hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szerinti tisztességes és hiteles nyomozások és büntetőeljárások elengedhetetlenek Dél-Szudán számára ahhoz, hogy megtörje a brutalitás büntetlenség által fűtött ördögi körét, és ennek érdekében kéri, hogy fontolják meg egy hibrid igazságszolgáltatási mechanizmus létrehozását, továbbá sürgeti Dél-Szudánt, hogy csatlakozzon a Római Statútumhoz, és adjon megbízatást egy Dél-Szudánnal foglalkozó különleges előadónak, hogy elősegíthesse a tisztességes és hiteles büntetőeljárásoknak és a szélesebb körű elszámoltathatósági intézkedéseknek a nemzetközi közösség támogatásával való előmozdítását;
Srí Lanka
63. tudomásul veszi a Srí Lanka újonnan megválasztott kormánya által tett ígéreteket, valamint felszólítja azt, hogy mostantól ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2015. szeptemberi ülésszakáig tegyen konkrét lépéseket az elszámoltathatóság érdekében, azzal a céllal, hogy beváltsa az ország emberi jogi helyzetének javítására tett ígéreteit és megelőzze a helyzet rosszabbra fordulását, többek között indítson komoly nyomozásokat és büntetőeljárásokat, valamint hozzon további intézkedéseket a büntetlenség és az emberi jogi visszaélések szélesebb problémakörének kezelése, továbbá az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalával és annak a Srí Lankával foglalkozó nemzetközi vizsgálatával való teljes körű együttműködés érdekében;
Üzbegisztán
64. nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet, és a 4. napirendi pont keretében nyújtsanak be az Emberi Jogi Tanács állásfoglalására irányuló indítványt Üzbegisztánnal kapcsolatos célzott ENSZ-mechanizmus létrehozása érdekében, amely biztosítaná az ENSZ felügyeletét, a nyilvános jelentéstételt és az Emberi Jogi Tanácsban folytatandó vitákat az emberi jogok Üzbegisztánban 2015-ben – pontosan tíz évvel az andizsáni mészárlásokat követően – kialakult rendkívül rossz helyzetéről, tekintettel arra, hogy Üzbegisztán nem hajlandó együttműködni az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival, továbbra is fogva tartja a politikai ellenzék számos tagját és emberi jogi aktivistákat, folyamatosan korlátozza az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, valamint nem szakít a kényszermunka és a gyermekmunka gyakorlatával;
Mexikó
65. sürgeti a mexikói kormányt, hogy folytassa a nyomozást a mexikói Igualában eltűnt 43 tanárképzős diák eltűnése ügyében, állítsa bíróság elé e bűncselekmények elkövetőit, és fokozza a küzdelmet a korrupció, a büntetlenség és a szervezett bűnözés ellen;
*
* *
66. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. Közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének és az ENSZ emberi jogi főbiztosának.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)…