Eljárás : 2015/2592(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0239/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0239/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2015 - 8.4
CRE 12/03/2015 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0074

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 137kWORD 77k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0239/2015
9.3.2015
PE552.218v01-00
 
B8-0239/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


Borisz Nyemcov meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről (2015/2592(RSP))


Tamás Meszerics, Rebecca Harms, Heidi Hautala, Peter Eriksson, Helga Trüpel, Bart Staes, Ernest Urtasun, Barbara Lochbihler, Reinhard Bütikofer, Indrek Tarand, Michèle Rivasi, Bronis Ropė a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Borisz Nyemcov meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről (2015/2592(RSP))  
B8‑0239/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel korábbi, Oroszországról szóló jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz hivatalnokokkal szembeni közös vízumkorlátozásokról szóló 2012. október 23-i állásfoglalására(1), az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására(2), a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására(3), a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű, nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására(4) , valamint az Oroszországról, különösen Alekszej Navalnij ügyéről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására(5),

–       tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) Borisz Nyemcov meggyilkolásáról szóló 2015. február 28-i nyilatkozatára,

–       tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szóvivőjének nyilatkozata arról, hogy az orosz hatóságok megtagadták Sandra Kalniete európai parlamenti képviselőtől a beutazást az Oroszországi Föderáció területére,

–       tekintettel az alelnök/főképviselő Nagyija Szavcsenkó további fogva tartásáról szóló nyilatkozatára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2015. február 27-én egy ismeretlen támadó a Kremlhez közeli, a rendőrség által rendes esetben szoros megfigyelés alatt álló, biztonsági kamerákkal ellátott Bolsoj Moszkvoreckij hídon lelőtte Borisz Nyemcovot, az Oroszországi Föderáció volt miniszterelnök-helyettesét, az ellenzék egyik vezetőjét;

B.     mivel a gyilkosságra nem sokkal azt követően került sor, hogy Nyemcov úr a független Eho Moszkvi rádión egy 2015. március 1-re ütemezett, a gazdasági válság, a széleskörű korrupció és az ukrajnai háború elleni tiltakozást célzó nagygyűlésre hívta az embereket; mivel munkatársai szerint Nyemcov úr bizonyítékokat gyűjtött azon állítások alátámasztására, miszerint a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióban a szakadárokat orosz csapatok támogatják, és a hírek szerint jelentését 2015 márciusában kívánta közzétenni;

C.     mivel 2015. március 1-jén több tízezren vonultak fel Moszkvában és egyéb orosz városokban, Nyemcov úr arcképét és „Nem félek” feliratú zászlókat tartva a magasba, hogy kegyelettel adózzanak az ellenzéki politikus emléke előtt;

D.     mivel 2015. március 2-án az orosz hatóságok megtagadták a belépést Bogdan Borusewicztől, a lengyel szenátus elnökétől, valamint Sandra Kalnietétől, európai parlamenti képviselőtől, „oroszellenes tevékenységeire” való hivatkozással, hasonlóan ahhoz, ahogyan 2014 szeptemberében Rebecca Harms, európai parlamenti képviselővel szemben eljártak, ezáltal megerősítve egy nyugati közszereplők nevét tartalmazó feketelista meglétét, melyet az orosz hatóságok az EU és az USA által néhány orosz állampolgárral szemben érvénybe léptetett beutazási tilalomra való válaszként állítottak össze;

E.     mivel az Ukrajna elleni orosz agresszió óta az orosz hatóságok és az állami média növelték az ellenzékre, a másképp gondolkodókra és független hangokra nehezedő nyomást, illetve velük szemben egyre nagyobb mértékű megfélemlítést alkalmaznak, ezáltal félelmet keltve a Kreml minden kritikusában, akiket árulóknak ábrázolnak;

F.     mivel 2015. március 4-én egy moszkvai bíróság ismét elutasította Nagyija Szavcsenkó, ukrán parlamenti képviselő fellebbezését, aki már több mint 80 napja éhségsztrájkkal tiltakozik az Oroszországi Föderáció általi illegális fogva tartása ellen;

G.     mivel a Nyemcov elleni gyilkosság a legutóbbi a korrupció ellen fellépő, illetve emberi jogi aktivisták – többek közt Alekszej Gyevotcsenko, Natalja Esztyemirova, Alekszandr Litvinyenkó, Szergej Magnyitszkij, Sztanyiszlav Markelov és Anna Politkovszkaja – ellen elkövetett, nagy nyilvánosságot kapó gyilkossági ügyek sorában; mivel a tetteseket felsorolt esetek egyikében sem vonták felelősségre;

H.     mivel Oroszországban az emberi jogok helyzete az utóbbi években folyamatosan romlott, és mivel az orosz hatóságok számos olyan jogszabályt fogadtak el, amelyek kétértelmű rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket az ellenzéki és civil társadalmi szereplők, valamint a szólás és a gyülekezés szabadságának fokozottabb korlátozására használnak fel;

I.      mivel a a „külföldi ügynökökre” vonatkozó orosz törvény előírja a külföldi finanszírozásban részesülő és „politikai tevékenységet” folytató nem kormányzati szervezetek számára, hogy egy külföldi ügynököket tartalmazó, különleges kormányzati jegyzékbe való felvételüket kérelmezzék, és mivel eközben e szervezeteket közvetlenül a kormány gyakran „külföldi ügynököknek” minősíti, és ennek következtében fokozottan és szorosan figyelemmel kíséri, valamint e törvény arra kötelezi őket, hogy valamennyi kiadványukban, sajtóközleményükben és jelentésükben feltüntessék, hogy azokat külföldi ügynök készítette;

J.      mivel e törvény végrehajtása olyan kemény fellépéseket foglal magában, mint az ügyészségi razziák, a vagyonelkobzás, az igazgatási bírságok és egyéb olyan intézkedések, amelyek célja, hogy akadályozzák a civil társadalmi szervezetek munkáját, illetve elrettentsék őket munkájuk folytatásától; mivel az Igazságügyi Minisztérium újonnan bevezetett hatásköröket felhasználva 42 szervezetet minősített „külföldi ügynöknek”, köztük az ország legnagyobb szekértelemmel rendelkező és leghitelesebb emberi jogi szervezeteit, valamint bürokratikus kifogásokkal számos egyéb szervezetet megpróbált feloszlatni;

K.     mivel 2015 januárjában a Duma megtette az első lépést egy olyan új jogszabály elfogadásának irányában, amely megtiltaná a „nemkívánatos” külföldi szervezetek a nemzetbiztonságra, a közrendre vagy a közegészségügyre nézve veszélyesnek minősített tevékenységeit, és lehetővé tenné a hatóságok számára valamely szervezet eszközeinek befagyasztását és alkalmazottainak bírsággal, vagy legfeljebb nyolc éves börtönbüntetéssel való szankcionálását;

L.     mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) teljes jogú tagjaként elkötelezte magát a demokrácia alapelvei, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; mivel a jogállamiság folyamatos, súlyos megsértései és korlátozó jogszabályok elfogadása az elmúlt hónapok során egyre inkább kérdésessé teszik, hogy Oroszország megfelel-e nemzetközi és nemzeti kötelezettségeinek;

1.      határozottan elítéli Borisz Nyemcov meggyilkolását és őszinte részvétét fejezi ki az áldozat családjának, továbbá együttérzéséről és támogatásáról biztosítja mindazokat az orosz embereket, akik az utóbbi napokban az ország legnagyobb városainak terein összegyűltek, hogy megvédjék a demokráciát és megállítsák az Ukrajna elleni orosz agressziót;

2.      a gyilkosság körülményeinek gyors, átlátható és pártatlan kivizsgálására szólít fel, hogy a tettesek bíróság elé kerüljenek;

3.      úgy véli, hogy ez a gyilkosság ismét az Oroszországi Föderációnak az utóbbi években drámaian a tekintélyelvű rezsimek irányába eltolódó politikai rendszerét jellemző félelem és megfélemlítés jele és következménye; határozottan kifogásolja, hogy csupán néhány órával a Borisz Nyemcov elleni gyilkosság után az orosz médiában az a vád kezdett el terjedni, hogy a gyilkosság csak az USA, Ukrajna vagy az iszlámisták érdekeit szolgálhatta;

4.      felhívja az orosz hatóságokat, hogy hagyjanak fel az ellenzéki vezetők, a civil társadalom képviselői és a független média elleni mindenfajta – mind politikai, mind bírói –nyomásgyakorlással, elnyomó intézkedésekkel és megfélemlítéssel, és tegyék lehetővé számukra, hogy szabadon tevékenykedjenek, összhangban az orosz alkotmány alapelveivel;

5.      nyomatékosan felszólítja az orosz igazságügyi és bűnüldözési hatóságokat, hogy feladatukat pártatlan és független módon, politikai befolyástól mentesen lássák el;

6.      felhívja az orosz hatóságokat, hogy vessenek véget az emberi jogi jogvédők ellen irányuló zaklatásnak, valamint szóbeli és fizikai támadásoknak az Oroszországi Föderáció egész területén, valamint hogy minden körülmények közt biztosítsák, hogy a jogvédők akadályoztatás nélkül végezhessék jogszerű tevékenységeiket;

7.      megismétli a „külföldi ügynökökről” szóló törvénnyel, valamint a végrehajtás módjával kapcsolatos súlyos aggályait, és felszólít a törvény felülvizsgálatára; úgy véli, hogy a külföldi finanszírozást elfogadó, nem kormányzati szervezetek által folytatott „politikai tevékenység” fogalommeghatározása annyira tág, hogy gyakorlatilag lehetővé teszi a közélethez kapcsolódó szinte valamennyi szervezett tevékenység feletti kormányzati ellenőrzést;

8.      üdvözli a Legfelsőbb Bíróság 2015. január 28-i döntését, miszerint elutasítja az Igazságügyi Minisztérium által benyújtott panaszt, mely az „Orosz Memorial egyesület” megszüntetését kéri, és amely azt állítja, hogy az egyesület szervezeti struktúráin belüli jogsértések történtek, továbbá felszólít a „külföldi ügynökök” jegyzékében szereplő, nem kormányzati szervezeteknek a jegyzékből való törlésére;

9.      felszólítja Oroszországot, hogy teljes egészében helyezze hatályon kívül a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokra vonatkozó propagandára” vonatkozó szövetségi jogszabályt és az ahhoz hasonló regionális propagandaellenes jogszabályokat, melyek a szexuális irányultság és a nemi hovatartozás tekintetében csorbítják az emberi jogokat és különösen a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát; őszinte aggodalmának ad hangot az ilyen jogszabályok társadalomra gyakorolt negatív hatásai miatt, amelyek olyan környezetet teremtenek, amelyben a megkülönböztetés, a gyűlöletbeszéd és az LMBTI-személyekkel szembeni gyűlölet-erőszak büntetlenül marad; felhívja a főképviselőt/alelnököt, az Unió oroszországi küldöttségét és a tagállamokat, hogy ítéljék el az LMBTI-személyekkel és az emberi jogi jogvédőkkel szembeni erőszakot, vessék fel a problémát az illetékes orosz hatóságoknál, valamint hogy támogassák az erőszak eseteinek nyomon követésére és a bűnüldöző szervek tagjainak oktatására irányuló civil társadalmi és kormányzati kezdeményezéseket;

10.    emlékeztet annak fontosságára, hogy Oroszország az Európa Tanács és az EBESZ tagjaként teljes mértékben tartsa be nemzetközi jogi kötelezettségeit és az emberi jogok európai egyezményében és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített alapvető emberi jogokat és a jogállamiságot;

11.    felhívja a főképviselőt/alelnököt és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) annak biztosítására, hogy amikor az EU–Oroszország emberi jogi konzultáció folytatódik, annak keretében valamennyi politikai okokból bíróság elé állított személy ügyét felvessék, és hogy hivatalosan kérjék meg Oroszország e konzultációkon részt vevő képviselőit, hogy minden esetben adjanak választ;

12.    felhívja a Tanács és a Bizottság elnökét, valamint a főképviselőt/alelnököt, hogy továbbra is kísérjék szoros figyelemmel ezeket az ügyeket, kövessék nyomon a pereket, vessék fel a kérdéskört az Oroszországgal közös különböző fórumokon és találkozókon, és tegyenek jelentést a Parlamentnek az orosz hatóságokkal folytatott párbeszédeikről;

13.    arra sürgeti a Tanácsot, hogy dolgozzon ki Oroszország iránt egységes politikát, amelynek révén a 28 uniós tagállam és az uniós intézmények egy olyan, határozott, közös üzenet mellett kötelezik el magukat, miszerint az EU és Oroszország közötti kapcsolatokban az emberi jogok fontos szerepet játszanak, illetve hogy Oroszországban véget kell vetni a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága elfojtásának;

14.    nyomatékosan kéri a főképviselőt/alelnököt és az EKSZ-t annak biztosítására, hogy az Unió – az orosz nemzeti jog korlátain belül – minden lehetőséget ragadjon meg az orosz civil társadalmi szervezetekkel való együttműködésre és azok támogatására, ideértve azokat is, amelyek a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek előmozdításán fáradoznak;

15.    sürgeti a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az uniós finanszírozási eszközök jelenlegi programozási szakaszára való tekintettel növeljék az orosz civil társadalomnak a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze révén nyújtott pénzügyi támogatást, valamint a civil társadalmi szervezetek és a helyi hatóságok számára nyújtott finanszírozást, továbbá hogy a fenntartható és hiteles hosszú távú támogatás biztosítása érdekében építsék be ez EU–Oroszország Civil Társadalmi Fórumot a partnerségi eszközbe és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz határokon átnyúló és multilaterális programjaiba;

16.    felszólít Nagyija Szavcsenkó azonnali szabadon bocsátására, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tagjaként fennálló immunitásának tiszteletben tartására; mélységes aggodalmának ad hangot Nagyija Szavcsenkó egészségügyi állapotával kapcsolatban, és sürgeti az orosz igazságügyi hatóságokat a humanitárius jog alkalmazására;

17.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1)

HL C 68. E., 2014.3.7., 13. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0039.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0006.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat