ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről
9.3.2015 - (2015/2592(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Guy Verhofstadt, Johannes Cornelis van Baalen, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Gérard Deprez, Marielle de Sarnez, Martina Dlabajová, Fredrick Federley, Juan Carlos Girauta Vidal, Antanas Guoga, Ivan Jakovčić, Petr Ježek, Kaja Kallas, Ilhan Kyuchyuk, Louis Michel, Urmas Paet, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Jozo Radoš, Frédérique Ries, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ramon Tremosa i Balcells az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0239/2015
B8‑0247/2015
Az Európai Parlament állásfoglalása Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel korábbi, Oroszországról szóló állásfoglalásaira és ajánlásaira, különösen a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz hivatalnokokkal szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, Tanácshoz intézett 2012. október 23-i ajánlására[1], az oroszországi jogállamiságról szóló, 2013. június 13-i állásfoglalására[2], a Bolotnaja téri eseményekben részt vevő tüntetők elleni ítéletről szóló, 2014. március 13-i állásfoglalására[3], a (2009. évi Szaharov-díjjal kitüntetett) Memorial nevű nem kormányzati szervezet feloszlatásáról szóló, 2014. október 23-i állásfoglalására[4], továbbá a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, Tanácshoz intézett 2014. április 2-i ajánlására[5], valamint az Oroszországról, különösen Alekszej Navalnij ügyéről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására[6],
– tekintettel az ukrajnai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2015. január 15-i állásfoglalására[7],
– tekintettel az európai szomszédságpolitikáról és a keleti partnerségről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel azzal, hogy ratifikálta az ENSZ Alapokmányát és az EBESZ Helsinki Záróokmányát, Oroszország elkötelezte magát olyan alapelvek tiszteletben tartása mellett, mint a függetlenség, a területi integritás, a határok sérthetetlensége és a vitás kérdések békés rendezése; mivel a demokrácia, az emberi jogok tisztelete és a jogállamiság szintén olyan alapelvek, amelyek tiszteletben tartása az Európa Tanács, az EBESZ és az ENSZ tagjaként kötelezőek Oroszországra nézve;
B. mivel Oroszország olyan fellépései, mint a Krím félsziget annektálása, a kelet-ukrajnai katonai intervenció és a szeparatisták támogatása sértik a nemzetközi jogi normákat, úgymint az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, valamint az 1994. évi budapesti megállapodást; mivel ezek a lépések nemcsak Ukrajna egysége és függetlensége szempontjából jelentenek fenyegetést, hanem az európai kontinens egészére nézve is;
C. mivel a Parlament számos alkalommal hangot adott aggodalmának a demokrácia oroszországi helyzete miatt, valamint amiatt, hogy Oroszország szisztematikusan figyelmen kívül hagyja a jogállamiság érvényesítésének és az alapvető jogok tiszteletben tartásának imperatívuszát; mivel a jogállamiságot, a tisztességes tárgyaláshoz való jogot, a tisztességes eljárás követelményét és a bíróságok függetlenségének elvét Oroszországban nem tartják tiszteletben; mivel a legutóbbi elnöki és Állami Duma-választások nem feleltek meg az EBESZ követelményeinek;
D. mivel a médiaszabadság hiánya miatt az orosz lakosság – még Oroszországon kívül is – nehezen jut olyan tájékoztatáshoz, amely nem pusztán a kormány politikáját méltató propaganda;
E. mivel az Európai Unió a modernizációs partnerség keretében több ízben kínált fel támogatást és szakértői segítséget Oroszországnak ahhoz, hogy megerősítése a jogállamiságot, eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek és kiaknázza teljes gazdasági potenciálját;
F. mivel az EU tárgyalásokat kezdett Oroszországgal egy új közös megállapodásról, amely új alapokra helyezte volna a kétoldalú partnerséget; mivel a tárgyalásokat felfüggesztették válaszul a Krím félsziget Oroszország általi jogellenes elcsatolására és Ukrajna folyamatos destabilizálására;
G. mivel az orosz katonai alakulatok jelenléte Grúzia és Moldova nemzetközileg elismert felségterületén szintén sérti a nemzetközi jogi normákat;
1. elítéli az Oroszországi Föderáció korábbi miniszterelnök-helyettese és az RPR-Parnasz ellenzéki mozgalom vezető politikusa, Borisz Nyemcov meggyilkolását, részvétét fejezi ki családja és szerettei felé, és felszólít az eset független kivizsgálására az elkövetők bíróság elé állítása érdekében;
2. rámutat, hogy az ő meggyilkolása egy újabb eset a megoldatlan politikai indítékú gyilkosságok és gyanús halálesetek sorában, amelyekre Oroszországban 1998 óta sor került, ideértve Anna Politkovszkaja újságíró, Sztanyiszlav Markelov ügyvéd, Anasztaszija Baburova újságíró, Natalja Esztyemirova emberi jogi aktivista, Szergej Magnyitszkij ügyvéd, és most Borisz Nyemcov politikus halálát;
3. riasztónak tartja az ellenzéki aktivisták, emberi jogi jogvédők, kisebbségek és szomszédos nemzetek ellen irányuló gyűlölködő légkört, amely az utóbbi években Oroszországban felerősödött, és amelyet az állami propaganda és hivatalos média kelt egy olyan politikai kultúra elemeként, amely elhatárolja magát a demokratikus elvektől;
4. mélységes aggodalommal figyeli, hogyan romlik Oroszországban az emberi jogok és a jogállamiság helyzete az állami hatóságok arra irányuló szisztematikus igyekezete következtében, hogy elnyomják a szabad véleménynyilvánítást, akadályozzák az ellenzéki tevékenységet, elnyomással válaszoljanak a politikai és gazdasági elit körében uralkodó korrupció feltárására irányuló mindennemű tevékenységre és elfojtsák a civil társadalom tevékenységeit; elítéli a kritikát megfogalmazók erőszakkal, perekkel, bebörtönzéssel és egyéb állami intézkedésekkel való megfélemlítését, valamint a sajtó- és internetszabadságot sújtó korlátozásokat;
5. sajnálja, hogy hatalmi eszközként használják az orosz igazságügyi rendszert, lehetővé téve, hogy a politikailag motivált letartóztatások, perek és bebörtönzések kapcsán a jogszerűség halvány látszatát keltsék, és a hatalmon lévők büntetlenséget élvezhessenek;
6. aggodalmát fejezi ki az orosz gazdaság súlyos hanyatlása láttán, amely főleg az energiaárak csökkenésével és a zavaros befektetési környezettel magyarázható, amelyet átjár a korrupció és amely oly módon van eltorzítva, hogy az orosz politikai elit érdekeinek kedvezzen, de amelyre az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók is kifejtik kedvezőtlen hatásukat;
7. emlékezteti Oroszországot az Európa Tanács tagjaként őt terhelő kötelezettségekre;
8. határozottan elítéli a Krím félsziget jogellenes megszállását és elcsatolását, valamint a kelet-ukrajnai harcokban való igazolt orosz szerepvállalást; sürgeti Oroszországot, hogy ismerje el, hogy részes fél a konfliktusban, és teljes körűen hajtsa végre a második minszki megállapodást, beleértve a katonai eszközeinek és alakulatainak ukrán területről való maradéktalan kivonását és a szeparatistáknak nyújtott katonai segítség és eszköztámogatás teljes megszüntetését;
9. tudomásul veszi a hadifoglyok részleges cseréjének megtörténtét, és felszólítja mindkét oldalt, hogy a minszki megállapodás szerint bocsássanak szabadon minden foglyot, ideértve Nagyija Szavcsenkót, akit az orosz hatóságok tartanak fogva egy moszkvai börtönben;
10. bátrabb szerepvállalásra ösztönzi az EU-t az EBESZ keretében; kéri, hogy a Kelet-Ukrajnába küldött EBESZ-megfigyelők kapjanak szélesebb körű felhatalmazást a minszki megállapodások végrehajtásának ellenőrzése terén, ideértve az orosz-ukrán határ teljes ellenőrzését, és elvárja, hogy minden tagállam teljesítse az EBESZ-misszió eszköz- és emberigényének kielégítésére tett kötelezettségvállalásait, hogy az végre tudja hajtani megbízatását;
11. figyelmezteti Oroszországot, hogy hagyjon fel a szomszédai ellen irányuló destabilizációs tevékenységek folytatásával, utal Oroszország azon kinyilvánított kötelezettségvállalására, mely szerint a viták békés rendezésére törekszik, és ösztönzi Oroszországot, hogy vállaljon aktív, építő szerepet a közös európai szervezetekben, ideértve az EBESZ-t és az Európa Tanácsot; megismétli elkötelezettségét valamennyi európai állam függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és hangsúlyozza, hogy minden államnak joga van szabadon eldönteni, hogy kivel lép szövetségre;
12. sürgeti az Európai Tanács elnökét és az alelnököt/főképviselőt, hogy dolgozzanak ki átfogó politikai stratégiát, amely révén az EU újra magához ragadhatja a kezdeményezést, és kezdeményező politikát folytathat Oroszország irányában;
13. úgy véli, hogy ezen uniós stratégiának azt kell céloznia, hogy Oroszországot rávegyék az EBESZ alapelveinek teljes körű betartására, és arra ösztönözzék az orosz vezetőket, hogy letérítsék Oroszországot a politikai és gazdasági elszigetelődés pályájáról; úgy véli, hogy e stratégiának kettős megközelítésen kell alapulnia: egyfelől törekedni kell az orosz konfrontációs politika által támasztott kihívások leküzdésére, másfelől szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat az orosz lakossággal és civil társadalommal, nagyobb súlyt fektetve az orosz lakosságot megillető emberi jogokra;
14. meggyőződése, hogy Oroszországgal továbbra is jelentős globális szereplőként kell számolni, és hogy az EU-nak és Oroszországnak egyaránt stratégiai érdeke, hogy mielőbb visszafordítsák a konfliktusfolyamatot, és a nemzetközi jog tiszteletben tartására és az EBESZ keretében tett kötelezettségvállalásokra építve diplomácia és közvetítés útján helyreállítsák a kapcsolatokat;
15. sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy az első stratégiai iránynak megfelelően dolgozzon ki kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat és az orosz államigazgatásban vagy máshol felelős pozíciókban lévő tisztviselőket érintő további szankciókat a nemzetközi jog és a szomszédos államok területi integritásának megsértése miatt, hogy az Európai Tanács és a Tanács azonnal elfogadhassa azokat, amennyiben az orosz fél megsértené minszki fegyverszüneti megállapodást vagy bármely más nemzetközi megállapodást; úgy véli, hogy e további szankcióknak elsősorban az energetikai és a pénzügyi ágazatot kellene érinteniük; megismétli, hogy az eddig elfogadott szankciók visszavonhatók és alkalmazásuk mértéke változtatható a minszki megállapodások végrehajtása és a helyszínen zajló események függvényében;
16. utal a Szergej Magnyickij ügyében érintett orosz tisztviselőkkel szembeni közös vízumkorlátozások bevezetéséről szóló, 2014. április 2-i ajánlására, és sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze a Tanács elé a vonatkozó kezdeményezést; úgy véli, amennyiben Borisz Nyemcov meggyilkolása ügyében nem folytatnak le hiteles vizsgálatot, fontolóra kell venni egyes személyekre irányuló célzott korlátozó intézkedések bevezetését;
17. úgy véli, hogy amint Oroszország teljes körűen betartja a minszki megállapodásokat, hozzájárul a kelet-ukrajnai konfliktus békés megoldásához és maradéktalanul tiszteletben tartja az EBESZ keretében – többek között a szomszédai területi integritásának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartására – tett kötelezettségvállalásait, a szankciókat mérsékelni kell, és fokozni kell az Oroszországgal való együttműködést;
18. kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy a Bizottsággal együttműködve dolgozzon ki lehetőségeket az orosz lakossággal, kis- és középvállalkozásokkal, tudományos és kulturális intézményekkel és civil társadalmi szervezetekkel való közvetlen együttműködésre;
19. tudomásul veszi a vízumkönnyítésről szóló tárgyalások felfüggesztését, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egyetemi és tudományos cserekapcsolatok, az üzleti tevékenységek és az állampolgárok közötti kapcsolattartás előmozdítása érdekében könnyítsék meg az uniós vagy amerikai korlátozó intézkedések által nem érintett orosz állampolgárok által kérelmezett vízumok kiadását; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és a tagállamoknak elegendő mozgástér áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy egyoldalú módon könnyítsenek a vízumkiadás szabályain;
20. bátorítja az alelnököt/főképviselőt, hogy a Bizottsággal együttműködésben vizsgálja meg, milyen lehetőségek kínálkoznak az EU és az Eurázsiai Vámunió közötti együttműködés kialakítására;
21. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU nyújtson politikai, gazdasági és pénzügyi segítséget Ukrajnának, Moldovának és Grúziának – mely államok demokratikus módon úgy határoztak, hogy társulási megállapodásra lépnek az EU-val –, segítse kormányaik reformtörekvéseit, valamint segítse elő az ágazati együttműködést, különösen az energiaügyek, az igazságügy és a belpolitika, a közlekedés és a környezetvédelem területén; kiemeli a felek által közösen megállapított célok teljesítésének előzetes és utólagos ellenőrzésére irányuló alapos eljárás szükségességét;
22. sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy terjesszen elő tervet az EU stratégiai kommunikációjának megújítására a félretájékoztatás leküzdése, valamint az orosz nyelvű médiakezdeményezések Unión belüli és a keleti partnerség országaiban való létrejöttének támogatása érdekében;
23. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogszabályjavaslatot, amely tiltja, hogy az unión kívüli politikai vagy gazdasági szereplők az Unióban működő politikai pártokat finanszírozzanak;
24. rámutat a diktatórikus országok kőolaj- és földgázexportjától való uniós energiafüggőség csökkentésének fontosságára, erősítve az energetikai diverzifikációt és – mindenekelőtt – véglegesítve az energiauniót a közös szabályozási keret végrehajtása révén, lezárva az energiahálózat kialakítását energetikai rendszerösszekötők kiépítésével, valamint közös mechanizmust létrehozva a harmadik országokkal folytatott tárgyalások vonatkozásában;
25. bátorítja a Bizottságot, hogy – többek között a Szlovákiából Ukrajnába való ellenirányú földgázszállítás esetében is – tartassa be a hatályos versenyjogi jogszabályokat, amelyek előírják az energetikai infrastruktúra tulajdonosai és az energiatermelők szétválasztását;
26. hangsúlyozza, hogy a keleti szomszédságban történő események igazolják annak szükségességét, hogy az EU egységesen lépjen fel, hogy a tagállamok növeljék védelmi kiadásaikat és képességeiket, és hogy a közös biztonsági és védelmi politikát a valós és látható védelmi együttműködés irányába fejlesszük tovább;
27. elítéli az észt nemzetbiztonsági tiszt észt területről történő elrablását és Oroszországba hurcolását, és újra felszólítja az orosz hatóságokat, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon Eston Kohvert, és tegyék lehetővé Észtországba történő biztonságos hazatérését;
28. megismétli azt a felszólítását, hogy az MH17-es járat kilövésében bűnös személyek ellen induljon eljárás ukrán vagy nemzetközi bíróság előtt;
29. kiemeli, hogy bizalomépítő intézkedésként hatna, ha az orosz fél beleegyezne a lengyel légierő lezuhant TU154-es gépéből a szerencsétlenség helyszínén maradt roncsok és fekete dobozok hiánytalan visszaszolgáltatásába;
30. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Orosz Állami Dumának és Föderációs Tanácsnak, valamint az orosz kormánynak és elnöknek.
- [1] HL C 68. E, 2014.3.7., 13. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0284.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0253.
- [4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0039.
- [5] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0258.
- [6] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0006.
- [7] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0011.