Eljárás : 2015/2592(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0251/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0251/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 12/03/2015 - 8.4
CRE 12/03/2015 - 8.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 134kWORD 68k
9.3.2015
PE552.230v01-00
 
B8-0251/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről (2015/2592(RSP))


Fabio Massimo Castaldo, Ignazio Corrao, Piernicola Pedicini, Kristina Winberg, Peter Lundgren az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Borisz Nyemcov, orosz ellenzéki vezető meggyilkolásáról és a demokrácia oroszországi helyzetéről (2015/2592(RSP))  
B8‑0251/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Oroszországról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira,

−      tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2012. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2013. december 11-i állásfoglalására(1),

−      tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) szóvivőjének az Alekszej Navalnijjal és testvérével, Oleg Navalnijjal szemben a zámoszkvoretszki bíróság által hozott ítéletről szóló, 2014. december 30-i nyilatkozatára,

−      tekintettel az alelnök/főképviselő Nagyija Szavcsenkó elhúzódó fogva tartásáról szóló 2015. március 4-i nyilatkozatára,

−      tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének az észt rendőrtiszt elrablásáról és elhúzódó illegális fogvatartásáról szóló március 4-i nyilatkozatára,

−      tekintettel az alelnök/főképviselő szóvivőjének március 3-i nyilatkozatára azzal kapcsolatban, hogy az orosz hatóságok megtagadták Sandra Kalniete európai parlamenti képviselőtől a beutazást az Oroszországi Föderáció területére,

−      tekintettel az alelnök/főképviselő Borisz Nyemcov meggyilkolásáról szóló 2015. február 28-i nyilatkozatára,

−      tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre, az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra, valamint „Az egyének, a csoportok, és a társadalmi szervek joga és felelőssége az egyetemesen elismert emberi jogok és alapvető szabadságjogok elősegítésére és védelmére” című ENSZ-nyilatkozatra,

−      tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

−      tekintettel a Külügyek Tanácsa 2015. január 19-i, 2015. január 29-i és 2015. február 9-i ülésének eredményeire,

−      tekintettel Oroszország alkotmányára, különösen annak 118. cikkére, amely kimondja, hogy az igazságszolgáltatást az Oroszországi Föderációban kizárólag bíróságok végzik, és 120. cikkére, amely a bírák függetlenségéről rendelkezik, akik kizárólag az orosz alkotmánynak és a szövetségi jogszabályoknak vannak alávetve,

−      tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyeket Oroszország is ratifikált,

−      tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció között partnerséget létrehozó, meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint az új EU–Oroszország megállapodással kapcsolatos, felfüggesztett tárgyalásokra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel Borisz Nyemcov orosz liberális politikus volt, az Orosz Köztársaság – Népi Szabadság Pártja (RPR-Parnasz) társelnöke, amely bejegyzett politikai pártként az Állami Dumában egyetlen hellyel sem, regionális parlamenti szinten pedig egy hellyel rendelkezik;

B.     mivel Borisz Nyemcov 1997–98-ban Borisz Jelcin elnöksége idején Oroszország miniszterelnök-helyettese volt; mivel Vlagyimir Putyin politikai ellenfele és nyílt kritikusa volt 1999 óta, amikor társalapítóként népszerűsítette a Jobboldali Erők Unióját, egy olyan liberális-demokratikus koalíciót, amely csaknem 6 millió szavazatot kapott (az összes szavazat 8,6%-át) az 1999. decemberi parlamenti választásokon;

C.     mivel Borisz Nyemcov aktív szervezője és résztvevője volt olyan, 2006 óta szervezett ellenzéki tiltakozásoknak, mint a másként gondolkodók felvonulásai, a „Stratégia 31” elnevezésű civil akciók és a tisztességes választásokért tüntetők felvonulásai, és mivel 2007-ban, 2010-ben és 2011-ben a demonstrációk alatt letartóztatták;

D.     mivel 2015. február 27-én Borisz Nyemcov épp egy hölggyel az oldalán sétált egy a Kreml és a Vörös tér közelében lévő hídon, amikor egy fehér autóból valaki több lövést adott le rá hátulról – legalábbis ez áll a hivatalos rendőrségi tájékoztatásban;

E.     mivel a gyilkosság egy nappal egy Nyemcov által szervezett, Vlagyimir Putyin elnök elleni demonstráció előtt történt, amely ezek után kegyeleti felvonulássá alakult át a meggyilkolt politikai vezető tiszteletére, amelyhez többezres tömeg csatlakozott;

F.     mivel egy Financial Times-nak adott interjúban Nyemcov úr kijelentette, hogy egy jelentésen dolgozik az Ukrajnában harcoló orosz katonákról, egy a „Szobeszednyik” nevű orosz hírportálnak adott, 2015. február 10-én megjelent másik interjúban pedig attól való félelméről beszélt, hogy meg fogják gyilkolni;

G.     mivel az orosz hatóságok vizsgálóbizottságot hoztak létre a Nyemcov-gyilkosság kivizsgálására, amely összeállított egy listát a gyanúsítottak lehetséges köréről, beleértve ultranacionalista és iszlám szélsőséges csoportokat, személyes ellenségeket és politikához kötődő csoportokat is;

H.     mivel nincs egyértelmű bizonyíték sem arra vonatkozóan, hogy a merényletért kit terhel felelősség, sem arra, hogy milyen indokkal követhették el;

I.      mivel a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) vezetője, Alexander Bortnyikov elmondása szerint több férfit letartóztattak, akik gyanúsíthatók a merénylet elkövetésével, és a vizsgálatok jelenleg is folynak;

J.      mivel Oroszországon kívül a Vlagyimir Putyinnal szembenálló politikusok kezdetben arra gyanakodtak, hogy ő áll a merénylet mögött, de a Kreml minden vádat visszautasított arra hivatkozva, hogy azok „illogikusak”, és „elfogadhatatlanok”, mivel Nyemcov úr nem jelentett veszélyt az elnökre; mivel a Kreml nyilatkozata szerint a merényletet provokációnak is szánhatták, melynek célja a kormány és az állam destabilizálása Oroszországban;

K.     mivel a nemzetközi közösség elítélte a merényletet, és átlátható és független vizsgálat lefolytatására szólított fel az igazság felderítése érdekében;

L.     mivel legnagyobb valószínűséggel politikai okok állnak a merénylet mögött, és mivel a szólásszabadságot és a szabad politikai tevékenységet mindenki számára biztosítani kell Oroszországban előítéletek, félelem és megkülönböztetés nélkül;

M.    mivel számos kritika fogalmazódott meg a külföldi ügynökökről szóló törvény elfogadását követően, amely valamennyi olyan nem kormányzati szervezet számára, amely külföldi támogatásban részesül és homályosan megfogalmazott „politikai tevékenységet” folytat azt a kötelezettséget írja elő, hogy „külföldi ügynökként tevékenykedő nem kereskedelmi szervezetekként” jegyeztessék be magukat;

N.     mivel 2013 júniusában elfogadták a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokra vonatkozó propagandát” tiltó szövetségi jogszabályt;

O.     mivel „A véleménynyilvánítási, egyesülési és gyülekezési szabadság helyzete Oroszországban” című jelentésében az Amnesty International rámutat, hogy Oroszországban folyamatosan nő az újságírók ellen elkövetett támadások és merényletek száma;

P.     mivel mind a szólásszabadságot, mind a törvényeket és szabályokat tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az orosz kormány nem szeretné, ha külső szereplők – például harmadik országok – destabilizálják a hatalmát;

Q.     mivel az EU és Oroszország közötti kapcsolatokra ráférne a feszültségoldás és a komoly és békés együttműködés légkörének helyreállítása;

1.      elítéli Borisz Nyemcov meggyilkolását és őszinte részvétét fejezi ki az áldozat rokonainak, és mindazoknak, akik részt vettek a merényletet követő kegyeleti felvonulásban;

2.      felszólítja az orosz hatóságokat, hogy a nyomozást átlátható módon és nyíltan folytassák, hogy mielőbb fény derüljön Nyemcov gyilkosainak kilétére és a merénylet okaira;

3.      kéri az orosz hatóságokat, hogy garantálják a vizsgálat függetlenségét és pártatlanságát annak érdekében, hogy kizárható legyen az államhoz kötődő személyek abban való részvétele;

4.      hangsúlyozza a szólásszabadság és a szabad politikai tevékenység garantálásának fontosságát, hogy az emberek szabadon fejezhessék ki gondolataikat és szervezhessenek rendezvényeket és szükség esetén tiltakozásokat és egyéb demonstrációkat anélkül, hogy a szervezőket vagy résztvevőket erőszakkal, korlátozásokkal, zaklatással vagy egyéb módon fenyegetnék;

5.      hangsúlyozza a politikai ellenzéki erők jelenlétének fontosságát, mivel ezzel biztosíthatók; Oroszországban a folyamatos politikai és jogalkotási viták és eszmecserék;

6.      felszólítja az orosz kormányt, hogy biztosítsa Oroszországban a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, tiszteletben tartva az egyének szabad választását, állampolgárságuktól, szexuális irányultságuktól vagy politikai nézeteiktől függetlenül, összhangban a nemzetközi emberi jogi normákkal és az orosz alkotmánnyal;

7.      felszólítja az orosz kormányt, hogy mozdítsa elő a médiaszabadságot és a médiapluralizmust, és garantálja a tömegmédia teljes cenzúramentességét;

8.      elítéli az újságírókat érő üldözés és zaklatás minden formáját, valamint a múltbeli támadások nyomán lefolytatott vizsgálatok eredménytelenségét;

9.      felszólítja az orosz kormányt a méltányos és szabad politikai párbeszéd előmozdítására, és arra, hogy kerülje a nyilvános tiltakozások iránti intolerancia légkörét;

10.    felszólítja az orosz hatóságokat, hogy biztosítsák valamennyi kisebbség jogainak tiszteletben tartását, és biztosítsák azok képviseletét a társadalom minden szegmensében politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági szinten;

11.    hangsúlyozza, hogy az európai intézményeknek és Oroszországnak együtt kellene működniük a személyek és áruk szabad mozgása iránti kölcsönös tisztelet és az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának helyreállítása érdekében;

12.    kifejezi az iránti reményét, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok a jövőben az emberi jogok tiszteletére fognak épülni egy békés és harmonikus közegben;

13.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, az EKSZ-nek, az EBESZ-nek és az Európa Tanácsnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0575.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat