Eljárás : 2015/2589(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0366/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0366/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 29/04/2015 - 10.66
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0175

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 141kWORD 85k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0363/2015
27.4.2015
PE555.140v01-00
 
B8-0366/2015

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a bangladesi gyárakban történt tűzesetek évfordulójáról és a bangladesi fenntarthatósági paktum keretében elért előrelépésekről (2015/2589(RSP))


Tiziana Beghin, David Borrelli az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a bangladesi gyárakban történt tűzesetek évfordulójáról és a bangladesi fenntarthatósági paktum keretében elért előrelépésekről (2015/2589(RSP))  
B8‑0366/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bangladesről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen „A munkafeltételek és az egészségügyi és biztonsági előírások a közelmúltban bekövetkezett bangladesi gyártüzeket és egy épület összeomlását követően” című, 2013. május 23-i állásfoglalására(1), „A közelmúltbeli textilgyárbeli tűzesetek áldozatairól, különös tekintettel Bangladesre” című, 2013. január 17-i(2), valamint a bangladesi helyzetről(3) szóló és a gyapottermesztés globális értékláncának fenntarthatóságáról(4) szóló 2013. március 14-i állásfoglalásaira,

–       tekintettel Karel De Gucht kereskedelemért felelős európai biztos és Andor László korábbi foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos a bangladesi fenntarthatósági paktum első évének felülvizsgálata alkalmából tett, 2014. július 8-i együttes nyilatkozatára,

–       tekintettel az Európai Közösség és a Bangladesi Népköztársaság között létrejött, a partnerségről és a fejlesztésről szóló együttműködési megállapodásra(5),

–       tekintettel az ILO munkahelyi egészségvédelemről és biztonságról szóló keretegyezményére (2006, C-187) és a munkavállalók biztonságáról és egészségvédelméről szóló egyezményére (1981, C-155), amelyeket Banglades nem ratifikált, valamint ezek ajánlásaira (R-197); tekintettel továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló egyezményre (1947, C-081), amelyet Banglades is aláírt, valamint az egyezmény ajánlásaira (R-164),

–       tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról(6), illetve a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról(7) szóló 2010. november 25-i állásfoglalásaira,

–       tekintettel a Bizottság vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégiáról (2011–2014) szóló közleményére (COM(2011)0681 és a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló legutóbb megrendezett, 2015. február 3–4-i többoldalú fórumra,

–       tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatásra, amely mind a kormányok, mind a cégek számára meghatározza az emberi jogok védelmének és tiszteletben tartásának kereteit, és amelyet az Emberi Jogi Tanács 2011. júniusban jóváhagyott,

–       tekintettel a „Clean clothes” (Tiszta ruhák) kampányra,

–       tekintettel a tűz- és épületbiztonsági megállapodásra,

–       tekintettel az ILO és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) által elindított, a foglalkoztatási körülmények javítására irányuló programra (Better Work Programme),

–       tekintettel a bangladesi konfekcióiparra vonatkozó tűz- és épületbiztonsági nemzeti háromoldalú cselekvési tervre,

–       tekintettel az ILO Bangladesbe indított, 2013. május 1–4-i magas szintű küldöttségének következtetéseire,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2013. április 24-én több mint 1100 ember vesztette életét és mintegy 2500 sebesült meg, amikor összedőlt a bangladesi Dakka városában található, ruhagyárnak otthont adó Rana Plaza épület, és ezzel a globális ruhaipar történetének legsúlyosabb tragédiájává vált;

B.     mivel a Rana Plaza tulajdonosa és további 40 személy, az épületkomplexumban található gyárak tulajdonosai ellen bűnvádi eljárást indítottak, ugyanis kiderült, hogy az épület megépítésére jogszerűtlenül került sor, és súlyos szerkezeti problémák merültek fel, ugyanakkor a munkásokat a biztonságukkal kapcsolatos aggályok ellenére a munka folytatására kényszerítették;

C.     mivel az európai piac a bangladesi textil- és ruhaipari termékek legnagyobb vámmentes kontingensének exportcélállomása, ami az országból származó teljes uniós import mintegy 90%-át teszi ki az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) keretében rendelkezésre álló legkedvezőbb rendszer, az ún. fegyver kivételével mindent rendszer alapján;

D.     mivel a baleset előtt a bangladesi ruhaipar körülbelül 3 millió embert foglalkoztatott, többet, mint a 160 millió lakosú ország bármely más ipari szegmense, és miután az épület összedőlt, 29 gyárat végleg bezártak, ami súlyos hatással volt a munkavállalói jogokra és a munkanélküliségi arányra az országban;

E.     mivel a gyermekmunka 1994-es felszámolása, a Multifibre Egyezményre (MFA) vonatkozó kvóta kivezetését követő folyamatos exportnövekedés és a globális recesszió nyilvánvaló bizonyítékok arra, hogy a kormány elkötelezett a jelenlegi helyzet megváltoztatása iránt;

F.     mivel a Rana Plaza adományozói vagyonkezelői alapba ez idáig 21,5 millió USD összegű befizetés érkezett vásárlói hozzájárulásokból, a bangladesi miniszterelnöki alapból és más magánadományozóktól, és legalább 30 millió dollárra van szükség a kártérítési igények fedezésére; mivel a felperesek ez idáig a nekik járó összegek csak maximum 70%-át kapták meg, mert annak következtében, hogy a különböző márkák nem fizették ki az alap teljes összegéhez hiányzó 8,5 millió dollárt, a további kifizetések késedelmet szenvedtek;

G.     mivel a jelenlegi kártérítési alapból nincs lehetőség a hosszú távú orvosi ellátást igénylő áldozatok orvosi költségeinek kifizetésére, sem pedig az elhunyt és megsebesült munkavállalók számára elkülönített kiegészítő kifizetésekre;

H.     mivel a Rana Plazában történt tragédia hatására az Unió a bangladesi kormánnyal, az Egyesült Államokkal és az ILO-val együtt 2013 júliusában létrehozta a bangladesi konfekció- és kötöttáru-iparban érvényesülő munkavállalói jogok és az üzemek biztonságának folyamatos javításáról szóló paktumot (fenntarthatósági paktum), amelynek értelmében Banglades kötelezettséget vállalt, hogy intézkedéseket hoz az ország konfekcióiparában érvényesülő munkaügyi normák és munkakörülmények javítására;

I.      mivel a paktum első felülvizsgálata, amelyre 2014 októberében került sor, megállapította, hogy bár történtek előrelépések, a bangladesi kormánynak további fontos lépéseket kell tennie, konkrétan tekintettel a munkajogi szabályozás javítására és végrehajtására, a munkavállalói jogok javítására, különös tekintettel az egyesülés szabadságára, valamint több munkaügyi ellenőr felvételére;

J.      mivel a paktum második felülvizsgálatára 2015 őszén kerül sor, és további erőfeszítésekre számítunk a jogállamiság iránti kormányzati kötelezettségvállalás tekintetében, különös tekintettel a szakszervezetekkel szembeni hátrányos megkülönböztetésre, valamint újabb ellenőrök felvételére, miután a kormányzat 2013 végéig nem teljesítette a 200 ellenőrre vonatkozó célt;

K.     mivel másfél év elteltével a bangladesi kormány még mindig nem tette közzé a munka törvénykönyvére vonatkozó végrehajtási szabályokat; mivel a törvény végrehajtása szükséges feltétele a foglalkoztatási körülmények javítására irányuló ILO-programban (Better Work Programme) való részvételnek és a bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodás működésének;

L.     mivel a paktum létrejötte óta a ruhaiparban 291 szakszervezetet jegyeztek be; mivel 2014-ben 66 kérelmet utasítottak el, ami az összes benyújtott kérelem 26%-a; mivel jelentések szerint különböző szereplők által végrehajtott, legalább 45 súlyos szakszervezet-ellenes megnyilvánulásra került sor a paktum létrejötte óta;

M.    mivel a kormány két magáncéggel kötött szerződést (TÜV-Süd és VEC) az ellenőrzések nemzeti cselekvési terv értelmében 2015 áprilisáig történő elvégzésére; mivel a gyárakra vonatkozó megállapodás kiigazító cselekvési tervében foglalt biztonsági kérdések körülbelül 20%-át rendezték;

N.     mivel jelenleg mintegy 200 divat- és kiskereskedelmi márka vállalta, hogy csatlakozik a tűz- és épületbiztonsági megállapodáshoz, amely a márkák és a szakszervezetek közötti, jogilag kötelező érvényű megállapodás, mely a Bangladesben működő, exportra termelő gyárak majdnem felét és 2 millió munkavállalót fed le; mivel 26 észak-amerikai vállalat, köztük a Walmart és a Gap vállalta, hogy csatlakozik a bangladesi munkavállalók biztonságáért szövetség nevű egyoldalú megállapodáshoz, amelynek célja a biztonság javítása a gyárakban, ám amely nem szán szerepet a szakszervezeteknek és nem tartalmaz előírásokat arra, hogy a márkáknak támogatniuk kell a helyreállítást;

O.     mivel a bangladesi kormány és az ILO 24,21 millió dollár összegű kampányt indított, beleértve az új „Better Work” programot, melynek célja a munkakörülmények javítása a bangladesi konfekcióiparban; mivel a „Munkakörülmények javítása a konfekcióiparban” elnevezésű három és fél éves kezdeményezés a konfekcióipari üzemekben fennálló tűzveszély és az épületek összedőlésével kapcsolatos kockázatok minimálisra csökkentésére, valamint a munkavállalók jogainak és biztonságának szavatolására összpontosít;

P.     mivel Banglades hatalmas lépéseket tett a társadalomban fennálló nemek közötti különbségek csökkentésére, miután sikeresen teljesítette a nemek közötti egyenlőtlenségről szóló 3. sz. ENSZ millenniumi fejlesztési célt; mivel a ruhaiparban dolgozó 4 millió munkavállaló körülbelül 90%-a nő;

Q.     mivel a kormányzati reformok eredményeképpen a ruhaipari dolgozók minimálbére az elmúlt öt évben jelentős mértékben, 219%-kal nőtt;

1.      a Rana Plazában történt tragédia második évfordulója alkalmából megemlékezik a tragikus halálesetekről, amelyek elkerülhetők lettek volna; részvétét fejezi ki a sérülést és a fogyatékosságot szenvedőknek, valamint az áldozatok családjainak, és elítéli a felelősöket, akik elmulasztották a katasztrófa megelőzését;

2.      üdvözli az ILO alapvető egyezményeiben foglalt nemzetközi munkaügyi normák jogi és gyakorlatban történő tényleges megvalósítására, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság átfogó keretének javítására irányuló folyamatos bangladesi erőfeszítéseket;

3.      hangsúlyozza, hogy a helyszínen működő vagy a Rana Plazában lévő gyárakhoz köthető számos, világszerte elismert márkának megfelelő összegeket kell befizetnie a Rana Plaza kártérítési alapba annak érdekében, hogy haladéktalanul előteremtsék az alap feltöltéséhez szükséges hiányzó 8,5 millió dollárt;

4.      felszólítja a fontosabb márkákat – Benetton, Walmart, Mango és The Children’s Place –, hogy az elvárásoknak megfelelő szintű adományokkal járuljanak hozzá az alaphoz;

5.      javasolja, hogy az Unió hozzon létre kísérleti projektet címkézési rendszer bevezetésére Bangladesben, amelynek keretében a szigorúbb normák alapján készülő ruhaipari termékeket speciális címkével lehetne ellátni annak érdekében, hogy az európai fogyasztók és gyártók megfelelő tájékoztatáson alapuló döntéseket hozhassanak;

6.      megjegyzi, hogy a megállapodás és a szövetség a hatálya alá tartozó valamennyi gyárban elvégezte az ellenőrzéseket; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy egészítse ki ezen intézkedéseket azzal, hogy hamarosan elvégzi a saját hatáskörébe tartozó gyárak ellenőrzését, és elfogadja a megfelelő korrekciós intézkedéseket; ösztönzi a megállapodás és a szövetség részvevőit, hogy erősítsék meg együttműködésüket, és a munka megkétszerezésének és a kettős normák elkerülésének érdekében rendszeresen osszák meg egymással a gyárellenőrzésekről készült jelentéseket; sürgeti a Szövetséget, hogy tegye közzé jelentéseit, amelyek tartalmazzanak képeket is annak érdekében, hogy mindenki számára elérhetők legyenek az országban;

7.      üdvözli a konfekcióipari minimálbér közelmúltbeli emelését, és egyetemesebb és konkrétabb végrehajtást szorgalmaz; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy szankcionálja az e bérszint alatt dolgoztató vállalatokat; sürgeti a kormányt és a vállalatokat, hogy folyamatosan vizsgálják felül a minimálbért annak érdekében, hogy az elérje a létminimum szintjét, és megfelelőbb módon tükrözze a termékek végső árát;

8.      szorgalmazza, hogy az ILO támogatásával tegyék meg az összes szükséges lépést az egyesülési szabadság gyakorlásának további javítására, a kollektív tárgyalások biztosítására, valamint az exportfeldolgozó övezetekről szóló nemzeti munkaügyi törvények végrehajtására, amely övezetek több mint 400 000 munkavállalót foglalkoztatnak a ruha- és cipőgyártásban, beleértve annak biztosítását, hogy a Munkaügyi Minisztérium és más szabályozási ügynökségek teljes körű felhatalmazással és feladatkörrel rendelkezzenek az ellenőrzések elvégzésére; sürgeti a kormányt, hogy rendszeresen készítsen felméréseket a munkavállalók körében a munkajog betartásának értékelésére, ami megkönnyítené az adatcserét a Munkaügyi Minisztérium ellenőreivel és a területen működő más állami és magánszektorbeli érdekeltekkel;

9.      hangsúlyozza a „Better Work” programra való jogosultság megszerzésének fontosságát a munkaügyi normáknak való fokozottabb megfelelés, valamint a konfekció és kötöttáru-ipari globális ellátási láncok versenyképességének előmozdítása érdekében;

10.    üdvözli a 291 ruhaipari szakszervezet bejegyzését a fenntarthatósági paktum elindítása óta, és sürgeti a munka törvénykönyve 2013-as reformjának tényleges végrehajtását, beleértve a szakszervezeti vezetők részéről a cégvezetők és ügynökeik által végrehajtott erőszakos megtorlások révén elszenvedett, széles körű szakszervezet-ellenes megkülönböztetés elleni küzdelmet; szorgalmazza, hogy a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek játsszanak nyitottabb és aktívabb szerepet a bangladesi vitákban, különös tekintettel a munkaerőpiacról és a munkaerő-piaci normákról szóló vitákra;

11.    szorgalmazza egyrészt, hogy a Gyárak és Létesítmények Főfelügyeleti Osztályát alakítsák át egy 800 ellenőrt foglalkoztató Igazgatósággá, amely megfelelő éves költségvetéssel rendelkezik, másrészt hogy fejlesszék ki az ennek megfelelő működéséhez szükséges infrastruktúrát, amely alapvető jelentőségű 4 millió munkavállaló biztonsága és munkakörülményeinek ellenőrzése szempontjából, továbbá kéri a kormányt, hogy adjon felhatalmazást a munkaügy jogszabályok megsértésének büntetésére;

12.    üdvözli, hogy a Bangladesből származó konfekciótermékeket forgalmazó több mint 70 divat- és kiskereskedelmi márka írta alá a tűz- és épületbiztonságról szóló megállapodást annak érdekében, hogy összehangolják a nekik szállító bangladesi gyárak biztonságának javítására irányuló erőfeszítéseiket; ebben az összefüggésben szorgalmazza más vállalatok, többek között kkv-k megfelelő részvételét is, hogy csatlakozzanak az erőfeszítéshez, és nyújtsanak segítséget a megállapodás hatékony végrehajtásában;

13.    sürgeti a Bizottságot, hogy aktívan szorgalmazzon a külföldön működő uniós vállalatok között erősebb és jogilag kötelező érvényű eszközöket, kiemelt figyelmet fordítva az alapvető munkavállalói jogok betartásának gyakorlati biztosítására valamennyi ellátási láncban;

14.    határozottan kéri, hogy a harmadik országokkal kötendő jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokban a méltányos munka program részeként a munkahelyi biztonság és egészség kapjon nagyobb hangsúlyt, és hogy az Unió nyújtson technikai támogatást e rendelkezések végrehajtásához annak érdekében, hogy ne képezzenek kereskedelmi akadályt;

15.    megjegyzi, hogy a „fegyver kivételével mindent” elnevezésű kezdeményezés fontos szerepet játszik a bangladesi gazdaság fejlődésében, és hozzájárult milliók, különösen a nők anyagi körülményeinek javulásához; meggyőződése azonban, hogy az emberi és munkajogok területén érvényesülő hatékony feltételrendszer hiányában fennáll annak a kockázata, hogy a „fegyver kivételével mindent” és az általános vámkedvezmény-rendszer csak ront az munkavállalók védelmére vonatkozó alacsony szintű normákon, és ellehetetleníti a méltányos munkát;

16.    reméli, hogy a bangladesi fenntarthatósági paktum példaként szolgálhat más harmadik országok számára, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi és/vagy beruházási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat folytat vagy szándékozik folytatni, és ahol az ILO-normák és munkakörülmények végrehajtása nem kielégítő;

17.    sürgeti Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt és Cecilia Malmström biztosasszonyt, hogy a Bangladessel és a folyamatos preferenciális kereskedelmi rendszerben lévő más országokkal folytatott megbeszélések témái között továbbra is szerepeltessék a az ILO alapvető normáinak ratifikálását, az egészségügyi és biztonsági ellenőrzéseket és a gyülekezés szabadságának kérdését; ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság ajánlásait az alapvető munkavállalói jogok és gyakorlatok Mianmarban/Burmában történő előmozdítására irányuló kezdeményezéshez való csatlakozásról;

18.    buzdítja az Európai Unió divat- és ruhamárkáit, kkv-éit és más, Bangladesben jelen levő magánszektorbeli vállalatokat, hogy hajtsanak végre minden lehetséges intézkedést a Rana Plazában történt tragédiához hasonló esetek lehetőségének csökkentése érdekében;

19.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint Banglades kormányának és parlamentjének és az ILO főigazgatójának.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0230.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0027.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0100.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0099.

(5)

HL L 118., 2001.4.27., 48. o.

(6)

HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.

(7)

HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat