Eljárás : 2015/2649(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0393/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0393/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 30/04/2015 - 10.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0179

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 149kWORD 86k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0375/2015
27.4.2015
PE555.167v01-00
 
B8-0393/2015

a B8‑0115/2015. és B8‑0116/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


kulturális helyszínek ISIS/Dáis általi lerombolásáról (2015/2649(RSP))


Michèle Alliot-Marie, Andrea Bocskor, Lara Comi, Raffaele Fitto, Elisabetta Gardini, Marc Joulaud, Giovanni La Via, Barbara Matera, Alessandra Mussolini, Claude Rolin, Tokia Saïfi, Michaela Šojdrová, Davor Ivo Stier, Dubravka Šuica, Pavel Svoboda, Giovanni Toti, Sabine Verheyen, Elissavet Vozemberg, Theodoros Zagorakis, Tomáš Zdechovský, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Joachim Zeller, Milan Zver, Roberta Metsola a PPE képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása kulturális helyszínek ISIS/Dáis általi lerombolásáról (2015/2649(RSP))  
B8‑0393/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkére, amely szerint „az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása”, többek között „az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme” területén, valamint hogy „az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel”,

–       tekintettel a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletre(1),

–       tekintettel a Tanács 2003. július 7-i 1210/2003/EK rendeletére az Irakkal kapcsolatos egyes korlátozó intézkedésekről és a 2465/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet módosításáról(2),

–       tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozatot módosító, 2013. december 13-i 2013/760/KKBP tanácsi határozat(3) alapján elfogadott, a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. december 13-i 1332/2013/EU tanácsi rendeletre(4),

–       tekintettel az Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról szóló, a 2009/834/KKBP tanácsi együttes fellépéssel(5) módosított, 2001. július 20-i 2001/555/KKBP tanácsi együttes fellépésére(6),

–       tekintettel a Tanács 2012. októberi állásfoglalására a kulturális javak területén illetékes bűnüldözési hatóságok és szakértők informális hálózatának (EU CULTNET) létrehozásáról,

–       tekintettel a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló, 1954. május 14-én Hágában elfogadott egyezményre,

–       tekintettel a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-i UNESCO-egyezményre,

–       tekintettel a világ kulturális és természeti örökségéről szóló 1972. november 16-i UNESCO-egyezményre,

–       tekintettel a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló 2003. október 17-i UNESCO-egyezményre,

–       tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. október 20-i UNESCO-egyezményre,

–       tekintettel a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló, 1995. június 24-én elfogadott UNIDROIT-egyezményre,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az al-Kaida nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető terrorista cselekményei által okozott fenyegetésekről szóló 2015. február 12-i 2199. számú határozatára(7),

–       tekintettel a műemlékek és műemlékhelyszínek konzerválását és restaurálását célzó, 1964. évi Velencei Chartára, amely nemzetközi keretet hoz létre a történelmi épületek megőrzéséhez és helyreállításához,

–       tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumára és különösen annak 8. cikke (2) bekezdése b) pontjának ix. alpontjára, amely háborús bűncselekményként ismeri el a támadások szándékos indítását „vallási, oktatási, művészeti, tudományos, vagy jótékony célú épületek, történelmi műemlékek, kórházak vagy olyan helyek ellen, ahol a betegeket és sebesülteket gyűjtik össze, feltéve, hogy azok nem katonai célpontok”,

–       tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. március 12-i állásfoglalására, amelynek 211. bekezdése rögzíti, hogy a kulturális és művészeti örökség szándékos rombolását, ahogy az jelenleg Irakban és Szíriában történik, háborús bűncselekményként és emberiesség elleni bűncselekményként kell üldözni(8),

–       tekintettel a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett, a szíriai és iraki kulturális emlékhelyek ISIS/Dáis általi lerombolásáról szóló szóbeli választ igénylő kérdésekre (O-000031/2015 – B8-0115/2015 és O‑000032/2015 – B8-0116/2015),

–       tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     emlékeztetve arra, hogy Szíriában, Irakban és Tunéziában a közelmúltban számos archeológiai, vallási és kulturális helyszín vált szélsőséges, különösen az Iraki és Szíriai Iszlám Államhoz (ISIS/Dáis) kapcsolódó csoportok által elkövetett célzott rombolás áldozatává, továbbá hogy ezeket a kulturális örökséggel szembeni támadásokat az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova „kulturális tisztogatásnak” minősítette;

B.     hangsúlyozva, hogy az UNESCO szerint a „kulturális tisztogatás” olyan szándékos stratégiát jelent, amelynek célja a kulturális sokszínűség elpusztítása kulturális, etnikai vagy vallási hátterük alapján azonosított egyének tudatos célbavételével, továbbá az imahelyeik, emlékhelyeik és tanulásra szolgáló helyeik ellen intézett tudatos támadások révén, és hogy az Irakban és Szíriában megfigyelhető kulturális tisztogatási stratégia a kulturális örökség elleni támadásokban nyilvánul meg, amelyek mind a kultúra olyan fizikai, kézzelfogható és épített megnyilvánulási formái, mint például a műemlékek és épületek, mind a kisebbségek, továbbá a kultúrának olyan nem kézzelfogható megnyilvánulásai, mint a szokások, hagyományok és hiedelmek ellen irányulnak(9),

C.     emlékeztetve arra, hogy a kulturális örökség elpusztítására irányuló bizonyos cselekményeket bizonyos körülmények között emberiesség elleni bűncselekménynek minősítettek(10); mivel különösen, hogy ha e cselekmények vallási vagy etnikai csoport tagjai ellen irányulnak, a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának 7. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerinti üldözés bűntettének képezhetik részét;

D.     hangsúlyozva, hogy a kulturális vagy történelmi helyszínek és tárgyak elpusztítására irányuló hasonló cselekmények nem új keletűek, és nem korlátozódnak Irakra és Szíriára, és hogy az UNESCO szerint a kulturális örökség a közösségek, csoportok és egyének kulturális identitásának, valamint a társadalmi kohéziónak fontos alkotóeleme, ezért szándékos elpusztítása az emberi méltóságra és az emberi jogokra káros következményekkel járhat(11); hangsúlyozva, hogy a többek között az UNESCO megállapítása szerint az iraki és szíriai kulturális és vallási helyszínek és vallási objektumok különösen az ISIS/Dáis által elkövetett kifosztásából és csempészéséből keletkező hasznot az ISIS/Dáis terrorista tevékenysége finanszírozásának elősegítésére fordítják, aminek eredményeként a művészeti és kulturális javak „háborús fegyverekké” válnak;

E.     mivel 2014. március 1-jén az Európai Unió által nyújtott támogatásnak köszönhetően az UNESCO más stratégiai partnerekkel hároméves projektet indított „A szíriai kulturális örökség megóvása veszélyhelyzetben” címmel, elsősorban azzal a céllal, hogy a veszélyhelyzetben biztosítsák a szíriai kulturális örökség védelmét;

F.     emlékeztetve arra, hogy az Európai Unió ratifikálta a 2005. október 20-án aláírt, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményt, az első olyan nemzetközi egyezményt, amely elismeri, hogy a kulturális javak kettős, mind gazdasági, mind kulturális természetűek, és „ezért nem kezelhetők úgy, mintha kizárólag kereskedelmi értéket hordoznának”,

G.     hangsúlyozva, hogy a kulturális javak jogtalan behozatalának, kivitelének és tulajdona jogtalan átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. november 14-én aláírt UNESCO egyezmény, valamint a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló, 1995. június 24-én aláírt UNIDROIT egyezmény alapvető eszköz a világ kulturális öröksége védelmének megerősítése szempontjából,

H.     emlékeztetve arra, hogy a kulturális javak tiltott kereskedelme mára a kábítószer- és a fegyverkereskedelem után a harmadik legnagyobb mértékű illegális kereskedelem, hogy szervezett bűnözői hálózatok irányítják, és hogy a jelenlegi nemzeti és nemzetközi mechanizmusok a kérdés kezeléséhez nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel, sem támogatással(12);

I.      felhívva a figyelmet arra, hogy a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelem nem tartozik az Európai Unió egyedi hatáskörei közé, miután a Szerződések erről nem rendelkeznek, ugyanakkor e tiltott kereskedelem elleni küzdelem érint számos uniós hatáskört, például a belső piacot, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, a kultúrát és a közös kül- és biztonságpolitikát;

J.      felismerve, hogy sürgősen szükség van a kulturális műtárgyak tiltott kereskedelme elleni küzdelem jobb összehangolására, továbbá a szoros együttműködésre a tudatosítás és az információcsere elősegítése, valamint a jogi keretrendszer megerősítése érdekében; ebben az összefüggésben emlékeztetve arra, hogy a kulturális javakkal kapcsolatos bűncselekmények megelőzéséről és az ellenük folytatott küzdelemről szóló 2011. decemberi tanácsi következtetések többek között azt ajánlották, hogy a tagállamok erősítsék meg a bűnüldöző szervek, a kulturális hatóságok, valamint a magánszervezetek közötti együttműködést;

K.     emlékeztetve arra, hogy a 2012 októberében egy tanácsi állásfoglalás létrehozta a kulturális javak területén illetékes bűnüldözési hatóságok és szakértők informális hálózatát (EU CULTNET), amelynek fő célja, hogy javítsa a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozásával kapcsolatos információcserét, valamint hogy segítsen azonosítani és megosztani az információkat az ilyen tiltott kereskedelemben való részvétellel gyanúsítható bűnözői hálózatokról;

L.     emlékeztetve arra, hogy 2015. március 28-án az UNESCO főigazgatója, Irina Bokova elindította a #Unite4Heritage kampányt Bagdadban, amelynek célja, hogy a közösségi oldalak erejét kihasználva globális szintű támogatást mozgósítson a kulturális örökség védelme mellett;

1.      határozottan elítéli a kulturális, archeológiai és vallási helyszínek ISIS általi elpusztítását Szíriában és Irakban;

2.      felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét (alelnököt/főképviselőt), hogy tegyen megfelelő, politikai szintű intézkedéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 12-i 2199. sz. határozatának megfelelően annak érdekében, hogy a háborús állapotok megszűnéséig véget vessen a szíriai és iraki területekről származó kulturális javak illegális kereskedelmének, megakadályozva ezáltal, hogy e javakat a terrorizmus finanszírozási forrásaként használják;

3.      felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy alkalmazza a kulturális diplomácia és a kultúrák közötti párbeszéd eszközét a különböző közösségek kibékítése és a lerombolt helyek újjáépítése érdekében;

4.      ezzel összefüggésben javasolja, hogy a Bizottság az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2015. február 12-i 2199. sz. határozatának (17) bekezdésével összhangban összpontosítson a kulturális műtárgyak tiltott kereskedelme elleni küzdelemre, különösen az Irakból 1990. augusztus 6. óta és a Szíriából 2011. március 15. óta illegálisan eltávolított, a kulturális örökség részét képező tárgyakra; azon a véleményen van, hogy a Bizottság dolgozzon ki egy összehangolt megközelítést az illegális kereskedelem e formájával szembeni küzdelemre vonatkozóan, együttműködve a nemzeti szintű nyomozó szolgálatok illetékeseivel,valamint szoros együttműködésben az UNESCO-val és más olyan nemzetközi szervezetekkel, mint az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa), az ICOM Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsága (ICBS), az Europol, az Interpol, a Nemzetközi Intézet a Magánjog Egységesítéséért (UNIDROIT) és a Vámügyi Világszervezet (WCO);

5.      felhívja a Bizottságot, hogy kérje fel az alelnököt/főképviselőt arra, hogy vonja be az Európai Unió torrejóni Műholdközpontját, amely a közös kül- és biztonságpolitika keretében a műholdas felvételek elemzéséből származó anyagokkal támogatja az uniós döntéshozatalt, abból a célból, hogy a szíriai és iraki kulturális emlékhelyeket figyelje és azokról jegyzéket készítsen, és támogassa a szíriai archeológusok tevékenységét, a további fosztogatások megelőzése és a civilek életének védelme érdekében;

6.      felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre a tagállamok közötti gyors és biztonságos információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását az Irakból és Szíriából illegálisan kivitt kulturális műtárgyak tiltott kereskedelme elleni hatékony küzdelem érdekében, és hogy fontolja meg a bíróknak, rendőr- és vámtiszteknek, kormányzati hatóságoknak és általában a piaci szereplőknek szóló európai képzési programok létrehozását annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kulturális javak tiltott kereskedelme elleni küzdelem résztvevői számára szaktudásuk bővítése és elmélyítése;

7.      felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az UNESCO #Unite4Heritage kampányát egy Irakra és Szíriára összpontosító tájékoztató kampány indítása révén, azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kulturális örökség fontosságára, a fosztogatás terrorista tevékenységek finanszírozására való felhasználására, valamint az ezekből az országokból, illetve más harmadik országokból származó kulturális javak illegális behozatalával kapcsolatos lehetséges szankciókra;

8.      felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009 tanácsi rendeletet a hatékonyság növelése érdekében, és vegye fontolóra a kulturális javak EU-ba történő behozatalát ellenőrző eszköz létrehozását;

9.      felhívja a Tanácsot, hogy fontolja meg az Eurojuston és az Europolon belül egy, a kulturális javak illegális kereskedelmére szakosodott részleg létrehozását, amelynek feladata a különböző nemzeti hatóságok által folytatott nyomozások és vádhatósági eljárások európai szintű összehangolása lenne, mivel a külön e célra rendelt részlegek megléte feltétlenül szükséges az illegális kereskedelem és csempészet megelőzését és leküzdését szolgáló erőforrások jobb felhasználásához;

10.    felhívja az Európai Uniót, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az UNESCO-val és a Nemzetközi Büntetőbírósággal együttműködve annak érdekében, hogy az emberiesség elleni bűncselekmény nemzetközi jogi kategóriáját kiterjesszék az emberiség kulturális örökségét jelentős mértékben szándékosan károsító vagy elpusztító cselekményekre;

11.    felhívja azokat a tagállamokat, amelyek ezt még nem tették meg, hogy ratifikálják a kulturális javak jogellenes behozatalának, kivitelének és tulajdona jogellenes átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló, 1970. évi UNESCO-egyezményt és a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javakról szóló, 1995. évi UNIDROIT-egyezményt;

12.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az UNESCO főigazgatójának, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalíciójának, valamint Irak kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 39., 2009.2.10., 1. o.

(2)

HL L 169., 2003.7.8., 6. o.

(3)

HL L 335., 2013.12.14., 3. o.

(4)

HL L 335., 2013.12.14., 50. o.

(5)

HL L 297., 2009.11.13., 18. o.

(6)

HL L 200., 2001.7.25, 5. o.

(7)

http://www.refworld.org/docid/54ef1f704.html

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0076.

(9)

http://www.unesco.org/new/en/media-services/single-view/news/conference_report_heritage_and_cultural_diversity_at_risk_in_iraq_and_syria/

(10)

A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék IT-95-14/2. sz., Kordić és Čerkez ügyben 2001. február 26-én hozott ítélete, 207. és 208. pont

(11)

Az UNESCO nyilatkozata kulturális örökség szándékos pusztításáról, 2003. október 17.

(12)

http://www.africa-eu-partnership.org/newsroom/all-news/morocco-africa-eu-workshop-fight-against-illegal-trafficking-cultural-goods

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat