Eljárás : 2015/2520(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0396/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0396/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 30/04/2015 - 10.9
CRE 30/04/2015 - 10.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0185

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 140kWORD 76k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0370/2015
27.4.2015
PE555.170v01-00
 
B8-0396/2015

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a nigériai helyzetről (2015/2520(RSP))


Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Tomasz Piotr Poręba, Angel Dzhambazki, Beatrix von Storch, Branislav Škripek, Jana Žitňanská az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a nigériai helyzetről (2015/2520(RSP))  
B8‑0396/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a 2014. november 27-én, Abujában rendezett ötödik Nigéria–EU miniszteri párbeszédre,

–       tekintettel a 2009. évi „Nigéria–EU közös előrelépés” című dokumentumra,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a nigériai helyzetről szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel az ENSZ főtitkárának a nigériai helyzettel kapcsolatos nyilatkozataira,

–       tekintettel az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának és az ENSZ Nyugat-afrikai Hivatala vezetőjének, Mohamed Ibn Chambasnak a nigériai helyzettel kapcsolatos 2015. január 8-i nyilatkozatára,

–       tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel az ENSZ főtitkárának a gyermekekről és fegyveres konfliktusokról szóló 2014. július 1-jei jelentésére,

–       tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. évi afrikai alapokmányára, amelyet Nigéria 1983. június 22-én ratifikált,

–       tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Cotonou-i Megállapodás második felülvizsgálatára, amelyet Nigéria 2010. szeptember 27-én ratifikált,

–       tekintettel a Nigériai Szövetségi Köztársaság alkotmányának a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságáról szóló IV. fejezetére,

–       tekintettel a Nigériai Választási Bizottságnak az országban megrendezendő elnökválasztások időzítéséről szóló 2015. február 7-i határozatára,

–       tekintettel az ezt követően, 2015. március 28-án megrendezett, szóban forgó választások eredményére,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az elnökválasztások lebonyolításáról és eredményéről szóló március 30-i és 31-i nyilatkozataira,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel Nigéria az afrikai kontinens legnagyobb gazdasága, és az Unió egyik fő kereskedelmi partnere;

B.     mivel 2009 és 2013 között a Nigériának nyújtott uniós segélyek összesen mintegy 700 millió eurót tettek ki, amelyből 200 millió eurót irányoztak elő a béke és a stabilitás megszilárdítására, a szegénység kezelésére és a Niger deltájában élő fiatalok (volt militánsok) számára való munkahelyteremtésre;

C.     mivel annak ellenére, hogy Nigéria jelentős erőforrásokkal rendelkezik, egyike a világ legegyenlőtlenebb országainak; mivel a korrupció szintén elterjedt Nigéria egész területén, és hozzájárul az említett gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához;

D.     mivel 2015. március 28-án elnökválasztásokra került sor; mivel a Nigériai Választási Bizottság 2015. február 7-én úgy határozott, hogy a február 14-re tervezett választásokat hat héttel elhalasztja;

E.     mivel a választásokat Muhammadu Buhari, az ellenzék jelöltje nyerte, ami egyben az első alkalom, hogy nem sikerült a hivatalban lévő elnöknek újra megnyerni a választásokat Nigériában;

F.     mivel Nigéria békéjét és stabilitását egyre jobban veszélyezteti a Boko Haram nevű militáns iszlamista csoport, amely a 2009 óta tartó bombázás-, merénylet- és emberrablás-hullámmal szörnyű pusztítást végez, mivel a saría jog szigorú formájának bevezetésére, a kormány megbuktatására és egy iszlamista állam létrehozására törekszik;

G.     mivel csak 2014-ben becslések szerint több mint 4000 ember vesztette életét és 9000 embert raboltak el a Boko Haram iszlamista terrorcsoport által elkövetett támadások során; mivel az ENSZ becslése szerint több mint 1,5 millió ember kényszerült lakóhelye elhagyására és legalább hárommillió embert érint az Északkelet-Nigériában zajló felkelés;

H.     mivel 2015 márciusában a Boko Haram hűséget esküdött az Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges csoportnak, amely erőszakkampányt folytat a Közel-Keleten;

I.      mivel a Boko Haram Északkelet-Nigériában jelenleg vélhetőleg több mint 50 000 négyzetkilométeres területet tart ellenőrzése alatt;

J.      mivel beszámolók szerint 2015. január 3-án Baga városában a Boko Haram által elkövetett eddigi legvéresebb támadásban akár 2000 ember is életét veszthette; mivel a nigériai kormány vitatja ezt az adatot, és noha hiteles beszámolók arra utalnak, hogy az áldozatok többsége a gyermekek, nők és idősek közül került ki, azt állítja, hogy mintegy 150 embert – többnyire militánsokat – öltek meg;

K.     mivel a Boko Haram támadásai templomokat is célba vettek, ami feltehetőleg a militánsok azon szándékára utal, hogy vallási feszültségeket szítsanak;

L.     mivel 2015. április 6-án, hétfőn az északkelet-nigériai Borno állam egyik mecsete közelében végrehajtott támadás során a Boko Haram prédikátornak álcázott fegyveresei legalább 24 embert gyilkoltak le és többeket megsebesítettek;

M.    mivel a felkelés nyomán elharapózó erőszak Nyugat-Afrika egészének biztonságát fenyegeti;

N.     mivel a nigériai hadseregre korlátozott erőforrásai ellenére gigászi feladat hárul, hiszen óriási területen kell megvédenie a polgári lakosságot a merénylőktől és a fegyveresektől;

O.     mivel a lázadók elleni intézkedéseknek még nem nyújtanak megfelelő védelmet a polgári lakosság számára a Boko Haram által jelentett fenyegetéssel szemben, hiszen a három északkeleti államban, Adamawában, Bornóban és Yobéban egyre durvább támadások és rendszeres emberi jogi jogsértések történnek;

P.     mivel egy francia vezetésű kezdeményezés arra hívta fel Nigériát, Nigert, Kamerunt és Csádot, hogy 700-700 fővel járuljanak hozzá a Boko Haram elleni multinacionális erőkhöz, ám a tervet egyetlen ország sem hajtotta végre;

Q.     mivel a Boko Haram Északkelet-Nigériában számos várost foglalt el és tart azóta ismegszállva, és folytatja a polgári személyek – többek között sok gyerek – erőszakos besorozását;

R.     mivel 2014 áprilisában a Borno állambeli Chibokból, egy állami iskolából több mint 270 lányt raboltak el; mivel többségük továbbra sem került elő; mivel a Boko Haram azóta további több száz embert rabolt el;

S.     mivel az erőszak elől több mint 300 000 nigériai menekült át Északnyugat-Kamerunba és Délnyugat-Nigerbe;

T.     mivel a Boko Haram felkelést a közelmúltbeli EU–Nigéria miniszteri párbeszéden is megvitatták;

U.     mivel 2015. január 10-én egy öngyilkos merénylő – a beszámolók szerint egy 10 éves kislány – legalább 19 embert ölt meg a régió legutóbbi ilyen jellegű támadása során, az északkelet-nigériai Maiduguriban; mivel másnap Potiskum városában két női öngyilkos merénylő négy embert ölt meg, és több mint 40-et megsebesített;

V.     mivel a közép-nigériai Jos katolikus püspöke 2015. január 12-én azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy semmibe veszi a Boko Haram jelentette fenyegetést, és azt mondta, hogy a világnak nagyobb eltökéltséggel kellene megállítania a csoport nigériai előretörését;

W.    mivel 2015. január 9-én az ENSZ menekültügyi főbiztosa arról számolt be, hogy a Csádban biztonságot kereső nigériai menekültek száma 10 nap alatt csaknem megnégyszereződött, miután a Boko Haram lázadóinak északkelet-nigériai támadásai ezreket szakítottak el otthonuktól;

1.      tudomásul veszi a közelmúltban rendezett elnökválasztások eredményét és gratulál Muhammadu Buharinak a választáson aratott győzelméért; sürgeti továbbá az új elnököt, hogy vezesse Nigériát egy stabilabb, békésebb és virágzóbb jövő felé valamennyi nigériai ember érdekében;

2.      úgy véli, hogy a szavazóurnák révén megvalósuló hatalomátadás a demokrácia elmélyülésének jele Nigériában, ami példaként szolgálhat más afrikai nemzetek számára is;

3.      sajnálatosnak tartja a Nigériai Választási Bizottság azon döntését, hogy elhalasztják az eredetileg 2015. február 14-re tervezett elnökválasztásokat;

4.      aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a biztonsági fenyegetés Nigériában elriaszthatott néhány szavazót a részvételtől, továbbá megjegyzi, hogy noha a megfigyelők általánosságban dicsérték a választás lebonyolítását, felmerült néhány, csalással kapcsolatos aggodalom;

5.      elismeréssel adózik a 2015. március 28-i választásokon részt vevők előtt, akik közül sokan a Boko Haram lázadóinak erőszakos fenyegetése ellenére adták le szavazatukat;

6.      határozottan elítéli a Nigériában zajló és egyre erősödő erőszakot, többek között a gyermekek öngyilkos merénylőként való alkalmazását, ami miatt ezrek veszítették életüket és sebesültek meg, és további százezrek hagyták el otthonukat;

7.      elítéli, hogy ártatlan férfiakat, nőket és gyermekeket gyilkolnak le, és vállvetve támogatja a nigériai lakosságot abban, hogy hazájában eltökélten küzdjön a terrorizmus minden formája ellen;

8.      összehangolt nemzetközi erőfeszítéseket kér a nigériai vérontás megállítására, ugyanakkor úgy véli, hogy ennek hajtóerejét a térség államai és más jelentős szereplői közötti fokozott együttműködésnek kell képeznie;

9.      felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen eleget azon kötelezettségvállalásának, hogy átfogó politikai, fejlesztési és humanitárius támogatást nyújt Nigériának és az ország lakosságának a Boko Haram jelentette fenyegetés kezeléséhez és az ország fejlődésének biztosításához;

10.    kéri a nigériai kormányt annak biztosítására, hogy a nigériai hadsereget minden rendelkezésre álló erőforrással felszereljék a Boko Haram jelentette fenyegetés leküzdéséhez;

11.    úgy véli, hogy a nigériai kormánynak joga és kötelessége megvédeni az ország lakosságát a terrorizmustól, ugyanakkor kitart amellett, hogy e fellépésekre az emberi jogokat és a jogállamiságot tiszteletben tartva kell sort keríteni;

12.    felhívja a nigériai kormányt, hogy az atrocitásokról szóló beszámolókat teljes körűen és alaposan vizsgálja ki, és a jogállamiság elvével összhangban tegye meg a megfelelő intézkedéseket azokkal szemben, akikről bebizonyosodik, hogy részt vettek az emberi jogi visszaélésekben;

13.    úgy véli, hogy Nigéria politikai vezetőinek a 2015. március 28-i választás eredményét katalizátorként kell felhasználniuk az ország azon gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására, amelyek az elharapózó erőszak egyik kiváltó okát jelentik; felhívja továbbá Nigéria politikai vezetőit, hogy tegyenek erre irányuló lépéseket a kormányzat nem megfelelő hatékonyságának, a korrupciónak, a rossz gazdálkodásnak és az ország olajvagyona elsikkasztásának kezelése érdekében;

14.    sajnálatosnak tartja, hogy a nemzetközi közösség ez idáig nem tett lépéseket annak érdekében, hogy a nigériai lakosság számára ésszerű támogatást nyújtson az elharapózó erőszak, valamint a társadalmi és gazdasági problémák kezeléséhez;

15.    úgy véli, hogy a terrorizmus leküzdéséhez a hatékony büntető igazságszolgáltatás érdekében sürgős reformokra van szükség a nigériai igazságszolgáltatási rendszerben;

16.    támogatja a nigériai kormány arra irányuló intézkedéseit, hogy leküzdje a Boko Haram jelentette fenyegetést, ugyanakkor emlékezteti azon felelősségére is, hogy biztosítsa ezen intézkedések nemzetközi joggal való összhangját;

17.    az emberi jogi jogsértésekre – többek között a törvénytelen kivégzésekre, kínzásokra, az önkényes fogva tartásra és a zsarolásokhoz kapcsolódó visszaélésekre – vonatkozó állítások alapos kivizsgálását kéri, és úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket nem lehet azzal indokolni, hogy azok a Boko Haram vagy más terroristaszervezetek jelentette fenyegetés elleni küzdelem eszközei;

18.    további nemzetközi erőfeszítéseket sürget annak érdekében, hogy a Boko Haram által a Borno állambeli Chibok állami iskolájából 2014 áprilisában elrabolt több mint 200 lányt szabadon engedjék;

19.    nyomatékosan kéri a nigériai kormányt, hogy működjön együtt a regionális partnerekkel egy erős, szilárd koalíció kialakításában a Boko Haram jelentette fenyegetés leküzdése érdekében; figyelmeztet továbbá arra, hogy efféle együttműködés nélkül az erőszak feltehetőleg folytatódik, és az egész térség békéjét és stabilitását sodorja veszélybe;

20.    elismeréssel adózik a helyi és nemzetközi újságírók és emberijog-védők munkája és bátorsága előtt, akik megpróbálják felhívni a világ figyelmét a Boko Haram szélsőségességének embertelenségére és az általuk elkövetett erőszak ártatlan áldozataira;

21.    elítéli a Boko Haram vallásos intézmények és vallásgyakorlók ellen irányuló támadásait és megjegyzi, hogy a csoport erőszakos cselekményei megkülönböztetés nélkül sújtottak muszlimokat, keresztényeket és más meggyőződésűeket egyaránt;

22.    megjegyzi, hogy 2015 januárjában a Boko Haram vezetője Abubakar Shekau további mészárlásokkal és a szomszédos országok elleni háborúval fenyegetőzött; elismeréssel adózik a térségbeli katonák bátorsága előtt, akik a Boko Haram jelentette fenyegetés visszaszorítása és legyőzése érdekében lépnek fel;

23.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Nigéria szövetségi kormányának, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) intézményeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek, valamint a Pánafrikai Parlamentnek.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat