Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0450/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0450/2015

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Xylella okozta vészhelyzetről

13.5.2015 - (2015/2652(RSP))

a B8‑0117/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

Rosa D’Amato az EFDD képviselőcsoport nevében
Eleonora Forenza, Marisa Matias, Curzio Maltese, Kateřina Konečná, Lidia Senra Rodríguez, Ángela Vallina, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis, Takis Hadjigeorgiou, Jean-Luc Mélenchon, Emmanouil Glezos, Kostadinka Kuneva, Dimitrios Papadimoulis, Miguel Viegas, João Ferreira, Inês Cristina Zuber a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2015/2652(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0450/2015
Előterjesztett szövegek :
B8-0450/2015
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8‑0450/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a Xylella okozta vészhelyzetről

((2015/2652(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Xylella fastidiosa Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló 2015. évi bizottsági végrehajtási határozatra,

–  tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes mellékleteinek módosításáról szóló 2002/89/EK tanácsi irányelvre[1],

–  tekintettel a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelvre[2],

–  tekintettel az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) növényi károsítókra vonatkozó diagnosztikai protokolljaira,

–  tekintettel a Xylella fastidiosa pauca alfajának, az olajfák gyors hanyatlását okozó komplex baktériumtörzs Közösségen belüli terjedésének megelőzését célzó, 2014-ben közzétett iránymutatásokra,

–  tekintettel a Silletti biztos által 2015. március 16-án közzétett, a Xylella okozta vészhelyzetről szóló tervre,

–  tekintettel a pugliai régiónak az X. fastidiosa baktérium kiirtása érdekében alkalmazandó intézkedésekről szóló 10. végrehajtási határozatára, amely nagymennyiségű növényvédő szer kiterjedt használatát irányozza elő, és az alkalmazandó növényvédő szerek jegyzékét is magában foglalja;

–  tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelvre[3],

–  tekintettel a Xylella okozta vészhelyzet kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000038/2015 – B8-0117/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a fent említett végrehajtási határozat 5. cikke értelmében a fertőzött övezetekben gazdanövények telepítése tilos;

B.  mivel amint azt a fent említett végrehajtási határozat 6. cikke kimondja, a kijelölt területen – ideértve a fertőzött területet és az ütközőzónát is – „a megvizsgált és a meghatározott szervezet által fertőzöttnek talált növények 100 méteres körzetéből” haladéktalanul el kell távolítani:

a)  a gazdanövényeket, egészségügyi állapotuktól függetlenül;

b)  a meghatározott szervezet által megfertőzött növényeket;

c)  azokat a növényeket, amelyek e szervezettel való fertőzöttség tüneteit mutatják, illetve amelyekről gyanítható, hogy e szervezettel megfertőződtek”;

C.  mivel a végrehajtási határozat számos része utal a növények eltávolítását megelőzően is kötelezően elvégzendő növény-egészségügyi kezelésekre;

D.  mivel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) egy, az X. fastidiosára vonatkozó kockázatelemzésről szóló, friss tudományos szakvéleményben kimutatta, hogy a kiirtást több elem is kivitelezhetetlenné teszi; mivel az EFSA konkrétan azt állította, hogy „nincsenek arra utaló bizonyítékok, hogy a kiirtás mint opció sikerrel járhat, amennyiben a betegség egy adott területen már megjelent”, és hogy „következésképpen a behurcolás megelőzését kell előnyben részesíteni”, míg a „betegség elterjedésekor már nem lehetséges” behatárolás stratégiájának hatékonysága „az elhanyagolhatótól a mérsékeltig terjed”;

E.  mivel az EFSA egy, az X. fastidiosára vonatkozó kockázatelemzésről szóló, friss tudományos szakvéleményben[4] kimutatta, hogy „a betegség átterjedésének korlátozását és a vektorrovar megfékezését célzó, intenzív rovarölőszer-használat közvetlen és közvetett következményekkel járhat a környezetre nézve azáltal, hogy egész táplálékláncokat változtat meg, lépcsőzetes hatást kifejtve, és ezáltal különböző táplálkozási szinteket érint. Például a növényvédő szerek beporzásra gyakorolt közvetett hatása jelenleg súlyos aggodalmakra ad okot (EFSA, 2013). Emellett a rovarölő szerekkel végzett, kiterjedt kezelések az emberek és az állatok egészségére nézve is kockázatot jelentenek”;

F.  mivel az uniós mezőgazdasági modell egyre inkább egészségtelen, nem ellenállóképes mezőgazdasági rendszereken alapul, igen kevés figyelmet fordít a biológiai sokféleségre, a nem állandó növényre épülő monokultúrák esetében a vetésforgóra, a hasznos szervezetek hiányára, és általánosságban a biológiai sokféleség hanyatlására, így aránylag könnyűvé teszi az egzotikus növény- és állatfajok számára, hogy megtelepedjenek;

G.  mivel a rovarölő szerként alkalmazott növényvédő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását e termékek ellenőrizetlen alkalmazása felgyorsítja és ezáltal a már elért növény-egészségügyi sikereket is veszélybe sodorja;

H.  mivel a növényvédő szerek nem megfelelő és ésszerűtlen használata kedvező körülményeket teremt az ellenálló baktériumok kialakulásához, terjedéséhez és antimikrobiális tulajdonságaik révén történő fennmaradásához, és a mezőgazdasági ökoszisztémákat sérülékennyé teszi az invazív károsítótámadás következő hullámával szemben;

I.  mivel a rovarölő szerekkel szembeni rezisztencia olyan, egyértelműen határokon átnyúló következményekkel bíró jelenség, amelyeket a jelenlegi erőforrások és tudományos ismeretek segítségével feltehetőleg nem tudnánk kezelni, amelyek nem zárhatók ki, és előreláthatatlan orvosi, társadalmi és gazdasági hátrányokat okozhatnak;

J.  mivel a rovarölő szerek – akár kis mennyiségben történő – alkalmazása veszélyezteti a számos olasz és európai olívaolaj-termelő birtokában lévő „ökocímkét”;

K.  mivel a fák kivágásával és a növényvédő szerek kiterjedt alkalmazásával kapcsolatban számos olasz és európai környezetvédelmi szervezet és kereskedelmi egyesülés határozott aggályainak adott hangot;

L.  mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a növény-egészségügyi intézkedésekre érvényes, a fent említett végrehajtási határozatban idézett 9. nemzetközi szabványa kimondja, hogy „az egyik első megteendő intézkedés a leginkább megvalósítható kiirtási technikák listájának összeállítása. Minden egyes stratégia összes költségét és költség–haszon arányát rövid és hosszú távon egyaránt meg kell becsülni. Az intézkedések mellőzését és a növényvédelmi megközelítést is figyelembe kell venni, csakúgy, mint a kiirtás lehetőségeit. Minden megvalósítható lehetőséget le kell írni, vagy meg kell vitatni a döntéshozókkal. A lehető legnagyobb mértékben meg kell határozni a várt előnyöket és hátrányokat, a költségeket és hasznokat is ideértve. Egy vagy több lehetőséget kell ajánlani, elismerve, hogy a végső döntéshez a technikai lehetőségek, a költségek és hasznok, az erőforrások rendelkezésre állása, valamint a politikai és társadalmi-gazdasági tényezők fontolóra vétele szükséges”;

M.  mivel a Krugner és mások „Az X. fastidiosa törzsek patogenitásának és olajfákra való, rovarok általi átvitelének értékelése” (Kaliforniai Olajfabizottság) című tanulmánya szerint a RAPD-elemzés azt mutatta ki, hogy az olajfákat megfertőző X. fastidiosa populáció az A genotípusú csoporthoz tartozik, amelyről tudott, hogy a mandulafában levélszáradást okoz, ám a szőlőtőkében nem okoz Pierce-kórt;

N.  mivel a pugliai agrár-élelmiszeripari ágazat a régió egyik legfontosabb iparága; mivel a szakszervezetek becslése szerint az olajfatermesztő ágazatban 8 000 munkavállaló állása forog kockán;

O.  mivel rendkívül fontos, hogy a pugliai olívaolaj-ágazat versenyképességét és kiválóságát megőrző megoldás szülessen, és hogy támogassuk az érintett munkavállalók foglalkoztatási szintjét és jövedelmét;

P.  mivel a Xylella okozta vészhelyzet kezelésével kapcsolatban jelenleg rendőrségi vizsgálat is folyik, amelynek során a CNR-nél (Nemzeti Kutatási Tanács) és az Aldo Moro Egyetemen dokumentumokat és számítógépeket foglaltak le; mivel a Laziói Regionális Közigazgatási Bíróság befogadott egy szövetkezeti társaság által a Xylella okozta vészhelyzettel szembeni regionális intézkedések végrehajtása ellen benyújtott panaszt;

1.  aggodalmának ad hangot a Bizottság által elfogadott jelenlegi, nagy hatókörű irtási program miatt, amely az elsivatagosodás és a mezőgazdasági örökség tönkretételének kockázatával jár anélkül, hogy egyértelmű tudományos bizonyíték lenne arra, hogy a kórokozó terjedése ezzel hatékonyan megelőzhető; felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra olyan alternatív megoldásokat, amelyek megóvják a régió agrár-élelmiszeripari ágazatát és környezetét is;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy készítse el a kiirtási stratégia költség–haszon elemzését, rövid és hosszú távú becslésekkel egyaránt;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a fent említett végrehajtási határozatot, különösen annak 6. cikkét a fertőzött növények 100 méteres körzete tekintetében, amelyen belül a kiirtás helyett a felügyeletre és elszigetelésre kellene helyezni a hangsúlyt, továbbá vizsgálja felül az 5. cikket a kórokozótól való mentesség tekintetében megvizsgálandó és nyomon követendő, potenciális gazdanövények telepítésének lehetővé tétele érdekében – ezt pedig megfelelő mezőgazdasági gyakorlatokkal (pl. gyomlálással, metszéssel és a biológiai egyensúlyt maradéktalanul tiszteletben tartó helyes talajkezeléssel), valamint megfelelő és fenntartható növény-egészségügyi kezelésekkel egészítse ki;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra különböző, a baktérium terjedésének mértékétől, az érintett növényektől és a baktériumtörzstől függően végrehajtandó intézkedéseket;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy korlátozza a növényvédő szerek kiterjedt alkalmazását, és hajtsa végre a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés keretének meghatározásáról szóló 2009/128/EK irányelvet;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy a végrehajtási határozatba foglaljon bele olyan tudományos publikációkat és elemzéseket, amelyek igazolják, hogy az X. fastidiosa szóban forgó törzse nem okoz Pierce-kórt a szőlőtőkékben, és ennek megfelelően törölje a Vitis növényt azon növények jegyzékéről, amelyek sérülékenyek az X. fastidiosa európai és nem európai izolátumaival szemben (1. melléklet);

 

7.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, elegendő pénzügyi és humán erőforrás álljon rendelkezésre a megfelelő stratégiák végrehajtásához, ideértve a mezőgazdasági termelőknek az X. fastidiosa és vektorai elleni küzdelmet célzó, megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásához nyújtott pénzügyi támogatást, valamint az olajfák és egyéb potenciális gazdanövények kivágása esetén a fák, a megélhetés és jövedelem tekintetében okozott kár megfelelő megtérítését;

8.  felhívja a Bizottságot és az olasz kormányt, hogy támogassa a Xylella betegség által érintett kis- és középvállalkozások jövedelmi és foglalkoztatási szintjét;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy például a Horizont 2020 program keretében nyújtson megfelelő finanszírozást az X. fastidiosával és vektoraival kapcsolatos kutatás, elemzés és megoldások számára;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.