Eljárás : 2015/2700(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0532/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0532/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/06/2015 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0227

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 145kWORD 82k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0532/2015
3.6.2015
PE558.903v01-00
 
B8-0532/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))


Sophia in ‘t Veld, Louis Michel, Cecilia Wikström, Filiz Hyusmenova, Gérard Deprez, Jean-Marie Cavada, Ramon Tremosa i Balcells, Marielle de Sarnez az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))  
B8‑0532/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–       tekintettel az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, 6. és 7. cikkére, valamint az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkeire, amelyek az alapvető jogok EU-ban való tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez kapcsolódnak,

–       tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 december 1-jén hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának, valamint az Európa Tanács más megfigyelő testületeinek egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–       tekintettel „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok (az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalása alapján)” című, 2013. július 13-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2012)” című 2014. február 27-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 19-i közleményére (COM(2014)0158),

–       tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2014. július 1–4-i magyarországi látogatását követően tett, 2014. december 16-i jelentésére,

–       tekintettel az Európai Unió Tanácsának és a Tanács keretében ülésező tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló 2014. december 16-i következtetéseire,

–       tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló 2015. január 22-i meghallgatására,

–       tekintettel az Európai Parlamentben 2015. február 11-én tartott, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok uniós keretéről szóló plenáris vitán a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra,

–       tekintettel az Elnökök Értekezletének 2015. április 30-i határozatát követően 2014. május 7-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által tartott eszmecserére, amelynek témája az volt, hogy milyen következményekkel kell számolnia egy uniós tagállamnak többek között jogaira és státuszára nézve, ha a halálbüntetés visszaállítása mellett dönt,

–       tekintettel az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről tartott 2015. május 19-i plenáris vitán a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában (EUSZ 2. cikke);

B.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés,

C.     mivel az Európai Unió Alapjog Chartájának 2. cikke kimondja, hogy „senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni”;

D.     mivel a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezménynek, illetve az ahhoz kapcsolódó 1967. január 31-i jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint összhangban az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, biztosítani kell a menedékhez való jogot;

E.     mivel a magyar kormány legutóbbi, különösen pedig az elmúlt 12 hónap során tanúsított fellépése jelentősen rontotta a helyzetet a médiaszabadság és -pluralizmus, az intolerancia és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a bevándorlók, menedékkérők és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, a vallás és meggyőződés vonatkozásában tanúsított egyenlő bánásmód, a civil szervezetek tevékenységének visszaszorítása és korlátozása, a kisebbségekhez tartozó személyek, többek között romák és LMBTI-személyek jogai, az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint a jogállamiságot aláásó korrupcióra utaló számos vád tekintetében;

F.     mivel 2015. április 24-én a magyar kormány bejelentette, hogy országos konzultációt indít a bevándorlás kérdéséről, és 12 pontos kérdőívet tett közzé, amelyet minden 18 éven felüli magyar állampolgár kézhez kap; mivel a kérdések többsége egyértelműen sugallja a választ és retorikus jellegű, illetve elfogult módon közvetlen kapcsolatot állít fel a bevándorlás kérdése és a biztonsági fenyegetések között;

G.     mivel a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor 2015. április 28-án Pécsett mondott beszédében kijelentette, hogy a halálbüntetés kérdését Magyarországon újra napirendre kell tűzni, és hasonló kijelentéseket tett 2015. május 1-jén a nemzeti rádiónak adott interjújában, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetésének kizárólag a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, eltérve ezzel az uniós szerződések rendelkezéseitől;

H.     mivel a sajtónak és a közösségi médiának tett szóbeli közleményeken és nyilatkozatokon kívül a Bizottság hivatalosan nem tett lépéseket a legújabb magyarországi fejlemények tekintetében, illetve nem tett közzé hivatalos nyilatkozatot a magyar kormány által a bevándorlásra vonatkozóan indított, félrevezető kérdéseket tartalmazó kérdőívre, illetve a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire reagálva;

I.      mivel az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről tartott 2015. május 19-i plenáris vitán tett nyilatkozatában a Tanács elnöksége kijelentette, hogy a Tanács nem tárgyalta meg a magyarországi helyzetet, és ezért hivatalosan nem foglalt állást az ügyben;

J.      mivel a magyarországi helyzet napirendre tűzése nem egy adott tagállam vagy kormány ellen irányul, hanem valamennyi uniós intézmény, különösen pedig a Szerződések őreként a Bizottság azon kollektív kötelezettségének tesz eleget, hogy az Unió egészében és a tagállamok összességében biztosítsák a Szerződések és a Charta alkalmazását és az azoknak való megfelelést;

1.      kitart amellett, hogy a halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékei, valamint hogy a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené, ha valamelyik tagállam visszaállítaná a halálbüntetést; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékek egy tagállam által történő súlyos megsértése, a 7. cikk szerinti eljárást vonja magával;

2.      a leghatározottabban elítéli a magyar kormány által a bevándorlás kérdéséről indított országos konzultációt, amelyben idegengyűlöletből fakadó tévképzetek szerepelnek, és a menedékkérőket biztonsági fenyegetésként kezelik; elítéli a kormány által finanszírozott nemzeti konzultáció elfogultságát és rossz célra történő felhasználását, mivel az gyűlöletre uszító retorikát terjeszt, ami nem egyeztethető össze azokkal az értékekkel, amelyeken az Unió alapul; úgy véli, hogy a kérdőív sugalmazó és elfogult jellege ellentmond a demokratikus konzultációs folyamat alapvető követelményeinek, és nem vezethet olyan objektív következtetésekhez, amelyekre a szakpolitika a jövőben támaszkodhatna; felszólítja a magyar kormányt, hogy azonnal helyezze hatályon kívül a konzultációs folyamatot;

3.      aggodalommal jegyzi meg, hogy e legutóbbi fejlemények hozzáadódnak a Magyarországon az elmúlt év során elkövetett számos jogsértéshez, mint a jogállamiság elvének, a demokráciának és az alapvető jogoknak a megsértéséhez, illetve az ezek elleni támadáshoz, amelyek így együttesen rendszerszinten fenyegethetik a jogállamiságot ebben a tagállamban;

4.      sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi fejleményekre, és kifogásolja, hogy a Tanács és a tagállamok nem kötelezték el magukat a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása mellett, ahogy azt az Európai Unió Tanácsa 2014. december 16-i következtetései meghatározzák; felkéri az Európai Unió Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy minden késlekedés nélkül vitassák meg a magyarországi helyzetet, és fogadjanak el következtetéseket e témában;

5.      sürgeti a Bizottságot, hogy aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását, amelynek révén értékelni lehet, hogy esetlegesen sor került-e az EUMSZ 2. cikke szerint az Unió alapját képező értékek súlyos megsértésére; kéri a Bizottságot, hogy az üggyel kapcsolatosan nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak 2015 szeptemberéig;

6.      felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó, közös és objektív mutatókon alapuló uniós mechanizmust létrehozó jogalkotási javaslatot, amely mechanizmus segítségével ellenőrizni lehet a valamennyi tagállam által aláírt Charta és Szerződések betartását és végrehajtását, valamint, hogy évente készítsen elfogulatlan értékelést az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről valamennyi tagállamban, különbségtétel nélkül és egyenlő alapon, valamint, hogy hozzon létre megfelelő kötelező erejű és kiigazítási mechanizmusokat a meglévő joghézagok felszámolása érdekében, amely mechanizmusok a jogállamiság és az alapvető jogok megsértése esetén lehetővé teszik az automatikus és fokozatos választ tagállami szinten; utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy még az év vége előtt készítsen saját kezdeményezésű jogalkotási jelentést, így járulva hozzá e jogalkotási javaslat kidolgozásához;

7.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok és a tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0315.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0173.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat