Eljárás : 2015/2700(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0533/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0533/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/06/2015 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0227

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 144kWORD 82k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0532/2015
3.6.2015
PE558.904v01-00
 
B8-0533/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))


Marie-Christine Vergiat, Cornelia Ernst, Barbara Spinelli, Marisa Matias, Younous Omarjee, Marina Albiol Guzmán, Lidia Senra Rodríguez, Kostas Chrysogonos, Kostadinka Kuneva a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))  
B8‑0533/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–       tekintettel az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, 6. és 7. cikkére, valamint az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkeire, amelyek az alapvető jogok EU-ban való tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez kapcsolódnak,

–       tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009 december 1-jén hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára (és különösen annak 1., 2. és 19. cikkére),

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), annak 13. jegyzőkönyvére, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–       tekintettel „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok (az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalása alapján)” című, 2013. július 13-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2012)” című 2014. február 27-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 19-i közleményére (COM(2014)0158),

–       tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2014. július 1–4-i magyarországi látogatását követően tett, 2014. december 16-i jelentésére;

–       tekintettel az Európai Unió Tanácsa és a Tanács keretében ülésező tagállamok 2014. december 16-i, a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló következtetéseire,

–       tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2015. január 22-i, az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló meghallgatására,

–       tekintettel az Európai Parlamentben 2015. február 11-én tartott, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok uniós keretéről szóló plenáris vitán a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra,

–       tekintettel az Európai Parlamentben 2015. május 19-én tartott, a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitán a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában;

B.     mivel senkit sem szabad halálra ítélni vagy kivégezni, és mivel az egész világon be kell tiltani a halálbüntetést;

C.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés,

D.     mivel a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezménynek, illetve az ahhoz kapcsolódó 1967. január 31-i jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel biztosítani kell a menedékhez való jogot;

E.     mivel a közelmúltbeli és különösen az elmúlt tizenkét hónapban bekövetkezett magyarországi fejlemények miatt nagymértékben rosszabbodott a helyzet a média szabadsága és pluralizmusa, az intolerancia és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a bevándorlók, menedékkérők és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a civil társadalmi szervezetek függetlensége, a kisebbségekhez tartozók jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében;

F.     mivel 2015. április 24-én a magyar kormány bejelentette, hogy nemzeti konzultációt indít a bevándorlás kérdéséről, és 12 pontos kérdőívet adott ki minden 18 éven felüli magyar állampolgár számára; mivel a kérdések többsége egyértelműen sugallja a választ és retorikus jellegű, illetve tendenciózusan közvetlen kapcsolatot állít fel a bevándorlás kérdése és a biztonsági fenyegetések között;

G.     mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök, miután már 2002-ben is hasonló javaslatokat tett, 2015. április 28-án Pécsett mondott beszédében kijelentette, hogy a halálbüntetés kérdését Magyarországon újra napirendre kell tűzni, és mivel 2015. május 1-jén ismét hasonló kijelentéseket tett a nemzeti rádiónak adott interjújában, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetésével kapcsolatos döntésnek a tagállamok kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia; mivel a halálbüntetésről kezdeményezett vita veszélyes és káros;

H.     mivel a sajtónak és a közösségi médiának tett szóbeli közleményeken és nyilatkozatokon kívül a Bizottság hivatalosan nem tett lépéseket a legújabb magyarországi fejlemények tekintetében, illetve nem tett közzé hivatalos nyilatkozatot a magyar kormány által kezdeményezett, félrevezető konzultációra, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire válaszul;

I.      mivel az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről tartott 2015. május 19-i plenáris vitán tett nyilatkozatában a Tanács elnöksége kijelentette, hogy a Tanács nem tárgyalta meg a magyarországi helyzetet, és ezért hivatalosan nem foglalt állást az ügyben;

J.      mivel a magyarországi helyzet napirendre tűzése nem egy adott tagállam vagy kormány ellen irányul, hanem valamennyi uniós intézmény, különösen pedig a Szerződések őrének számító Bizottság azon kollektív kötelezettségének tesz eleget, hogy az Unió egészében és a tagállamok összességében biztosítsák a Szerződések és a Charta alkalmazását és az azoknak való megfelelést;

1.      kitart amellett, hogy a halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékei, valamint hogy a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené, ha valamelyik tagállam visszaállítaná a halálbüntetést; emlékeztet rá, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékek egy tagállam által történő súlyos megsértése a 7. cikk szerinti eljárást vonja magával;

2.      határozottan elítéli, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyek a halálbüntetés lehetséges magyarországi visszaállításáról szóló vitára ösztönöznek, intézményesítve és támogatva ezzel egy olyan elgondolást, amely nyilvánvalóan ellentétes az Unió alapját képező értékekkel; elítéli, hogy egy tagállam kormányfője tudatosan megkérdőjelezi az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását azzal, hogy elsősorban belpolitikai céloktól vezérelve elindít egy ilyen vitát;

3.      a leghatározottabban elítéli a magyar kormány által a bevándorlás kérdéséről indított nemzeti konzultációt, amely idegengyűlöletből fakadó tévképzeteken alapul, a menedéket kereső migránsokat biztonsági kockázatként kezeli, megbélyegzi a menedékkérőket mint megélhetési migránsokat, és tudatosan félreértelmezi az EU menekültügyi és migrációs politikáit; elítéli a kormány által szervezett és finanszírozott nemzeti konzultáció elfogultságát és arra történő felhasználását, hogy az Unió alapértékeivel összeegyeztethetetlen, gyűlöletre uszító retorikát terjesszen; felszólítja a magyar kormányt, hogy azonnal vessen véget a jelenlegi konzultációs folyamatnak;

4.      sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi fejleményekre, és kifogásolja, hogy a tagállamok nem kötelezték el magukat a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása mellett, ahogy azt az Európai Unió Tanácsának 2014. december 16-i következtetései meghatározzák; felkéri az Európai Unió Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy soron következő ülésükön vitassák meg a magyarországi helyzetet, és fogadjanak el következtetéseket e témában;

5.      sürgeti a Bizottságot, hogy aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását, amelynek révén értékelni lehet, hogy sor került-e az EUMSZ 2. cikke szerint az Unió alapját képező értékek rendszeres és súlyos megsértésére; kéri a Bizottságot, hogy az üggyel kapcsolatosan 2015 szeptembere előtt nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;

6.      felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós eredménytábla létrehozásáról, amely közös és objektív mutatókon alapul, és évente értékeli az egyes tagállamokban az alapvető jogok helyzetét és az EUSZ 2. cikke szerinti uniós értékek tiszteletben tartását, és amelyhez megfelelő kötelező érvényű és korrekciós célú, több fokozatból álló mechanizmus kapcsolódik; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy e célból tegyen javaslatot az Alapjogi Ügynökség megbízatásának módosítására, hogy az terjedjen ki az alapvető jogok tagállamokban tapasztalható helyzetének nyomon követésére az uniós jog alkalmazása tekintetében és azon túlmenően is, szem előtt tartva a nemzetközi szervezetek és bíróságok megállapításait;

7.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok és a tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0315.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0173.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat