Eljárás : 2015/2700(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0534/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0534/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/06/2015 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 137kWORD 73k
3.6.2015
PE558.905v01-00
 
B8-0534/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))


Monika Hohlmeier, Esteban González Pons, Milan Zver, Jeroen Lenaers a PPE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))  
B8‑0534/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az EU-Szerződésekre, és különösen az Európai Unióról szóló szerződés 2.,3. és 6. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 2. cikkének (2) bekezdésére,

–       tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 19-i közleményére (COM(2014)0158),

–       tekintettel az emberi jogok európai egyezményének a halálbüntetés eltörléséről szóló 13. sz. jegyzőkönyvére,

–       tekintettel az az Európai Parlament magyarországi helyzettel kapcsolatos, 2015. május 19-i vitájára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2015. április 28-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozatot tett a halálbüntetésről szóló nyilvános vita szükségességéről, miután egy dél-magyarországi városban brutálisan agyonszúrtak egy női bolti alkalmazottat, ami sokkolta az ország közvéleményét;

B.     mivel 2015. április 30-án Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke sajtóközleményt tett közzé, amely szerint Orbán Viktor korábban biztosította őt arról, hogy a magyar kormány nem tervez lépéseket a halálbüntetés visszaállítására, betartva és eleget téve az európai szerződéseknek és jogszabályoknak;

C.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartáját teljes egészében beemelték a magyar alkotmányba;

D.     mivel a nyilvános konzultáció fontos és értékes eszköz a kormányok számára, hogy olyan politikákat dolgozzanak ki, amelyek élvezik a lakosság támogatását;

E.     mivel a magyar kormány 2015 májusában nyilvános konzultációt indított a bevándorlásról, miután korábban már több hasonló konzultációt rendezett más kérdésekben;

F.     mivel 2014-ben Svédország után Magyarországra érkezett Európában a legtöbb menekült, és mivel az országnak soha nem látott bevándorlási kihívásokkal kell szembenéznie, mivel 2014-ben az előző évhez képest közel háromszor több illegális határátlépőt észleltek a magyar–szerb határon, így a FRONTEX 2014-es éves kockázatelemzése alapján a nyugat-balkáni útvonal az Európába való illegális belépés harmadik legforgalmasabb útvonalává vált;

G.     mivel az EU előtt számos belső és külső kihívás áll;

H.     mivel a 28 tagállamot képviselő Tanács maga is a két társjogalkotó egyike és európai uniós intézmény;

1.      a lehető leghatározottabban újfent megerősíti, hogy a halálbüntetés eltörlése mérföldkövet jelent az alapvető jogok fejlődésében Európában, és a leghatározottabban ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az Unió alapvető értékeivel és jogával, ezért a kérdés az Unióban lezártnak minősül;

2.      üdvözli Orbán Viktor magyar miniszterelnök kötelezettségvállalását, miszerint Magyarország nem fogja visszaállítani a halálbüntetést, és hangsúlyozza, hogy a miniszterelnöknek kormányfőként feladata, hogy előmozdítsa az uniós értékeket és jó példával járjon elöl;

3.      úgy véli, hogy jogalkotási és igazgatási gyakorlatukban a tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az uniós jogot, és hogy valamennyi jogszabálynak, beleértve bármely tagállam vagy tagjelölt ország elsődleges jogát, tükröznie kell az alapvető európai értékeket és meg kell felelnie azoknak, nevezetesen a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak;

4.      megerősíti a tagállamok szuverén jogát arra, hogy nemzeti konzultációkat rendezzenek és párbeszédet kezdeményezzenek állampolgáraikkal nagy jelentőségű kérdésekről, amelyek közvetlen hatással vannak rájuk; emlékeztet rá, hogy a konzultációknak tükrözniük kell azt, hogy adott kormány készen áll felelős kormányzást folytatni, melynek célja a demokratikus politikai megoldások és az európai alapértékek tiszteletben tartásának biztosítása;

5.      úgy véli azonban, hogy a Magyarországon indított, bevándorlásról és terrorizmusról szóló konkrét konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan; sajnálatosnak tartja, hogy az az uniós intézményeket és politikáikat okolja, miközben a felelősség a tagállamoké, és emlékeztet rá, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban;

6.      azt várja a tagállamoktól, hogy működjenek együtt és fogjanak össze válságok idején, és sürgeti a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy támogassa a tagállamokat a válságok megoldását és a jogállamiság erősítését szolgáló megoldások kidolgozásában;

7.      sajnálatosnak tartja a szélsőséges nacionalizmus és a valóságtól elrugaszkodott jobb- és baloldali szélsőséges pártok újbóli megerősödését, amelyek leegyszerűsített és felelőtlen politikai kijelentéseket tesznek, ugyanakkor megkérdőjelezik a politikai pártok demokratikus spektrumát; ebben a tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy léteznek olyan demokratikus pártok, amelyek a szélsőséges pártokkal szemben populista érveket használnak; úgy véli, hogy az uniós tagállamok kormányainak kezdeményezéseket kellene tenniük a jobb- és baloldali szélsőséges csoportok megszüntetésére és cáfolniuk kellene a leegyszerűsített kijelentéseiket, amelyek megkérdőjelezik az európai projektet és veszélyeztetik az európai értékeket, amelyek eddig is és a jövőben is békénk és jólétünk alapját képezték és képezik;

8.      emlékeztet rá, hogy az Unió összetett nemzetközi kihívásokkal néz szembe, amelyek szükségessé teszik a határokon átnyúló szoros együttműködést, a reális szolidaritás megvalósításának szándékát és a felelős fellépések megtételére vonatkozó hajlandóságot; úgy véli, hogy az Unió csak akkor képes befolyásolni a különböző értékek és politikai rendszerek jellemezte többi erős globális szereplőt, ha a legfontosabb kérdésekben egységet tud felmutatni;

9.      felkéri a tagállamokat, hogy konstruktív módon vegyenek részt az európai migrációs stratégiáról jelenleg folyó megbeszélésekben, amely stratégia egyaránt befolyásolja az Unióban végrehajtandó belső, külső és fejlesztési politikákat és ennek megfelelően hatással vannak az afrikai kontinensre és a Közel-Keletre;

10.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Magyar Köztársaság elnökének.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat