Eljárás : 2015/2700(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0535/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0535/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 10/06/2015 - 8.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0227

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 143kWORD 83k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0532/2015
3.6.2015
PE558.906v01-00
 
B8-0535/2015

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))


Ulrike Lunacek, Judith Sargentini, Monika Vana, Bodil Ceballos, Igor Šoltes, Benedek Jávor, Ernest Urtasun a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a magyarországi helyzetről (2015/2700(RSP))  
B8‑0535/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambulumára, különösen annak második és negyedik–hetedik francia bekezdéseire,

–       tekintettel az EUSZ 2. cikkére, 3. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésére, 6. és 7. cikkére, valamint az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) azon cikkeire, amelyek az alapvető jogok EU-ban való tiszteletben tartásához, előmozdításához és védelméhez kapcsolódnak,

–       tekintettel az Európai Unió 2007. december 12-én Strasbourgban kihirdetett és a Lisszaboni Szerződéssel 2009. december 1-jén hatályba lépett 2000. december 7-i Alapjogi Chartájára,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (EJEE), annak a halálbüntetés eltörléséről szóló 6. és 13. jegyzőkönyvére, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának és Velencei Bizottságának egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–       tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és annak második, a halálbüntetés eltörlésére irányuló fakultatív jegyzőkönyvére,

–       tekintettel „Az alapvető jogok helyzetéről: magyarországi normák és gyakorlatok (az Európai Parlament 2012. február 16-i állásfoglalása alapján)” című, 2013. július 3-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban (2012)” című, 2014. február 27-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 19-i közleményére (COM(2014)0158),

–       tekintettel az Európa Tanács emberi jogi biztosának 2014. július 1–4-i magyarországi látogatását követően tett, 2014. december 16-i jelentésére,

–       tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről 2014. október 21-én az Európai Parlamentben tartott plenáris vitára,

–       tekintettel az Európai Unió Tanácsának és a Tanács keretében ülésező tagállamoknak a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló 2014. december 16-i következtetéseire,

–       tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2015. január 22-i, az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló meghallgatására,

–       tekintettel az Európai Parlamentben 2015. február 11-én tartott, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok uniós keretéről szóló plenáris vitán a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra,

–       tekintettel az Elnökök Értekezletének 2015. április 30-i határozatát követően az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által 2015. május 7-én tartott eszmecserére, amelynek témája az volt, hogy milyen következményekkel kell számolnia egy uniós tagállamnak többek között jogaira és státuszára nézve, ha a halálbüntetés visszaállítása mellett dönt,

–       tekintettel az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről tartott 2015. május 19-i plenáris vitán a Tanács és a Bizottság által tett nyilatkozatokra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – többek között a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának értékein alapul, és mivel ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában;

B.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés;

C.     mivel a halálbüntetést el kell törölni, és senkit sem szabad halálra ítélni vagy kivégezni;

D.     mivel a menekültek helyzetéről szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezménynek, illetve az ahhoz kapcsolódó 1967. január 31-i jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint összhangban az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel biztosítani kell a menedékhez való jogot;

E.     mivel a közelmúltbeli és különösen az elmúlt tizenkét hónapban bekövetkezett magyarországi fejlemények miatt nagymértékben rosszabbodott a helyzet a civil társadalmi szervezetek függetlensége, az intolerancia és a megkülönböztetés elleni küzdelem, a bevándorlók, menedékkérők és menekültek emberi jogai, a gyülekezési és egyesülési szabadság, a média szabadsága és pluralizmusa, a kisebbségekhez tartozók jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében;

F.     mivel 2015. április 24-én a magyar kormány nemzeti konzultációt indított a bevándorlás kérdéséről, melynek során tizenkét kérdésből álló kérdőívet intézett valamennyi 18 éven felüli magyar állampolgárhoz; mivel a kérdések többsége egyértelműen sugallja a választ és retorikus jellegű, illetve elfogult módon közvetlen kapcsolatot állít fel a migrációs jelenségek és a biztonsági fenyegetések között; mivel a kérdőívre adott válaszokhoz személyes adatokat is mellékelni kell, felfedve a válaszadók politikai véleményét, megsértve ezzel az adatvédelmi szabályokat;

G.     mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2015. április 28-án Pécsett mondott beszédében kijelentette, hogy a halálbüntetés kérdését Magyarországon újra napirendre kell tűzni, és 2015. május 1-jén a nemzeti rádiónak adott interjújában hasonló kijelentéseket tett, hozzátéve, hogy a halálbüntetés újbóli bevezetésére irányuló döntésnek kizárólag a tagállamok hatáskörébe kellene tartoznia;

H.     mivel a sajtónak és a közösségi médiának tett szóbeli közleményeken és nyilatkozatokon kívül a Bizottság hivatalosan nem tett lépéseket a legújabb magyarországi fejlemények tekintetében, illetve nem tett közzé hivatalos nyilatkozatot a magyar kormány által kezdeményezett, félrevezető konzultációra, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire válaszul;

I.      mivel az Európai Parlamentben a magyarországi helyzetről tartott 2015. május 19-i plenáris vitán tett nyilatkozatában a Tanács elnöksége kijelentette, hogy a Tanács nem tárgyalta meg a magyarországi helyzetet, és ezért hivatalosan nem foglalt állást az ügyben;

J.      mivel a magyarországi helyzet napirendre tűzése nem egy adott tagállam vagy kormány ellen irányul, hanem valamennyi uniós intézmény, különösen pedig a Szerződések őrének számító Bizottság azon kollektív kötelezettségnek tesz eleget, hogy az Unió egészében és a tagállamok összességében biztosítsák a Szerződések és a Charta alkalmazását és az azoknak való megfelelést;

1.      kitart amellett, hogy a halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával, amelyek az Európai Unió alapvető értékei, valamint hogy a Szerződések és az Alapjogi Charta megsértését jelentené, ha valamelyik tagállam visszaállítaná a halálbüntetést; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékek valamely tagállam által történő súlyos megsértése a 7. cikk szerinti eljárás megindítását vonná magával;

2.      határozottan elítéli, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök több alkalommal tett olyan kijelentéseket, amelyek a halálbüntetés lehetséges magyarországi visszaállításáról szóló vitára ösztönöznek, intézményesítve és támogatva ezzel egy olyan elgondolást, amely nyilvánvalóan ellentétes az Unió alapját képező értékekkel; elítéli, hogy egy tagállam kormányfője tudatosan megkérdőjelezi az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartását azzal, hogy elsősorban belpolitikai céloktól vezérelve elindít egy ilyen vitát;

3.      a leghatározottabban elítéli a magyar kormány által a bevándorlás kérdéséről indított nemzeti konzultációt, amelyben idegengyűlöletből fakadó tévképzetek szerepelnek, valamint a menedéket kereső bevándorlókat biztonsági fenyegetésként állítja be; elítéli a kormány által finanszírozott nemzeti konzultáció elfogultságát és rossz célra történő felhasználását, mivel az gyűlöletre uszító retorikát terjeszt, ami nem egyeztethető össze azokkal az értékekkel, amelyeken az Unió alapul; felszólítja a magyar kormányt, hogy azonnal vessen véget a jelenlegi konzultációs folyamatnak, eredményét pedig ne vegye figyelembe;

4.      sajnálattal állapítja meg, hogy a Tanács nem reagált a legutóbbi magyarországi fejleményekre, és kifogásolja, hogy a tagállamok nem kötelezték el magukat a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása mellett, ahogy azt az Európai Unió Tanácsának 2014. december 16-i következtetései meghatározzák; felkéri az Európai Unió Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy soron következő ülésükön vitassák meg a magyarországi helyzetet, és fogadjanak el következtetéseket e témában;

5.      sürgeti a Bizottságot, hogy aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását, amelynek révén értékelni lehet, hogy sor került-e az EUMSZ 2. cikke szerint az Unió alapját képező értékek rendszeres és súlyos megsértésére; kéri a Bizottságot, hogy 2015 szeptembere előtt nyújtson be a fenti kérdésről szóló jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;

6.      felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós eredménytábla létrehozásáról, amely közös és objektív mutatókon alapul, és évente értékeli az egyes tagállamokban az alapvető jogok helyzetét és az EUSZ 2. cikke szerinti uniós értékek tiszteletben tartását, és amelyhez megfelelő kötelező érvényű és korrekciót biztosító, több fokozatból álló mechanizmus kapcsolódnak; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy e célból tegyen javaslatot az Alapjogi Ügynökség megbízatásának módosítására, hogy az terjedjen ki az alapvető jogok tagállamokban tapasztalható helyzetének nyomon követésére az uniós jog alkalmazása tekintetében és azon túlmenően is, szem előtt tartva a nemzetközi szervezetek és bíróságok következtetéseit;

7.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, Magyarország elnökének, kormányának és parlamentjének, a tagállamok és a tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európa Tanácsnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0315.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0173.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat