Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített, az Európai Unió alapvető értékekre és alapvető szabadságokra vonatkozó rendelkezésekre,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2. cikkére, amely magában foglalja a halálbüntetés teljes körű tiltását minden körülmények között,

–       tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez csatolt 6. és 13. jegyzőkönyvre,

–       tekintettel a Tanács által 1998-ban elfogadott, a halálbüntetésről szóló uniós emberi jogi iránymutatásokra,

–       tekintettel a Bizottság „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című, 2014. március 11-i közleményére (COM(2014)0158);

–       tekintettel az Európai Parlament magyarországi helyzettel kapcsolatos, 2015. május 19-i plenáris vitájára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2. cikke tiltja bármely személy halálra ítélését vagy kivégzését;

B.     mivel a halálbüntetés eltörlése az európai uniós tagság előfeltétele;

C.     mivel az EU határozott és elvi álláspontot képvisel a halálbüntetéssel szemben és annak eltörlése emberi jogi politikájának kulcsfontosságú célkitűzése; megjegyzi, hogy azokban az országokban, amelyekben a halálbüntetést továbbra is alkalmazzák, az EU felszólít a halálbüntetés alkalmazásának fokozatos visszaszorítására és sürgeti, hogy azt a nemzetközileg elfogadott minimum-előírásokat betartva hajtsák végre;

D.     mivel Dél-Magyarországon egy fiatal nő megölését követően Orbán Viktor miniszterelnök 2015. április 28-án, kedden a halálbüntetésről szóló kijelentéseket tett;

E.     mivel a Bizottság elnöke felszólított ezen kijelentések azonnali visszavonására; mivel a magyar kormány tisztázta, hogy nem áll szándékában a halálbüntetés visszaállítása, úgy véli azonban, hogy minden kormánynak jogában kell álljon a kérdések megvitatása a nyilvánossággal;

F.     mivel a magyar kormány a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációt is indít; mivel a nyilvános konzultáció kérdéseinek megszövegezését kifogásolták;

1.      hangsúlyozza, hogy minden tagállam köteles az uniós jog betartására, és a tagállamok vagy tagjelölt országok jogszabályainak tükrözniük kell és összhangban kell lenniük az alapvető európai értékekkel, a demokratikus elvekkel, a jogállamisággal és az Európai Unió alapvető jogaival;

2.      megerősíti, hogy a tagállamok szuverén hatáskörébe tartozik saját törvényeik megalkotása és demokratikus vitáik megrendezése, valamint nemzeti szinten történő konzultáció a választókkal; hangsúlyozza, hogy ez az elv összhangban van a demokratikusan választott kormányok szuverenitásával;

3.      támogatja a Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepét annak biztosításában, hogy a nemzeti jogszabályok – beleértve Magyarország jogszabályait – összhangban legyenek az uniós Szerződésekkel és az alapvető európai demokratikus értékekkel és az emberi jogokkal;

4.      hangsúlyozza a Bizottság és a Parlament által az egyes tagállamok helyzetére vonatkozóan végzett, tényeken alapuló és kiegyensúlyozott értékelések és elemzések fontosságát;

5.      felkéri a magyar kormányt és a Bizottságot, hogy szorosan működjenek együtt minden olyan jövőbeli kérdésben, amelynek esetében véleményük szerint szükség lehet további értékelésre vagy elemzésre;

6.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Magyar Köztársaság elnökének.