benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
a FIFA-val kapcsolatban a közelmúltban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyekről (2015/2730(RSP))
Laura Ferrara, Isabella Adinolfi, Ignazio Corrao, Rolandas Paksas, Marco Valli, Marco Zanni
az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a FIFA-val kapcsolatban a közelmúltban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyekről(2015/2730(RSP))
B8‑0574/2015
Az Európai Parlament,
– tekintettel a FIFA számos magas beosztású tisztviselőjét érintő közelmúltbeli korrupciós botrányra,
– tekintettel a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására(1),
– tekintettel a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporttal kapcsolatos korrupcióról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(2),
– tekintettel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: a megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlásokról szóló 2013. október 23-i állásfoglalására(3),
– tekintettel a Bizottság „Az Európai Unió antikorrupciós jelentése” című 2014. február 3-i jelentésére (COM(2014)0038),
– tekintettel a Bizottság 2007. július 11-i, sportról szóló fehér könyvére (COM(2007)0391),
– tekintettel „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i bizottsági közleményre (COM(2011)0012),
– tekintettel az ENSZ 2003. október 31-i korrupció elleni egyezményére,
– tekintettel a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2008/568/IB tanácsi kerethatározatra(4),
– tekintettel „A korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban” című, 2011. június 6-i bizottsági közleményre (COM(2011)0308),
– tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/IB tanácsi kerethatározatra(5),
– tekintettel az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló, 2014. szeptember 18-i egyezményére,
– tekintettel a Bizottság 2015. március 2-i, az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének a büntető anyagi joggal és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel nem kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatára (COM(2015)0084),
– tekintettel Navracsics biztos 2015. június 3-i, a FIFA elnökének lemondását követő nyilatkozatára,
– tekintettel az Erasmus+ programon belüli új sportprogramra, melynek egyik célja a sport egészét fenyegető, határokon átnyúló veszélyek – például a dopping, a mérkőzések eredményének befolyásolása és az erőszak –, továbbá az intolerancia és a megkülönböztetés minden formájának kezelése, és a jó irányítás elősegítése és támogatása a sportban;
– tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 21-én elfogadott állásfoglalásra a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017)(6),
– tekintettel „A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” című dokumentumra,
– tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2013/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a pénzmosás elleni negyedik irányelvre) irányuló javaslatra vonatkozó megállapodásra (COM(2013)0045),
– tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénzmosásról szóló ajánlásaira,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2015. április 23-i, a labdarúgás irányításának reformjáról szóló állásfoglalására,
A. mivel 2015. május 27-én az USA igazságügyi minisztériuma a svájci kormánnyal együttműködve zsarolással, pénzmosással, vesztegetéssel, korrupcióval és csalással vádol kilenc magas beosztású FIFA-tisztviselőt és öt sportgazdasági szervezetet;
B. mivel az alperesekről, akik ellen vádat emeltek, feltételezik, hogy 24 éven át együttműködtek azzal a céllal, hogy a nemzetközi labdarúgásból korrupció révén meggazdagodjanak;
C. mivel a vád alá helyezett sportgazdasági vezetők állítólag jóval több mint 150 millió eurót fizettek ki megvesztegetésre és részesedésre annak érdekében, hogy a nemzetközi labdarúgó bajnokságok jövedelmező média- és marketingjogait megszerezzék a versenytársak kizárásával, ami egyenlőtlen feltételeket teremtett az érdekelt felek számára;
D. mivel az átfogó vizsgálat kiemelte továbbá, hogy a súlyos mértékű, rendszerszintű és mélyen gyökerező korrupció a labdarúgással foglalkozó tisztviselők két nemzedékére terjed ki, akik visszaéltek bizalmi helyzetükkel azért, hogy több millió dollárt szerezzenek;
E. mivel Joseph Blatter, a FIFA elnöke 2015. június 2-án bejelentette lemondását, miközben a magas beosztású FIFA-tisztviselőket érintő állítólagos pénzügyi bűncselekményekre vonatkozó vizsgálat folyamatban van, annak ellenére, hogy 2015. május 29-én a FIFA kongresszusa ötödik alkalommal is megválasztotta a FIFA elnökének;
F. mivel a FIFA és hat kontinentális szövetsége, a kapcsolódó nemzeti és regionális egyesületekkel, tagszervezetekkel és szövetségekkel együtt jogi személyekből álló vállalkozást alkot, amelynek fő célja a labdarúgás szabályozása és népszerűsítése világszerte;
G. mivel a FIFA alapszabályának 2. cikke kimondja, hogy a FIFA céljai többek között a következők: a feddhetetlenség, valamint az etikus és tisztességes játék előmozdítása a mérkőzések, bajnokságok, játékosok, tisztségviselők és tagok feddhetetlenségét esetlegesen veszélyeztető vagy a futball sportban esetleges visszaélésekre lehetőséget adó minden olyan módszer vagy gyakorlat megelőzése céljából, mint a korrupció, a dopping vagy a mérkőzések manipulálása,
H. mivel a FIFA 2014. évi pénzügyi beszámolója szerint 2011 és 2014 közötti 5,7 milliárd dolláros teljes bevételének 70%-a a 2014-es labdarúgó-világbajnokság közvetítési és forgalmazási jogai értékesítéséből származott;
I. mivel 2015. április 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) már kifejtette, hogy a 2022-es világbajnokság rendezését Katarnak adó döntést olyan mértékben befolyásolták az illegális kifizetések, hogy a FIFA-nak tiszta eljárás keretében új szavazást kell tartania;
J. mivel minden sportszervezetnek és -szövetségnek biztosítania kell az alapvető jogok hatékony előmozdítását, szavatolását és védelmét a nemzetközi jogban és az emberi jogi jogszabályokban előírtak értelmében;
K. mivel a sportszervezetek feladata, hogy felderítsék és szankcionálják a felügyeletük alá tartozó személyek által elkövetett visszaéléseket és a belső szabályok megszegését;
L. mivel a korrupciós ügyeken felül a tagállamok nagy részét érintik a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és egyéb, gyakran nemzetközi szinten tevékenykedő bűnszervezetekhez köthető pénzügyi bűncselekmények;
M. mivel a korrupció és a pénzmosás elválaszthatatlanul kapcsolódódik egymáshoz;
N. mivel a játékosok szakszervezetei rámutatnak arra, hogy a kérdéses bűncselekmények azért is problémásak, mert a játékosokat potenciálisan megfélemlíthetik és zsarolhatják;
O. mivel a sport fontos oktatási és társadalmi értékeket hordoz, és a sportszervezetek jó irányítása elengedhetetlen társadalmunk demokratikus elveinek előmozdítása érdekében;
1. megismétli, hogy a korrupció az alapvető jogok súlyos megsértése, és veszélyt jelent a demokráciára és a jogállamiságra; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások korrupciója veszélyezteti a pénzmosás elleni rendszer integritását, különösen a pénzmosási ciklus forgalomba kerülési szakaszában;
2. határozottan elítéli a korrupció és egyéb visszaélések minden formáját a labdarúgásban és általában a sport terén; felszólít minden sportszervezetet, hogy alkalmazza a zéró tolerancia elvét e tekintetben;
3. elvárja, hogy a sportszervezetek vezetését a demokrácia, az átláthatóság, az erkölcs, a tisztességes pénzügyi magatartás, a törvényesség és az emberi jogok legmélyebb tiszteletére alapozzák;
4. felszólít arra, hogy biztosítsák a teljes átláthatóságot a döntéshozatali folyamatok során, mivel a sportszervezetekben elfogadott titoktartási kötelezettségi mechanizmusok elősegíthetik a korrupciót és a pénzügyi visszaéléseket;
5. kiemeli annak fontosságát, hogy az érdekelt feleket – köztük a civil társadalmi szervezeteket –megfelelően bevonják a sportszervezetek döntéshozatali folyamataiba;
6. úgy véli, hogy a sportszervezetek etikai és jogi bizottságainak teljesen függetleneknek kell lenniük, hogy hatékonyan támogassák az átfogó belső irányítás sértetlenségének, hitelességének és elszámoltathatóságának biztosítására irányuló erőfeszítéseket;
7. aggodalmát fejezi ki a sportetika valamennyi megsértésének megelőzésére és szankcionálására szolgáló sportszervezeti mechanizmusok hibái miatt;
8. mély meggyőződése, hogy a FIFA-ban széles körű reformfolyamatra van szükség, ideértve alapszabályának, szerkezetének, kódexeinek, működési politikáinak és gyakorlatainak módosítását annak érdekében, hogy megerősítsék feddhetetlenségét, demokráciáját és átláthatóságát;
9. határozottan úgy véli, hogy a FIFA etikai kódexét módosítani kell oly módon, hogy biztosítsák minden állítólagosan elkövetett súlyos jogsértés kivizsgálását, valamint e jogsértések bebizonyosodása esetén arányos és megfelelő szankciók alkalmazását;
10. sürget minden sportszervezetet, hogy hozzon létre hatékony szabályozási keretet a visszaélések bejelentésének megkönnyítése és a bejelentők védelme érdekében;
11. hangsúlyozza, hogy a valamely jelentős sportesemény megrendezésére pályázó országoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartanuk az alapvető emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normákat, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabályait;
12. határozottan úgy véli, hogy hitelességük és a magasabb szintű szakmai etika helyreállítása érdekében a labdarúgó szervezeteknek a piaci műveletekre, valamint az ügyvezetők és a labdarúgók keresetére nézve felső határt kell megállapítaniuk, biztosítva emellett a tisztességes pénzügyi magatartást és az átláthatóságot;
13. felhívja a sportszervezeteket annak bevezetésére, hogy a szervezet elnöki hivatalát betöltő személy, irányító testületének tagsága és bírói testülete legfeljebb két ciklusra kaphasson megbízatást;
14. sürgeti a sportszervezeteket, hogy fogadjanak el és javítsák a ligákra és klubokra vonatkozó egyedi kötelezettségeket meghatározó oktatási programokat, különös tekintettel a kiskorúakra;
15. ezért arra szólítja fel a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy fiatal koruktól kezdődően és minden szintre kiterjedően tájékoztassák és neveljék a (hivatásos és amatőr) sportolókat és a fogyasztókat, mivel a nevelés a sport feddhetetlenségének elősegítésében jelentős szerepet tölt be;
16. felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy kövessék a Bizottság antikorrupciós jelentésében foglalt ajánlásokat, javítsák a szervezett bűnözés elleni küzdelmet erősítő szabályozási keretet, és fokozzák a korrupcióellenes küzdelem terén folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést, különösen az Europol, az Eurojust és a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságok révén;
17. felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy minden olyan esetet vizsgáljanak ki, amelyben felmerül a FIFA tisztviselői által az EU területén esetlegesen elkövetett korrupció gyanúja, valamint arra, hogy indítsanak ezekkel kapcsolatban büntetőeljárást;
18. felszólítja a tagállamokat, hogy közös nyomozócsoportok segítségével és a vádhatóságok közötti együttműködés révén fokozzák az európai bűnüldözési együttműködést; hangsúlyozza a sport területén folytatott jogellenes tevékenységek elleni küzdelemre, valamint a sportágazati irányító szervezetek tényleges integritásának biztosítására irányuló intézkedések bevezetésének és hatékony érvényesítésének fontosságát;
19. felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a pénzmosásra vonatkozó európai uniós jogszabállyal kapcsolatban a közelmúltban született megállapodás elegendő-e az EU-ban bejegyzett sportirányító szervek és azok tisztviselői által elkövetett pénzmosás felszámolásához, és hogy szükség van-e bármilyen kiigazításra a bankszámláik megfelelő ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében;
20. felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az illegális cselekményeket bejelentő személyek támogatása és védelme érdekében, ami alapvető a korrupció és annak romboló hatásai megakadályozása szempontjából;
21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a sportra vonatkozó uniós munkaterven belül segítsék a jó kormányzással kapcsolatos fellépéseket, valamint biztosítsák, hogy a nemzeti és regionális szervezetek és szövetségek teljes mértékben részt vegyenek a jobb kormányzást célzó, európai és nemzetközi szintű fellépésekben;
22. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA), az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), a nemzeti futballszövetségeknek, az Európai Hivatásos Labdarúgó Ligák Szervezetének (EPFL), az Európai Klubok Szövetségének (ECA) és a Hivatásos Labdarúgók Nemzetközi Szövetségének (FIFPRO).