Az Európai Parlament,

–       tekintettel a FIFA számos magas beosztású tisztviselőjét érintő közelmúltbeli korrupciós botrányra,

–       tekintettel a sport európai dimenziójáról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel a sportmérkőzések eredményének tiltott befolyásolásáról és a sporttal kapcsolatos korrupcióról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémájáról: a megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlásokról szóló 2013. október 23-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel a Bizottság „Az Európai Unió antikorrupciós jelentése” című 2014. február 3-i jelentésére (COM(2014)0038),

–       tekintettel a Bizottság 2007. július 11-i, sportról szóló fehér könyvére (COM(2007)0391),

–       tekintettel „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című, 2011. január 18-i bizottsági közleményre (COM(2011)0012),

–       tekintettel az ENSZ 2003. október 31-i korrupció elleni egyezményére,

–       tekintettel a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2008/568/IB tanácsi kerethatározatra(4),

–       tekintettel „A korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban” című, 2011. június 6-i bizottsági közleményre (COM(2011)0308),

–       tekintettel a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/IB tanácsi kerethatározatra(5),

–       tekintettel az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló, 2014. szeptember 18-i egyezményére,

–       tekintettel a Bizottság 2015. március 2-i, az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének a büntető anyagi joggal és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel nem kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatára (COM(2015)0084),

–       tekintettel Navracsics biztos 2015. június 3-i, a FIFA elnökének lemondását követő nyilatkozatára,

–       tekintettel az Erasmus+ programon belüli új sportprogramra, melynek egyik célja a sport egészét fenyegető, határokon átnyúló veszélyek – például a dopping, a mérkőzések eredményének befolyásolása és az erőszak –, továbbá az intolerancia és a megkülönböztetés minden formájának kezelése, és a jó irányítás elősegítése és támogatása a sportban;

–       tekintettel a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 21-én elfogadott állásfoglalásra a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2014–2017)(6),

–       tekintettel „A stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” című dokumentumra,

–       tekintettel a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2013/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a pénzmosás elleni negyedik irányelvre) irányuló javaslatra vonatkozó megállapodásra (COM(2013)0045),

–       tekintettel a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) pénzmosásról szóló ajánlásaira,

–       tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2015. április 23-i, a labdarúgás irányításának reformjáról szóló állásfoglalására,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2015. május 27-én az USA igazságügyi minisztériuma a svájci kormánnyal együttműködve zsarolással, pénzmosással, vesztegetéssel, korrupcióval és csalással vádol kilenc magas beosztású FIFA-tisztviselőt és öt sportgazdasági szervezetet;

B.     mivel az alperesekről, akik ellen vádat emeltek, feltételezik, hogy 24 éven át együttműködtek azzal a céllal, hogy a nemzetközi labdarúgásból korrupció révén meggazdagodjanak;

C.     mivel a vád alá helyezett sportgazdasági vezetők állítólag jóval több mint 150 millió eurót fizettek ki megvesztegetésre és részesedésre annak érdekében, hogy a nemzetközi labdarúgó bajnokságok jövedelmező média- és marketingjogait megszerezzék a versenytársak kizárásával, ami egyenlőtlen feltételeket teremtett az érdekelt felek számára;

D.     mivel az átfogó vizsgálat kiemelte továbbá, hogy a súlyos mértékű, rendszerszintű és mélyen gyökerező korrupció a labdarúgással foglalkozó tisztviselők két nemzedékére terjed ki, akik visszaéltek bizalmi helyzetükkel azért, hogy több millió dollárt szerezzenek;

E.     mivel Joseph Blatter, a FIFA elnöke 2015. június 2-án bejelentette lemondását, miközben a magas beosztású FIFA-tisztviselőket érintő állítólagos pénzügyi bűncselekményekre vonatkozó vizsgálat folyamatban van, annak ellenére, hogy 2015. május 29-én a FIFA kongresszusa ötödik alkalommal is megválasztotta a FIFA elnökének;

F.     mivel a FIFA és hat kontinentális szövetsége, a kapcsolódó nemzeti és regionális egyesületekkel, tagszervezetekkel és szövetségekkel együtt jogi személyekből álló vállalkozást alkot, amelynek fő célja a labdarúgás szabályozása és népszerűsítése világszerte;

G.     mivel a FIFA alapszabályának 2. cikke kimondja, hogy a FIFA céljai többek között a következők: a feddhetetlenség, valamint az etikus és tisztességes játék előmozdítása a mérkőzések, bajnokságok, játékosok, tisztségviselők és tagok feddhetetlenségét esetlegesen veszélyeztető vagy a futball sportban esetleges visszaélésekre lehetőséget adó minden olyan módszer vagy gyakorlat megelőzése céljából, mint a korrupció, a dopping vagy a mérkőzések manipulálása,

H.     mivel a FIFA 2014. évi pénzügyi beszámolója szerint 2011 és 2014 közötti 5,7 milliárd dolláros teljes bevételének 70%-a a 2014-es labdarúgó-világbajnokság közvetítési és forgalmazási jogai értékesítéséből származott;

I.      mivel 2015. április 23-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) már kifejtette, hogy a 2022-es világbajnokság rendezését Katarnak adó döntést olyan mértékben befolyásolták az illegális kifizetések, hogy a FIFA-nak tiszta eljárás keretében új szavazást kell tartania;

J.      mivel minden sportszervezetnek és -szövetségnek biztosítania kell az alapvető jogok hatékony előmozdítását, szavatolását és védelmét a nemzetközi jogban és az emberi jogi jogszabályokban előírtak értelmében;

K.     mivel a sportszervezetek feladata, hogy felderítsék és szankcionálják a felügyeletük alá tartozó személyek által elkövetett visszaéléseket és a belső szabályok megszegését;

L.     mivel a korrupciós ügyeken felül a tagállamok nagy részét érintik a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és egyéb, gyakran nemzetközi szinten tevékenykedő bűnszervezetekhez köthető pénzügyi bűncselekmények;

M.    mivel a korrupció és a pénzmosás elválaszthatatlanul kapcsolódódik egymáshoz;

N.     mivel a játékosok szakszervezetei rámutatnak arra, hogy a kérdéses bűncselekmények azért is problémásak, mert a játékosokat potenciálisan megfélemlíthetik és zsarolhatják;

O.     mivel a sport fontos oktatási és társadalmi értékeket hordoz, és a sportszervezetek jó irányítása elengedhetetlen társadalmunk demokratikus elveinek előmozdítása érdekében;

1.      megismétli, hogy a korrupció az alapvető jogok súlyos megsértése, és veszélyt jelent a demokráciára és a jogállamiságra; hangsúlyozza, hogy a vállalkozások korrupciója veszélyezteti a pénzmosás elleni rendszer integritását, különösen a pénzmosási ciklus forgalomba kerülési szakaszában;

2.      határozottan elítéli a korrupció és egyéb visszaélések minden formáját a labdarúgásban és általában a sport terén; felszólít minden sportszervezetet, hogy alkalmazza a zéró tolerancia elvét e tekintetben;

3.      elvárja, hogy a sportszervezetek vezetését a demokrácia, az átláthatóság, az erkölcs, a tisztességes pénzügyi magatartás, a törvényesség és az emberi jogok legmélyebb tiszteletére alapozzák;

4.      felszólít arra, hogy biztosítsák a teljes átláthatóságot a döntéshozatali folyamatok során, mivel a sportszervezetekben elfogadott titoktartási kötelezettségi mechanizmusok elősegíthetik a korrupciót és a pénzügyi visszaéléseket;

5.      kiemeli annak fontosságát, hogy az érdekelt feleket – köztük a civil társadalmi szervezeteket –megfelelően bevonják a sportszervezetek döntéshozatali folyamataiba;

6.      úgy véli, hogy a sportszervezetek etikai és jogi bizottságainak teljesen függetleneknek kell lenniük, hogy hatékonyan támogassák az átfogó belső irányítás sértetlenségének, hitelességének és elszámoltathatóságának biztosítására irányuló erőfeszítéseket;

7.      aggodalmát fejezi ki a sportetika valamennyi megsértésének megelőzésére és szankcionálására szolgáló sportszervezeti mechanizmusok hibái miatt;

8.      mély meggyőződése, hogy a FIFA-ban széles körű reformfolyamatra van szükség, ideértve alapszabályának, szerkezetének, kódexeinek, működési politikáinak és gyakorlatainak módosítását annak érdekében, hogy megerősítsék feddhetetlenségét, demokráciáját és átláthatóságát;

9.      határozottan úgy véli, hogy a FIFA etikai kódexét módosítani kell oly módon, hogy biztosítsák minden állítólagosan elkövetett súlyos jogsértés kivizsgálását, valamint e jogsértések bebizonyosodása esetén arányos és megfelelő szankciók alkalmazását;

10.    sürget minden sportszervezetet, hogy hozzon létre hatékony szabályozási keretet a visszaélések bejelentésének megkönnyítése és a bejelentők védelme érdekében;

11.    hangsúlyozza, hogy a valamely jelentős sportesemény megrendezésére pályázó országoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartanuk az alapvető emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normákat, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabályait;

12.    határozottan úgy véli, hogy hitelességük és a magasabb szintű szakmai etika helyreállítása érdekében a labdarúgó szervezeteknek a piaci műveletekre, valamint az ügyvezetők és a labdarúgók keresetére nézve felső határt kell megállapítaniuk, biztosítva emellett a tisztességes pénzügyi magatartást és az átláthatóságot;

13.    felhívja a sportszervezeteket annak bevezetésére, hogy a szervezet elnöki hivatalát betöltő személy, irányító testületének tagsága és bírói testülete legfeljebb két ciklusra kaphasson megbízatást;

14.    sürgeti a sportszervezeteket, hogy fogadjanak el és javítsák a ligákra és klubokra vonatkozó egyedi kötelezettségeket meghatározó oktatási programokat, különös tekintettel a kiskorúakra;

15.    ezért arra szólítja fel a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy fiatal koruktól kezdődően és minden szintre kiterjedően tájékoztassák és neveljék a (hivatásos és amatőr) sportolókat és a fogyasztókat, mivel a nevelés a sport feddhetetlenségének elősegítésében jelentős szerepet tölt be;

16.    felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy kövessék a Bizottság antikorrupciós jelentésében foglalt ajánlásokat, javítsák a szervezett bűnözés elleni küzdelmet erősítő szabályozási keretet, és fokozzák a korrupcióellenes küzdelem terén folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködést, különösen az Europol, az Eurojust és a nemzeti bűnüldöző és igazságügyi hatóságok révén;

17.    felszólítja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy minden olyan esetet vizsgáljanak ki, amelyben felmerül a FIFA tisztviselői által az EU területén esetlegesen elkövetett korrupció gyanúja, valamint arra, hogy indítsanak ezekkel kapcsolatban büntetőeljárást;

18.    felszólítja a tagállamokat, hogy közös nyomozócsoportok segítségével és a vádhatóságok közötti együttműködés révén fokozzák az európai bűnüldözési együttműködést; hangsúlyozza a sport területén folytatott jogellenes tevékenységek elleni küzdelemre, valamint a sportágazati irányító szervezetek tényleges integritásának biztosítására irányuló intézkedések bevezetésének és hatékony érvényesítésének fontosságát;

19.    felszólítja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a pénzmosásra vonatkozó európai uniós jogszabállyal kapcsolatban a közelmúltban született megállapodás elegendő-e az EU-ban bejegyzett sportirányító szervek és azok tisztviselői által elkövetett pénzmosás felszámolásához, és hogy szükség van-e bármilyen kiigazításra a bankszámláik megfelelő ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében;

20.    felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az illegális cselekményeket bejelentő személyek támogatása és védelme érdekében, ami alapvető a korrupció és annak romboló hatásai megakadályozása szempontjából;

21.    felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a sportra vonatkozó uniós munkaterven belül segítsék a jó kormányzással kapcsolatos fellépéseket, valamint biztosítsák, hogy a nemzeti és regionális szervezetek és szövetségek teljes mértékben részt vegyenek a jobb kormányzást célzó, európai és nemzetközi szintű fellépésekben;

22.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA), az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA), a nemzeti futballszövetségeknek, az Európai Hivatásos Labdarúgó Ligák Szervezetének (EPFL), az Európai Klubok Szövetségének (ECA) és a Hivatásos Labdarúgók Nemzetközi Szövetségének (FIFPRO).

(1) HL C 239. E, 2013.8.20, 46. o. (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0098. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0444. (4) HL L 192., 2003.7.31., 54. o. (5) HL L 300., 2008.11.11., 42. o. (6) HL C 183., 2014.6.14, 12. o.