Eljárás : 2015/2729(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0662/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0662/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.5
CRE 09/07/2015 - 12.5
PV 16/09/2015 - 13.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0323

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 204kWORD 168k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0656/2015
1.7.2015
PE559.025v01-00
 
B8-0662/2015

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően,

az eljárási szabályzat 37. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,


az Európai Parlament 2016. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól (2015/2729(RSP))


Sophia in ‘t Veld az ALDE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament 2016. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól (2015/2729(RSP))  
B8‑0662/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra, különösen annak 4. mellékletére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 37. cikkének (3) bekezdésére,

A.     mivel Európának egyértelmű jövőképpel, határozott irányválasztással, szerepvállalással, ambícióval és bátorsággal kell választ adnia a belső és a külső kihívásokra, és be kell bizonyítania, hogy képes megfelelni polgáraink elvárásainak, képes távlatokat felmutatni számukra és megteremteni a bizalmat azáltal, hogy az EU-t valóban demokratikus, politikai unióvá, parlamenti demokráciává és egy olyan fórummá teszi, amelyben a polgárok irányíthatják és alakíthatják földrészüket annak érdekében, hogy megőrizzék és stabilizálják életszínvonalukat;

B.     mivel a Bizottság feladata az Unió általános érdekeinek előmozdítása, az ezt célzó megfelelő kezdeményezések megtétele, a Szerződések alkalmazásának biztosítása, az uniós jog végrehajtásának és érvényre juttatásának ellenőrzése, koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok végrehajtása, valamint jogszabályok megalkotásának kezdeményezése;

C.     mivel Európának erős Bizottságra van szüksége, amely megfelelően körvonalazott, nagyra törő munkaprogrammal bír, amelynek révén képes kezelni azokat a valódi szükségleteket, amelyekkel az Unió és polgárai szembesülnek;

D.     mivel az Unió gazdasági válsága elhúzódik, alacsony a növekedés és nincs elegendő új munkahely, illetve beruházás, és ezt nem lehet orvosolni anélkül, hogy az európai integrációt indokolt esetben – különösen a belső piac és a gazdasági és monetáris unió területén – jelentősen el ne mélyítenénk;

E.     mivel a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összeegyeztethető egymással, és egymást kölcsönösen erősítheti, sürgeti a Bizottságot, hogy a fenntarthatóságot tegye munkateremtési és növekedési menetrendjének sarokkövévé;

F.     mivel Európa versenyképességének a globális gazdaságon belüli csökkenése, a nagyarányú munkanélküliség és különösen az elfogadhatatlan mértékű ifjúsági munkanélküliség, a demográfiai változások és különösen a népesség fokozódó elöregedése példa nélküli kihívások elé állítják az Uniót;

G.      mivel az uniós szintű költségvetési döntéseknek nemcsak az összegek tekintetében, hanem a rugalmasság és az egyensúly tekintetében is meg kell felelniük az Unió politikai prioritásainak, nem utolsósorban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret tekintetében, amely egy sor rugalmassági mechanizmussal rendelkezik, többek között felülvizsgálati záradékkal, amely lehetővé teszi az uniós költségvetés számára az előre nem látható körülményekhez való alkalmazkodását;

1. RÉSZ

1.      nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a lehető legnagyobb mértékben éljen kezdeményezési jogával annak érdekében, hogy az Uniót egyértelmű politikai vezető szerephez juttassa, továbbá ragaszkodjon ahhoz, hogy a kormányfők álljanak ki az általuk az Európai Tanácsban meghozott döntések mellett, és különösen hogy teljesítse az egységes piac megvalósítását, valamint a költségvetési unióra, a gazdasági unióra, a politikai unióra, valamint a külső fellépésekre vonatkozó stratégiai menetrendet; felhívja a Bizottságot, hogy hajtsa végre a monetáris unió szerkezetének átalakítására vonatkozó határozott menetrendet, továbbá emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a Szerződések 48. cikke értelmében joga van javaslatot tenni a Szerződések módosítására;

2.      üdvözli „az öt elnök jelentését” és az euróövezet további erősítését célzó javaslatokat, különös tekintettel az eurózóna kincstárának létrehozására vonatkozó javaslatra, azonban sajnálatát fejezi ki a javasolt, ambíció nélküli időkeret miatt; a görög válság kapcsán sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb terjesszen elő javaslatot;

3.      üdvözli, hogy a Bizottság a „nagy témákra” összpontosít, és a jobb szabályozás felé mozdul el, ugyanakkor kitart amellett, hogy a „nagy témákat” a Parlamenttel előzetesen lefolytatott vita nyomán kell meghatározni, a jogalkotási eljárások visszavonását objektív kritériumokhoz kell kötni, és megfelelő hatásvizsgálattal kell alátámasztani, valamint hogy a jogalkotási javaslatoknak – a tagállamok felelősségvállalási hajlandóságának és a konszenzuskeresésnek a hiánya miatti – sutba dobása nem eredményezheti azt, hogy az egyik társjogalkotó az eljárások megakasztása révén tényleges vétójogra tesz szert; emlékeztet arra, hogy a jobb szabályozás nem jelenthet egyet a szabályozás nyers visszavonásával, hanem azt kell jelentenie, hogy ha szükséges, bővebb, ha pedig nem, szűkebb szabályozás jöjjön létre, emlékeztet továbbá arra, hogy a jobb szabályozás nem csupán az eredményre, hanem a folyamatra is vonatkozik, amelynek teljes mértékben demokratikusnak és átláthatónak kell lennie; felhívja az elnököt és az első alelnököt annak biztosítására, hogy a biztosok testületén belüli klaszterstruktúra hatékonynak bizonyuljon;

4.      üdvözli a szabályozás javításával kapcsolatos új intézményközi megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdését; úgy véli, hogy ennek eredményeként javulnia kell a Bizottság által készített jogalkotási szövegtervezetek minőségének, meg kell erősödnie a jogszabálytervezetek hatásvizsgálatának, és – amennyiben lehetséges – az irányelvek helyett rendeleteket kell alkalmazni és a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket kell a szövegekbe beilleszteni az uniós jogszabályok rendszeres felülvizsgálatának biztosítása és ezáltal a túlszabályozás elkerülése érdekében; kéri Bizottságot, hogy ennek kapcsán hozzon létre uniós eredménytáblát annak érdekében, hogy azonosítani lehessen a nemzeti szinten hozzáadott szabályokat, és szankcionálni lehessen a túlságosan bonyolult szabályozást;

5.      üdvözli azon új gyakorlatot, amely szerint a Bizottság kellően indokolt esetben felkérheti a tagállamokat, hogy nyújtsanak be magyarázó dokumentumokat, amikor tájékoztatják a Bizottságot az átültető intézkedésekről, a magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági együttes politikai nyilatkozattal összhangban; megismétli ugyanakkor azon felhívását, hogy vezessenek be kötelező megfelelési táblázatokat az irányelvek átültetésére vonatkozóan;

6.      üdvözli az európai migrációs stratégiára vonatkozó bizottsági mentetrendet és a kapcsolódó jogalkotási javaslatokat, valamint a 2015-ös és 2016-os a költségvetési kiigazításokra vonatkozó javaslatokat, amelyek célja, hogy megfelelően végrehajtsák a migrációs menetrend célkitűzéseit, azonban emlékeztet annak fontosságára, hogy megfelelő költségvetési támogatást biztosítsanak az EU a származási országokkal és a tranzitországokkal fenntartott kapcsolatai számára;

7.      ismételten kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az EUSZ 2. cikkének alkalmazásában és az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása mint az Unió alapját képező értékek terén fennálló jelenlegi hiányosságok és joghézagok kezelése céljából, ideértve egy olyan kötelező erejű eszköz bevezetését is, amely objektív mutatókon alapul, továbbá automatikus és fokozatos választ ad a jogállamiság és az alapvető jogok uniós vagy tagállami szintű megsértésére; emlékeztet arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását következésképpen a Szerződés valamennyi rendelkezésének, különösen az úgynevezett „demokratikus záradék” betartása révén kell hatékonyan érvényre juttatni;

8.      felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen egységesebb intézményközi és ágazatközi megközelítésre;

9.      kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan intézkedésekre, amelyek az információcsere javítását és a tagállamok és az uniós ügynökségek közötti operatív együttműködés fokozását szolgálják, valamint hogy sürgősen nyújtson be jogalkotási javaslatot a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK rendelet módosítására annak érdekében, hogy összehangolja a figyelmeztető jelzés kritériumait és kötelezővé tegye figyelmeztető jelzések kiadását a terrorizmus miatt elítélt vagy azzal gyanúsított személyekre vonatkozóan;

10.    kéri a Bizottságot, hogy mobilizálja a pénzügyi és technikai erőforrásokat az uniós szintű koordináció és a bevált gyakorlatok cseréjének biztosítása érdekében a terrorista propaganda, a radikális hálózatok és az internetes toborzás elleni küzdelem terén; kéri nevezetesen, hogy e téren az Europol kapjon meg minden szükséges eszközt a terrorizmus elleni központ és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység irányításához;

11.    kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a kérdést és javasoljon olyan kibővített mandátumot az európai ügyész számára, amely magában foglalja a határokon átnyúló bűnözés egyes súlyos formáit, például a szervezett bűnözést és a terrorizmust is;

12.    felhívja a Bizottságot, hogy hangsúlyozza a növekedést és a munkahelyteremtést mint az európai szociális piacgazdaság és az EU fenntartható fejlődési stratégiájának alapkövét, és kéri, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a finanszírozás és a fiatalok mobilitásának megkönnyítésére, például szakmai gyakorlatok révén, annak érdekében, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a rendelkezésre álló készségek és a munkahelyek kínálatának az egységes piacon;

13.    kéri, hogy adjanak új lendületet az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó menetrendnek, amely biztosítja az átlátható, uniós és tagállami szintű elszámoltathatósággal gyakorolt parlamenti demokrácián alapuló politikai uniót, valamint az e munka felügyeletéért felelős átláthatósági tisztviselő kinevezésének; ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlament azon kérésére, hogy az Unió számára dolgozzanak ki külön közigazgatási jogot;

14.    kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőben minden jogszabályt vessenek alá alapjogi ellenőrzésnek, valamennyi meglévő jogszabályt pedig vessék alá utólagos ellenőrzésnek, amely kiterjed különösen az adatok széles körű gyűjtésére, feldolgozására, átvitelére és tárolására szolgáló összes uniós rendszerre; ezzel kapcsolatban ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság végezze el a Bíróságnak a C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyekben hozott, az adatmegőrzési irányelvet érvénytelenítő ítéletének teljes és részletes jogi értékelését,

15.    sajnálatosnak tartja, hogy noha Juncker elnök politikai iránymutatásai „Gazdasági és Monetáris Uniónk hatékonyabb külső képviseletére irányuló javaslatot” irányoznak elő, amelyet „a ciklus első évében” kell előterjeszteni, a munkaprogram erre vonatkozó részleteket nem tartalmaz, és kéri hogy azt 2016-ban csatolják; felhívja a Bizottságot, hogy éljen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 138. cikkének (2) bekezdése szerinti kezdeményezési jogával, és tegyen javaslatot „az euróövezet nemzetközi pénzügyi intézményekben és konferenciákon való egységes képviseletének biztosítását célzó megfelelő intézkedésekre”;

16.    hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtést és a növekedést a harmadik országok piacának megnyitására és a kivitel diverzifikálására irányuló, nagyra törő kereskedelmi menetrend révén is elő kell segíteni;

17.    hangsúlyozza, hogy az Uniónak hathatós külpolitikája révén világszerte határozott jelenlétet kell biztosítania, amely képes megfelelni a bennünket érő jelenlegi új kihívásoknak;

18.    felhívja a Bizottságot, hogy nagyra törő és következetes kül- és biztonságpolitikai stratégiát tűzzön ki célul, amelynek középpontjában az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok állnak, továbbá szilárdítsa meg az Unió szerepét a világban a fejlesztés, a béketeremtés és a békeépítés, a humanitárius segítség és az emberi jogok világszerte való előmozdítása terén;

19.    nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy hajtson végre változtatásokat a költségvetési jogszabályokban, különösen a „Lux Leaks” révén napvilágra került információk nyomán, továbbá hogy tegyen jelentős előrelépéseket, például az egyedi adómegállapodások átláthatóságának puszta előírása helyett vezesse be a közös konszolidált társaságiadó-alapot, valamint kéri Juncker elnököt, hogy haladéktalanul terjesszen elő az egységes piac és a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló javaslatokat;

20.    ismételten aggályainak ad hangot a kifizetések terén felhalmozódott hátralék miatt; üdvözli a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közös nyilatkozatának elfogadását a 2016–2015 közötti időszakra vonatkozó kifizetési tervre vonatkozóan, amelynek célja, hogy fenntartható, mintegy 2 milliárd EUR szintre csökkentse a hátralékot; emlékezteti a Bizottságot azon elkötelezettségére, hogy szorosan ellenőrizze a 2014–2020-as programok végrehajtását, korai előrejelző rendszert hozzon létre, és biztosítsa a kifizetések gördülő előrejelzését, ideértve a kifizetetlen számlák és a fennálló kötelezettségvállalások állását is;

21.    üdvözli az ESBA-ra vonatkozó megállapodást, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az számos fontos feltétel függvénye, különösen azé, hogy a tagállamok szerkezeti reformokat hajtanak végre többek között a munkaerőpiacokon, a nyugdíjrendszerekben és az egészségügyben, a stabilitási és növekedési paktum nem gyengül, és a jövőben jelentős előrelépés következik be a még nemzeti ellenőrzés alatt álló piacok – például az energiapiacok, a távközlési piacok, a digitális piac és a tőkepiacok – liberalizálásában, megnyitásában és egységesítésében, valamint hogy a kiválasztott projektek a megfelelő prioritások finanszírozását segítik elő; nyomatékosan kéri a magánpartnerek és magánbefektetők döntő jelentőségű bevonását; rámutat arra, hogy ezen ágazatok munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek; ugyanakkor kéri, hogy az ESBA uniós szinten teljes körű demokratikus ellenőrzés tárgyát képezze; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Horizont 2020-ból átcsoportosított források legalább ugyanolyan összegű beruházást eredményezzenek a kutatás és az innováció, a digitális infrastruktúra, a közlekedés és az energia területén, és felkéri a Bizottságot, hogy ragadja meg a 2016-ig teljesítendő kötelező felülvizsgálat által kínált lehetőséget arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során e két program számára kompenzációt készítsen elő;

22.    üdvözli a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia elfogadását, és arra szólít fel, hogy annak végrehajtása legyen még ambiciózusabb; meggyőződése, hogy Európa egyértelmű hozzáadott értéket képvisel azáltal, hogy támogatja a vállalkozói tevékenységet, a tudásalapú gazdaságot és a szükségtelen korlátok felszámolását; emlékeztet arra, hogy az ezen ágazatra vonatkozó bármely jogalkotási tevékenységnek előre kell tekintenie, és a nyílt interneten kell alapulnia; úgy véli, hogy törekedni kell az innováció támogatására, és arra, hogy új lehetőségeket teremtsenek az uniós polgárok, a vállalkozások és a fogyasztók számára, és ezáltal munkahelyeket hozzanak létre; hangsúlyozza, hogy az e területen elért előrelépések közvetlen hatást gyakorolnak majd a polgárokra;

23.    kéri, hogy e reformok egészüljenek ki az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó stratégia végrehajtásával, a közlekedés, az energia és a távközlés területén európai hozzáadott értékkel bíró, az egységes piac működése szempontjából alapvetően fontos jobb infrastruktúrákkal és projektekkel;

24.    ismételten hangsúlyozza, hogy a 7. környezetvédelmi cselekvési terv kötelező jogi erővel bíró aktus, amely arra kötelezi a Bizottságot, hogy megfelelő lépéseket tegyen közösen elfogadott kiemelt céljainak elérése – nevezetesen Európa természeti tőkéjének védelme és növelése, az Unió erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággá való átalakítása, valamint a polgárok környezettel kapcsolatos, az egészséget és a jólétet veszélyeztető terhelésektől és kockázatoktól való megóvása – érdekében; elvárja, hogy a Bizottság e célokat teljes mértékben építse be prioritásaiba, és ne késlekedjen megtenni az elérésükhöz szükséges lépéseket;

25.    felhívja a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Parlamentnek a jelen határozat 2. részében ismertetett ágazatspecifikus álláspontjait;

2. RÉSZ

Munkahelyteremtés, növekedés és beruházások

26.  olyan határozott európai iparpolitikáért emel szót, amely nemcsak hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, hanem egyben előfeltétele is annak, hogy a korszerű európai kutatás, fejlesztés és innováció, valamint az információs és kommunikációs technológiák mint alaptechnológiák a gazdasági, társadalmi és környezeti problémákból versenyelőnyöket kovácsoljanak;

27.  üdvözli annak az intézkedéscsomagnak a bevezetését, amelynek célja a fiatal munkanélküliek és hosszú távú munkanélküliek munkába állítása, ugyanakkor kiemeli, hogy a fenntartható növekedés lehetővé tétele érdekében strukturális megoldásokra és reformokra van szükség; üdvözli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára rendelkezésre álló előfinanszírozást, és várakozással tekint a Bizottság értékelő jelentése elé az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásáról, amelynek célja a munkanélküli fiatalok munkába állítása, valamint ösztönzi a szakértelem és a munkahelyek közötti szakadék áthidalásának előtérbe helyezését, többek között a nagyobb mobilitás révén; felszólítja a Bizottságot, hogy könnyítse meg az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés fennmaradó forrásainak felhasználását, valamint hogy biztosítsa, hogy a tagállamok vegyék igénybe az Európai Szociális Alapot és hajtsák végre a 2014‒2020-as időszakra vonatkozó 350 milliárd eurós kohéziós politikát, amelynek célja az európai régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentése, előmozdítva a régiók versenyképességét, az éghajlatváltozással és az energiafüggőséggel kapcsolatos kérdések kezelése mellett;

28.  rámutat, hogy az európai strukturális és beruházási alapok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások előmozdításához; ezért felszólít az ESBA-val (a Juncker-tervvel) és a más közösségi finanszírozású programokkal kapcsolatban szükséges koherencia és koordináció biztosítására;

29.  kiemeli a kohéziós politika által az uniós növekedés és foglalkoztatás gerincét jelentő kkv-k számára nyújtott támogatás fontosságát, és felszólít a kohéziós politikát finanszírozó alapok, a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program és a Horizont 2020 keretprogram közötti szinergiák biztosítására;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a helyi és a regionális hatóságokat annak érdekében, hogy megerősítse szerepüket az átfogó intézkedések kialakításában, figyelembe véve felelősségi körüket és az országspecifikus jellemzőket a gazdasági növekedés és a fenntartható munkahelyek teremtését illetően;

31.  üdvözli a Bizottság szerepvállalását és elkötelezettségét a városfejlesztési menetrend vonatkozásában, és felszólít annak további végrehajtására, mivel az uniós növekedés, foglalkoztatás és fenntarthatóság tekintetében a városi dimenzió az uniós politikák középpontjában áll;

32.  úgy véli, hogy a kohéziós politika (2014‒2020) keretében a kutatásra, az innovációra, az IKT-ra, a kkv-k versenyképességére és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulásra irányuló beruházások számára elkülönített 110 milliárd eurós támogatás alapvető fontosságú annak érdekében, hogy olyan beruházásokat vonzzon, amelyek támogatják az országokat és a régiókat új növekedési potenciálok felszabadításában, valamint termelékenységük és versenyképességük növelésében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy következetesen hajtsa végre az intelligens szakosodási stratégiákat;

33.  zöld beruházásokra szólít fel, többek között a stratégiai beruházási terv és hosszú távú, stabil politikai keret révén az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság előmozdítása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzések megerősítése, valamint a megújuló energiák aránya és az energiahatékonyság növelése érdekében, amihez a páneurópai villamosenergia-hálózatba való beruházásokra és a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű használatára van szükség;

34.  csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy visszavonták a 2015-ös munkaprogramban feltüntetett, a hulladékokról szóló intézkedéscsomagot, és felszólít a 2015 végéig benyújtandó, a körforgásos gazdaságról szóló új intézkedéscsomag valamennyi elemének mielőbbi elfogadására; emlékeztet arra, hogy ennek a csomagnak – amint azt a Bizottság is kijelentette – ambiciózusabbnak kell lennie az előző javaslatnál, és magában kell foglalnia mind a hulladékgazdálkodási célkitűzéseket, mind pedig a termékpolitikai intézkedéseket;

35.  felszólít az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája félidős felülvizsgálatából és az Európai Unióban a természet állapotáról készült bizottsági jelentésből adódó intézkedések átfogó végrehajtására a hiányosságok orvoslása és a stratégia teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós politika sarokkövét képező madárvédelmi irányelv és élőhelyvédelmi irányelv tervezett célravezetőségi vizsgálatát olyan módon kell elvégezni, hogy az javítsa a természetvédelmet Európában, és járuljon hozzá az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez;

36.  felhív olyan javaslatok kidolgozására, amelyek kibontakoztatják a kulturális és kreatív ágazat mint a munkahelyteremtés és a növekedés forrásában rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza ezzel összefüggésben a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy hajtsa végre a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervéből adódó intézkedéseket, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatát, amely el van maradva a digitális kortól, és nem elegendő az online jogsértések elleni fellépéshez, valamint a visszatérítési és egyéb kapcsolódó rendszerekre mint lehetséges uniós jogra vonatkozó zöld könyvből adódó intézkedéseket, a nem szándékosan megvásárolt hamisított termékekért kifizetett összegek visszaszerzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy még jobban erősítse meg a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja hatáskörét, és üdvözli a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó bizottsági szakértői csoport létrehozását;

37.  ismét hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtést és a növekedést kereskedelemmel, a szükségtelen akadályok felszámolásával, a külföldi piacok megnyitásával és kivitelünk diverzifikálásával is ösztönözni kell;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen zöld könyvet az egyenlőtlenségekről és arról, hogy ez hogyan gátolja a gazdasági fellendülést; ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy első lépésként elemezze és értékelje ezt a kérdést annak érdekében, hogy szakpolitikai megoldásokra tegyen javaslatot, és hogy haladéktalanul intézkedéseket hozzon a trend visszafordítása érdekében;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel az egységes piacon meglévő akadályokat a vállalalkozások, különösen a kkv-k finanszírozásának javítása érdekében, és hozzon létre egy jobb, beruházásbarát szabályozási környezetet; különös figyelmet kell fordítani a környezet javítására az induló vállalkozások számára, mind szabályozási szempontból, mind a tőkéhez való hozzáférés szempontjából;

40.  kéri, hogy haladéktalanul fogadják el a hormonháztartást zavaró anyagok azonosítására vonatkozó tudományos kritériumokat az elfogadott uniós jogszabályokkal összhangban;

41.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki uniós cselekvési tervet a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés és kereskedelem ellen, egyértelműen meghatározva az elérendő eredményeket és az időkereteket is; hangsúlyozza, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés a világon a negyedik leginkább elterjedt illegális tevékenység a kábítószer-kereskedelem, a hamisítás és az emberkereskedelem után, és hogy az EU a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek egyik fontos tranzitállomása;

42.  kéri a kulturális és a kreatív ágazatban rejlő lehetőségek fejlesztését célzó javaslatok előterjesztését; felhívja a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén dolgozzon ki a bevált gyakorlatokra vonatkozó útmutatót a kohéziós politika keretében megvalósított, a kulturális örökségre vonatkozó projektekre vonatkozóan;

43. felszólít olyan intézkedések meghozatalára, amelyek előmozdítják a multikulturális, megkülönböztetésmentes és inkluzív oktatást, valamint az európai polgári értékeket az iskolai és az egyetemi tantervekben, ezáltal fellépve a populizmus, az euroszkepticizmus és a szélsőségesség fiatalok körében való terjedése ellen – amint arról a párizsi nyilatkozatban megállapodtak az európai oktatási miniszterek – és emlékeztet arra, hogy az oktatás és az állampolgárság összeköti Európát a polgáraival, és elmélyíti a közös európai értékek szerepét;

 

Összekapcsolt digitális egységes piac

44.    úgy véli, hogy a digitális egységes piaci stratégia első számú prioritása annak lehetővé tétele kell legyen, hogy a vállalatok rögtön az alapításuktól kezdve ki tudják használni a több mint 500 millió embert számláló piac jelentette előnyöket, és kéri a Bizottságot, hogy ezt tartsa szem előtt az új kezdeményezések előterjesztésekor;

45.    úgy véli, hogy a Bizottságnak többet kell tennie a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiájánál, és a távközlési előírások elkövetkezendő felülvizsgálatakor javasolnia kell egy egységes európai távközlési szabályozót, valamint egy egységes távközlési piac létrehozását, amely megszüntetné a barangolási díjakat, jogszabályba foglalná a hálózatsemlegességet és érdemi lépéseket tenne egy jobban összehangolt rádióspektrum-politika felé;

46.    ragaszkodik a hálózatokhoz való hozzáférés fontosságához, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy haladéktalanul foglalkozni kell az elegendő kapacitás, valamint a szélessávú kapcsolatok és frekvencia kérdéseivel, de nem csak hosszú távú befektetéseken keresztül, hanem hatékonyabb koordináció és uniós hozzáadott érték útján is;

47.    úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és az alapvető jogok védelme egyaránt alapvetően fontos abból a szempontból, hogy az európaiak bízzanak a mindennapi életük digitalizálásának részét képező digitális egységes piacban;

48.    úgy véli, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó stratégiának arra kell irányulnia, hogy új lehetőségeket teremtsen a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára, valamint hogy ösztönözze az innovációt; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazat teszi ki az EU GDP-jének 4,5%-át, valamint 8,5 millió munkahelyet jelent, és így nem csak a kulturális sokféleség szempontjából fontos, hanem jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi és gazdasági fejlődéshez is az Unióban;

49.    felszólít arra, hogy tovább harmonizálják a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályokat és javítsák a szerzői jogok kezelését a kreatív tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítése, a jogbiztonság megteremtése, valamint a szerzők és előadók jogainak védelme érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy alapozzon minden, a szerzői jog korszerűsítésére vonatkozó jogalkotási kezdeményezést a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt hatásra – különösen az ezen ágazatban működő kkv-k tekintetében –, az ismeretekhez és a kultúrához való hozzáférésre és a lehetséges előnyökre és költségekre vonatkozó független bizonyítékra;

50.    felhívja a Bizottságot, hogy azon túl, hogy kihasználja az ambiciózus digitális egységes piac kínálta lehetőségeket, növelje és erősítse a nyílt internet közösségi értékét, és ragadja meg az információhoz, az oktatáshoz, a kutatáshoz, a kultúrához, a véleménynyilvánítás szabadságához, az innovációhoz és egyéb szociális ellátásokhoz való hozzáférés új lehetőségeit; üdvözli az európai szabad adatáramlási kezdeményezés bejelentését, amelynek meg kell szüntetnie az adatok egységes piaca előtt álló meglévő akadályokat;

51.    hangsúlyozza annak szükségességét, hogy biztosítsák a tisztességes versenyt a digitális egységes piacon működő vállalatok számára a verseny megőrzése érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyasztók és a vállalatok ugyanolyan védelemben részesüljenek az online környezetben, mint a hagyományos piacokon;

52.    hangsúlyozza, hogy sürgősen foglalkozni kell a stratégia kulcsfontosságú kérdéseivel, különös tekintettel a következőkre:

•       digitális szerződések, mind a materiális, mind az immateriális javakra vonatkozóan, amelyek esetében ambiciózus megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy a fogyasztást 28 különböző megközelítés helyett egy egész Európára kiterjedő előírás szabályozza;

•       felhőalapú számítástechnika elterjedésének ösztönözése, a „vevőfogvatartás” megakadályozása, valamint az adathordozhatósággal, a szolgáltatók felelősségének hiányával és a nemzetközi jogszabályok következetlenségével kapcsolatos kérdések kezelése céljából;

•       a fogyasztók online megkülönböztetése, különösen az állampolgárságon és a lakóhelyen alapuló diszkriminatív gyakorlatok, amelyek az uniós jog számos különböző területén megjelennek,

•       kiberbiztonság, mivel az európai közintézmények és vállalkozások egyre nagyobb mértékben vannak kitéve a számítástechnikai bűnözésnek, és a tagállamoknak nem sikerült megállapodniuk egy egységes megközelítésben e sürgető kérdés terén;

•       az elektronikus fizetésekre és az elektronikus hitelesítésre vonatkozó korlátozások és akadályok, különös tekintettel a mobiltelefonos fizetésekre;

•       csomagkézbesítés;

•       a „dolgok internete”, beleértve a beépített adatvédelmet, az adatvédelmet és az adatok tulajdonjogát;

•       az internetes platformokhoz és az elektronikus kommunikációhoz való igazságos hozzáférés;

53.    felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy elősegítse a versenyképes környezetet a jogosultak és közvetítők számára egyaránt, különösen a tisztességes jövedelem biztosítása érdekében;

54.    felszólít, hogy dolgozzanak ki európai stratégiát az uniós ikt-ágazat fellendítésére, biztosítva ezzel a szabad és tisztességes versenyt, és lehetővé téve az európai vállalkozások számára, hogy kihasználják a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogszabályok biztosította versenyelőnyt, valamint hogy hozzanak létre európai stratégiát az internet demokratikus irányítására, és foglalják uniós jogba a hálózatsemlegességet;

55.    hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság együttműködjön az Európai Külügyi Szolgálattal annak biztosítására, hogy az Unió latba vesse gazdasági és politikai súlyát a nyílt internet és az online alapvető jogok internetirányítási fórumokon történő előmozdítása érdekében;

Energiaunió és éghajlat-változási politika

56.    hangsúlyozza, hogy az energiaunó fő célkitűzései az energiaellátás biztonsága, a széntelenítés, a hosszú távú fenntarthatóság, valamint a megfizethető és versenyképes energiaárak, amelyek a következő területeken történő megerősített uniós fellépés révén érhetők el: versenyképes és integrált belső energiapiac, fokozott energiahatékonyság, az energiapiacoknak és -hálózatoknak a megújuló energiaforrásokra való alkalmasságának növelése, erős európai irányítási rendszer, a kutatás és az innováció ösztönzése, új beruházások biztosítása, és egységes uniós tárgyalási pozíciók harmadik országokkal szemben;

57.    hangsúlyozza az antimikrobiális rezisztencia jelentette növekvő veszély elleni fellépés sürgősségét és fontosságát, mivel a növekvő antimikrobiális rezisztencia rendkívül nagy hatással lehet a tagállamok egészségügyi költségvetésére és a vállalatok betegszabadsággal kapcsolatos költségeire;

58.    felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy uniós cselekvési tervre irányuló javaslatot arra vonatkozóan, hogy miként kell végrehajtani az Egészségügyi Világszervezet antimikrobiális rezisztencia elleni globális cselekvési tervét az Unióban;

59.    felszólít a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret végrehajtásához szükséges, az ETS-en kívüli ágazatokat illető jogalkotási javaslatokra; megjegyzi, hogy ezek magukban foglalják a közös kötelezettségvállalási határozat felülvizsgálatát, és a földhasználatra, a földhasználat-megváltoztatásra, az erdőgazdálkodásra (LULUCF), valamint a mezőgazdaságból származó kibocsátások kezelésére vonatkozó javaslatot; hangsúlyozza, hogy szükség van a közlekedési ágazat széntelenítésére vonatkozó átfogó keretre, beleértve a személygépkocsikra vonatkozó 2020 utáni időszakra szóló célérték meghatározását, valamint a fenntartható újszerű bioüzemanyagok és az elektromos járművek népszerűsítését;

60.    felhívja a Bizottságot, hogy alakítsa át a támogatási mechanizmusokat annak érdekében, hogy elősegítsék az energiapiac integrációját és fokozatosan megszüntessék a környezetkárosító támogatásokat, különösen a fosszilis tüzelőanyagok számára nyújtandókat;

61.    felszólít az uniós energetikai infrastruktúra európaivá tételére többek között a szabványok, a kutatás és az innováció tekintetében, valamint egy köz- és magánforrásokon alapuló, az intelligens energiahálózatra irányuló külön beruházási program elindítására;

62.    hangsúlyozza az energiahatékonyság fontosságát az energiabiztonság fokozása és az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérése terén; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az energiahatékonyságra vonatkozó jogalkotási javaslatokat a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitika keretében, és teljes mértékben használja ki az EU környezetbarát tervezésre vonatkozó jogszabályaiban rejlő lehetőségeket;

63.    úgy véli, hogy elsőbbséget kell biztosítani a közös kihívások piacalapú megoldásai számára, – mint például az energiahatékonyság növelése az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése révén, egy valóban fenntartható mezőgazdasági és erdészeti ágazat létrehozása kutatási és fejlesztési beruházásokon keresztül, valamint a megújuló energiaforrások kiaknázására vonatkozó intelligens és kedvező keretszabályok létrehozása –, ami világvezetővé tenné az Uniót e fontos gazdasági ágazatban;

Integrált és hatékony közlekedési ágazat

64.    felhívja a Bizottságot, hogy a tervezéstől a végrehajtásig biztosítsa a TEN-T politika jobb nyomon követését és megfelelő végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy a TEN-T szakpolitikai felülvizsgálata előtt dolgozzon ki átfogó végrehajtási jelentést és előrejelzést;

65.    felszólít tisztességes és hatékony árképzésre a fenntartható közlekedés terén, valamint az euromatrica-irányelv és az ehhez kapcsolódó, az európai elektronikus útdíjrendszer – többek között a távolságalapú útdíjak – előmozdítását célzó keret felülvizsgálatára a Bizottság közúti csomagjának részeként;

66.    kéri az 561/2006/EK rendelet felülvizsgálatát a vezetési, illetve pihenőidők tekintetében a kamionsofőrök és autóbuszvezetők esetében annak érdekében, hogy kiigazítsák a jelenlegi szabályokat, valamint hogy e rendelet egyes tagállamokban történő végrehajtását összehangolják a Bizottság közúti csomagja részeként;

67.    a hatékony tömegközlekedés hozzáférhetőségének biztosítása érdekében felszólít konkrét intézkedések meghozatalára intelligens és innovatív megoldások kidolgozásával, és a fenntartható és összekapcsolt városi közlekedési rendszer infrastruktúrájához rendelt pénzügyi források mozgósításával;

68.    felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy elfogadják a légi közlekedési csomagot – beleértve a légi közlekedés versenyképességi stratégiáját, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és a Tanács 216/2008/EK rendelete és a légi közlekedésen belüli tisztességtelen árképzésről szóló 868/2004/EK rendelet felülvizsgálatát, valamint a légiközlekedési piac biztonságos és fenntartható megnyitását a távirányított légijármű-rendszerek (Remotely Piloted Aircraft System; RPAS) előtt –, és arra, hogy törekedjen nemzetközi megállapodások megkötésére;

69.    intézkedéseket szorgalmaz az uniós kikötők között közlekedő hajókra vonatkozó formaságok megkönnyítése, valamint a tengeri gyorsforgalmi utak kínálta lehetőségek kibontakoztatása céljából, a figyelmet mindenekelőtt a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség (a „kék övezet”) létrehozására összpontosítva;

Mezőgazdasági és halászati politikák

70.    hangsúlyozza azt a fontos szerepet, amelyet a fenntartható mezőgazdasági és erdészeti ágazat játszhat a növekedés ösztönzésében, valamint munkahelyek teremtésében és a környezetvédelmi normák javításában; felhívja a Bizottságot a KAP végrehajtásának egyszerűsítésére és a bürokrácia csökkentésére hatékonysága növelése, a mezőgazdasági vállalkozókra háruló adminisztratív terhek enyhítése, és az innováció lehetőségeinek megnyitása érdekében, amelyek nélkülözhetetlenek egy olyan jövőorientált, versenyképes európai mezőgazdasági ágazathoz, amely kevesebb ráfordítással többet termel;

71.    megismétli, hogy az új közös halászati politika gyors és megfelelő végrehajtása érdekében a Bizottságnak sürgősen megújított többéves gazdálkodási terv elfogadását célzó jogalkotási javaslatokat kell kidolgoznia a halállományok, valamint a technikai intézkedések új keretének kidolgozása tekintetében;

72.    úgy véli, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat tengeri szervezett bűnözést jelent, amely világszerte drámai környezeti és társadalmi-gazdasági hatásokkal jár; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést azon nem együttműködő országokkal és szervezetekkel szemben, amelyek hozzájárulnak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászathoz;

Belső piac és a munkaerő fokozott mobilitása

73.    úgy véli, hogy a Bizottság áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégiájának biztosítania kell, hogy az egységes piac megfeleljen azok igényeinek, akik a leginkább hozzájárulnak az uniós gazdasághoz, azaz a kkv és az önfoglalkoztatók igényeinek; úgy ítéli meg, hogy amennyiben az irányelvek és rendeletek a kisvállalkozások számára nem bizonyulnak megfelelőnek, vagy amennyiben a kkv-tesztet elfogadásukkor nem végezték el, szükség lehet felülvizsgálatukra;

74.    várja a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv végrehajtása és hatása célzott felülvizsgálatának eredményeit; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy összeegyeztessék a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását az ideiglenesen külföldre kiküldött munkavállalók jogainak megfelelő védelmével; hangsúlyozza a kiküldött munkavállalók fontosságát az uniós gazdaság számára a készségek és a munkaerő hiányainak betöltése tekintetében; úgy véli azonban, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet meg kell különböztetni más tagállamok vállalkozásainak szóló, minimálbért megállapító nemzeti intézkedésektől; hangsúlyozza, hogy az ilyen nemzeti intézkedések nem lehetnek ellentétesek a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásával;

75.    felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a határokon átnyúló műveletekre vonatkozó adók megfizetésének mind a fogyasztók, mind pedig a vállalkozások szempontjából való egyszerűsítését célzó munkáját, a héára és egyéb adókra vonatkozó egységes európai formanyomtatványok szélesebb körű alkalmazása és az adat-nyilvántartási kötelezettségek nagyobb fokú digitalizációja révén;

Biztonságos és egészséges munkahelyi környezet felé jobb szabályozás révén

76.    üdvözli a munkahelyi egészségről és biztonságról szóló jelenlegi stratégiai keret 2016-ban esedékes felülvizsgálatát; megjegyzi azonban, hogy a meglévő jogszabályok végrehajtása továbbra is kihívást jelent a tagállamokban, különösen a kkv-k esetében, amelyek számára nehézséget jelent bizonyos szabályozási követelményeknek való megfelelés; felhívja a Bizottságot, hogy könnyítse meg a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályoknak való megfelelést – különösen a kis- és középvállalkozások számára – a jogszabályok tagállamok általi jobb végrehajtásának biztosítása és a hatályos jogszabályok egyszerűsítése érdekében;

Gazdasági és Monetáris Unió

77.    javaslat előterjesztését kéri az euróövezet nemzetközi intézményekben és fórumokon való, egységes külső képviseletére vonatkozóan;

78.    felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy javuljon az országspecifikus ajánlások tagállamok általi végrehajtása, valamint hogy felgyorsítsa és erősítse az uniós gazdaság modernizációját célzó strukturális reformok végrehajtását a hatos csomagban és a kettes csomagban biztosított eszközök alkalmazásával;

79.    kéri egy feltételességen alapuló európai adósság-visszavásárlási alap létrehozását;

80.    felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a piaci fegyelem biztosítása érdekében egy európai államcsőd-eljárásra, valamint kitettségi korlátok és kockázati súlyok bevezetésére olyan államadósság tekintetében, amely már nem tekinthető kockázatmentesnek;

81.    felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az EU tőkepiacainak egységesítésével kapcsolatos munkáját, és sürgeti, hogy hozzon létre teljes körű tőkepiaci uniót 2019-ig;

Szabadkereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokkal

82.    sürgeti a Bizottságot, hogy továbbra is szorgalmazza a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről szóló tárgyalások lezárását annak érdekében, hogy nagyobb hozzáférést és méltányos bánásmódot biztosítsanak az európai vállalatok számára, szabályozási együttműködést valósítsanak meg, hogy a transzatlanti kereskedelem könnyebb, olcsóbb és kevésbé bürokratikus legyen az uniós iparágak és vállalkozások – különösen a kkv-k – számára, és biztosítsák a nemzetközi választottbírósági eljárás átláthatóságát, elszámoltathatóságát és legitimitását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy ezzel párhuzamosan folytassa a más harmadik országokkal való új vagy felülvizsgált szabadkereskedelmi megállapodásokra, és általánosságban a szélesebb körű, globális szabadkereskedelemre irányuló – különösen a WTO keretében végzett – munkáját;

A jogérvényesülés, biztonság és alapvető jogok térsége

83.    hangsúlyozza, hogy egy átfogó EU–USA adatvédelmi keretmegállapodás megkötésének és a védett adatkikötőre vonatkozó elvek felülvizsgálatának összhangban kell lenniük egymással, és nem szabad joghézagokat teremteniük egy nagyra törő uniós adatvédelmi csomagnak köszönhetően, amely új, uniós szintű jogi keretet hoz létre a személyes adatok védelme érdekében;

84.    kéri a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt azért, hogy elhárítsa megkülönböztetés elleni horizontális irányelvjavaslat előtt álló akadályokat, és hogy a homofóbia és a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni uniós menetrend formájában dolgozzon ki átfogó európai választ az LMBT-személyek által alapvető jogaik kapcsán tapasztalt problémákra;

85.    felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és fokozza erőfeszítéseit az internetes zaklatók azonosítását célzó eljárások javítása és a gyermekek velük szemben való megóvása érdekében;

86.    felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a Brüsszel IIa. rendeletet a családjog terén tagállamok közötti kollíziós kérdések tekintetében, különös tekintettel a szülői felügyeleti jogra és a gyermekek jogellenes külföldre vitelére;

87.    felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az uniós közigazgatási jog közelítéséről;

88.    felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az európai adásvételi jogra irányuló visszavont javaslat helyett nyújtson be új javaslatot e témában;

89.    örömmel veszi tudomásul, hogy elfogadták a 2015–2020 közötti időszakra vonatkozó európai biztonsági programot, valamint a terrorizmus, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem terén meghatározott prioritásokat; ismételten hangsúlyozza, hogy még a biztonságra vonatkozó európai menetrend keretében benyújtandó új jogalkotási javaslatok ismertetése előtt mélyreható értékelést kell végezni, mely a meglévő uniós eszközök működési hatékonyságára és az e területen még fennálló hiányosságokra összpontosít;

90.    arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa az előrehaladást az emberi jogok európai egyezményéhez való uniós csatlakozás terén, figyelembe véve az ügy Európai Bíróság általi értelmezését, és megoldva a fennmaradó jogi kihívásokat;

91.    felszólít a nők jogaira és a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó erőteljes önálló stratégia létrehozására, mely felváltja a nők és férfiak közötti egyenlőségéről szóló, a 2010–2015 közötti időszakra vonatkozó stratégiát;

92.    felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazzon proaktívabb megközelítést a tagállamok részéről folytatott megfelelő integrációs politikák támogatása érdekében, az európai értékek kellő tiszteletben tartása mellett, előmozdítva a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek politikai részvételét – különösen az európai és helyi választások keretében –, felszámolva továbbá a hontalanságot az EU-ban;

Európai menekültügyi és bevándorlási politika

93.    ismételten felszólít a migrációs és menekültügyi politika területén átfogó megközelítés kialakítására annak érdekében, hogy biztonságos és legális útvonalakat teremtsenek az Unióba a menedékkérők számára, és hogy az EU vonzó célpont legyen mind a képzett, mind a képzetlen idegen migránsok, valamint az illegális migráció kiváltó okainak kezelését és embercsempészek elleni küzdelmet célzó koherens megközelítés kialakítására, beleértve az EU fejlesztési politikáját is;

94.    kéri, hogy a migrációra vonatkozó európai menetrendben meghatározottak szerint nyújtsák be mind a képzett, mind a nem szakképzett külföldi migránsoknak nyújtandó kék kártyáról szóló javaslat felülvizsgált változatát;

95.    kéri a Frontex-rendelet átdolgozását annak érdekében, hogy belefoglalják a kötelező tagállami hozzájárulás kérdését, valamint humanitárius kutató-mentő akciókon alapuló kibővített megbízást; kéri, hogy vizsgálják felül és hosszabbítsák meg az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) jelenlegi megbízatását, beépítve a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására irányuló operatívabb szerepet;

96.    kéri a Bizottságot, hogy változtassa meg a dublini rendszer jogalapját, és tegyen javaslatot új jogalapra egy új európai áttelepítési rendszerhez, amely gondoskodna a menekültek áthelyezéséről a tagállamok között, és amelyet a megerősített Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal koordinálna;

97.    felszólítja a Bizottságot, hogy a visszavont javaslat helyett terjesszen elő az intelligens határokra vonatkozó csomagra irányuló új, kiegyensúlyozott javaslatot;

A demográfiai változások kezelésére irányuló stratégia

98.    a demográfiai változások által kiváltott kihívások kezelésére strukturált, hosszú távú uniós politika kidolgozását kéri, mivel a népesség fokozódó öregedésével jelenleg minden tagállam szembesül; felhívja a Bizottságot, hogy alaposan tárja fel az uniós munkaerőpiacon valószínűsíthető jövőbeli hiányosságokat és strukturális munkaerőhiányt, és részletesen vizsgálja meg, hogy az ilyen problémák hogyan kezelhetők az EU-ban, többek között a jövőbeli készségigények célirányos előrejelzése által, valamint a képzettségnek a munkaerő-piacon kínált munkahelyekkel való jobb összehangolásával és a munkaerő mobilitásának további erősítésével;

Erősebb globális szereplő

99.    felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon proaktív megközelítést a béke és stabilitás előmozdítása érdekében, tekintettel a világ különböző részein, különösen az EU-val szomszédos országokban növekvő számban jelentkező válságokra és erőszakos konfliktusokra; üdvözli az európai szomszédságpolitika folyamatban lévő felülvizsgálatát, melynek azt kell céloznia, hogy fokozzák az Unió képességét arra, hogy megbirkózzon azokkal a súlyos geopolitikai és biztonsági kihívásokkal, amelyekkel szembesül; hangsúlyozza, hogy a kereskedelem, a gazdasági kapcsolatok, a mobilitás, a migráció és az energiabiztonság csak néhány azok közül az ágazatokon átívelő kérdések közül, amelyekkel az új és megerősített szomszédságpolitikának foglalkoznia kell, valamint hogy mindenkor az emberi jogok, a nemzetközi jog és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítását kell központi közös nevezőnek tekinteni;

100.  kéri, hogy folytassanak szorosabb együttműködést a nyugat-balkáni országokkal annak érdekében, hogy továbbra is a csatlakozást célzó reformfolyamat maradjon a középpontban; hangsúlyozza, hogy további technikai támogatást kell nyújtani a tagállamoknak és a szomszédos országoknak a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások révén annak biztosítása érdekében, hogy ezeket gyorsan és teljes mértékben végrehajtsák, és minden fél tiszteletben tartsa őket; hangsúlyozza a keleti partnerség országaival kötendő társulási megállapodások teljes körű végrehajtásának fontosságát, és hangsúlyozza további politikai és gazdasági reformok szükségességét ezekben az országokban;

101.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak annak érdekében, hogy hiteles szereplő legyen a nemzetközi színtéren, a rendelkezésére álló jelentős „puha hatalmat” – a NATO-t kiegészítve –„kemény hatalommal” kell alátámasztania, és ezért nagyra törő menetrendre van szükség az európai hadseregek integrációjának és kompatibilitásának növelése érdekében, különösen mivel ennek nyomán a költségek is jelentősen csökkenthetnek, így az EU a költségvetési korlátokon belül tud maradni, fenntartva a NATO azon kötelezettségvállalását, hogy a GDP 2%-át igen ütőképes európai katonai erő kialakítására és fenntartására fordítják; felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan vegyen részt az EU új kül- és biztonságpolitikai stratégiájának kialakításában; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az európai védelmi piacok európai védelmi képességekbe történő további integrációjára;

102.  sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse meg a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzus folyamatát, amely megteremti az Unió és az uniós intézmények, valamint tagállamok fejlesztési politikájára vonatkozó közös értelmezést és elképzeléseket;

103.  kiemeli, hogy az ebolajárvány okozta válság rávilágított arra, hogy sürgősen létre kell hozni egy hosszú távú stratégiát „Az Unió szerepe a globális egészségügy terén” című 2010. évi közlemény gyakorlatba való átültetése érdekében, és sürgeti a Bizottságot, hogy indítsa el a globális egészségügyre vonatkozó cselekvési programot, figyelembe véve az olyan járványokat, mint például az ebola; kéri továbbá a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket a gyógyszerekhez való hozzáférés javítása érdekében a legkevésbé fejlett országokban;

104.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát és cselekvési tervet annak érdekében, hogy kezeljék az illegális tőkeáramlás és a mindent átható korrupció problémáját a fejlődő országokban, ami a 2015-öt követő fejlesztési keret egyik prioritása;

A demokratikus változás Uniója

105.  sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza és erősítse meg az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló erőfeszítéseit, valamint fejezze be az Európai Csalás Elleni Hivatal elhúzódó reformját;

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata

106.  emlékezteti a Bizottságot arra a jogi kötelezettségére, hogy 2016 végéig nyújtsa be a többéves pénzügyi keret működésének felülvizsgálatát, és ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy költségvetési felülvizsgálatát egészítse ki a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet meghatározó 1311/2013/EK, EURATOM rendelet felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslattal;

Jobb kommunikáció

107.  felhívja a Bizottságot, hogy mélyreható módon vizsgálja felül kommunikációs politikáját annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a nyilvánosságot közvetlenül tájékoztassa, és ne várja el tőle az információk speciális európai tájékoztatási csatornákon való felkutatását; úgy véli továbbá, hogy a polgári kezdeményezésről szóló rendelet kulcsfontosságú lépés az európai közvetlen részvételi demokrácia terén, és ezért szeretné, ha a Bizottság aktív szerepet vállalna e folyamat megkönnyítésében és a némileg bürokratikus és hosszadalmas eljárások javításában;

 

_____________________

 

108.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat