Eljárás : 2015/2697(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0679/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0679/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 175kWORD 103k
6.7.2015
PE559.048v01-00
 
B8-0679/2015

a B8‑0566/2015. és B8‑0567/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdésekhez

az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján


az európai biztonsági stratégiáról (2015/2697(RSP))


Monika Hohlmeier a PPE képviselőcsoport nevében
Helga Stevens az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az európai biztonsági stratégiáról (2015/2697(RSP))  
B8‑0679/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2., 3., 4., 6., 7. és 21. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 16., 20., 67., 68., 70−73., 75. és 82−88. cikkére,

–       tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 6., 7. és 8. cikkére, 10. cikkének (1) bekezdésére, valamint 11., 12., 21., 47−50., 52. és 53. cikkére,

–       tekintettel az európai biztonsági stratégiáról szóló 2015. április 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0185),

–       tekintettel az Európai Unióban a terrorizmus helyzetével és alakulásával foglalkozó 2014. évi Europol-jelentésre (TE-SAT),

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2014. szeptember 24-én elfogadott, a terrorcselekmények következtében a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélyekről szóló határozatra (2178. sz. határozat (2014)),

–       tekintettel a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 513/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–       tekintettel az EU belső biztonsági stratégiájának megújításáról szóló 2014. december 17-i állásfoglalására(2),

–       tekintettel a terrorizmus elleni intézkedésekről szóló 2015. február 11-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel a 2015. április 28-i plenáris ülésen az európai biztonsági stratégiáról folytatott vitára,

–       tekintettel az európai biztonsági stratégiáról a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000064/2015 – B8‑0566/2015 és O-000065/2015 – B8‑0567/2015),

–       tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Unió belső biztonsági fenyegetettsége összetettebbé, hibridebbé, nemzetközibbé, gyorsabban kialakulóvá és változékonnyá vált, ami meghaladja az egyes tagállamok kapacitását, és ezért minden eddiginél koherensebb, átfogóbb és koordináltabb uniós választ kíván meg;

B.     mivel az európai polgárok biztonságának és szabadságának biztosítása az Unió és a tagállamok közös felelőssége, amely közös célok és prioritások által vezérelt, közös elveket követő, összehangolt és egymáshoz igazított erőfeszítéseket kíván meg minden tagállamtól, uniós intézménytől és ügynökségtől, valamint és a bűnüldöző hatóságoktól;

C.     mivel a nemzetbiztonság továbbra is az egyes tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik, amint azt az EUSZ 4. cikke is kimondja;

D.     mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint a biztonság alapvető jog, és mivel ez az alapvető jog súlyos fenyegetettségnek van kitéve;

E.     mivel a biztonsági stratégia fontos részeként különös figyelmet kell fordítani a bűncselekmények valamennyi áldozatának támogatására és védelmére az egész Unió területén;

F.     mivel a biztonság belső és külső vonatkozásai közötti összhang rendkívüli jelentőséggel bír;

1.      üdvözli a Bizottság által a 2015–2020 közötti időszak európai biztonsági stratégiájára irányulóan elfogadott javaslatot és az abban meghatározott prioritásokat;

2.      úgy véli, hogy az Unió előtt jelenleg álló kihívásokra való tekintettel négy haladéktalanul kezelendő problémakörrel, nevezetesen a terrorizmussal, a radikalizálódással, a kiberbűnözéssel és a szervezett bűnözéssel kapcsolatban nemzeti, uniós és globális szinten összehangolt fellépésre, valamint a 2015–2020 közötti időszak európai biztonsági stratégiájában kiemelt figyelemre van szükség, mivel e területek fenyegetik leginkább az uniós polgárok biztonságát;

3.      ismételten hangsúlyozza, hogy a biztonsági intézkedéseknek mindig teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a jogállamiságot, és ezért üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az európai biztonsági stratégiát továbbra is az alapvető jogok tiszteletben tartása, az átláthatóság és a demokratikus felügyelet elveire alapozza;

A terrorizmus elleni küzdelem

4.      támogatásáról biztosítja a stratégiában a terrorizmus legyőzése és a radikalizálódás megelőzése érdekében meghatározott intézkedéseket; üdvözli a Bizottság az első alelnökének, Frans Timmermansnak a Parlamentben elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Bizottság a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat összhangba hozza a stratégia prioritásaival; e tekintetben hangsúlyozza, hogy fontos gondoskodni arról, hogy a releváns uniós ügynökségek rendelkezzenek a már meglévő és a stratégiában lefektetett új feladataik ellátásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokkal; alaposan meg kívánja vizsgálni a Belső Biztonsági Alapot, valamint értékelni, hogy uniós és nemzeti szinten mekkora szükség lesz rá a jövőben;

5.      hangsúlyozza, hogy a külföldi harcosok és általában a terrorizmus jelentette fenyegetés kezelése egy olyan többrétegű megközelítést tesz szükségessé, amely a politikai és vallási tolerancia előmozdítása révén átfogó módon kezeli a mögöttes tényezőket, például a radikalizálódást, fejleszti a társadalmi kohéziót és befogadást, és előmozdítja a társadalomba való visszailleszkedést, elemzi és ellensúlyozza a terrorcselekmények elkövetésére való internetes felbujtást, megakadályozza a terrorszervezetekhez való csatlakozás céljából történő elutazást, megelőzi és megakadályozza a toborzást és a fegyveres konfliktusokban való részvételt, megakasztja a terrorszervezeteknek és a csatlakozni kívánó magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi támogatást, megfelelő esetekben biztosítja a vádemelést, és megfelelő eszközöket ad a bűnüldöző hatóságok kezébe ahhoz, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett elláthassák feladataikat;

6.      emlékeztet arra, hogy a közelmúltban Brüsszelben, Párizsban, Koppenhágában és Saint-Quentin-Fallavierben történt terrortámadások fényében sürgősen szükség van arra, hogy az Unió jobban tudja értékelni az Unió biztonságára jelentett fenyegetést, és a terrorizmus elleni küzdelem haladéktalanul kezelendő problémaköreire tudjon összpontosítani: az uniós határok biztonságának megerősítésére, a jogsértő vagy káros tartalom on-line bejelentésére szolgáló kapacitások fokozására, a lőfegyverek illegális kereskedelme elleni küzdelemre, valamint a nemzeti bűnüldöző hatóságok és a hírszerző szolgálatok közötti információcsere és operatív együttműködés fokozására;

7.      üdvözli a Bizottság arra irányuló sürgős felhívását, hogy zárják le az uniós utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) létrehozására irányuló munkát; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a Parlament elkötelezte magát az uniós utas-nyilvántartási adatállományról szóló irányelv év végéig történő véglegesítése mellett; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett uniós szerveket, hogy aktívan járuljanak hozzá a dokumentum sikeres elfogadásához annak érdekében, hogy az Unió számára hatékony és eredményes eszközt biztosítsanak a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemhez;

8.      emlékeztet arra, hogy a terrorhálózatok és a szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelemben alapvető fontosságú a pénzmozgások nyomon követése és megszakítása, beleértve a SWIFT-kóddal nem rendelkező pénzmozgásokat is; üdvözli az erőfeszítéseket a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó, USA által vezetett programban (TFTP) való méltányos és kiegyensúlyozott részvétel biztosítására, és ismételten hangsúlyozza elkötelezettségét a program mellett;

9.      sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai biztonsági stratégia nem tartalmaz több konkrét intézkedést az Európában tapasztalható radikalizálódás kezelésére; felszólítja az Uniót, hogy fokozza az interneten keresztüli radikalizálódással, valamint a radikális ideológiák internetes honlapokon vagy a közösségi médiában történő európai terjesztésével való szembeszállásra irányuló erőfeszítéseit; egy francia állampolgár kegyetlen és barbár lefejezése nyomán hangsúlyozza, hogy a radikalizálódás jelentette fenyegetés aggasztó méreteket öltött Európában; üdvözli a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység Europolon belüli létrehozását, amely segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy az ágazat támogatásával azonosítsák és eltávolítsák a szélsőséges és erőszakos online tartalmakat, és felszólítja a Bizottságot, hogy bocsássák rendelkezésre a működéséhez szükséges további forrásokat;

10.    hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a radikalizálódás fokozott megelőzésére és a radikalizálódást visszafordító programok támogatására oly módon, hogy a közösségeket és a civil társadalmat nemzeti és helyi szinten képessé kell tenni és aktivizálni kell a szélsőséges ideológiák terjedésének megfékezésére; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a radikalizálódás elleni kampányok kidolgozásában és a radikalizálódás visszafordítására irányuló struktúrák és a külföldi harcosok hazatérésére irányuló folyamatok kialakításában részt vevő valamennyi szereplőt összefogó, radikalizálódást figyelő uniós információs központot (RAN), és pozitív alternatívákat biztosítva közvetlenül szálljon szembe a szélsőséges ideológiákkal;

11.    felszólítja a Bizottságot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2178. sz. 2014-es határozatában szereplő fogalommeghatározás alapján tegyen javaslatot a „külföldi harcosok” – terrorszervezethez való csatlakozás céljából konfliktusövezetbe utazó személyek – fogalmának meghatározására, hogy lehetővé tegyék az igazságszolgáltatási hatóságok számára, hogy adott esetben vádat emeljenek és büntetést szabjanak ki e bűncselekmény elkövetése esetén, valamint hogy azt az Unió egész területén súlyos bűncselekménynek minősítsék;

12.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem terjesztett elő konkrét javaslatokat, többek között célirányos kutatási programok révén, melyek célja, hogy feltárják és elemezzék a „külföldi harcosok” toborzói által alkalmazott stratégiákat, akik rendkívül kifinomult technológiai eszközöket és kommunikációs stratégiákat használnak, és határozott propaganda révén ráveszik a kiábrándult és kiszolgáltatott fiatalokat arra, hogy csatlakozzanak a terrorista szervezetekhez és bűncselekményeket kövessenek el, valamint a radikalizálódás irányába vezessék őket;

13.    teljes mértékben támogatja a Bizottság azon prioritását, hogy segítse a tagállamokat a kölcsönös bizalom továbbfejlesztésében, hogy teljes mértékben használják ki az információcserére szolgáló eszközöket, és hogy elősegítsék a határokon átnyúló operatív együttműködést az illetékes hatóságok között; hangsúlyozza a határokon átnyúló operatív együttműködés fontosságát különösen a határ menti régiókban;

14.    üdvözli, hogy a Bizottság a határigazgatást a határokon átnyúló bűnözés és terrorizmus megelőzése elengedhetetlen elemének tekinti; hangsúlyozza, hogy az EU határbiztonságát a meglévő adatbázisok, mint például a Schengeni Információs Rendszer (SIS) alapján történő rendszeres ellenőrzések révén meg kell erősíteni, valamint üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy 2016 elején felülvizsgált javaslatot nyújt be az intelligens határokról;

A számítástechnikai bűnözés és a számítástechnikával támogatott bűnözés

15.    hangsúlyozza, hogy a számítástechnikai bűnözés és a számítástechnikával támogatott bűnözés súlyos veszélyt jelent az uniós polgárok számára, és ezért a digitális korban a bűnüldözés új megközelítését tesz szükségessé; hangsúlyozza, hogy mind online, mind pedig offline környezetben ugyanolyan mértékben biztosítani kell a polgárok biztonságát; emlékeztet arra, hogy az új technikai előrelépések növelik a számítástechnikai bűnözés hatását annak kiterjedése és sebessége tekintetében, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a bűnüldöző hatóságok számára a jogi és technikai eszközöket, hogy hatékonyan felléphessenek ezen bűncselekményekkel szemben az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett; támogatja a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) költségvetésének és személyzetének megerősítését és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet célzó új és erős eszközök kifejlesztését;

16.    üdvözli az EC3 által a súlyos transznacionális számítástechnikai bűnözés és számítástechnikával támogatott bűnözés elleni küzdelem terén végzett a munkát; hangsúlyozza, hogy az EC3 kulcsszerepet játszik a tagállamok támogatásában, különösen a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem terén; emlékeztet a Bizottság azon közleményére, miszerint biztosítja az EC3 számára a szükséges szakértőket és költségvetést annak érdekében, hogy fokozzák az európai együttműködést, amellyel a 2013-as létrehozása óta nem foglalkoztak;

17.    kéri a Bizottságot, hogy indítson a tájékozottság és felkészültség fokozására irányuló kampányt a súlyos számítástechnikai bűnözéshez kapcsolódó kockázatokról annak érdekében, hogy javítsa az informatikai támadásokkal szembeni ellenállóképességet;

18.    felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen teljes körű értékelést a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemmel kapcsolatos meglévő intézkedésekről, mérje fel, hogy szükség van-e további jogalkotási eszközökre, valamint vizsgálja meg, hogy az Europol rendelkezik-e kellő szakértelemmel, erőforrásokkal és személyzettel ahhoz, hogy kezelni tudja ezt a szörnyű bűncselekményt;

A szervezett bűnözés elleni küzdelem

19.    hangsúlyozza a szervezett bűnözés súlyosságát, különös tekintettel az emberkereskedelemre, köztük a kényszerprostitúcióra, a szervkereskedelemre, a gyermekek szexuális kizsákmányolására és a kényszermunkára; emlékeztet arra, hogy a bűnözők szélsőséges mértékű erőszakot és brutalitást alkalmaznak a kiszolgáltatott csoportokkal, például a nőkkel, a gyermekekkel és a migránsokkal szemben; üdvözli a meglévő keretet, és egyetért azzal, hogy szükség van a 2016 utáni időszakra szóló stratégiára, amely kiterjed az Europol és az Eurojust speciális szakértelmére e téren;

20.    elismeri, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelemben határozott európai fellépésre van szükség és ezért támogatja a Bizottság azon eltökéltségét, hogy megoldja e problémát; nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy fokozzák az együttműködést az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, valamint fokozzák a harmadik országokkal való együttműködést a migránsok csempészetének és a földközi-tengeri térségben az újabb tragédiák elkerülése érdekében;

21.    hangsúlyozza a közös nyomozócsoportok fontosságát, az egyes, határokon átnyúló esetek vizsgálata terén, és felszólítja a tagállamokat, hogy rendszeresebben alkalmazzák ezt a sikeres eszközt és vizsgálják meg, hogy hogyan lehet hatékonyabban felhasználni, különösen a határmenti régiókban, az olyan problémák kezelésére, mint a kábítószer-kereskedelem, a kényszerprostitúció és az emberkereskedelem, valamint motoros bűnözői bandák;

22.    sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az olyan eszközöket, mint például a bűnözésből származó vagyon befagyasztását és elkobzását még mindig nem alkalmazzák szisztematikusan a határon átnyúló ügyekben, és fokozott erőfeszítéseket kér a tagállamoktól és a Bizottságtól e területen;

23.    úgy véli, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet célzó uniós eszközökön kívül a biztonságra vonatkozó európai stratégiának az ilyen súlyos bűncselekmények áldozatait védő mechanizmusokat is magában kell foglalnia annak elkerülése érdekében, hogy ismételten áldozattá váljanak; megjegyzi, hogy az áldozatok védelmét fontos eszköznek kell tekinteni a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben, mivel ez egyértelműen jelzi a bűnelkövetőknek, hogy a társadalom nem adja meg magát az erőszaknak, és hogy mindig védeni fogja az áldozatokat és méltóságukat;

24.    hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a tényleges eredmények érdekében az uniós intézmények és a tagállamok a stratégia megfelelő végrehajtására összpontosítsanak, és megelégedéssel nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy naprakész és rendszeres tájékoztatást biztosít a Parlamentnek és a Tanácsnak a stratégia megvalósításáról;

25.    támogatja, hogy a Bizottság összehangoltabb intézményközi együttműködésre való felhívását; üdvözli a Bizottság által javasolt intézkedéseket a tagállamok közötti és az uniós ügynökségekkel folytatott információcsere javítására és az operatív együttműködés megerősítésére;

26.    üdvözli, hogy a Bizottság meg szándékozik vizsgálni, hogy szükséges-e és rendelkezik-e hozzáadott értékkel az Európai Rendőrségi Nyilvántartási Indexrendszer (EPRIS), amelynek rendeltetése a nemzeti rendőrségi nyilvántartásokban tárolt információkhoz való határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítése, és teljes mértékben támogatja egy olyan kísérleti projekt elindítását, amelyet a tagállamok egy csoportja kezdeményezett a a nemzeti nyilvántartások „találat/nincs találat” alapon történő, automatizált és határokon átnyúló keresési mechanizmusainak létrehozására; hangsúlyozza a határokon átnyúló információs hozzáférés fontosságát különösen a határ menti régiókban;

27.    elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a biztonsági politika belső és külső dimenziója egymást kiegészítve működjön; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a kapcsolatokat és a szinergiákat a kettő között; a belső és a külső eszközök közötti koherencia erősítésére szólít fel, különösen a terrorizmus ellenes fellépésekhez, a terrorizmushoz, a szervezett bűnözéshez, a külföldi harcosokhoz, a kibervédelemhez, az embercsempészethez és az emberkereskedelemhez, illetve a migrációhoz hasonló horizontális kérdések terén; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az uniós politikák közötti szinergiákat és harmadik országokkal kapcsolatos (Európai Külügyi Szolgálat) és a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén tevékenykedő szereplőkkel (Europol, Frontex, Európai Rendőrakadémia (CEPOL)) való együttműködést a jelenlegi külső és belső, összetett fenyegetéssel való megküzdés érdekében;

28.    üdvözli a Tanács 2015. május 18-i határozatát, amelyben „felkéri a főképviselőt, hogy a bizottsági szolgálatokkal és az Európai Védelmi Ügynökséggel szoros együttműködésben és a tagállamokkal konzultálva 2015 végéig nyújtson be olyan közös keretet, amely végrehajtható javaslatokat tartalmaz a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépésre, és amely fokozza az EU és tagállamai, valamint partnerei rezilienciáját”; felkéri a Tanácsot, hogy alakítson ki szorosabb szinergiákat az EU biztonságának belső és külső dimenziói között; szorosabb együttműködésre szólít fel az összes érintett uniós szerv, ügynökség, tagállam és egyéb nemzetközi szervezet között, különös tekintettel a NATO-ra, annak érdekében, hogy jobb helyzetismeretet és korai előrejelző mechanizmusokat fejlesszenek ki a hibrid hadviselés jelentette fenyegetésekkel szemben többek között olyan területeken, mint például a kibervédelem, a stratégiai kommunikáció, a határbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága;

29.    egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a képzéshez, a kutatáshoz és az innovációhoz kapcsolódó támogató tevékenységek jelentőséggel bírnak, és az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) kiemelkedően fontos munkát végez e területen; úgy véli, hogy a képzési és csereprogramok fokozott jelentőséggel bírnak a bűnüldöző hatóságok tisztviselői számára a tagállamok bűnüldöző hatóságai közötti, valamint az ezen hatóságok és az Europol közötti hatékony együttműködés további előmozdítása szempontjából; meggyőződése, hogy további beruházásokra van szükség a biztonsággal kapcsolatos kutatás és innováció terén;

30.    rámutat arra, hogy a gyorsan változó biztonsági helyzet rugalmas és alkalmazkodó megközelítést és a stratégiában meghatározott kiemelt intézkedések rendszeres felülvizsgálatát teszi szükségessé, és kéri az Európai Tanácsot, hogy rendszeresen értékelje az Uniót fenyegető veszélyeket;

31.    sajnálattal veszi tudomásul, hogy a stratégia számára nem áll rendelkezésre elegendő olyan konkrét intézkedés, amely megerősítené a biztonsági keret igazságszolgáltatási dimenzióját; ismételten hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, többek között a kölcsönös jogsegélynyújtási eszközök hatékonyabb alkalmazása révén;

32.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)

HL L 150., 2014.5.20., 93. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0102.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0032.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat