Eljárás : 2015/2747(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0717/2015

Előterjesztett szövegek :

B8-0717/2015

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2015 - 12.12
CRE 09/07/2015 - 12.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0276

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 141kWORD 73k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0716/2015
7.7.2015
PE565.695v01-00
 
B8-0717/2015

benyújtva az Elnök nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről (2015/2747(RSP))


Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Ryszard Czarnecki, Anna Elżbieta Fotyga, Tomasz Piotr Poręba, Ruža Tomašić, Zdzisław Krasnodębski, Raffaele Fitto az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről (2015/2747(RSP))  
B8‑0717/2015

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Srebrenicáról szóló 2009. július 7-i állásfoglalására(1),

−      tekintettel a Srebrenicáról szóló 2009. január 15-i állásfoglalására(2),

−      tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án Luxemburgban aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra, valamint a szaloniki uniós csúcstalálkozón 2003-ban a Nyugat-Balkán összes országának felkínált, uniós csatlakozásra vonatkozó távlati lehetőségre,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 1995. július 11-én a boszniai Srebrenica városát – amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1993. április 16-i 819(1993). sz. határozata biztonságos területnek nyilvánított – elfoglalták a Boszniai Szerb Köztársaság akkori elnöke, Radovan Karadžić irányítása alatt álló, Ratko Mladić tábornok által vezetett csapatok;

B.     mivel a Srebrenica elestét követő, több napon át tartó mészárlás során több mint 8000 muzulmán férfit és fiút végeztek ki tömegesen és módszeresen, és temettek tömegsírokba a Mladić tábornok által irányított boszniai szerb erők (a Szerb Köztársaság hadserege) és félkatonai egységek, köztük a Szerbia felől Boszniába érkező szerb rendőri szabadcsapatok, miközben e területnek az ENSZ védelmi haderő (UNPROFOR) védelme alatt kellett volna állnia, melyet a helyszínen egy 400 fős békefenntartó kontingens képviselt; mivel mintegy 25 000 nőt, gyermeket és idős embert deportáltak erőszakkal, és sok nőt megerőszakoltak, a legsúlyosabb háborús mészárlást követve el európai területen a II. világháború vége óta;

C.     mivel ez a tragédia, amelyet a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (ICTY) népirtásnak nyilvánított, az ENSZ által biztonságos menedékhelynek tekintett helyen történt meg, és ezért a nemzetközi közösségnek a mészárlás megakadályozására és a polgári lakosság védelmére való képtelenségének szimbólumává vált;

D.     mivel a boszniai szerb erők a srebrenicai polgári lakosság ellen olyan cselekményeket követtek el, amelyekkel a Genfi Egyezményt többszörösen megsértették, beleértve a nők, gyermekek és idős emberek ezreinek deportálását és sok nő megerőszakolását;

E.     mivel az egyéni és tömegsírok felkutatására és kihantolására, valamint az áldozatok azonosítására tett hatalmas erőfeszítések ellenére nem sikerült teljes mértékben rekonstruálni a Srebrenicában és környékén elkövetett tömegmészárlást;

F.     mivel nem lehet valódi béke igazságszolgáltatás nélkül, és mivel az ICTY-vel való korlátlan együttműködés továbbra is alapvető követelmény a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációs folyamatának folytatásához;

G.     mivel Radislav Krstić, a boszniai hadsereg tábornoka volt az első személy, akit az ICTY bűnösnek talált a srebrenicai népirtásban való bűnrészesség miatt, mivel Ratko Mladićot 2011. május 26-én letartóztatták, és az ügyében várhatóan 2015 végén hirdetnek ítéletet, és mivel a Radovan Karadžić elleni eljárás még folyamatban van;

H.     mivel egy megemlékezési nap intézményes létrehozása a legjobb mód a mészárlás áldozatai előtt való tisztelgésre és arra, hogy a jövő nemzedékei számára egyértelmű üzenetet küldjünk;

1.      határozottan elítéli a srebrenicai mészárlást; fájdalommal tiszteleg az atrocitások valamennyi áldozata előtt, és őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok családjainak, akik közül sokan még mindig nem tudják biztosan, mi lett apjuk, fiaik, férjük vagy testvéreik sorsa; üdvözli a srebrenicai mészárlás főbb felelőseinek letartóztatását, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes elkövetőket még mindig nem állítottak bíróság elé; ezért teljes támogatásáról biztosítja az ICTY értékes és nehéz munkáját, utalva arra, hogy az ICTY már 147 vádlott esetében hirdetett végleges ítéletet, és további 14 vádlott ellen indult, folyamatban lévő eljáráson dolgozik jelenleg is;

2.      felhívja a tagállamokat és a nyugat-balkáni országokat, hogy méltóképpen emlékezzenek meg a Srebrenicában és Potocáriban elkövetett népirtás huszadik évfordulójáról oly módon, hogy támogatják, hogy július 11-ét az egész Unióban a srebrenicai népirtás áldozataira való emlékezés napjává nyilvánítsuk; ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a nem kormányzati szervezetek kezdeményezéseit, melyek annak biztosítását célozzák, hogy a megemlékezések megfelelő léptékűek legyenek; üdvözli az Egyesült Királyságban az emléknapi megemlékezés komolyságát és őszinteségét, valamint az emléknapot ilyen szintre emelő, a nemzeti hatóságok és az „Emlékezés Srebrenicára” elnevezésű nem kormányzati szervezet közötti valódi együttműködést;

3.      üdvözli, hogy a szerb hatóságok elismerték a mészárlást, és 2010-ben külön állásfoglalást fogadtak el, melyben hivatalosan és nyilvánosan megkövették az áldozatokat; hangsúlyozza, hogy Szerbia bíróság elé állította a mészárlásért felelős személyeket, ami kulcsfontosságú lépés a régió békéje és stabilitása szempontjából; felhívja a régió többi hatóságát, hogy a regionális megbékélés megerősítése érdekében jogilag ismerjék el a népirtást, ami az egyik legfontosabb előfeltétele annak, hogy a nyugat-balkáni országok továbbhaladhassanak az európai integráció felé vezető úton;

4.      hangsúlyozza, hogy a vallási közösségek, a média és az oktatási rendszer fontos szerepet játszanak a megbékélési folyamatban, és ezért felkéri a nyugat-balkáni országokat, hogy erősítsék meg a közösségeket összekovácsoló fejlesztési programokat annak érdekében, hogy túltegyék magukat a múltbeli ellentéteken, és kezdjenek új korszakot a békés és őszinte egymás mellett élés jegyében a tartós béke, stabilitás és gazdasági növekedés érdekében;

5.      mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Milorad Dodik boszniai szerb vezető megpróbálta elérni, hogy Oroszország vétózza meg egy Srebrenicáról szóló, az Egyesült Királyság által készített ENSZ-határozat elfogadását, amely foglalkozott volna az ENSZ-nek a népirtás megakadályozásával kapcsolatos kudarcával, és megemlékezett volna a népirtás áldozatairól, valamint a háború miatt – minden oldalon – sok szenvedést átélt emberekről; sürgeti a boszniai szerb hatóságokat, hogy kerülje el a feszültség minden további eszkalálódását, és a srebrenicai mészárlást hivatalosan ismerje el népirtásként, tekintettel arra, hogy ezt – a második világháború óta a legsúlyosabb – tragédiát a Nemzetközi Bíróság és az ICTY már korábban népirtásnak minősítette;

6.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina és területi egységei kormányának és parlamentjének, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.

 

 

(1)

HL C 157. E, 2006.7.6, 468. o.

(2)

HL C 46. E, 2010.2.24., 111. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat