ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a belarusz helyzetről
8.9.2015 - (2015/2834(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Heidi Hautala, Rebecca Harms a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0866/2015
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a belarusz helyzetről szóló 2012. március 29-i és a Belaruszban kirótt halálbüntetésről szóló 2012. február 16-i állásfoglalására, különös tekintettel Dzmitrij Kanavalau és Uladziszlau Kavaljeu ügyére[1],
– tekintettel a Belarusszal kapcsolatos uniós politikáról szóló, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az Európai Külügyi Szolgálathoz intézett 2013. szeptember 12-i ajánlására[2],
– tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2015. augusztus 22-i nyilatkozatára a politikai foglyok szabadon bocsátásáról Belaruszban,
– tekintettel a keleti partnerséggel foglalkozó, a május 21–22-i rigai csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Belarusz egyike a keleti partnerség alapító államainak; mivel az EU és a keleti partnerség vezetői számtalanszor megerősítették, hogy a keleti partnerség a közös értékeken és a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint a jogállamiság tiszteletben tartásának elvén alapul;
B. mivel Belarusz nemrégiben jelezte azon szándékát, hogy javítja és normalizálja az EU-val fenntartott kapcsolatait; mivel a valódi együttműködés és partnerség fejlesztése csak közös értékeken, elsősorban a demokrácián és az emberi jogokon alapulhat;
C. mivel 2015. augusztus 22-én a Lukasenka által „az emberiesség elve” alapján kegyelemben részesült hat politikai foglyot szabadon engedték Belarusz különböző börtöneiből, és ismét családjuk körében lehetnek;
D. mivel továbbra is előfordul, hogy rendőri razziákkal és berendezések lefoglalásával nyomást gyakorolnak, illetve megfélemlítik az emberijog-védőket, a civil társadalmat és a demokráciát támogató aktivistákat Belaruszban; mivel a hatóságok még mindig alkalmazzák a közigazgatási büntetőeljárás gyakorlatát az akkreditációval nem rendelkező, külföldi médiának dolgozó szabadúszó újságírókkal szemben, ahogy azt az elmúlt hónapokban dokumentált számos eset is bizonyítja;
E. mivel az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett az emberi jogok védelme, többek között a szólásszabadság és a média szabadsága mellett Belaruszban;
F. mivel október 11-én elnökválasztást tartanak Belaruszban; mivel Belaruszban 1994 óta nem rendeztek a nemzetközi normákkal összhangban levő választási jogszabályok alapján szabad és tisztességes választásokat; mivel az EBESZ/Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala hosszú távú választási megfigyelő missziót küldött egész Belaruszba, és feladata a rövid távra kirendelt megfigyelők munkájának koordinálása lesz; mivel az előzetes megállapításokról és következtetésekről a választásokat követő napon szoktak nyilatkozatot kibocsátani, és a választási folyamat egészének megfigyeléséről szóló záró jelentést hozzávetőlegesen két hónappal az említett eljárás befejezése után teszik közzé;
G. mivel az elmúlt években az EU és Belarusz közötti kapcsolatok valamelyest fellendültek, amikor Belarusz hajlandóságot mutatott az EU-val való konstruktív kapcsolatok kialakítására, és a civil társadalom, az ellenzék és a szabad sajtó működésének feltételei terén valamelyes javulás volt megfigyelhető; mivel a 2010. évi elnökválasztást követő brutális fellépés, a megszigorított elnyomó politika, valamint az emberijog-védők és a független média elnyomása e kapcsolatok jelentős romlásához vezetett;
H. mivel 2015. július 13-án és július 31-én a Tanács felülvizsgálta a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket, és néhány tisztviselő és vállalat nevét eltávolítva módosította a vízumtilalommal és vagyoni eszközeik befagyasztásával sújtottak listáját; mivel 175 személy, köztük Aljakszandr Lukasenka, a beutazási tilalom hatálya alatt áll, és az EU területén rajtuk kívül még 18 gazdasági szereplő vagyoni eszközei vannak befagyasztva; mivel az uniós korlátozó intézkedések értékelésére várhatóan az elkövetkező hónapokban kerül sor, melynek során figyelembe veszik a legújabb fejleményeket, és minden más olyan tényezőt, amelyre a korlátozó intézkedések alapulnak;
I. mivel 2015. július 28-án az EU és a Belarusz Köztársaság Brüsszelben emberi jogi párbeszédet tartott olyan kérdésekre összpontosítva, mint például a Nemzeti Emberi Jogi Intézet létrehozása, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és az egyesülési szabadság, a halálbüntetés, a kínzás és a rossz bánásmód elleni küzdelem, valamint a gyermekek jogai;
J. mivel Belarusz az egyetlen olyan európai ország, amely halálbüntetést alkalmaz; mivel a kivégzések időpontját nem közlik az elítélt családtagjaival és a nyilvánossággal sem, a kivégzettek holttestét nem adják át a hozzátartozóknak, hogy eltemethessék őket, továbbá a temetés helyszínét sem közlik;
K. mivel egyes források szerint az EU arra törekszik, hogy a keleti partnerség keretében olyan új típusú gazdasági együttműködést alakítson ki, amely Belaruszt az EU-hoz a társulási megállapodásoknál kisebb mértékben kötné, és nem biztosítana vámkedvezményeket, miután Belarusz az Eurázsiai Gazdasági Unió tagja;
L. mivel a 2012-ben elindított, a belarusz társadalommal folytatott európai modernizációs párbeszédnek pozitív hatása volt arra, hogy a belarusz társadalom konstruktív vitát kezdjen az országban szükséges reformokról és kialakuljon az Európai Unióval kapcsolatos tudatosság; mivel szükség van e párbeszéd koncepciójának, céljának, stratégiájának, megfelelő finanszírozásának és irányítási struktúrájának a további fejlesztésére, valamint a keleti partnerség kezdeményezéseinek fokozottabb összehangolására;
M. mivel Belarusz érdemi erőfeszítéseket tett, és jelentős szerepet játszott az Ukrajna keleti részében zajlódó válság során a felek közötti párbeszéd elősegítésében; mivel 2014. január óta több mint 27 000 ukrán menekült települt át Belaruszba;
N. mivel az energiaügyi minisztérium fennhatósága alá tartozó állami vállalat, az atomerőművek építéséért felelős igazgatóság bejelentette, hogy az ostrovetsi atomerőmű 1. reaktorblokkjához a nukleáris biztonsági beton kiöntése 2013. november 6-án megkezdődött; mivel az első atomerőmű megépítését a 2013. november 2-i elnöki rendelet engedélyezte; mivel a VVER-típusú orosz technológiával készült két 1170 megawattos (MWe) elektromos blokk (AES- 2006) közül az első várhatóan 2018-ra, a második pedig a tervek szerint 2020-ra lesz működőképes;
1. üdvözli, hogy 2015. augusztus 22-én hat politikai foglyot szabadon bocsátottak, és felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy rehabilitálják őket és teljes mértékben állítsák vissza polgári és politikai jogaikat;
2. úgy véli, hogy ez az első fontos lépés az EU-val fenntartott kapcsolatok javítására, de továbbra is mély aggodalommal tölti el az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén tapasztalható általános helyzet egy olyan országban, amelyben a helyzet hosszú idők óta romlik;
3. hangsúlyozza, hogy a korábbi években tettek néhány pozitív lépést a belarusz hatóságok, és a javulás jelei mutatkoztak az emberi jogok és a polgári szabadságjogok terén az országban, de ezt követően a helyzet hirtelen ismét romlott;
4. sürgeti az összes demokratikus ellenzékre, civil társadalmi szervezetre és nem kormányzati szervezetre – többek között az egyesülés, a szólás, a mozgás, a békés gyülekezés és a gondolat szabadságának gyakorlására – vonatkozó akadályok és korlátozások, beleértve a bejegyzés, valamint a teljes körű működés és a nemzetközi fejlesztésre irányuló technikai támogatás fogadása előtt álló akadályok megszüntetését;
5. ismételten felhívja a Bizottságot és az Európai Demokrácia Alapítványt, hogy a belarusz nép demokratikus törekvéseinek támogatása érdekében pénzügyi és politikai eszközökkel támogassa a belarusz civil társadalom, a független média és a nem kormányzati szervezetek erőfeszítéseit Belaruszban;
6. ezzel összefüggésben sürgeti, hogy az alelnök/főképviselő, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és a Tanács az uniós szankciók esetleges enyhítésével vagy visszavonásával, illetve a Belarusszal fenntartott kapcsolatok fejlesztésével kapcsolatos bármely döntés meghozatala előtt készítsen mélyreható és átfogó értékelést az ország helyzetére vonatkozóan, és biztosítsa a Parlament teljes körű bevonását;
7. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a soron következő elnökválasztást a nemzetközileg elismert előírásokkal összhangban kell megtartani, és e tekintetben felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy teljes mértékben tegyenek eleget az EBESZ/ODIHR korábbi választások kapcsán megfogalmazott ajánlásainak; hangsúlyozza, hogy valamennyi elnökjelölt és az ellenzéki erők számára korlátlan hozzáférést kell biztosítani a kormány ellenőrzése alatt álló valamennyi kommunikációs eszközhöz, és lehetővé kell tenni számukra a választásokon való egyenlő feltételek melletti részvételt;
8. megjegyzi, hogy a modernizációs kérdésekről folytatott EU és Belarusz közötti konzultációk hatodik fordulójára 2015. szeptember 3-án, Brüsszelben került sor, amelynek során a delegációk a 2014-ben és 2015-ben létrejött megállapodások alapján megvitatták az együttműködési lehetőségeket a kulcsfontosságú területeken; sürgeti, hogy az EKSZ és a Tanács biztosítsa, hogy a hatóságoknak a modernizációról folytatott párbeszédben való részvételük a demokratikus ellenzékkel és a civil társadalommal együttesen és azonos alapon történjék, a demokratikus elvek teljes mértékű tiszteletben tartásával, egy fenntartható és versenyképes gazdaság kialakítása, valamint a demokratikus reformok, a pluralista társadalom és a jogállamiság előmozdítása érdekében;
9. emlékeztet arra, hogy 2010 óta több mint 10 embert végeztek ki Belaruszban, ugyanakkor 2014-ben már három embert, és 2015. március 18-án újabb halálos ítélet került kihirdetésre; ismételten felszólít arra, hogy azonnali hatállyal hirdessenek moratóriumot a kivégzésekre, majd ezt követően töröljék el a halálbüntetést;
10. aggodalmát fejezi ki az atomerőmű építésével kapcsolatos döntés miatt; felszólítja Belaruszt, hogy függessze fel a létesítmény építését mindaddig, amíg az építkezéssel és a működéssel kapcsolatos, a meglévő nemzetközi jogszabályoknak – például az Espoo-i és az Aarhusi Egyezménynek – teljes mértékben megfelelő, és valamennyi érdekelt fél bevonásával el nem készül egy valóban független környezetvédelmi hatásvizsgálat;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, valamint a belarusz hatóságoknak.
- [1] HL C 257., 2013.9.6., 9. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0382.