ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a fehéroroszországi helyzetről
8.9.2015 - (2015/2834(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Urmas Paet, Petras Auštrevičius, Fernando Maura Barandiarán, Marietje Schaake, Pavel Telička, Ivo Vajgl, Johannes Cornelis van Baalen az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0866/2015
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Fehéroroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2012. március 29-i[1], a 2012. február 16-i[2], a 2011. szeptember 15-i[3], a 2011. május 12-i[4], a 2011. március 10-i[5] és a 2011. január 20-i[6] állásfoglalására,
– tekintettel hat fehéroroszországi politikai fogoly – Mikalaj Sztatkevics, Mikalaj Dziadok, Ihar Alinevics, Jurij Rubcov, Juhenyij Vaskovics és Artjom Prakapenka – közelmúltbeli szabadon bocsátására,
– tekintettel a soron következő, 2015. október 11-re kiírt fehéroroszországi elnökválasztásokra,
– tekintettel a jelenlegi ukrán válságra, amely közvetlen és közvetett módon is befolyásolja a fehéroroszországi helyzetet,
– tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, európai szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos nyilatkozatára a fehéroroszországi politikai foglyok szabadon bocsátásáról,
– tekintettel az Európai Unió és a Fehérorosz Köztársaság között 2015. július 28-án lezajlott emberi jogi párbeszédre,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió kész a Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatok és együttműködés javítására, amint az országon belüli állapotok a demokratikus normák, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása tekintetében ezt lehetővé teszik;
B. mivel a fennmaradó hat politikai fogoly közelmúltbeli szabadon bocsátása üdvözlendő és szükséges lépés volt a helyes irányba, és azt remélhetőleg egyéb intézkedések is követik majd;
C. mivel a szólás- és médiaszabadság jelentős javulása, az egyszerű polgárok és ellenzéki aktivisták politikai jogainak azonos szintű tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság és az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartása előfeltétele az EU és Fehéroroszország közötti kapcsolatok javulásának;
1. üdvözli a hat politikai fogoly szabadon bocsátását mint a fehérorosz hatóságok által az ellenzéki aktivistákkal szemben tanúsított bánásmód javulásának tagadhatatlan jelét, de jelzi a hatóságok felé, hogy ezt a lépést olyan intézkedéseknek is követniük kell, amelyek teljes mértékben garantálják a szólásszabadságot és a média szabadságát, valamint a fehérorosz polgárok és aktivisták számára az ország politikai életében való teljes körű részvétel lehetőségét;
2. felhívja a fehérorosz hatóságokat, hogy valamennyi jelölt számára biztosítson tisztességes feltételeket és lehetőséget egy rendes választási kampány lefolytatásához, és biztosítsák, hogy a választásokon részt vevő valamennyi fél képviseltethesse magát minden választási bizottsági szinten; kétségbe vonja azonban, hogy a választások meg fognak felelni azoknak a nemzetközi normáknak, amelyeknek betartására Fehéroroszország is kötelezettséget vállalt;
3. ennek ellenére felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy fogadják el és hajtsák végre a választási törvény javasolt módosításait, és e folyamatban működjenek együtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és a Velencei Bizottsággal;
4. hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is kész a Fehéroroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére, és hogy az ország Eurázsiai Unióbeli tagsága nem összeegyeztethetetlen az ilyen intézkedésekkel;
5. felszólítja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy keressen új módszereket a fehéroroszországi civil társadalmi szervezetek támogatására, összhangban a fehérorosz kormánnyal szemben kritikát is megfogalmazó közeledés uniós politikájával;
6. sajnálatosnak tartja, hogy Fehéroroszország egyike volt azon 11 országnak, amelyek nemmel szavaztak az ENSZ Közgyűlésének a Krím Oroszország általi annektálását követően, 2014. március 27-én elfogadott 68/262 sz. határozatára; megjegyzi ugyanakkor, hogy Fehéroroszország moderátori szerepet vállalt az Ukrajna keleti részében zajló jelenlegi konfliktusban, és nem ismerte el a Krím Oroszország általi elcsatolását; nyomatékosan felszólítja a fehérorosz vezetést, hogy továbbra is vegyen részt a konfliktus minszki jegyzőkönyvben foglaltak szerinti békés rendezésére tett erőfeszítésekben;
7. tudomásul veszi a vízumkönnyítésről szóló tárgyalások 2014. januári megkezdését, amelyek célja az emberek közötti kapcsolatok javítása és a civil társadalom ösztönzése;
8. elítéli, hogy Fehéroroszország – utolsó európai államként – még mindig alkalmazza a halálbüntetést, amely ellentétes az európai értékekkel; sürgeti a kivégzésekre vonatkozó azonnali moratórium bevezetését, és a büntető törvénykönyv megfelelő módosítását a halálbüntetés eltörlése céljából;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, a FÁK titkárságának, valamint a fehérorosz hatóságoknak.