ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az állatjólétről
24.11.2015 - (2015/2957(RSP))
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
Marco Zullo, Marco Affronte, Eleonora Evi, Fabio Massimo Castaldo, Isabella Adinolfi az EFDD képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a közös mezőgazdasági politika és a közös halászati politika működéséről szóló 43. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára az olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedésekről, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme,
– tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012-2015) szóló, 2012. július 4-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelvre (állatkísérletekről szóló irányelv)[2],
– tekintettel az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására irányuló cselekvési tervről szóló 2011. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0748),
– tekintettel az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 2012. december 12-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a vágási célból az Európai Unióban szállított állatok utaztatására vonatkozó nyolcórás határérték meghatározásáról szóló, 2012. március 15-i nyilatkozatára[4],
– tekintettel a vadon élő állatok és növények kereskedelmére vonatkozó rendelkezésekre, ezen belül a 338/97/EK tanácsi rendeletre[5] és a 865/2006/EK bizottsági rendeletre[6],
– tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról szóló 576/2013/EU rendeletre[7],
– tekintettel a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló 1999/22/EK tanácsi irányelvre[8],
– tekintettel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének uniós megközelítéséről szóló, 2014. február 7-i bizottsági közleményre (COM(2014)0064),
– tekintettel a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégia kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000141/2015 – B8-1107/2015),
– tekintettel eljárási szabályzata 128 cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok nem tekintik az állatokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkével összhangban érző lényeknek;
B. mivel az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hozzájárulnak az Unión belüli egyenlő versenyfeltételekhez, és ezáltal a jól működő belső piachoz;
C. mivel a mezőgazdasági ágazatban folytatott állattartás mellett az egyéb ágazatokkal – például a kedvtelésből tartott állatokkal, a lófélékkel, az egzotikus állatokkal és a gazdasági tevékenység keretében tartott vagy értékesített egyéb állatokkal – kapcsolatos folyamatos és konkrét állatjóléti problémákat csak uniós szinten lehet megoldani;
D. mivel az állatok jólétét tovább kell javítani a mindenkori tudományos ismereteknek megfelelően, figyelembe véve a mezőgazdasági állattenyésztés hatékonyságát és versenyképességét;
E. mivel a cirkuszokat kifejezetten kizárták az 1999/22/EK irányelv hatálya alól, ami nemzeti hatáskörbe utalja az állatok tartásának feltételeit;
F. mivel az állatjólét szorosan összekapcsolódik az állat- és közegészségüggyel;
G. mivel a kedvtelésből tartott egzotikus állatok egyre nagyobb száma a háziállatokra átterjedő fertőző betegségek nagyobb mértékű terjedéséhez vezethet, és ugyanakkor káros hatással lehet a közegészségügyre, az állategészségügyre és az állatok jólétére; mivel az egzotikus állatok vagy növények idegenhonos inváziós fajként kiszabadulhatnak és elterjedhetnek, fenyegetést jelentve a helyi fajokra és élőhelyekre, és óriási társadalmi-gazdasági kárt okozva;
H. mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérő értelmezéseik miatt jogbizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelőknek; mivel az uniós jog végrehajtása tekintetében e szabályok betartásának elmaradása, valamint a nem harmonizált előírások megléte és a jogi mérföldkövek hiánya torzítja a versenyt, és egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez;
I. mivel az állat-egészségügyi jogszabályra irányuló javaslat nem tartalmaz egyértelmű meghatározást az „állattenyésztés” fogalmára, és mivel a tagállamok között annak számos értelmezése lehetséges;
J. mivel a kutyaviadalok továbbra is hatalmas szenvedést hoznak magukkal, és kutyák százainak halálát okozzák az Unióban;
K. mivel a gazdátlan kutyák létének oka a kutyákkal szembeni rossz bánásmód – elhagyásukat is beleértve –, és mivel ez a jelenség továbbra is gondot okoz egyes uniós tagállamokban; mivel a kóbor kutyák megölése további elterjedésük megelőzése érdekében még mindig engedélyezett;
L. mivel továbbra is számos delfinárium működik az Unióban, és mivel a tudományosan bizonyított módon intelligens, öntudatos és erősen társas állatok szórakoztató vagy kereskedelmi céllal folytatott felhasználása félrevezető és félrenevelő üzenetet hordoz;
1. sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) lezáratlan kérdéseit;
2. emlékeztet rá, hogy a Szerződés 13. cikke általános hatályú és horizontális, és mint ilyen, a környezetvédelemi vagy fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel azonos jelentőségű, valamint jogilag elsőbbséget élvez az összes belső piaci politikával szemben;
3. megjegyzi, hogy több mint 30 év alatt több mint 30, az állatjóllétre vonatkozó alap-jogiaktust fogadtak el, amelyek közül számos változó védelmi szintet biztosít az állatok számára; hangsúlyozza, hogy a hatályos jogi aktusok többsége nem ismeri el kellőképpen, hogy az állatok érző lények, ahogy azt a Szerződés 13. cikke előírja;
4. aggodalmát fejezi ki az állatjóléttel kapcsolatos hatályos uniós jogszabályok tényleges végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban;
5. megállapítja, hogy a 2012–2015 közötti időszakra szóló, az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiában foglalt 19 intézkedésből a Bizottság eddig csak a 9-et hajtott végre;
6. kéri annak megerősítését, hogy a jogszabályi keret bármilyen harmonizációja nem fog az állatjóléti előírások enyhítéséhez vagy az állatjólét javítására irányuló törekvések csökkenéséhez vezetni, és felszólítja a Bizottságot, hogy a legújabb tudományos eredmények alapján – és tekintettel azon harmadik országokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokra, ahol a védelem szintje nem egyenértékű – szigorítsa a meglévő előírásokat;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az élőállatok kereskedelmi célú szállítására vonatkozó hatályos állatvédelmi szabályokat az állatok szállítás közbeni védelméről szóló parlamenti állásfoglalásnak, valamint a 2012. március 15-i parlamenti nyilatkozatnak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást az illetékes hatóságoknak az 1/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozóan az Európai Unió Bírósága C-424/13. sz. ügyben hozott ítélete fényében;
8. felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az azonosítási és nyilvántartási követelmények harmonizálása céljából a gazdasági tevékenységgel összefüggésben vagy bemutató céljából tartott vagy kereskedett állatokra, különösen a kutyákra, macskákra, lófélékre és a kedvtelésből tartott egzotikus állatokra vonatkozóan;
9. felhívja a Bizottságot, hogy az állatok súlyos és hosszan tartó szenvedésének elkerülése és – az élveboncolás beszüntetésére felszólító „Stop Vivisection” európai polgári kezdeményezést aláíró 1,17 millió polgár kérésének megfelelően – az állatkísérletek mielőbbi fokozatos megszüntetése érdekében vállaljon kötelezettséget a nem állatokon végzett alternatív vizsgálati módszerek finanszírozására új és a meglévő finanszírozási rendszereken, például a Horizont 2020 programon és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezésen keresztül;
10. felhívja a Bizottságot, hogy a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetésére vonatkozó uniós szintű tilalmat elfogadva hangolja össze a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetésének korlátozására vonatkozó, 18 tagállamban már hatályos jogszabályokat;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be uniós szintű tilalmat az állatok olyan módon történő hagyományos vagy kulturális célú felhasználására, amely rossz bánásmódot és szenvedést von maga után;
12. felhívja a Bizottságot, hogy korlátozza és fokozatosan szüntesse meg a fogságban tartott állatok kereskedelmi célú és vidámparkokban való felhasználását azokban az esetekben, ahol ez tudományosan bizonyított módon intelligens, öntudatos és erősen társas fajokat érint;
13. felhívja a Bizottságot, hogy használja az új uniós állatjóléti referenciaközpontokat arra, hogy segítséget nyújtson a meglévő szabályok végrehajtásához az információk terjesztésével és bevált gyakorlatok megosztásával, valamint képzések biztosításával az illetékes hatóságok számára, és hogy valósítsa meg a validált állatjóléti mutatók alkalmazását;
14. felhívja a Bizottságot, hogy ruházza fel eszközökkel és védje a polgárokat azáltal, hogy iránymutatást ad a fogyasztók számára azon állatok vásárlásával, eladásával, újbóli kihelyezésével és tenyésztésével kapcsolatban, amelyeket gazdasági tevékenység keretében tartanak, vagy amelyekkel ilyen tevékenység keretében kereskednek, különösen a kutyákat, a macskákat, az egzotikus állatokat és a lóféléket illetően;
15. sürgeti a Bizottságot, hogy a fogyasztók lehetőségeinek gyarapítása érdekében terjessze ki a friss és fagyasztott húsok származási ország szerinti címkézésére vonatkozó szabályokat a lófélékből származó friss és fagyasztott húsra és az összes feldolgozott húsból származó termékre; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot a hús és a tejtermékek címkézésének kötelező módszerére vonatkozóan;
16. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös agrárpolitika teljes mértékben ismerje el, hogy az állatok érző lények, és átfogó módon foglalkozzon a rossz állatjóléti gyakorlatokhoz kapcsolódó környezetvédelmi és közegészségügyi kihívásokkal; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa egy új fenntartható élelmiszerpolitika kialakítását, amely elismeri a haszonállatok jólétének javítását a növényi alapú élelmiszerek felhasználásának és fogyasztásának fokozásával együtt;
17. sürgeti a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott, kétoldalú kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon az élő állatok és a húsipari termékek uniós piacra irányuló exportja kapcsán követelje meg a harmadik országoktól az állatjólétre vonatkozó európai előírások betartását;
18. sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el az állatjólétet a gazdasági fejlődés egyik motorjaként; felhívja a Bizottságot, hogy az állatjólét terén elért jó eredményeket jutalmazza a harmadik országoknak nyújtott fejlesztési támogatással;
19. kéri, hogy hozzanak létre egy horizontális, az egész Bizottságra kiterjedő, az állatjóléttel foglalkozó állandó platformot, amely elősegíti az együttműködést, nagyobb hangsúlyt helyez az állatjóléttel kapcsolatos kihívásokra, és előmozdítja az érdekelt felekkel való kapcsolattartást, ideértve a civil társadalmat is;
20. felszólítja a Bizottságot, hogy ezen állásfoglalás 6–28. bekezdését foglalja bele az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó új, 2016–2020 közötti időszakra szóló európai uniós stratégiába;
21. támogatja a jogszabályi követelményeknél szigorúbb állatjóléti normáknak eleget tevő élelmiszertermékek címkézésének elvét; felszólítja a Bizottságot, hogy a COM(2009)0584 jelentés alapján terjesszen elő jogalkotási javaslatot a hús- és tejtermékekre, valamint a feldolgozott termékekben használt tojásra vonatkozó uniós szintű címkézési rendszerről, amelynek révén a fogyasztókkal folytatott lehető leghatékonyabb és legkövetkezetesebb kommunikáció érdekében a fogyasztók tájékoztatást kapnak az alkalmazott tenyésztési módszerekről és azoknak az állatok jólétére gyakorolt hatásáról;
22. felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg az alap- és az alkalmazott kutatás, valamint a jogszabály által előírt vizsgálatok terén az állatkísérleti eljárásokat kiváltó alternatív módszerek kifejlesztésének és alkalmazásának a 2010/63/EU irányelv VII. mellékletében említett összehangolását és előmozdítását, tevékenyen támogatva az uniós referencialaboratórium (a Közös Kutatóközpont) ezzel kapcsolatos stratégiakidolgozási és kutatási feladatait, amelyek célja, hogy meghatározzák az állatok felhasználásán alapuló kutatási technikák kiváltásának elsőbbségi területeit;
23. sürgeti a Tanácsot, hogy a vidékfejlesztésen keresztül garantálja az állatjólét jelentős javítását, különösen azáltal, hogy megfelelő finanszírozást nyújt az állatjóléti kifizetések számára, és biztosítja, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló összes vidékfejlesztési program tartalmazzon állatjóléti intézkedést;
24. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a kutyaviadalok betiltására az Unióban;
25. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a gazdátlan és elvadult kutyák Unióban való leölésének betiltására és az állatpopulációk szabályozásának alternatív, kegyetlenségtől mentes módszereinek elterjesztésére irányuló jogalkotási javaslatot;
26. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet egészítsék ki egy olyan tájékoztatási és oktatási kampánnyal, amely eltéríti az embereket az egzotikus állat- és növényfajok vásárlásától;
27. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy építsenek be alternatív, állatmentes kísérleti módszereket az egyetemi szintű tanulmányi programokba;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.