ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról

24.11.2015 - (2015/2957(RSP))

a B8‑1107/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

Albert Deß, Michel Dantin, Marijana Petir, Peter Jahr, Angélique Delahaye, Elisabeth Köstinger, Herbert Dorfmann, Norbert Lins, Sofia Ribeiro, Nuno Melo, Jarosław Kalinowski, Czesław Adam Siekierski, Annie Schreijer-Pierik, Mairead McGuinness, Vladimir Urutchev, Daniel Buda, Ramón Luis Valcárcel Siso, Anna Maria Corazza Bildt, Norbert Erdős a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1278/2015

B8‑1280/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról

(2015/2957(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 43. cikkére, amely a közös agrárpolitika és a közös halászati politika működéséről szól,

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. február 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012-2015) szóló, 2012. július 4-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel eljárási szabályzata 128 cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hozzájárulnak az Unión belüli egyenlő versenyfeltételekhez, és ezáltal a jól működő belső piachoz;

B.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt akarják, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

C.  mivel a nemzeti állatjóléti szabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós egységes piac elveivel;

D.  mivel az állatjólét szorosan összekapcsolódik az állat- és közegészségüggyel;

E.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérő értelmezéseik miatt jogi bizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelőknek;

F.  mivel az Unió azon helyek közé tartozik, ahol az állatjólét színvonala a világon a legmagasabb;

G.  mivel az állatok jólétét tovább kell javítani a mindenkori tudományos ismereteknek megfelelően, és figyelembe véve mind a polgárok által kedvtelésből tartott állatok jólétét, mind a mezőgazdasági állattenyésztés hatékonyságát és versenyképességét;

H.  mivel a magas színvonalú állatjólét fontos a fenntarthatóság biztosítása érdekében, noha ez olyan beruházásokat és működési többletköltségeket von maga után, amelyek nem oszlanak el arányosan az élelmiszerláncban;

1.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) lezáratlan kérdéseit;

2.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy ambiciózus, az állatjólétet és az állatok védelmét szolgáló, a 2016–2020 közötti időszakra szóló új stratégiát, amely a korábbi stratégia eredményeire épít, és biztosítja a tagállamokban magas szintű állatjóléti normák meghatározását előíró keret folytatását;

3.  elismeri a különböző tagállamokban a mezőgazdasági termelők által az állatjóléttel kapcsolatban tett erőfeszítéseket;

4.  emlékeztet arra, hogy a Parlament elfogadott az állatjóléttel kapcsolatos jogszabályokat, nevezetesen a klónozott állatok behozatalának és Unión belüli forgalmazásának tiltása és a hivatalos ellenőrzések reformja tárgyában;

5.  sürgeti a Bizottságot, hogy amennyiben rendelkezésére állnak az állatjóléti problémák fennállását alátámasztó egyértelmű tudományos bizonyítékok, akkor e problémák megoldása érdekében dolgozza át a politikai eszközöket vagy vezessen be újakat; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok tagállami végrehajtását;

6.  aggodalmának ad hangot az állatjólétre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok hatékony végrehajtása és betartatása tekintetében, és hangsúlyozza, hogy minden állat-egészségügyi és állatjóléti szabály legfontosabb céljaként a hatályos jogszabályok betartását és a nekik való megfelelést kell kitűzni;

7.  szorgalmazza, hogy a Bizottság ugyanakkor fokozottan törekedjen arra, hogy kereskedelempolitikájába és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokba az állatjóléti normák viszonosságát – nem kereskedelempolitikai szempontként – beillessze és elsődleges fontosságúnak tekintse, továbbá a harmadik országokban azzal mozdítsa elő az állatjólétet, hogy az importált állatokra és termékekre vonatkozóan ugyanolyan, szigorúan ellenőrzött jóléti normákat követel meg;

8.  hangsúlyozza a KAP megfelelő finanszírozásának fontosságát, mivel olyan költségvetésre van szükségünk, amely összhangban áll törekvéseinkkel, annak megakadályozása érdekében, hogy a termelés és a kereskedelem az alacsonyabb szintű állatjóléti normákkal rendelkező országokba és földrészekre helyeződjön át;

9.  emlékeztet arra, hogy az élelmiszerláncban egyensúlyhiány áll fenn, amely hátrányos helyzetbe hozza az elsődleges termelőket, és ez a helyzet a mezőgazdasági üzemek szintjén határt szab az állatjóléti beruházásoknak;

10.  emlékeztet arra, hogy a termelőket túlterhelik az adminisztratív kötelezettségekkel, és hogy az adminisztráció egyszerűsítését célzó folyamatos törekvést szem előtt tartva ez az európai stratégia nem növelheti tovább a meglévő terhet; hangsúlyozza, hogy az ágazatban a beruházások stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a nemzetközi szinten tisztességes verseny biztosítása mellett;

11.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 13. cikke általánosan alkalmazandó, és így ugyanolyan fontos, mint a mezőgazdasággal, a környezettel vagy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó rendelkezések;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL C 349E., 2013.11.29., 62. o.