Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-1281/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-1281/2015
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról

24.11.2015 - (2015/2957(RSP))

a B8‑1107/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

Stefan Eck, Anja Hazekamp, Neoklis Sylikiotis, Takis Hadjigeorgiou, Helmut Scholz, Sabine Lösing, Kostas Chrysogonos, Stelios Kouloglou, Kostadinka Kuneva, Lola Sánchez Caldentey a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Keith Taylor, Bart Staes a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Janusz Wojciechowski

Eljárás : 2015/2957(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-1281/2015
Előterjesztett szövegek :
B8-1281/2015
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8‑1281/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról

(2015/2957(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió mezőgazdasági, halászati, közlekedési, belső piaci, kutatási, technológiafejlesztési és űrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,

−  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a közös mezőgazdasági politika és a közös halászati politika működéséről szóló 43. cikkére,

−  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az egységes piac létrehozásáról és működéséről szóló 114. cikkére,

−  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 168. cikke (4) bekezdésének b) pontjára az olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedésekről, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme,

−  tekintettel a 2006–2010-es időszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékeléséről és elemzéséről szóló 2010. május 5-i állásfoglalására[1],

−  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. február 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006/2),

−  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. július 4-i állásfoglalására[2],

−  tekintettel az állategészségügyről szóló rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2014. április 15-i állásfoglalására[3],

−  tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állat-egészségügyi, az állatjóléti, a növény-egészségügyi, a növényi szaporítóanyagokra és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, az 1829/2003/EK, az 1831/2003/EK, az 1/2005/EK, a 398/2005/EK, a 834/2007/EK, az 1099/2009/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a(z) […]/2013/EU rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK, a 2008/120/EK és a 2009/128/EK irányelv módosításáról szóló rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) irányuló javaslatról szóló 2014. április 15-i állásfoglalására[4],

−  tekintettel az állatjóléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetőségekről szóló, 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0584),

−  tekintettel az állatok leölésük során való védelméről szóló 1099/2009/EK rendeletre[5],

−  tekintettel az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának 2009. évi felülvizsgálatáról szóló 2009. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2009)0400),

−  tekintettel a sertések sebészeti ivartalanításának alternatíváiról szóló európai nyilatkozatra;

−  tekintettel az antibiotikum-rezisztenciáról szóló 2011. május 12-i európai parlamenti állásfoglalásra[6],

−  tekintettel az EU mezőgazdaságáról és a nemzetközi kereskedelemről szóló 2011. március 8-i állásfoglalására[7],

−  tekintettel a vágási célból az Európai Unióban szállított állatok utaztatására vonatkozó nyolcórás határérték meghatározásáról szóló, 2012. március 15-i nyilatkozatára[8],

−  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-424/13. sz. Zuchtvieh-Export GmbH kontra Stadt Kempten ügyben 2015. április 23-án hozott ítéletére,

−  tekintettel az uniós kutyapopuláció kezeléséről szóló, 2011. október 13-i nyilatkozatára[9],

−  tekintettel Dánia, Németország és Hollandia 2014. decemberében Vughtben aláírt, az állatok jólétérről szóló együttes nyilatkozatára,

−  tekintettel Svédország, Dánia és Németország 2014. április 29-én Koppenhágában aláírt, a sertések jólétérről szóló együttes nyilatkozatára,

−  tekintettel a kedvtelésből tartott állatok zoonózisaival foglalkozó ágazatközi, szakmaközi és interdiszciplináris stratégiai szakértői csoport (CALLISTO projekt) 2014. decemberi következtetéseire[10],

−  tekintettel a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2010. november 29-i következtetéseire a kutyák és a macskák jólétéről,

−  tekintettel a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról szóló 576/2013/EU rendeletre[11],

−  tekintettel az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendeletre[12],

−  tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló 2010/63/EU irányelvre[13],

−  tekintettel az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására irányuló cselekvési tervről szóló, 2011. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0748),

−  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre[14],

−  tekintettel a vadon élő madarak védelméről szóló 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[15],

−  tekintettel a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló 1999/22/EK tanácsi irányelvre[16],

−  tekintettel a cirkuszi állatok tagállamok közötti mozgására vonatkozó állat-egészségügyi követelmények meghatározásáról szóló, 2005. október 21-i 1739/2005/EK bizottsági rendeletre[17],

−  tekintettel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének uniós megközelítéséről szóló, 2014. február 7-i bizottsági közleményre (COM(2014)0064),

−  tekintettel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos uniós cselekvési tervre vonatkozó, 2015 júliusában közzétett bizottsági ütemtervre,

−  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletre[18],

−  tekintettel az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendeletre[19],

−  tekintettel az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 2012. december 12-i állásfoglalására[20],

−  tekintettel a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról szóló, 1992. július 13-i 92/65/EGK tanácsi irányelvre[21],

−  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet Fellebbezési Testületének a fókatermékek uniós kereskedelmének tilalmáról szóló határozatára, amely rögzítette, hogy a kereskedelem jogszerűen korlátozható az állatok jólétének védelmére vonatkozó erkölcsi okokból; tekintettel a Bizottság arra irányuló javaslatára, hogy a fókatermékek kereskedelmének tilalmára vonatkozó intézkedést a tilalom fenntartása mellett összhangba hozza a Kereskedelmi Világszervezet ajánlásaival,

–  tekintettel a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégia kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000141/2015 – B8-1107/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok nem tekintik az állatokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkével összhangban érző lényeknek;

B.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

C.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hozzájárulnak az Unión belüli egyenlő versenyfeltételekhez, és ezáltal a jól működő belső piachoz;

D.  mivel a mezőgazdasági ágazatban folytatott állattartás mellett az egyéb ágazatokkal – például a kedvtelésből tartott állatokkal, a lófélékkel, a vadon élő állatokkal és a gazdasági tevékenység keretében tartott vagy értékesített egyéb állatokkal – kapcsolatos folyamatos és konkrét állatjóléti problémákat csak uniós szinten lehet megoldani;

E.  mivel az állati alapú élelmiszerek termelése és fogyasztása az erőforrások felhasználásának nagy hányadát teszi ki, és jelentős hatással van az állatok egészségére és jólétére, a közegészségre, az éghajlatra és a környezetre;

F.  mivel az állatok jólétét tovább kell javítani a mindenkori tudományos ismereteknek megfelelően, figyelembe véve a mezőgazdasági állattenyésztés hatékonyságát és versenyképességét;

G.  mivel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Közgyűlése 2015 májusában elfogadta a tejelő tehenek jólétére vonatkozó első globális szabványt;

H.  mivel az állatjólét szorosan összekapcsolódik az állat- és a közegészségüggyel;

I.  mivel a magas színvonalú állatjólét fontos a fenntarthatóság biztosítása érdekében, noha ez olyan beruházásokat és működési többletköltségeket von maga után, amelyek nem oszlanak el arányosan az élelmiszerláncban;

J.  mivel a kedvtelésből tartott egzotikus állatok egyre nagyobb száma a háziállatokra átterjedő fertőző betegségek nagyobb mértékű terjedéséhez vezethet, és ugyanakkor káros hatással lehet a közegészségügyre, az állategészségügyre és az állatok jólétére;

K.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérő értelmezéseik miatt jogbizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelőknek; mivel az uniós jog végrehajtása tekintetében e szabályok betartásának elmaradása, valamint a nem harmonizált szabványok megléte és a jogi mérföldkövek hiánya torzítja a versenyt, és egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményez;

L.  mivel a javasolt állategészségügyi rendelet nem tartalmazza az állattenyésztés fogalmának egyértelmű meghatározását, ami a tagállamokban eltérő értelmezésekhez vezethet;

1.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) lezáratlan kérdéseit;

2.  emlékeztet rá, hogy a Szerződés 13. cikke általános hatályú és horizontális, és mint ilyen, a környezetvédelemi vagy fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel azonos jelentőségű, valamint jogilag elsőbbséget élvez az összes belső piaci politikával szemben;

3.  megjegyzi, hogy több mint 30 év alatt több mint 30, az állatjólétre vonatkozó alap-jogiaktust fogadtak el, amelyek közül számos változó védelmi szintet biztosít az állatok számára; hangsúlyozza, hogy a hatályos jogi aktusok többsége nem ismeri el kellőképpen, hogy az állatok érző lények, ahogy azt a Szerződés 13. cikke előírja;

4.  aggodalmát fejezi ki az állatjóléttel kapcsolatos hatályos uniós jogszabályok tényleges végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban;

5.  megállapítja, hogy az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó, 2012–2015 közötti európai uniós stratégiában foglalt 20 intézkedésből a Bizottság eddig csak a 9-et hajtott végre;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy harmonizált, naprakész, átfogó és átlátható jogszabályi keretre a Szerződés 13. cikkében foglalt követelmények teljes körű végrehajtása érdekében;

7.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az állatok valamennyi kategóriájára – haszonállat, vadon élő, kutatási céllal tartott, kedvtelésből tartott és víziállat – terjedjen ki az állatjólétre vonatkozó jogszabályi keret bármely esetleges harmonizációja;

8.  kéri annak megerősítését, hogy a jogszabályi keret bármilyen harmonizációja nem fog az állatjóléti előírások enyhítéséhez vagy az állatjólét javítására irányuló törekvések csökkenéséhez vezetni, és felszólítja a Bizottságot, hogy a legújabb tudományos eredmények alapján szigorítsa a meglévő előírásokat;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be uniós szintű tilalmat az állatok olyan módon történő hagyományos vagy kulturális célú felhasználására, amely rossz bánásmódot és szenvedést von maga után;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy a meglévő jogi keret konszolidációjának hiányában fogadjon el fajspecifikus másodlagos jogszabályokat más haszonállatokra, például a lófélékre, pulykákra, nyulakra, tenyészbrojlerekre, jércékre, kacsákra, libákra és víziállatokra vonatkozóan;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy vesse össze az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) tejelő szarvasmarhákra vonatkozó szabványait a meglévő uniós szabványokkal, és szükség szerint másodlagos jogszabályok révén korrigálja az esetleges eltéréseket;

12.  felszólítja a Bizottságot, hogy fokozatosan szüntesse be a haszonállatok szűk ketrecekben való tenyésztésének rendszerét, és azt váltsa fel egy jobb jóléti rendszerrel, amely megfelel az állatok etológiai szükségleteinek;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az élőállatok kereskedelmi célú szállítására vonatkozó hatályos állatvédelmi szabályokat az állatok szállítás közbeni védelméről szóló, 2012. december 12-i parlamenti állásfoglalásnak, valamint 0049/2011. sz. parlamenti nyilatkozatnak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon egyértelmű iránymutatást az illetékes hatóságoknak az 1/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozóan az Európai Unió Bírósága C-424/13. sz. ügyben hozott ítélete fényében;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a sertésekre vonatkozó jogszabályi követelmények javítására, különösen a sertések sebészeti ivartalanításának 2020-ig történő beszüntetésére, a minimális helyigény növelésére, a részleges rácspadló használatának ösztönzésére, a vemhes kocák külön ólakban tartásának fokozatos megszüntetésére és a fiaztatókutricákban a kötetlen tartás előmozdítására;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az azonosítási és nyilvántartási követelmények harmonizálása céljából a gazdasági tevékenységgel összefüggésben tartott vagy kereskedett állatokra, különösen a kutyákra, macskákra, lófélékre és a kedvtelésből tartott vadon élő állatokra vonatkozóan;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon tudományos alapokon nyugvó bevált gyakorlatok kialakításáról, cseréjéről és terjesztéséről a tagállamokban az idegenhonos inváziós fajok betelepedésének megelőzésére és humánus kezelésére vonatkozóan;

17.  felhívja a Bizottságot annak elismerésére, hogy a vadon élő állatok biológiai szükségleteiről nem lehet cirkuszi körülmények között megfelelően gondoskodni, és hogy ezért harmonizálja a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetésének korlátozására vonatkozó, 19 tagállamban már végrehajtott jogszabályokat, és ennek során vezesse be a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetésének uniós szintű tilalmát;

18.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az állatkerti gyűjteményeket a tagállami illetékes hatóságok engedélyezzék és ellenőrizzék az állatkertekre vonatkozó 1999/22/EK uniós irányelvnek való teljes megfelelés biztosítása érdekében, továbbá felhívja arra, hogy szükség esetén az állatkertekre vonatkozó nemzeti jogszabályok végrehajtásának és érvényesítésének javítása érdekében nyújtson képzési lehetőséget és iránymutatást az illetékes tagállami hatóságok részére;

19.  felszólítja a Bizottságot annak elismerésére, hogy a fogság körülményei között soha sem lehet az uniós állatkertekre vonatkozó 1999/22/EK irányelvben előírtaknak megfelelően gondoskodni a cetfélék fizikai, biológiai és viselkedési szükségleteiről, és következésképpen egy olyan ajánlás megtételére, hogy a tagállamok tiltsák meg a cetfélék fogságban tartását;

20.  felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon kötelezettséget a nem állatokon végzett alternatív vizsgálati módszerek finanszírozására új és a meglévő finanszírozási rendszereken, például a Horizont 2020 programon és az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezésen keresztül;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy használja az új uniós állatjóléti referenciaközpontokat arra, hogy segítséget nyújtson a meglévő szabályok végrehajtásához az információk terjesztésével és bevált gyakorlatok megosztásával, valamint képzések biztosításával az illetékes hatóságok számára, és hogy valósítsa meg a validált állatjóléti mutatók alkalmazását;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy ruházza fel eszközökkel, és védje a polgárokat azáltal, hogy iránymutatást ad a fogyasztók számára azon állatok vásárlásával, eladásával, újbóli kihelyezésével és tenyésztésével kapcsolatban, amelyeket gazdasági tevékenység keretében tartanak vagy amelyekkel ilyen tevékenység keretében kereskednek, különösen a kutyákat, macskákat, a kedvtelésből tartott vadon élő állatokat és lóféléket illetően;

23.  üdvözli a Bizottságnak a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv kidolgozására irányuló szándékát, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a cselekvési tervbe foglaljon bele megfelelő, konkrétan a vadon élő állatoknak a kereskedelem hatásaival szembeni védelmére vonatkozó állatjóléti előírásokat;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy finanszírozza a baromfi és a sertés humánusabb levágásának gyakorlataival kapcsolatos tudományos kutatásokat és a polgároknak szóló állatjóléti oktatási programokat;

25.  sürgeti a Bizottságot, hogy a fogyasztók lehetőségeinek gyarapítása érdekében terjessze ki a friss és fagyasztott húsok származási ország szerinti címkézésére vonatkozó szabályokat a lófélékből származó friss és fagyasztott húsra és az összes feldolgozott húsból származó termékre; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot a hús és a tejtermékek címkézésének kötelező módszerére vonatkozóan;

26.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös agrárpolitika teljes mértékben ismerje el, hogy az állatok érző lények, és átfogó módon foglalkozzon a rossz állatjóléti gyakorlatokhoz kapcsolódó környezetvédelmi és közegészségügyi kihívásokkal; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa egy új fenntartható élelmiszerpolitika kialakítását, amely elismeri a haszonállatok jólétének javítását a növényi alapú élelmiszerek felhasználásának és fogyasztásának fokozásával együtt;

27.  sürgeti a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal folytatott, kétoldalú kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokon az élő állatok és a húsipari termékek uniós piacra irányuló exportja kapcsán követelje meg a harmadik országoktól az állatjólétre vonatkozó európai előírások betartását;

28.  sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el az állatjólétet a gazdasági fejlődés egyik motorjaként; felhívja a Bizottságot, hogy az állatjólét terén elért jó eredményeket jutalmazza a harmadik országoknak nyújtott fejlesztési támogatással;

29.  kéri, hogy hozzanak létre egy horizontális, az egész Bizottságra kiterjedő, az állatjóléttel foglalkozó állandó platformot, amely elősegíti az együttműködést, nagyobb hangsúlyt helyez az állatjóléttel kapcsolatos kihívásokra és előmozdítja az érdekelt felekkel való kapcsolattartást, ideértve a civil társadalmat is;

30.  felszólítja a Bizottságot, hogy ezen állásfoglalás 6–26. bekezdését foglalja bele az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó új, 2016–2020 közötti időszakra szóló európai uniós stratégiába;

31.  sürgeti a Bizottságot, hogy e stratégián belül körvonalazza a jogi mérföldköveket;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat