ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a 2016–2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégiáról

24.11.2015 - (2015/2957(RSP))

a B8‑1107/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

Paolo De Castro az S&D képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1278/2015

B8‑1282/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a 2020–2016 közötti időszakra szóló állatjóléti stratégiáról

(2015/2957(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a közös mezőgazdasági politika és a közös halászati politika működéséről szóló 43. cikkére,

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. február 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006/2),

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012-2015) szóló, 2012. július 4-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel a 2016 és 2020 közötti időszakra szóló új állatjóléti stratégia kapcsán a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000141/2015 – B8-1107/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hozzájárulnak az Unión belüli egyenlő versenyfeltételekhez, és ezáltal a jól működő belső piachoz;

B.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

C.  mivel a nemzeti állatjóléti szabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós egységes piac elveivel;

D.  mivel az állatjólét szorosan összekapcsolódik az állat- és közegészségüggyel;

E.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérő értelmezéseik miatt jogbizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelőknek;

F.  mivel az állatok jólétét tovább kell javítani a mindenkori tudományos ismereteknek megfelelően, figyelembe véve a mezőgazdasági állattenyésztés hatékonyságát és versenyképességét;

G.  mivel a magas színvonalú állatjólét fontos a fenntarthatóság biztosítása érdekében, noha ez olyan beruházásokat és működési többletköltségeket von maga után, amelyek nem oszlanak el arányosan az élelmiszerláncban;

1.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) lezáratlan elemeit;

2.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy ambiciózus, az állatjólétet és az állatok védelmét szolgáló, a 2016–2020 közötti időszakra szóló új stratégiát, amely a korábbi stratégia eredményeire épít, és biztosítja a tagállamokban magas szintű állatjóléti normák meghatározását előíró keret folytatását;

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy amennyiben rendelkezésére állnak az állatjóléti problémák fennállását alátámasztó egyértelmű tudományos bizonyítékok, akkor e problémák megoldása érdekében dolgozza át a politikai eszközöket vagy vezessen be újakat;

4.  aggodalmának ad hangot az állatjólétre vonatkozó hatályos uniós jogszabályok hatékony végrehajtása és betartatása tekintetében, és hangsúlyozza, hogy minden állat-egészségügyi és állatjóléti szabály legfontosabb céljaként a hatályos jogszabályok betartását és az azoknak való megfelelést kell kitűzni;

5.  szorgalmazza, hogy a Bizottság ugyanakkor fokozottan törekedjen arra, hogy – nem kereskedelempolitikai szempontként – beillessze az állatjólét ügyét kereskedelempolitikájába és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokba, továbbá hogy elsődleges fontosságúnak tekintse a viszonosságot az állatjóléti normák tekintetében, a harmadik országokban pedig azzal mozdítsa elő az állatjólétet, hogy az importált állatokra és termékekre vonatkozóan ugyanolyan, szigorúan ellenőrzött jóléti normákat követel meg;

6.  hangsúlyozza a KAP megfelelő finanszírozásának fontosságát annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni az állatjóléti dimenziót, és hogy a költségvetés összhangban álljon a kitűzött célokkal;

7.  emlékeztet rá, hogy az élelmiszerláncban egyensúlyhiány áll fenn, amely hátrányos helyzetbe hozza az elsődleges termelőket, és ez a helyzet a mezőgazdasági üzemek szintjén határt szab az állatjóléti beruházásoknak;

8.  emlékeztet rá, hogy a termelőket túlterhelik az adminisztratív kötelezettségekkel, és hogy az adminisztráció egyszerűsítésére való folyamatos törekvés érdekében nem szabad, hogy ez az európai stratégia tovább növelje a meglévő terhet;

9.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 13. cikke általánosan alkalmazandó, és így ugyanolyan fontos, mint a mezőgazdasággal, a környezettel vagy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó rendelkezések;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL C 349E., 2013.11.29., 62. o.