ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról

9.12.2015 - (2015/2979(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Jozo Radoš, Beatriz Becerra Basterrechea, Izaskun Bilbao Barandica, Dita Charanzová, Filiz Hyusmenova, Ivan Jakovčić, Ilhan Kyuchyuk, Alexander Graf Lambsdorff, Urmas Paet, Marietje Schaake, Jasenko Selimovic, Pavel Telička az ALDE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1362/2015

B8-1363/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról

(2015/2979(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1995 novemberében megtárgyalt és a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság, a Horvát Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság által Párizsban 1995. december 14-én aláírt békemegállapodásra (Bosznia-Hercegovinára vonatkozó általános keretmegállapodás a békéért),

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Sejdić-Finci ügyben hozott 2009. decemberi ítéletére,

–  tekintettel a 2003. évi Szaloniki Európai Tanács következtetéseire, és annak „Szaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletére, valamint az Európai Unió folyamatos elkötelezettségére Bosznia-Hercegovinában a stabilitás és a jólét előmozdítása iránt, az uniós tagság hosszú távú céljával;

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között 2008. június 16-án Luxembourgban aláírt stabilizációs és társulási megállapodásra, amelyet valamennyi uniós tagállam és Bosznia-Hercegovina is ratifikált,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa 2014. december 15-i brüsszeli ülésének Bosznia-Hercegovináról szóló következtetéseire, amely létrehozta a Bosznia-Hercegovinára vonatkozó megújított uniós megközelítést, az Általános Ügyek Tanácsa 2014. december 16-i brüsszeli ülésének Bosznia-Hercegovináról szóló következtetéseire, a Bizottságnak az uniós bővítési stratégiáról szóló 2015. november 10-i közleményére (COM(2015)0611) (amelyet a Bosznia-Hercegovináról szóló 2015. évi jelentést tartalmazó bizottsági szolgálati munkadokumentum kísér (SWD(2015)0214)), és a 2014. december 15-én elfogadott Bosznia-Hercegovinára vonatkozó, 2014–2020-as tájékoztató jellegű stratégiai dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Parlament és Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlése közötti, május 20–21-én Strasbourgban tartott 17. parlamentközi ülésen elfogadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az 1995. novemberében megtárgyalt és Párizsban 1995. december 14-án aláírt daytoni békemegállapodás véget vetett a négy évig tartó, tragikus háborúnak, és lehetőséget adott az ország politikai és gazdasági újjáépítésére;

B.  mivel Bosznia-Hercegovina daytoni megállapodás által meghatározott alkotmánya egy fragmentált és diszfunkcionális intézményi keretet eredményezett, amely a központi hatóságokat megfosztotta a modern állam működéséhez alapvetően szükséges hatásköröktől;

C.  mivel a nemzetközi közösség (az ENSZ, az EU és a NATO) számottevő jelenléte és fellépése általi külső segítségnyújtási kísérletek nem jártak sikerrel egy jól szervezett, működőképesebb és nagyobb jólétnek örvendő ország kifejlesztésében;

D.  mivel a 2009-es Sejdić-Finci ítélet csak az egyik jele annak, hogy Bosznia-Hercegovinában jelentős alkotmányos reformokra van szükség, más nyilvánvaló jelek, így az újjáéledő etnikai feszültségek, a politikai stagnálás és az adminisztratív fragmentáltság mellett; mivel a politikai patthelyzet állandósult munkanélküliséghez és gyenge gazdasági növekedéshez vezetett;

E.  mivel több etnocentrikus politikai párt és vezető erősödik meg a jelenlegi intézményi és politikai patthelyzet által létrehozott légkörben; mivel egyes politikai pártok és bizonyos politikusok továbbra is kritikusak Bosznia-Hercegovina egységével szemben, és többek között alkalmanként felszólítanak az ország feloszlatására, vagy az államalkotó egységek nagyobb autonómiájára;

F.  mivel az EU és a nemzetközi közösség határozottan kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása mellett;

G.  mivel a stabilizációs és társulási megállapodás képezi az EU és Bosznia-Hercegovina közötti kapcsolatok keretét, és ez a két fél közötti szabadkereskedelmi övezet fokozatos létrehozását írja elő; mivel emellett közös politikai és gazdasági célokat határoz meg, és előmozdítja a regionális együttműködést; mivel a stabilizációs és társulási megállapodás hozzá fog járulni továbbá Bosznia-Hercegovina normáinak és jogszabályainak az uniós jogszabályokhoz való fokozatos hozzáigazításához, és ekképp a bosznia-hercegovinai polgárokat jobb minőségű, egészségesebb és biztonságosabb árukhoz juttatja;

1.  részvétét fejezi ki a sok áldozat és a boszniai-hercegovinai háborúban eltűnt személy családjai felé; felhívja a boszniai-hercegovinai hatóságokat, hogy folytassák együttműködésüket a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY), valamint fokozzák erőfeszítéseiket a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hazai tárgyalások terén tapasztalható elmaradás hatékony kezelésére, hogy az atrocitások és az emberi jogi jogsértések elkövetőit bíróság elé állítsák;

2.  hangsúlyozza, hogy míg a daytoni megállapodásra nagy szükség volt a harcok azonnali beszüntetése érdekében, az országban elengedhetetlen megkezdeni az érdemi alkotmányjogi felülvizsgálatot és reformfolyamatot, a társadalmi-gazdasági, igazságügyi és más területeket is ideértve; hangsúlyozza, hogy ez az ország intézményi kerete hatékony és eredményes működésének biztosítása, és a Bosznia-Hercegovina által az Európa Tanács tagjaként vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében is szükséges; hangsúlyozza, hogy e reformokra szüksége lesz ahhoz, hogy az EU-val csatlakozási tárgyalásokat folytassanak;

3.  hangsúlyozza, hogy az alkotmányos reformok területén az egyik megoldandó kulcskérdés az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Sejdić-Finci ügyben hozott ítéletével kapcsolatos, amelyet Bosznia-Hercegovinában megfelelő jogi és alkotmányos változásokkal kell orvosolni;

4.  tudomásul veszi a daytoni megállapodáson alapuló bosznia-hercegovinai alkotmány megváltoztatására irányuló munka megkezdését célzó, részben nemzetközi részvételen alapuló, részben hazai alapokon nyugvó kezdeményezéseket; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek a törekevések eddig nem hoztak kielégítő eredményt a bosznia-hercegovinai vezetők által folytatott etnocentrikus politika és a nemzetközi szereplők elégtelen részvétele miatt; hangsúlyozza, hogy minden jövőbeli kezdeményezésbe be kell vonni a civil társadalmi szereplőket, és figyelembe kell venni a szempontjaikat annak érdekében, hogy Bosznia-Hercegovinában egy inkluzív és nyitott társadalom épüljön;

5.  felhívja a Bizottság alelnökét/ az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a bővítésért felelős biztost, hogy utasítsák az Európai Külügyi Szolgálatot átfogó terv kidolgozására arra vonatkozóan, hogy az EU, a tagállamok és más nemzetközi szereplők miként tudnak valamennyi bosznia-hercegovinai érdekelt fél részvételével közreműködni az alkotmányos változás és a daytoni megállapodás módosítása terén az érdemi előrelépés elérése céljából;

6.  úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek be kell vonnia Bosznia-Hercegovina szomszédait és a daytoni békemegállapodás garantálóit, ami várhatóan tevékenyen hozzájárul az alkotmányos reformfolyamathoz, amely meg fogja erősíteni a központi hatalmat, valamint leegyszerűsíti az ország intézményeinek működését és megszünteti fragmentáltságukat; hangsúlyozza, hogy a nyugat-balkáni országok kötelesek hozzájárulni a régió stabilitásához;

7.  rámutat arra, hogy az e folyamatban való uniós és nemzetközi részvételnek a politikai kezdeményezőként, katalizátorként és elősegítőként való fellépésből kell állnia, míg a boszniai érdekelt feleknek meg kell őrizniük az alkotmányos reform menetrendjével kapcsolatos hatáskörüket és felelősségüket azzal a céllal, hogy Bosznia-Hercegovinában egy olyan új alkotmányos rendet hozzanak létre, amely képes garantálni a közösségek legitim szükségleteit, ugyanakkor biztosítja az egységet és a hatékonyságot is; hangsúlyozza, hogy a bosznia-hercegovinai polgároknak egyenlő hozzáféréssel kell rendelkezniük a politikai döntéshozatal valamennyi szintjéhez;

8.  hangsúlyozza, hogy az alkotmányos reformfolyamatnak ki kell terjednie a teljes állami struktúrára és annak politikai, igazgatási és igazságügyi elemeire; felhívja a Velencei Bizottságot és az Európa Tanácsot, hogy ajánlják fel teljes támogatásukat e törekvésekhez annak érdekében, hogy a reformok összhangban álljanak Bosznia-Hercegovina nemzetközi kötelezettségeivel;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina kormányának, parlamentjének, a területi egységeknek, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.