ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról

9.12.2015 - (2015/2979(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Jiří Maštálka, Sofia Sakorafa a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1362/2015

B8-1364/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról

(2015/2979(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel Bosznia-Hercegovináról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel Jugoszlávia felbomlása véres háborúhoz és külföldi beavatkozáshoz vezetett a nyugat-balkáni régióban; mivel az akkori nyugat-balkáni fejlemények az Unió, a tagállamok és a nemzetközi közösség egészének kudarcát is tükrözték abban a tekintetben, hogy nem voltak képesek olyan politikát folytatni, amely megelőzhette volna a válságot;

B.  mivel a daytoni megállapodás véget vetett a háborúnak, de inkább befagyasztotta, mint megoldotta az országban élő szerbek, horvátok és bosnyákok közötti konfliktust; mivel a daytoni megállapodás által létrehozott politikai rendszer állandósította az etnikai megosztottságot és bonyolulttá tette a döntéshozatalt;

C.  mivel a túl bonyolult és nem hatékony intézményi felépítés, a közös jövőkép és politikai akarat hiánya és az etnocentrikus magatartás jelentősen akadályozta az előrelépést az országban; mivel az elhúzódó politikai patthelyzet komoly akadályt jelent az ország stabilizálódása és fejlődése szempontjából, valamint megfosztja az állampolgárokat a biztonságos és virágzó jövőtől;

D.  mivel Bosznia-Hercegovina működéséhez továbbra is külföldi segélyekre van szükség; mivel Bosznia-Hercegovina állami bevételeinek több mint 50%-át az igazgatás számos szintjének fenntartására költik; mivel másrészt Európán belül Bosznia-Hercegovinában az egyik legmagasabb a fiatalkori munkanélküliség aránya (a 15–24 év közötti aktív népesség 59%-a);

E.  mivel a két országrész és a három etnikai közösség közötti politikai feszültségek folyamatosak és aláássák Bosznia-Hercegovina működését; mivel ezek a feszültségek tükröződnek az országban működő bíróságok munkájában, amelyek nem teljesen hatékonyak a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek feldolgozásában és a jogerős ítéletek meghozatalában; mivel a Bosznia-Hercegovinában elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hatékony büntetőjogi eljárások lefolytatásának legnagyobb akadálya az összetett és széttöredezett jogalkotási keret;

F.  mivel nem szabad megengedni, hogy a háborús bűncselekmények elkövetői elmenekülhessenek az igazságszolgáltatás elől; mivel a háborús bűncselekmények büntetlenségének megszüntetése alapvető követelmény ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovinában közbizalom alakuljon ki az ország igazságszolgáltatási rendszere iránt;

G.  mivel Bosznia-Hercegovina még mindig nemzetközi protektorátus; mivel az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselőjének széles körű, többek között jogalkotási és közigazgatási jogkörei vannak; mivel ez lehetővé teszi, hogy a bosznia-hercegovinai politikusok elkerüljék a politikai felelősségvállalást, a felelősséget és az elszámoltathatóságot;

H.  mivel a legtöbb boszniai politikus és külföldi tisztviselő mára egyetért abban, hogy a daytoni megállapodás ideje lejárt; mivel a Bosznia-Hercegovina elnöksége által elfogadott, valamennyi politikai párt vezetői által aláírt és a parlament által 2015. február 23-án jóváhagyott, az intézmények működésének és hatékonyságának megteremtésére, a kormányzat valamennyi szintjén reformok indítására, a megbékélési folyamat felgyorsítására és a közigazgatás megerősítésére irányuló intézkedésekről szóló írásbeli kötelezettségvállalás egy lépést jelentett az alkotmányos reform felé, de eddig nem hozott kézzelfogható eredményeket;

I.  mivel Bosznia-Hercegovina olyan kihívásokkal néz szembe, mint a menekültügyi válság, a szervezett bűnözés (különösen a kábítószer- és az emberkereskedelem) és a vallási szélsőségek; mivel egyre több menedékkérő a Nyugat-Balkánon fog ragadni; mivel ezek a kockázatok növelhetik az erőszak valószínűségét a térségben, amelynek már meglévő problémái, például az etnikai feszültségek, a szervezett bűnözés és a magas munkanélküliség, súlyosbodhatnak a következő hónapokban;

1.  hangsúlyozza, hogy a bosznia-hercegovinai problémák megoldása döntő fontosságú a balkáni térség stabilitása és fellendülése érdekében; hangsúlyozza, hogy gazdasági jólét és a társadalmi stabilitás csak úgy érhető el, ha független, demokratikus és befogadó társadalomra és államra épülnek; megjegyzi, hogy a daytoni megállapodás által létrehozott intézményi keret megszilárdítására, egyszerűsítésére és megerősítésére irányuló alkotmányos reform továbbra is kulcsfontosságú ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovinát hatékony, befogadó és teljes mértékben működőképes állammá lehessen átalakítani; sürgeti Bosznia-Hercegovina minden politikai vezetőjét és a nemzetközi közösséget, hogy működjenek együtt a szükséges változások végrehajtásában, beleértve az országban működő, a központi államigazgatás, a két országrész, a megyék és az önkormányzatok között a hatáskörök átfedését eredményező költséges és összetett igazgatási szerkezet kérdésének kezelését;

2.  hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú az, hogy a bosznia-hercegovinai emberek valóban magukénak érezzék a reformfolyamatokat; ezért a Bosznia-Hercegovina protektorátusi státuszának megszüntetésére irányuló tárgyalások azonnali megkezdését kéri;

3.  sürgeti az országban minden hatalmi szinten működő politikai erőket, hogy mozdítsák elő az együttműködést és a párbeszédet a meglévő vitákon való felülkerekedés érdekében; üdvözli a minden politikai párt vezetője által kinyilvánított és a parlament által jóváhagyott elkötelezettséget a kormányzat minden szintjén a reformok elindítása és a megbékélési folyamat felgyorsítása iránt; kéri, hogy ezek a folyamatok legyenek átláthatók és befogadó jellegűek;

4.  elengedhetetlennek tartja a civil társadalom szerepének növelését a politikai folyamatokban, képessé téve arra, hogy hangot adjon a polgárok, különösen a fiatalok érdekeinek; sajnálja, hogy a civil társadalommal való együttműködést elősegítő intézményi mechanizmusok továbbra is gyengék, és akadályozzák a fokozott részvételen alapuló, befogadó és rugalmasan reagáló demokrácia kialakulását az ország egész területén; ezért valamennyi érdekelt fél bevonásával átlátható és befogadó nyilvános konzultációs mechanizmusokat kér, amelyek célja a fontos jogalkotási döntésekről szóló nyilvános vita keretének kialakítása és a civil társadalom számára egy nemzeti stratégia elfogadása;

5.  felhívja a két országrészt és az állami szintű igazságszolgáltatási rendszert, hogy állítsák igazságszolgáltatás elé a háborús bűncselekmények elkövetőit, és teljesítsék a bosznia-hercegovinai háború több százezer áldozatának elvárásait annak érdekében, hogy előmozdítsák a megbékélési folyamatot és a három etnikai közösség békés egymás mellett élését Bosznia-Hercegovina egész területén;

6.  felhív a Bosznia-Hercegovinát alkotó három nemzet vezetőinek nacionalista és etnocentrikus retorikájától való eltávolodásra; elítél mindenfajta, valláson vagy etnikai származáson alapuló szegregációt és megkülönböztetést az országban;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina elnökségének, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának, Bosznia-Hercegovina parlamenti közgyűlésének, valamint a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának és a 10 megye irányító testületének.