Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-1394/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-1394/2015

    ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról

    14.12.2015 - (2015/2981(RSP))

    a B8-1112/2015. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
    az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

    Albert Deß, Tadeusz Zwiefka, Esther Herranz García, Czesław Adam Siekierski, Marijana Petir, Annie Schreijer-Pierik, Michel Dantin, Franc Bogovič, Herbert Dorfmann, Norbert Lins, Peter Jahr, Mairead McGuinness, Angélique Delahaye, Elisabeth Köstinger, Daniel Buda, Jens Gieseke, Pilar Ayuso, Ramón Luis Valcárcel Siso, Nuno Melo, Romana Tomc, Roberta Metsola a PPE képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1394/2015

    Eljárás : 2015/2981(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B8-1394/2015
    Előterjesztett szövegek :
    B8-1394/2015
    Elfogadott szövegek :

    B8-1394/2015

    Az Európai Parlament állásfoglalása a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról

    (2015/2981(RSP))

    Az Európai Parlament,

    –  tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló, 2012. május 10-i állásfoglalására[1],

    –  tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2], különösen az irányelv 4. cikkére, amely szerint a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,

    –  tekintettel az1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE) és különösen az egyezmény 53. cikkének b) pontjára,

    –  tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) Bővített Fellebbezési Tanácsának 2015. március 25-i G2/12. számú (a paradicsomokról szóló) és G2/13. számú (a brokkoliról szóló) határozatára,

    –  tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezményt végrehajtó rendelkezésekre, különösen a 26. cikkre, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként alkalmazandó,

    –  tekintettel az új növényfajták oltalmáról szóló, 1961. december 1-jei, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: az 1991-es UPOV-egyezmény),

    –  tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: a 2100/94/EK rendelet) és különösen 15. cikkének c) és d) pontjára,

    –  tekintettel az Egységes Szabadalmi Bíróságot létrehozó, 2013. február 19-i tanácsi megállapodásra[4] (a továbbiakban az Egységes Szabadalmi Bíróságot létrehozó megállapodás) és különösen 27. cikkének c) pontjára,

    –  tekintettel a szabadalmakkal és a növényfajta-oltalmakkal kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000146/2015 – B7-1112/2015),

    –  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

    A.  mivel a globális élelmezésbiztonság garantálása, az éghajlatváltozás kezelése és a növénynemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése, ugyanakkor a kkv-kat szolgáló több lehetőség biztosítása érdekében a biológiai növényi anyagokhoz, köztük a növényi jellemzőkhöz való hozzáférés elengedhetetlen a növekedés és az innováció fellendítéséhez, valamint az új fajták kifejlesztéséhez;

    B.  mivel a szellemitulajdon-jogok fontosak az új növényi termékek kifejlesztését előmozdító gazdasági ösztönzők megőrzése, valamint a versenyképesség biztosítása szempontjából;

    C.  mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például növényeket, vetőmagokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmaztathatóságból;

    D.  mivel a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokról, különösen a géntechnológiáról rendelkezik; mivel azonban ahogy az irányelv (52) és (53) preambulumbekezdése kimondja, a jogalkotónak nem állt szándékában az irányelv hatálya alá tartozó, lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságáról rendelkezni;

    E.  mivel jelenleg számos, elsősorban biológiai növényi termékeket érintő bejelentés vár az ESZH határozatára, és mivel mielőbb szükséges a 98/44/EK irányelv és különösen 4. cikke hatályának és értelmezésének tisztázása;

    F.  mivel a növényfajta-oltalmi jogok új növényfajták oltalmáról szóló nemzetközi egyezményen (UPOV egyezmény) alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK rendeleten alapuló uniós rendszernek alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;

    G.  mivel a 98/44/EK irányelv a 12. cikk (3) bekezdésének b) és 13. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakból következően burkoltan elismeri a szabadalmi oltalom alá tartozó anyagok kísérleti célú felhasználásának jogát;

    H.  mivel a növényfajta-oltalom alóli, az Egységes Szabadalmi Bíróságot létrehozó megállapodás 27. cikkének c) pontjában foglalt mentesség csak az egységes szabadalmi rendszer keretében megadott szabadalmakra alkalmazandó, és nem alkalmazható automatikusan az EU-n belüli nemzeti szabadalmakra, és mivel mindennek következtében a szabadalom hatálya alá tartozó biológiai anyagokkal folytatott nemesítés lehetősége nem lesz összehangolt;

    1.  aggodalmának ad hangot az ESZH Bővített Fellebbezési Tanácsának G2/12. számú (a paradicsomokról szóló) és G2/13. számú (a brokkoliról szóló) legutóbbi határozata miatt, amelynek következtében nőhet az olyan természetes tulajdonságokra vonatkozóan az ESZH által megadott szabadalmak száma, amelyeket lényegében biológiai eljárásokkal, például keresztezéssel és szelekcióval új növényfajtákba vezetnek át;

    2.  felszólítja a Bizottságot, hogy pontosítsa a 98/44/EK irányelv és különösen 4. cikke, 12. cikke (3) bekezdésének b) pontja és 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja hatályát és értelmezését annak érdekében, hogy jogilag egyértelmű legyen a lényegében biológiai eljárásokkal létrehozott termékek szabadalmaztathatóságának tiltása, illetve a szabadalom hatálya alá tartozó biológiai anyaggal történő nemesítés lehetőségének engedélyezése;

    3.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságával kapcsolatos pontosításról tájékoztassa az ESZH-t, hogy azt az értelmezés kiegészítő eszközeként lehessen használni;

    4.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;

    5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament 2012. május 10-i, a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztathatóságáról szóló állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a géntechnológia területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről;

    6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.