Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-1397/2015Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-1397/2015

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról

14.12.2015 - (2015/2979(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Igor Šoltes, Terry Reintke, Davor Škrlec, Ulrike Lunacek, Monika Vana, Ernest Urtasun, Bodil Valero, Reinhard Bütikofer a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1362/2015

Eljárás : 2015/2979(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-1397/2015
Előterjesztett szövegek :
B8-1397/2015
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8-1397/2015

Az Európai Parlament állásfoglalása a daytoni békemegállapodás 20. évfordulójáról

(2015/2979(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a daytoni békemegállapodásra, általános keretére és 12 mellékletére,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2247(2015). sz. határozatára[1], amely meghosszabbítja az Európai Unió vezette stabilizációs haderő bosznia-hercegovinai megbízatását,

–  tekintettel a Srebrenicáról szóló 2005. július 7-i[2], 2009. január 15-i[3] és 2015. július 9-i[4] állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovina által elért eredményekről szóló jelentésekkel kapcsolatos számos állásfoglalására,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia-Hercegovina között Luxembourgban 2008. június 16-án aláírt és 2015. június 1-jén hatályba lépett stabilizációs és társulási megállapodásra,

–  tekintettel a Velencei Bizottságnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos helyzetről és a főképviselő jogköreiről szóló 2005. március 11-i véleményére[5],

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a daytoni békemegállapodás szövegét 1995. november 21-én az Ohio állambeli Dayton városában parafálták; mivel a daytoni békemegállapodás aláírására 1995. december 14-én került sor Párizsban, és a megállapodás véget vetett a második világháború óta Európában dúló legvéresebb háborúnak;

B.  mivel az ENSZ becslése szerint mintegy százezer ember vesztette életét Bosznia-Hercegovinában, sokan súlyosan megsebesültek, akik közül több tízezren szexuális erőszak áldozataivá váltak; mivel a háború következtében Bosznia-Hercegovinában több mint kétmillió ember kényszerült lakóhelye elhagyására;

C.  mivel a daytoni békemegállapodásra azért volt szükség, hogy véget lehessen vetni a vérontásnak, ám a békefolyamat számos résztvevőjének várakozásai és reményei ellenére a megállapodás sajnálatos módon nem hozott létre önfenntartó és működőképes bosznia-hercegovinai államot;

D.  mivel a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) részletes, mérsékelt és gyakorlati javaslatokat tett arra, hogy hogyan valósítható meg Bosznia-Hercegovina alkotmányának átfogó reformja;

E.  mivel a Dervo Sejdić és Jakob Finci ügyében hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2009-ben megállapította, hogy a jelenlegi bosznia-hercegovinai alkotmány egyes részei sértik az emberi jogok európai egyezményét; mivel 2014-ben a bíróság hasonló határozatot hozott a Zornić-ügyben;

F.  mivel az alkotmánymódosításoknak a legtöbb jelentősebb bosznia-hercegovinai párt képviselője által támogatott ún. 2006-os „áprilisi csomagja”, amely számos olyan javaslatot tartalmazott, melyek célja az állami szintű jogkörök megerősítése lett volna és orvosolnia kellett volna a bosznia-hercegovinai jogalkotási és végrehajtói hatalmi ágak bizonyos működési hibáit, csupán két szavazat híján nem érte el az elfogadáshoz szükséges küszöböt;

G.  mivel még mindig nem sikerült teljes mértékben érvényre juttatni a daytoni békemegállapodás VII. mellékletét; mivel tisztességes, átfogó és tartós megoldásokra van szükség a lakóhelyüket belföldön elhagyni kényszerülő személyek, a menekültek és más, a konfliktus által érintett személyek számára, és mivel javítani kell a lakhelyükre visszatérők társadalmi-gazdasági beilleszkedését;

H.  mivel a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint még mindig mintegy 11 000 embert tartanak számon eltűntként, akiknek sorsa továbbra is ismeretlen[6];

1.  megemlékezik a daytoni békemegállapodások parafálásának és aláírásának történelmi jelentőségű eseményére, amelyre 1995. november 21-én Daytonban, illetve december 14-én Párizsban került sor, és amely véget vetett az Európa szívében zajló, nagyszabású etnikai tisztogatások, népirtás és számos háborús bűncselekmény jellemezte borzalmas fegyveres konfliktusnak;

2.  üdvözli egyrészt, hogy 1995 novembere óta nem történtek olyan súlyos biztonsági vagy katonai események, amelyek veszélyeztették volna a daytoni békemegállapodást, másrészt hogy Bosznia-Hercegovina 20 éve folyamatosan fejlődik és jelenleg jó színvonalon áll;

3.  emlékeztet a daytoni békemegállapodás 12 mellékletére, amelyek különböző kérdésekkel foglalkoznak, mint például a katonai kérdések (1A. melléklet), a regionális stabilitás (1B. melléklet), az alkotmány (4. melléklet), az emberi jogok (6. melléklet) vagy a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek (7. melléklet); hangsúlyozza, hogy a békemegállapodás 20. évfordulója alkalmat jelent az egyes mellékletek végrehajtási szintjének értékelésére;

4.  szilárd meggyőződése, hogy Bosznia-Hercegovina 4. mellékletben foglaltak szerint jelenleg hatályban lévő alkotmánya sürgős reformra szorul annak érdekében, hogy az állam polgárai számára előnyös módon működhessen és lehetőség nyíljon az uniós csatlakozásra; szintén hangsúlyozza, hogy gazdasági jólét csak úgy érhető el, ha demokratikus és befogadó társadalmon és államon alapul;

5.  ismételten kifejezésre juttatja az Unió elkötelezettségét a Bosznia-Hercegovina és minden nyugat-balkáni ország előtt nyitva álló európai kilátások és a csatlakozási folyamat folytatása mellett; meggyőződése, hogy a regionális együttműködés és az európai integrációs folyamat a megbékélés előmozdításának, valamint a gyűlölet és a megosztottság leküzdésének legjobb módja;

6.  emlékeztet korábbi nyilatkozataira a daytoni alkotmány reformjának mikéntjéről és arra, hogy ragaszkodik az alábbiakhoz:

•  az államnak megfelelő szintű törvényhozói, költségvetési, végrehajtási és igazságszolgáltatási jogkörökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy képes legyen az Unió tagjaként működni, létre tudjon hozni és fenn tudjon tartani egy működőképes egységes piacot, továbbá elő tudja segíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót,

•  az ország irányításában részt vevő igazgatási szintek számának arányban kell állnia Bosznia-Hercegovina pénzügyi forrásaival, és a hatáskörök hatékony, következetes és eredményes megosztásán kell alapulnia,

•  a létfontosságú nemzeti érdekek Bosznia-Hercegovinán belüli megóvásának összeegyeztethetőnek kell lennie az ország cselekvőképességével; az „alapvető nemzeti érdekek” fogalom egyértelmű, kimerítő, ugyanakkor szűk értelmezésére van szükség annak megakadályozása érdekében, hogy az ehhez kapcsolódó vétóeszközzel etnikai indíttatásból, pusztán obstrukciós célból visszaéljenek,

•  a területi egységek vétómechanizmusának mélyreható felülvizsgálatára van szükség, amely mechanizmusnak csak az állam és a területi egységek közös felelőssége alá tartozó kérdésekre kell vonatkoznia,

•  valamennyi nemzeti kisebbségi közösségnek ugyanazon jogokat kell élveznie, mint a nemzetalkotó népeknek, amibe beletartozik, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye rendelkezéseivel – és az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága (Velencei Bizottság) vonatkozó véleményeivel – összhangban el kell törölni az etnikai hovatartozáson alapuló választójogi korlátozásokat;

7.  felkéri valamennyi politikai pártot, hogy együttműködve és nyitottan vegyen részt ebben a folyamatban, és a folyamat során vegye igénybe a Velencei Bizottság tanácsait és útmutatását; üdvözli és támogatja a civil társadalmi szervezeteknek az alkotmányos reformok befolyásolására irányuló törekvéseit; üdvözli a Miniszterek Tanácsának 2015. szeptemberi határozatait az EJEB Sejdić-Finci, illetve Zornic-ügyekben hozott határozatainak végrehajtására vonatkozó cselekvési tervről és az alkotmánymódosítások kidolgozásával foglalkozó bizottság létrehozásáról;

8.  megismétli a daytoni békemegállapodás VII. mellékletének végrehajtására irányuló kötelezettséget, a lakóhelyüket országukon belül elhagyni kényszerülő személyek, a menekültek és egyéb, konfliktusok által érintett személyek fenntartható visszatérésének, valamint helyzetük igazságos, átfogó és tartós rendezésének biztosítása érdekében; aggodalommal állapítja meg, hogy még mindig 84 500 olyan ember él Bosznia-Hercegovinában, aki lakóhelye elhagyására kényszerült; szorgalmazza a daytoni békemegállapodás VII. mellékletére vonatkozó felülvizsgált stratégia hatékony végrehajtását;

9.  sürgeti a társadalmat megosztó és a daytoni békemegállapodás alapjait aláásó megosztó jellegű, nacionalista és szeparatista retorika beszüntetését; mély aggodalmának ad hangot a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) 2015. április 25-i kelet-szarajevói kongresszusán elfogadott nyilatkozat kapcsán, amelyben a párt többek között népszavazás megtartására szólít fel 2018-ban a Boszniai Szerb Köztársaság függetlenségének kikiáltásáról; szintén aggasztónak tartja a Boszniai Szerb Köztársaságban az állami szintű igazságszolgáltatásról szóló, területi egység szintjén tartandó népszavazással kapcsolatos előkészületeket; hangsúlyozza, hogy a daytoni megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársaságnak nincs joga különválni; emlékeztet rá, hogy az írásbeli kötelezettségvállalás elfogadásával valamennyi politikai erő – ideértve az SNSD-t is – vállalta, hogy tiszteletben tartja „Bosznia-Hercegovina szuverenitását, területi integritását és politikai függetlenségét”;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina és a területi egységek kormányának és parlamentjének, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.