ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról
14.12.2015 - (2015/2981(RSP))
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
Jan Huitema, Jean-Marie Cavada, Ivan Jakovčić az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-1394/2015
B8-1400/2015
Az Európai Parlament állásfoglalása a szabadalmakról és a növényfajta-oltalmakról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló 2012. május 10-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2] és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a lényegében biológiai eljárásokból származó termékek nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,
– tekintettel az 1973. október 5-i Európai Szabadalmi Egyezményre (ESZE), különösen 53. cikkének b) pontjára,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) kibővített fellebbezési tanácsának a G2/12. sz. (a paradicsomról szóló), valamint a G2/13. sz. (a brokkoliról szóló) ügyben 2015. március 25-én hozott határozatára,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási rendeletére, különösen annak 26. cikkére, amely kimondja, hogy a 98/44/EK irányelv a biotechnológiai újításokkal kapcsolatos európai szabadalmi bejelentések és szabadalmak értelmezésének kiegészítő eszközeként használandó,
– tekintettel új növényfajták oltalmáról szóló 1961. december 2-i, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: „az 1991-es UPOV-egyezmény”), különösen annak 15. cikke (1) bekezdésének iii. pontjára,
– tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre[3] (a továbbiakban: „2100/94/EK tanácsi rendelet”), különösen annak 15. cikke c) és d) pontjára,
– tekintettel az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló 2013. február 19-i tanácsi megállapodásra[4], különösen annak 27. cikke c) pontjára,
– tekintettel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól, beleértve a hamisított áruk kereskedelméről szóló megállapodásra (TRIPS-megállapodás), különösen annak 27. cikke (3) bekezdésére, amely kimondja, hogy a tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból a lényegében biológiai eljárásokat,
– tekintettel a szabadalmakkal és a növényfajta-oltalmakkal kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000146/2015 – B7-1112/2015),
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a biológiai növényi anyagokhoz és azon belül a növényi jellemzőkhöz való hozzáférés elengedhetetlen az innováció fellendítéséhez és az új fajták kifejlesztéséhez a globális élelmezésbiztonság garantálása, az éghajlatváltozás kezelése és a nemesítési ágazatban a monopóliumok kialakulásának megelőzése érdekében, ugyanakkor több lehetőséget biztosítva a kkv-k számára;
B. mivel a szellemitulajdon-jogok fontosak az új növényi termékek kifejlesztésére irányuló gazdasági ösztönzők megőrzése, valamint a versenyképesség biztosítása szempontjából;
C. mivel a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagra vonatkozó szabadalmi oltalom alááshatja az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárást;
D. mivel a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékeket, például a növényeket, magokat, ősi tulajdonságokat és géneket ki kell zárni a szabadalmaztathatóságból;
E. mivel a növénynemesítés egy olyan innovatív folyamat, amelyet a gazdálkodók és a gazdálkodó közösségek a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolnak, és mivel a genetikai sokféleség fenntartásához fontosak a nem szabadalmaztatott fajták és nemesítési módszerek;
F. mivel a 98/44/EK irányelv szabályozza a biotechnológiai találmányokat, különösen a géntechnológiát, ugyanakkor mivel – ahogyan az az (52) és (53) preambulumbekezdésből is kitűnik – a jogalkotónak nem állt szándékában az irányelv hatálya alá tartozó, lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságának lehetővé tétele;
G. mivel számos, a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékkel kapcsolatos szabadalmi bejelentés vár az Európai Szabadalmi Hivatal döntésére, és mivel ezért sürgősen tisztázni kell a 98/44/EK irányelv és különösen annak 4. cikke hatályát és értelmezését;
H. mivel a 98/44/EK irányelv a 12. cikk (3) bekezdésének b) pontjából, valamint a 13. cikk (3) bekezdésének b) pontjából következően burkoltan elismeri a szabadalmi oltalom alá tartozó anyagok kísérleti célú felhasználásának jogát;
I. mivel az egységes szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló megállapodás 27. cikkének c) pontjában a növényfajta-oltalom alóli mentesség csak az egységes szabadalmi rendszer keretében megítélt szabadalmakra lesz alkalmazandó, és nem vonatkozik automatikusan az Unión belüli nemzeti szabadalmakra, ami a szabadalmi oltalom alá tartozó lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokkal folytatott nemesítés lehetősége tekintetében harmonizálatlan helyzetet teremt;
J. mivel a növényfajta-oltalmi jogok az 1991-es UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt további nemesítési tevékenység céljából felhasználják;
1. úgy véli, hogy a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagra vonatkozó szabadalmi oltalom alááshatja az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában és a 98/44/EK irányelv 4. cikkében meghatározott kizárást;
2. aggodalmának ad hangot az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsa által a (paradicsomról szóló) G2/12. számú és a (brokkoliról szóló) G2/13. számú ügyekben a közelmúltban hozott határozatok miatt, melyek ahhoz vezethetnek, hogy az ESZH további szabadalmakat ítél meg a lényegében biológiai eljárások, például keresztezés vagy szelekció révén egyes új fajtákba bevezetett természetes jellemzők tekintetében;
3. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen tisztázza a 98/44/EK irányelv és különösen annak 4. cikke, 12. cikke (3) bekezdésének b) pontja, valamint 13. cikke (3) bekezdésének b) pontja hatályát és értelmezését, biztosítandó a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságának tilalmával kapcsolatos jogi egyértelműséget, valamint hogy tegye egyértelművé, hogy a szabadalmi oltalom alá tartozó biológiai anyaggal folytatott nemesítés engedélyezett;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy a lényegében biológiai eljárásokkal előállított termékek szabadalmaztathatóságával kapcsolatos pontosításról tájékoztassa az ESZH-t, hogy azt az értelmezés kiegészítő eszközeként lehessen használni;
5. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió gondoskodjon a lényegében biológiai eljárásokkal előállított anyagokhoz való garantált hozzáférésről és azok növénynemesítés céljaira történő felhasználásáról a nemesítők számára biztosított mentességet garantáló tagállami gyakorlatokba történő beavatkozás elkerülése érdekében;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi és partnerségi megállapodásokra irányuló tárgyalások során aktívan törekedjen a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztathatóság alóli kizárására;
7. felszólítja a Bizottságot, hogy a 98/44/EK irányelv 16. cikkének c) pontjában előírtaknak, valamint a Parlament 2012. május 10-i, a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról szóló állásfoglalásában kérteknek megfelelően készítsen jelentést a szabadalmi jognak a biotechnológia és a géntechnológia területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak.