HATÁROZATRA IRÁNYULÓ JAVASLAT a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról
16.12.2015 - (2015/3037(RSO))
Elnökök Értekezlete
B8-1424/2015
Az Európai Parlament határozata a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásméréssel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításáról, hatásköreiről, létszámáról és megbízatásának időtartamáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a 283 képviselő által benyújtott kérelemre, amelynek tárgya vizsgálóbizottság felállítása az uniós jog állítólagos megsértése és állítólagos hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés kapcsán,
– tekintettel az Elnökök Értekezletének javaslatára,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkére,
– tekintettel az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozatra[1],
– tekintettel a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre;
– tekintettel a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre;
– tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre és a jelenleg folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásokra,
– tekintettel a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérésről szóló 2015. október 27-i állásfoglalására[2], amely felszólít a Bizottság és a tagállami hatóságok szerepének és felelősségének alapos kivizsgálására, szem előtt tartva többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontjának 2011. évi jelentésében megállapított problémákat,
– tekintettel a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,
– tekintettel a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 6) kibocsátása tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendeletre irányuló tervezetre (D042120),
– tekintettel a 2007/46/EK irányelv 40. cikkének (1) bekezdésével létrehozott „Műszaki Bizottság – Gépjárművek” elnevezésű bizottság (TCMV) 2015. október 28-i véleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 198. cikkére,
1. úgy határoz, hogy a gépjárműiparban alkalmazott kibocsátásmérés kapcsán vizsgálóbizottságot állít fel az uniós jog megsértésével és annak alkalmazása során elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos állítások kivizsgálására, a nemzeti és uniós bíróságok igazságszolgáltatási hatáskörének sérelme nélkül;
2. úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság feladata lesz:
– azon állítás kivizsgálása, hogy a Bizottság nem tett eleget a 715/2007/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének – amely kötelezi Bizottságot, hogy tartsa felügyelete alatt a kibocsátások mérésére használt mérési ciklusokat, és ha a tesztek már nem bizonyulnak megfelelőnek, illetve nem tükrözik a valós kibocsátásokat, akkor igazítsa ki azokat oly módon, hogy hitelesen tükrözzék a valós közúti vezetés által generált kibocsátásokat –, jóllehet a járművek rendes használatára előírt kibocsátási határértékek súlyos és ismétlődő, a 715/2007/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségeket sértő túllépése tekintetében adatok álltak rendelkezésre, éspedig többek között a Bizottság Közös Kutatóközpontja 2011-es és 2013-as jelentései, valamint a Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT) 2014-ben elérhetővé tett kutatása;
– azon állítás kivizsgálása, hogy a Bizottság és a tagállamok hatóságai nem tettek eleget a 715/2007/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében foglalt előírásnak, amelynek értelmében megfelelő és hatékony intézkedéseket kell foganatosítaniuk a végrehajtás felügyelete tekintetében és gondoskodniuk kell a manipulációs eszközök használatának kifejezett tilalmáról;
– azon állítás kivizsgálása, hogy a Bizottság nem tett eleget a 715/2007/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésében foglalt előírásnak, amelynek értelmében megfelelő időben el kell végeznie a valós közúti vezetés által generált kibocsátásokat tükröző teszteket, és intézkedéseket kell elfogadnia a manipulációs eszközök használatának felszámolása érdekében;
– azon állítás kivizsgálása, hogy a tagállamok nem tettek eleget azon kötelezettségüknek, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra vonatkozó szabályokat vezetnek be a gyártókkal szemben a 715/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezések megszegése – többek között a manipulációs eszközök használata, az információhoz való hozzáférés megtagadása, valamint a típusjóváhagyás, illetve a használatban lévő járművek megfelelése vizsgálati eredményeinek meghamisítása – esetére, amint ezt a nevezett rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja;
– azon állítás kivizsgálása, hogy a tagállamok nem hoztak meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a 715/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezések megszegése esetében alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályok a nevezett rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmények szerint végrehajtásra kerüljenek;
– információk gyűjtése és elemzése annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e bizonyítékkal a manipulációs eszközök használatáról még 2015. szeptember 18. előtt, amikor az Egyesült Államok Szövetségi Környezetvédelmi Ügynöksége kibocsátotta a kibocsátási határértékek megsértése miatti felszólítást;
– információk gyűjtése és elemzése arról, hogyan hajtották végre a tagállamok a 2007/46/EK irányelv rendelkezéseit, különösen a 12. cikk (1) bekezdése, valamint a 30. cikk (1), (3) és (4) bekezdése tekintetében;
– információk gyűjtése és elemzése annak megállapítása érdekében, hogy a Bizottság és a tagállamok rendelkeztek-e bizonyítékkal arról, hogy szén-dioxid-kibocsátási tesztek során sor került manipulációs eszközök használatára;
– javaslatok tétele az a tárgyban általa szükségesnek ítélt bármely intézkedésre;
3. úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság a munkája kezdetétől számított 6 hónapon belül időközi jelentést nyújt be, végleges jelentését pedig a munkája kezdetétől számított 12 hónapon belül nyújtja be;
4. úgy határoz, hogy a vizsgálóbizottság 45 tagú lesz;
5. utasítja elnökét, hogy gondoskodjon e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.
- [1] HL L 113., 1995.5.19., 1. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0375.