ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Európai Unió 2016. évi prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésein
14.1.2016 - (2015/3035(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Beatriz Becerra Basterrechea, Filiz Hyusmenova, Ilhan Kyuchyuk, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Pavel Telička, Hilde Vautmans, Ivo Vajgl az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0050/2016
B8–0052/2016
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ 2016. évi Emberi Jogi Tanács ülésein
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire, többek között a Gyermek Jogairól szóló Egyezményre és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a témával kapcsolatos sürgősségi állásfoglalásokat,
– tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2014. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,
– tekintettel az ENSZ EJT által az ENSZ-közgyűlésének készített 2015. évi éves jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2015. és 2016. jelentős évfordulók az emberi jogok, béke és biztonság érvényesülését illetően, úgymint: az ENSZ megalapításának 70. évfordulója, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya megalkotásának 50. évfordulója, valamint a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ-nyilatkozatnak (1986) 30., a Pekingi Nyilatkozat és cselekvési platform elfogadásának (1995) 20. évfordulója, valamint az ENSZ Biztonsági Tanács mérföldkövet jelentő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatának (2000) és a Milleniumi Fejlesztési Céloknak (2000) megalkotásának 15. évfordulója.
B. mivel a fajtól, származástól, nemtől vagy bőrszíntől független emberi jogok tiszteletének erősítése minden tagállam kötelezettsége; újólag megerősítive az emberi jogok – legyenek azok polgári, gazdasági vagy társadalmi vagy kulturális jogok – oszthatatlansága melletti elkötelezettségét, mely jogok összefüggőek és egymáshoz kapcsolódóak, valamint figyelembe véve, hogy ezen jogok bármelyikének megfosztása közvetlen és kedvezőtlen hatást gyakorol a többi emberi jogra; mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait, és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;
C. mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak fontos részét, valamint az európai egység és integritás egyik alapkövét képezi;
D. mivel az Unió harmadik országokkal kapcsolatos fellépéseit a Lisszaboni Szerződés 21. cikke vezérli, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, és rendelkezik az emberi méltóságnak, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartásáról;
E. mivel az emberi jogok tiszteletben tartását a békét és biztonságot, fejlesztési együttműködést, kereskedelmet és beruházást, humanitárius segélyt, klímaváltozást és terrorizmus elleni harcot érintő minden politikai területen érvényesíteni kell, minthogy ezeket a problémákat nem lehet az emberi jogok tiszteletétől elszigetelten kezelni;
F. mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés mechanizmusa és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó különleges eljárások mind hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;
G. mivel sajnálatos módon az Emberi Jogi Tanács néhány jelenlegi tagját az emberi jogok legsúlyosabb megsértőiként tartják számon és ők eddig kétes hajlandóságot mutattak, hogy együttműködjenek az ENSZ különleges eljárásaival és eleget tegyenek az ENSZ emberi jogi egyezmény alapján létrehozott testületei felé történő jelentéstételi kötelezettségeiknek;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa
1. üdvözli Choi Kyong–lim nagykövet Emberi Jogi Tanács 2016-os elnökévé történő kinevezését;
2. üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsnak az ENSZ-közgyűlés számára benyújtott éves jelentését, mely az EJT 28. 29. és 30. ülések anyagát tartalmazza;
3. megerősíti azon álláspontját, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait azon államok közül kell választani, melyek erősítik az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartását, valamint arra ösztönzi az ENSZ tagállamait, hogy alkalmazzanak emberi jogi teljesítményen alapuló kritériumokat az ENSZ EJT tagjainak megválasztása során; néhány újonnan választott ENSZ EJT tag esetében aggodalmát fejezi ki az emberi jogi visszaélések miatt, és hangsúlyozza, hogy fontos megvédeni az ENSZ EJT függetlenségét, hogy ezáltal biztosítva legyen, hogy megbízatását továbbra is hatékonyan és részrehajlás nélkül folytathatja;
4. ismételten támogatását fejezi ki a különleges eljárások és a megbízottak független státusza iránt, amely lehetővé teszi, hogy feladatukat teljes pártatlansággal láthassák el, és sürgeti valamennyi államot, hogy működjenek együtt ezen eljárásokban;
5. ismételten hangsúlyozza a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jelentőségét, amelynek célja, hogy teljes képet adjon az emberi jogok helyzetéről valamennyi ENSZ-tagállamban, és ismételten támogatást fejezi ki a felülvizsgálat második ciklusát illetően, amelynek középpontjában az első ciklus során elfogadott ajánlások végrehajtása áll; ismételten felhív azonban az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlások újbóli vizsgálatára a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatának következő szakaszában;
6. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az érdekelt felek, különösen a civil társadalom széles körének teljes mértékben részt vehessen a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatában, és aggodalmát fejezi ki, hogy a súlyos korlátozások, és az egyre növekvő megszorítások megakadályozták a civil társadalom részvételét a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatában;
7. e tekintetben felhívja az össze EU-tagállamot, hogy használja a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelést az EU tagállamokban is az emberi jogi helyzet értékelő eszközeként, hangsúlyozva, hogy fontos, hogy minden EU tagállam aktívan részt vegyen és ajánlásokat tegyen az EU tagállamok rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelése során, és ezért felhívja az EU-t és a Bizottságot, hogy nyújtson technikai segítséget a civil társadalom szereplőinek az EU tagállamok rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelésével kapcsolatos munkájukhoz, beleértve a Genfi találkozók elősegítését.
8. annak érdekében, hogy feltárja, hogy hogyan és milyen eszközökkel valósíthatja meg az ajánlásokat az országos és regionális stratégiákon keresztül, felszólítja az EU-t és a Bizottságot, hogy az érintett országokkal folytatott minden uniós politikai párbeszédben kövesse nyomon a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés ajánlásait.
9. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának Kezdeményezés a Változásért elnevezésű programját, melynek célja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának nyomonkövetésére és előmozdítására szolgáló nyolc regionális központ létrehozásával növeljék és megerősítsék az ENSZ emberi jogi hivatalainak globális jelenlétét, így közvetlenül dolgozva a partnerekkel annak érdekében, hogy az emberi jogi mechanizmusok ajánlásait ezen a területen valós változásokká alakítsák át.
Polgári és politikai jogok
10. aggodalmát fejezi ki a néhány országban véghezvitt, az alkotmánynak az elnöki hivatali idő meghatározott korlátjának megváltoztatására irányuló felülvizsgálatával kapcsolatban, ami egy olyan kérdés, ami néhány esetben választásokkal kapcsolatos erőszakhoz vezetett; ismételten hangsúlyozza, hogy a polgári és politikai jogok, köztük az egyéni és kollektív szólásszabadság, valamint a gyülekezési és egyesülési jog tiszteletben tartása, a demokratikus, toleráns és pluralista társadalom egyedüli mutatója;
11. megismétli, hogy a politikai vezetőknek az általános és egyenlő választójogon alapuló, időszakos és tisztességes választásokon történő szabad megválasztása egy alapvető jog, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával (21. cikkének (3) bekezdése) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányával (25. cikk) összhangban minden állampolgárnak érvényesítenie kell, és ismételten hangsúlyozza, hogy a szólásszabadság és a független és pluralista civil társadalomhoz szükséges élénk és kedvező környezet az emberi jogok tiszteletben tartásának előfeltételei;
12. elítéli az emberi jogok védelmezői és ellenzéki személyek számos harmadik országban a kormányerők általi folyamatos zaklatását és fogva tartását; aggodalmát fejezi ki a tisztességtelen és korlátozó jogszabályokat, köztük a külföldi finanszírozás korlátozását illetően, melynek következtében beszűkül a civil társadalmi tevékenységek rendelkezésére álló tér; felszólít minden kormányt, hogy mozdítsa elő és támogassa a média, a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezői tevékenységének szabadságát, és tegye lehetővé számukra, hogy félelem, elnyomás és megfélemlítés nélkül tevékenykedhessenek;
13. rendkívüli aggodalmának ad hangot a humanitárius segélyszervezetekben dolgozók és az orvosi létesítmények elleni támadásokat illetően, mint például Orvosok Határok Nélkül (MSF) egészségügyi központja ellen az afganisztáni Kunduzban 2015. október 3-án, illetve a jemeni Razahban 2016. január 10-én történt legutóbbi támadások tekintetében. hangsúlyozza, hogy a a nemzetközi humanitárius jog egyértelműen tilt minden humanitárius tevékenységet és civil lakosságot megcélzó támadást, és felszólítja a konfliktusban álló feleket, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jog alapelveit és tartózkodjanak a polgári létesítmények elleni szándékos támadásoktól; a támadásokra való hatékonyabb reagálás érdekében hangsúlyozza a segélyszervezeti dolgozók biztonságának növelésének fontosságát;
14. úgy véli, hogy a modern digitális technológia sok előnyt és lehetőséget kínál a magánélethez való jog védelmére és az online szólásszabadság gyakorlására szerte a világon. üdvözli ezzel összefüggésben az ENSZ Az adatvédelemhez való jog a digitális korban témával foglalkozó különmegbízottjának kinevezését, akinek megbízatása olyan, megfigyelési és adatvédelmi kérdéseket is magába foglal, amelyek az embereket online és offline is is érinti ;
15. megismétli azt a régóta fenntartott álláspontját, hogy minden esetben és minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, a kínzást, valamint a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot vagy büntetést; ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság megerősítéséhez, valamint újólag megerősíti elkötelezettségét minden személy élethez és emberi méltósághoz való joga tekintetében;
16. elismerését fejezi ki az eddig elért előrelépésekért, amelyek következtében számos ország felfüggesztette a halálbüntetést, míg mások jogalkotási intézkedéseket hoztak a halálbüntetés felfüggesztése irányában; mindamellett sajnálatát fejezi ki, hogy az utóbbi pár évben néhány országban újból bevezették a kivégzéseket; felhívja a halálbüntetést eltörlő, illetve a halálbüntetés alkalmazására régóta moratóriummal rendelkező országokat, hogy azt ne vezessék be újra;
Szociális és gazdasági jogok
17. sajnálatát fejezi ki, hogy több mint 20 évvel az emberi jogok egyetemességéről, oszthatatlanságáról, illetve összefüggő és egymáshoz kapcsolódó természetéről szóló bécsi nyilatkozat elfogadását követően, a Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt nem kezelik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányával egyenrangúan és azonos hangsúllyal; elismeri az ENSZ EJT-nek azon erőfeszítéseit, hogy minden emberi jogot egyenrangúvá kíván tenni, és azoknak azonos fontosságot kíván adni a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos különleges eljárási megbízottak létrehozása révén;
18. mély aggodalmát fejezi ki a rendkívüli szegénység növekedését illetően, ami veszélyezteti minden emberi jog teljes körű érvényesítését; ebben a vonatkozásban üdvözli az ENSZ EJT különmegbízottjának a rendkívüli szegénységről és az emberi jogokról szóló jelentését (A/HRC/29/31), és támogatja annak a rendkívüli szegénység felszámolásáról szóló javaslatát, mely a következőket foglalja magába: a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak a polgári és politikai jogokkal azonos jelentőség és prioritás adása; a szociális védelemhez való jog elismerése; kifejezetten az egyenlőtlenség csökkentését célzó fiskális politika alkalmazása; az egyenlőséghez való jog revitalizálása és konkretizálása; valamint a források újrafelosztása kérdésének az emberi jogokról szóló viták középpontjába helyezése;
19. az a véleménye, hogy a korrupció, az adókijátszás, a közjavakkal való helytelen gazdálkodás és az elszámoltathatóság hiánya hozzájárulnak az állampolgárok emberi jogainak megsértéséhez, mivel azok a tagállam költségvetéséből pénzt vonnak el, amit az emberi jogok előrehaladására kellene fordítani az igen szükséges közszolgáltatások terén, mint például oktatás, egészségügyi alapellátás és egyéb szociális infrastruktúrák; úgy véli, hogy az emberi jogok, különösen az információhoz, szólás- és gyülekezési szabadsághoz, a független igazságszolgáltatáshoz és a közügyekben való demokratikus részvételhez való jog tiszteletben tartását biztosító intézkedések fontos szerepet játszanak a korrupció elleni harcban;
Üzleti és az emberi jogok
20. határozottan támogatja az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek unión belüli és kívüli, többek között a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásán keresztüli hatékony és átfogó megvalósítását; hangsúlyozza az irányadó ENSZ-alapelvekben található hiányosságok kezeléséhez szükséges összes intézkedés megtételének, köztük az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslatokhoz való hozzáférhetőség biztosításának szükségességét;
21. felszólítja az ENSZ-et és az EU-t, hogy kezelje a földekkel kapcsolatos jogok védőinek kérdését, akik a harmadik országok vidéki népességének földdel kapcsolatos és az ételhez való jog terhére történő nagy mértékben történő földvásárlás kritizálásáért megtorlások, többek között fenyegetések, zaklatások, önkényes letartóztatások, támadások és gyilkosságok áldozatai; felhívja az EU mechanizmusokat és az emberi jogokról és demokráciáról szóló uniós cselekvési tervet, hogy következetesen foglalják bele a földekkel kapcsolatos jogok védelmezőit az emberi jogi projektjeikbe;
22. üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosa Elszámoltathatóság és Jogorvoslás Projektjének megerősítésére abból a célból tett kezdeményezését, hogy hozzájáruljon a nemzeti jog tisztességes és hatékonyabb jogorvoslati rendjéhez, különösen az emberi jogokkal az üzleti szektorban való tömeges visszaélés esetén; felszólít minden kormányt az emberi jogok tiszteletének és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatos feladataik teljesítésére azon áldozatok számára, akiknek mind gyakorlati és jogi kihívásokkal szembe kell néznie annak érdekében, hogy nemzeti és nemzetközi szinten kárpótláshoz jussanak, az üzlettel kapcsolatos emberi jogok megsértését illetően;
23. megállapítja, hogy a jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz transznacionális vállalatok és más üzleti vállalkozások kidolgozásával foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoport az emberi jogokra való tekintettel az Emberi Jogi Tanács által 2014. június 26-án hozott határozat révén megalakított, 2015. júliusában tartotta első ülését; felszólítja az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy tevékenyen vegyenek részt a fent említett jogilag kötelező erejű nemzetközi eszközről zajló tárgyalásokban;
Migráció
24. aggodalmát fejezi ki a második világháború óta legsúlyosabb humanitárius válság miatt, melyet az üldöztetések, fegyveres konfliktusok és az eluralkodó erőszak miatt otthonuk elhagyására kényszerített, valamint a védelmet és egy jobb élet kereső, illetve az életüket veszélyes utazások megtételével kockáztató személyek egyre növekvő száma keltett;
25. felszólít minden országot, hogy fogadjon el egy, az emberi jogon alapuló megközelítést a migráció felé, mely a migránsok jogait teszi a migrációs politika és a migráció kezelésének középpontjába, különös tekintettel a migránsok marginalizált és hátrányos helyzetű csoportjaira, azaz a nőkre és a gyerekekre; felszólít minden országot a nők és lányok elleni nemi alapú erőszak kezelésére, és hangsúlyozza a migrációs politika nemek szempontjából való megtervezésének fontosságát, annak érdekében, hogy reagáljon azok sajátos szükségleteire;
26. emlékeztet arra, hogy minden állam köteles tiszteletben tartani és védelmezni a joghatósága alatt álló minden személy emberi jogait, nemzetiségüktől és származásuktól, valamint bevándorlói jogállásuktól függetlenül; emlékeztet, hogy a migránsok visszatelepítését kizárólag a migráns teljes tiszteletben tartása mellett kell kivitelezni, melynek szabad és körültekintő döntésen kell alapulnia, és csak akkor történhet meg, ha a migránsok jogainak védelme garantált azok hazájában; felhívja a kormányokat, hogy vessenek véget a migránsok önkényes letartóztatásának és fogva tartásának;
Az éghajlatváltozás és az emberi jogok
27. üdvözli az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye keretében létrejött Párizsi megállapodást, mely alkalmazkodást, mérséklést, technológia fejlesztést és átadást, valamint kapacitás-építést foglal magába; ragaszkodik ahhoz, hogy a klímaváltozás kérdését minden gazdaságpolitikai területen érvényre kell juttatni; az összes részes államot, melyek a megállapodás aláíró felei, az éghajlatváltozás minden politikai területen való érvényesítése révén sürgős és ambiciózus mérséklési és alkalmazkodási intézkedések elfogadására sürgeti;
28. Emlékeztet, hogy az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatása egy azonnali és potenciálisan visszafordíthatatlan globális veszélyt jelent az emberi jogok teljes körű élvezetére, és hogy annak hatása a már bizonytalan jogi helyzetű sérülékeny csoportokra jelentős; aggodalommal állapítja meg, hogy az éghajlattal kapcsolatos nemkívánatos események, mint például a tengerszint emelkedése, az aszályokat és áradásokat okozó szélsőséges időjárás-változások várhatóan még több emberélet veszteséghez, populációk kitelepítéséhez, valamint táplálék- és vízhiányokhoz vezetnek;
29. felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy kezelje a jogi hiányosságokat a „klímamenekült” fogalmát illetően, beleértve annak lehetséges meghatározását is a nemzetközi jogban vagy bármelyik, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásban;
A nők jogai
30. üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának nemrég hozott 2242. számú, a nőkről, a békéről és biztonságról szóló határozatát, mely a globális kihívások, beleértve a növekvő erőszakos szélsőségesség, éghajlatváltozás, migráció, fenntartható fejlődés, béke és biztonság kezelésére irányuló minden erőfeszítés központi elemévé teszi a nőket; elismerését fejezi ki az ENSZ az átfogó tanulmányának az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú , a nőkről, a békéről és biztonságról szóló határozatának alkalmazásáról szóló megállapításaival kapcsolatban, mely hangsúlyozza a nők vezető szerepét és részvételét a konfliktusok megoldásában és a béke építéséban, és hogy bevonásuk javította a humanitárius segítségnyújtást, fokozta a békefenntartók erőfeszítéseit, elősegítette a béketárgyalások lezárását és segítette a szélsőséges erőszak elleni küzdelmet;
31. nemtetszését fejezi ki azt a tényt illetően, hogy a erőszakos szélsőséges csoportok, mint például a Daesh Szíriában és Irakban, és a Boko Haram Nyugat-Afrikában történt megjelenése óta ,,a nők elleni erőszak egy új dimenziót öltött, ami ijesztőbb mint korábban bármikor, mert a szexuális erőszak ezen szélsőséges csoportok céljainak, ideológiájának és bevételi forrásának szerves részévé vált, és ez egy kritikus új kihívást állít a nemzetközi közösség elé; felszólít minden kormányt és az ENSZ intézményeit, hogy fokozzák ezen rettenetes bűncselekmények elleni harc és a nők méltóságának visszaállítása iránti elkötelezettségüket, hogy a nők igazságszolgáltatásban, kárpótlásban és támogatásban részesüljenek;
32. úgy véli, hogy a nőket és lányokat a konfliktusok idején sebezhetővé tevő nők és férfiak közötti alapvető egyenlőtlenségek kezelése révén a nők autonómiájának biztosítása a szélsőségekkel szembeni fellépés egyik módja; felszólítja az ENSZ-et és annak összes tagállamát, hogy a nők minden - beleértve a nemzeti, regionális és nemzetközi intézmények és mechanizmusok - döntés hozó szintjén történő képviseletének növelése által tegyenek konkrét lépéseket a nők autonómiájának biztosítása, és a konfliktusok megelőzésének és megoldásának, valamint a béketárgyalások és béke építő folyamatok feladatába való értelmes bevonásának érdekében;
A gyermekek jogai
33. emlékeztet arra, hogy az 1989-ben elfogadott Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amely a legszélesebb körben ratifikált nemzetközi emberi jogi szerződés, meghatároz számos gyermeki jogot, köztük az élethez, egészséghez, oktatáshoz és a játékhoz, valamint a családi élethez, az erőszakkal és a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemhez és a véleményük meghallgatásához való jogot; felhívja ezen szerződés összes aláíró felét, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek;
34. üdvözli a tervezett, az EU által indítandó globális tanulmányt, melynek célja, hogy ellenőrzések és elemzések értékelése segítségével feltérképezze, hogy az érvényben lévő nemzetközi jogok és szabványok hogyan kerülnek beépítésre a helyszínen és hogy értékelje az államok számára a politikájuk és válaszaik javítására szolgáló konkrét lehetőségeket; minden államot a tanulmány támogatására és az abban való részvételre ösztönöz;
Az LMBTI-személyek jogai
35. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az utóbbi időben nőtt a szexuális irányultság vagy a nemi identitás alapján megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok száma, valamint erősödött az egyes személyekkel szemben ilyen okok alapján elkövetett erőszak; ösztönzi az LMBTI-személyek helyzetének szoros figyelemmel kísérését olyan országokban, ahol a közelmúltban bevezetett LMBTI-ellenes törvények fenyegetik a szexuális kisebbségek tagjainak életét; súlyos aggodalmának ad hangot az európai kontinens országaiban is megfigyelhető, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát korlátozó, ún. „propagandaellenes” törvények miatt;
36. ismételten megerősíti, hogy támogatja a a főbiztos által elsősorban nyilatkozatok, jelentések és a „Szabad és egyenlő” elnevezésű kampány formájában abból a célból végzett folyamatos munkát, hogy az LMBTI-személyek tekintetében előmozdítsa és megvédje minden emberi jog érvényesülését; a megkülönböztető törvények és gyakorlatok elleni küzdelem folytatására ösztönzi a főbiztost;
Pilóta nélküli légi járművek és autonóm fegyverek
37. ismételten felszólítja az EU Tanácsát, hogy fejlessze tovább az uniós közös álláspontot a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatával kapcsolatban, kiemelt jelentőséget adva az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának, és kezelve az olyan kérdéseket, mint a jogi keret, az arányosság, az elszámoltathatóság, a polgári lakosok védelme és az átláthatóság; ismételten sürgeti az EU-t, hogy tiltsa be az emberi beavatkozás nélkül támadások végrehajtására képes, teljes mértékben autonóm fegyverek gyártását, fejlesztését és használatát; ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok képezzék részét a harmadik országokkal a terrorelhárításról folytatott párbeszédnek;
Az emberi jogok általános érvényesítése az Unióban
38. felszólítja az Uniót, hogy a Lisszaboni Szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban mozdítsa elő az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát, beleértve a civil társadalmi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat;
39. ismételten felszólítja az EU-t, hogy vezessen be jogokon alapuló megközelítést, és az emberi jogok érvényesítését tegye a kereskedelmi, beruházási politikájának, a közszolgáltatási és a fejlesztési együttműködési, valamint közös biztonság- és védelempolitikájának szerves részévé; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU emberi jogi politikájának az EU-szerződésben foglaltakkal összhangban biztosítani kell, hogy annak bel- és a külpolitikája egységes legyen;
Nemzetközi Büntetőbíróság
40. emlékeztet a 2015. november 16-i tanácsi következtetések 6. paragrafusára, és megismétli, hogy határozottan támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy előmozdítása az elszámoltathatóságot és elkerülje a büntetlenség kultúráját, és ezzel kapcsolatban üdvözli a Nemzetközi Büntetőbíróságnak az afrikai kontinens regionális békéjének megteremtésében, és a jogállamiság megerősítésében játszott szerepét;
Egyetemes időszakos felülvizsgálat alatt álló országok
Grúzia
41. üdvözli Grúzia ENSZ EJT tagságát, és a Grúziáról szóló legújabb rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelést; tudomásul veszi a jogalkotási reformokat, amelyek némi előrelépést eredményeztek az igazságszolgáltatás és a törvény-végrehajtás, az ügyészség, a bántalmazás elleni küzdelem, a gyermekek jogai, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme, illetve az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek terén; ugyanakkor megállapítja, hogy az előrelépés hiánya ezen szektorokok többségében annak tudható be, hogy a politikai és gazdasági elit szorosan összekapcsolódik egymással az országban;
42. Megállapítja ugyanakkor, hogy további erőfeszítések szükségesek az igazságszolgáltatás teljes körű függetlensége, és a bántalmazások tekintetében, különösen ami az előzetes őrizetet és az áldozatok rehabilitációját illeti; hangsúlyozza a kormány nemzetközi emberi jogi törvények szerinti felelősségét, hogy minden gyermeket megvédjen az erőszaktól és kéri, hogy vessenek a grúz kormány és parlament általi vizsgálat alá minden gyermek segítő intézményt, beleértve a grúziai ortodox egyházat; továbbra is aggodalmát fejezi ki a szólásszabadság, a szabad média hiánya és a megfigyelőknek az elfoglalt Abházia és Tskhinvali régióhoz/Dél-Oszétiához való hozzáférésének nehézségei miatt, ahol az emberi jogok megsértése továbbra is széles körben elterjedt; felszólítja a grúz kormányt, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamata során alkotott ajánlások nyomon követésének biztosítása érdekében;
Libanon
43. Méltányolja Libanon nyitott határ és befogadási politikáját, melyet évek óta gyakorol a palesztin, iraki és szír menekültekkel szemben, és felszólítja az EU-t, hogy biztosítson több forrást és működjön szorosabban együtt a libanoni hatóságokkal, hogy segítse az országot a menekültek és menedékkérők jogai védelmének fenntartásában; az előbbiekkel összefüggésben aggodalmát fejezi ki a szír menekültek között az értesülések szerint jelentős esetszámú gyermek és/vagy kényszerházasság miatt; ösztönzi a libanoni kormányt, hogy vegye fontolóra az országba való belépés, az ott tartózkodás és Libanon elhagyását szabályozó törvény reformját, mely nem tesz különbséget egyfelől a menedékkérők és menekültek, másfelől a migránsok között;
44. támogatja az ENSZ nőkkel szembeni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottságának (CEDAW) ajánlásait, annak érdekében, hogy felhívják a migráns háztartási alkalmazott nők figyelmét a CEDAW egyezmény által biztosított emberi jogaikra, mely egyezménynek Libanon részes állama; különösen hangsúlyozza annak szükségességét, hogy felszámolják a „Kafala rendszert”, és hogy az igazságszolgáltatáshoz hatékony hozzáférést biztosítsanak a háztartási alkalmazott migráns nőknek, többek között biztonságuk és tartózkodási hely biztosítása révén a státusukkal kapcsolatos törvényes és adminisztratív eljárások alatt;
Mauritánia
45. hangúlyozza, hogy míg a mauritániai kormány előrelépést tett a rabszolgatartás és rabszolgasághoz hasonló gyakorlatok minden formája elleni harcot célzó jogi intézkedések meghozásával, addig a hatékony alkalmazás hiánya hozzájárul ezen gyakorlatok fennmaradásához; felszólítja a hatóságokat, hogy fogadjanak el egy rabszolgaság ellenes törvényt, és hogy országszerte kezdjenek rendszeres és szabályos bontásos adatgyűjtésbe a rabszolgaság minden formájáról, valamint végezzenek alapos, eredményeken alapuló vizsgálatot a rabszolgaság történetéről és természetéről ezen gyakorlat felszámolása érdekében;
46. sürgeti a mauritániai hatóságokat, hogy a nemzetközi egyezményeknek és Mauritánia saját nemzeti jogának megfelelően tegyék lehetővé a szólás és a gyülekezés szabadságát; felszólítja továbbá Biram Dah Abeid, Bilal Ramdane és Djiby Sow szabadon bocsátására, hogy így, zaklatástól és megfélemlítéstől való rettegés nélkül folytathassák erőszakmentes kampányukat a rabszolgaság fennmaradása ellen;
Mianmar (Burma)
47. üdvözli a 2015. november 8-i, versenyen alapuló választások megtartását, mely fontos mérföldkövet jelent az ország demokratikus átalakulásában; elismeri az emberi jogok tekintetében megtett előrelépést, miközben több kiemelkedően fontos fennmaradó területet határoz meg, köztük a kisebbségek jogait, valamint a szólás-, egyesülési és békés gyülekezési szabadságot;
48. elítéli a rohingja emberekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést, melyet súlyosbít az a tény, hogy ennek a közösségnek nincs jogi státusza, valamint a hogy megnövekedett a buddhistákkal szembeni gyűlöletbeszédek száma; a rohingják elleni emberi jogi sérelmek összes jelentését illetően teljes, átlátható és független vizsgálatokra szólít fel, és aggodalmát fejezi ki a parlament által 2015-ben elfogadott 4 törvényt illetően, melyek célja a „faj és a vallás védelme”, mivel ezek nemi alapon történő hátrányos megkülönböztetéshez vezethetnek; megismétli kérését, hogy az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala engedélyt kapjon egy hivatal létrehozására az országban; hangsúlyozza a teljes körű fenntarthatósági hatásvizsgálatnak az EU-Mianmar beruházási megállapodással kapcsolatos tárgyalások befejezése előtt történő elvégzésének szükségességét;
Nepál
49. üdvözli az új nepáli alkotmány 2015. szeptember 20-án történő hatálybalépését, melynek az ország jövőbeni politikai stabilitásának és gazdasági fejlődésének alapjait kell lefektetnie; reméli, hogy a kisebbségek, köztük a dalitok politikai képviseletével, valamint az állampolgársági jogszabályokkal kapcsolatos fennmaradó aggodalmakat a közeljövőben orvosolni fogják;
50. sajnálatát fejezi ki az Igazságtételi, megbékélési és eltűnésekről szóló törvény 2014. májusában történt elfogadása ellenére a polgárháború alatt mindkét oldal által elkövetett emberi jogokkal szembeni visszaélésekre vonatkozó elszámoltathatóság széleskörű hiánya miatt; sürgeti a nepáli kormányt a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez való csatlakozására; elítéli a tibeti menekültek alapvető szabadságaival szembeni korlátozásokat; sürgeti Indiát, hogy oldja fel a nepáli gazdasággal szembeni nem hivatalos blokádját, mely a 2015. áprilisi pusztító földrengéssel társulva humanitárius válságot okoz, és további mintegy 1 millió nepálit taszít a szegénységgel összefüggő kilátástalan helyzetbe;
Omán
51. Méltányolja, hogy Omán megalapította a kormányzati nemzeti emberi jogi bizottságot, és helyesli a meghívást, mely lehetővé tette az ENSZ különleges előadóinak áttörést jelentő látogatását a 2014. szeptemberi Jogot a békés gyülekezéshez eseményen; reményét fejezi ki, hogy ezek a konstruktív lépések Ománnak az ENSZ emberi jogi képviselőivel és a független emberi jogi szervezetekkel való intenzívebb együttműködéséhez fognak vezetni;
52. Ösztönzi Ománt, hogy tegye meg az ENSZ különleges előadója által az országban uralkodó megfélemlítés és fenyegetés mindent átható légköreként, - melyről azt nyilatkozta, hogy az emberek „féltek beszélni a gondolataikról, féltek telefonon beszélni, féltek találkozni”- enyhítéséhez szükséges lépéseket; továbbra is aggodalmát fejezi ki és felszólítja a kormányt, hogy ebben az összefüggésben újból gondolja át az összes politikai párt betiltását, és a 2014. augusztusában elfogadott új nemzeti törvényt, mely kiköti, hogy a nemzeti érdekekre károsnak tartott csoportokhoz csatlakozó polgároktól meg lehet vonni az állampolgárságot; felszólítja az EU-intézményeket és a tagállamokat, hogy nyújtsanak technikai és jogi segítséget Ománnak ahhoz, hogy a civil társadalmi szervezetek számára biztonságos és alkalmas környezetet tudjon kialakítani;
Ruanda
53. aggodalmát fejezi ki a ruandai emberi jogi helyzettel kapcsolatban, többek között a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot érintő megszorítások, az ellenzéki politikai pártok és független civil társadalmi tevékenységek rendelkezésére álló demokratikus tér beszűkülése, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét elősegítő környezet hiánya miatt; felszólítja a ruandai kormányt, hogy hozzon létre egy demokratikus teret, amelyben a társadalom minden rétege szabadon tevékenykedhet;
54. aggodalmát fejezi ki a alkotmány javasolt módosítása kapcsán, melynek célja, hogy lehetővé tegye, hogy a jelenlegi elnök harmadszor is indulhasson a választásokon; ösztönzi a ruandai kormányt, hogy tartsa be a demokráciáról, választásokról és kormányzásról szóló Afrikai Chartát;
Dél-Szudán
55. üdvözli az ENSZ EJT 2015. júniusi határozatát és az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala missziójának telepítését, hogy figyelemmel kísérje és jelentést készítsen az emberi jogok dél-szudáni helyzetéről, és hogy
56. támogatja az Emberi Jogi Tanács 31. ülésén egy olyan nyomon követő állásfoglalás elfogadását, amely Dél-Szudánra vonatkozó különöleges előadói megbízatás létrehozására irányul, és amelyet a 2015. júniusi határozatban terveztek, ennek célja a kormány támogatása azoknak az ajánlásoknak a kivitelezésében, amelyeket az emberi jogi főbiztos (OHCHR) küldetése fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javításának módjairól, valamint az elszámoltathatóság érdekében tett regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez biztosított támogatás céljából, ezáltal összekapcsolva a kormány számára biztosított nemzetközi alapokat az emberi jogoknak az országban való általános tiszteletben tartásával;
57. felhívja az Emberi Jogi Tanácsot, hogy támogassa egy dél-szudáni különmegbízott kinevezését, melynek megbízatása, hogy megfigyelje és nyilvános jelentést tegyen a jogsértésekről, beleértve a gyermekkatonák toborzását és alkalmazását, valamint az iskolák katonai célra történő felhasználását, illetve hogy ajánlásokat tegyen a hatékony elszámoltathatóság elérésére;
Szíria
58. mély aggodalomát fejezi ki a szíriai biztonsági és humanitárius helyzet további romlása miatt; határozottan elítéli a visszaéléseket, mészárlásokat, kínzásokat, gyilkosságokat és nemi erőszakot, amelyeknek az Iszlám Állam, az Asszad rezsim, valamint egyéb terrorista szervezetek és milíciák kiteszik a szír lakosságot; megismétli felhívását a szír konfliktus Szíria által vezetett, békés politikai átmenethez vezető politikai folyamatok általi fenntartható megoldása érdekében, mely megfelel a szír nép jogos elvárásainak, és ami lehetővé teszi számukra, hogy független és demokratikus módon maguk határozzák meg saját jövőjüket;
59. sürgeti az Emberi Jogi Tanácsot, hogy szólítsa fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen megfelelő lépést annak érdekében, hogy az emberi jogok megsértéséért, köztük az emberiség elleni bűncselekményekig és a háborús bűnökig terjedő jogsértésekért felelős személyeket felelősségre vonják, beleértve Nemzetközi Büntetőbíróságnak tett szír helyzetről szóló bejelentés útján;
Venezuela
60. aggodalmát fejezi ki Venezuela 2016. január 1-én kezdődő 3 éves ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tagságával kapcsolatban; tudomásul veszi Maduro elnök november 12-ei rendkívüli ülésen tett intervencióját, és emlékeztet arra, hogy a tanácsi tagság azzal a felelőséggel jár, hogy mindenki hazájában előmozdítsa és védje a az emberi jogokat, ahogy azt Zeid Ra’ad Al Hussein főbiztos egyértelműen kijelentette;
61. súlyos aggodalmát fejezi ki a romló venezuelai helyzet miatt, és elítéli a tiltakozókkal szembeni erőszak alkalmazását; felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy az ENSZ és számos nemzetközi szervezet követeléseivel összhangban haladéktalanul bocsássa szabadon a véleménynyilvánítási szabadsága és alapvető jogai gyakorlása miatt önkényesen őrizetbe vett ellenzéki vezetőt, valamint az összes békés tüntetőt, diákot és ellenzéki vezetőt;
Kiemelt országok
Ukrajna
62. mély aggodalmának ad hangot a civil területeken, különösen a Kelet-Ukrajnában zajló folyamatos, válogatás nélkül történő támadások miatt; elítéli az emberi jogok folyamatos megsértését, továbbá az ENSZ emberi jogi megfigyelő misszióját és az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját egyaránt teljes mértékű támogatásáról biztosítja; felszólítja az EU-tagállamokat, hogy az EU szintjén minden erejükkel támogassák a büntetlenség elleni harcot és a pártatlan vizsgálat vezetését a Maidan demonstráció elnyomásához kapcsolódó erőszakos események és emberi jogi sérelmek ügyében, valamint kazettás bombák kormánybarát erők és Oroszország által támogatott fegyveresek általi lehetséges használata a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusok során, és hogy kezelje a Krím-félszigeti emberi jogi helyzetet és az egyéb, a Kelet-Ukrajnában zajló fegyveres konfliktussal kapcsolatos sérelmeket;
Fehéroroszország
63. mély aggodalmát fejezi ki a szólásszabadság, egyesülési szabadság és a békés gyülekezés szabadság folyamatos korlátozása miatt, elítéli a független és ellenzéki újságírók zaklatását, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és fogva tartását, és elítéli, hogy a halálbüntetést továbbra is alkalmazzák; kéri az ENSZ különleges előadók megbízásának a Tanács 32. Ülésén törtnő megújítását a fehéroroszországi emberi jogi helyzetet illetően, valamint felhívja a kormányokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a különleges előadókkal,és vállaljanak kötelezettséget a régóta esedékes reformok meghozataláért és az emberi jogok védelméért, többek között a különleges előadók által készített ajánlások és egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtása által;
Azerbajdzsán
64. üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 29. ülése során átadott, az azerbajdzsáni emberi jogi helyzetről szóló együttes nyilatkozatot, de sajnálatát fejezi ki, hogy számos tagállam nem támogatja ezt a közös nyilatkozatot; felhívja az EU tagállamait és a Tanács egyéb tagjait, hogy szorosan ellenőrizzék az azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet és dolgozzanak egy határozat elfogadása irányában, mely a politikai indíttatású vádak alapján letartóztatott vagy bebörtönzött emberi jogi védelmezők, politikai és civil aktivisták, újságírók és bloggerek azonnali elbocsátására, a fogvatartás alatti kínzás vádjainak teljes körű kivizsgálására és Azerbajdzsánban a szólásszabadságot, gyülekezési és egyesülési szabadságot korlátozó törvények visszavonására szólít fel;
Bahrein
65. üdvözli a 33 ország által 2015. szeptember 14-én készített, a bahreini emberi jogi helyzettel kapcsolatos ötödik csatlakozó nyilatkozatot, mely aggasztónak találta a véleményszabadságot, a vélemény nyilvánítás szabadságát és a békés gyülekezés jogát gyakorló emberek, köztük az emberi jogok védelmezőinek zaklatásáról és bebörtönzéséről szóló jelentéseket, a tisztességes eljárás megfelelő garanciái biztosításának hiányát, az emberi jogok megsértéséről és a kínzásokról, valamint a fogva tartás alatti bántalmazásról szóló jelentésekért való elszámoltathatóság hiányát;
66. újólag megismétli a kormánynak szóló felhívását, hogy gyorsítsa fel a Bahreini Független Vizsgálóbizottság ajánlásainak teljes körű végrehajtását;
67. ismételten felszólítja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával és a Különleges eljárásokkal, beleértve az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával történő együttműködésről szóló megállapodás hivatalos formába öntését;
Burundi
68. súlyos aggodalmát fejezi ki az emberi jogok védelmezőivel, újságírókkal és azok családtagjaival szembeni célzott támadások miatt; határozottan elítéli a Burundiban zajló politikai erőszakot, az azonnali kivégzéseket, az emberi jogok megsértését és az azokkal való visszaélést, a politikai, etnikai hovatartozás vagy egyéb alapján történő erőszakra uszítást, valamint az elkövetők, köztük a rendőri és biztonsági erők, politikai pártokhoz kapcsolódó ifjúsági csoportok, valamint tisztviselők jelenlegi büntetlenségét;
69. sürgeti a burundi hatóságokat hogy prioritásként kezelve vessenek véget ezeknek a sérelmeknek és visszaéléseknek, többek között az emberi jogok védelmezői, újságírók, valamint valós és feltételezett ellenzékiek és kritizáló személyek elleni gyilkosságok és támadások azonnali beszüntetésével, valamint hogy a bűncselekményekért felelősek bíróság elé állítása, és az áldozatok számára kárpótlás biztosítása érdekében történő alapos, tárgyilagos és független vizsgálatok végzése révén.
70. üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2015. december 17-ei, a burundi emberjogi helyzet további romlásának megelőzéséről szóló rendkívüli ülésének megtartását, azonban sajnálatát fejezi ki annak késedelmes megtartását illetően;
71. Felszólít a misszió független szakértők általi gyorsított telepítésére, és sürgeti a burundi hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a misszióval;
Szaúd-Arábia
72. megismétli, hogy az ENSZ EJT tagjait azon államok közül kell kiválasztani, melyek védelmezik az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; határozottan ellenzi az ENSZ határozatot, hogy kiemelt emberi jogi szerepet ad Szaúd-Arábia nagykövetének az ENSZ genfi munkacsoportjában, akit az ENSZ Emberi jogi tanácsával kapcsolatos független szakértőkből álló testület elnökévé választottak;
73. rendkívül aggasztónak tartja a halálbüntetés végrehajtás számának növekedését és elítéli ezeket az elfogadhatatlan kivégzéseket; felkéri Szaúd-Arábiát, hogy rendeljenek el moratóriumot a halálbüntetés tekintetében;
°
° °
74. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács parlamenti közgyűlése főtitkárának.
- [1] Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0470.