Eljárás : 2015/3035(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0063/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0063/2016

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0020

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 363kWORD 181k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0050/2016
14.1.2016
PE575.965v01-00
 
B8-0063/2016

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2016. évi ülésén (2015/3035(RSP))


Barbara Lochbihler, Judith Sargentini, Molly Scott Cato a Verts/ALE képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2016. évi ülésén (2015/3035(RSP))  
B8-0063/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló cselekvési tervre,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a sürgősségi állásfoglalásokat,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2014. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az ENSZ Közgyűlése számára elkészített 2015. évi éves jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2015. és a 2016. év fontos évforduló az emberi jogok, a béke és a biztonság érvényesülése szempontjából: az Egyesült Nemzetek alapításának 70. évfordulója, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICESCR) 50. évfordulója, a fejlődéshez való jogról szóló nyilatkozat (1986) 40. évfordulója, a Pekingi Nyilatkozat és cselekvési platform (1995) 20. évfordulója,; valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló korszakalkotó határozatának (2000) és a millenniumi fejlesztési célok (2000) 15. évfordulója; mivel ezek az évfordulók egybeesnek a második világháború óta legsúlyosabb humanitárius válsággal, amelyet az idézett elő, hogy egyre több és több ember kénytelen elhagyni otthonát az éghajlatváltozás, üldözés, fegyveres konfliktus és az eluralkodott erőszak miatt;

B.  mivel az emberi jogoknak a fajra, származásra, társadalmi osztályra, kasztra, nemre, szexuális orientációra, vagy bőrszínre való tekintet nélküli tiszteletben tartása minden államnak kötelessége, és mivel meg kell erősíteni az emberi jogok oszthatatlansága melletti elkötelezettségét – legyen az politikai, polgári, gazdasági, szociális vagy kulturális jog –, amelyek összefüggő és egymáshoz kapcsolódó jogok, és tekintettel arra, hogy ha valakit bármelyik említett jogától megfosztanak, az közvetlen és kedvezőtlen hatást gyakorol másokra;

C.  mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait, és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;

D.  mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve; mivel a tagállamokban tapasztalható emberi jogi helyzet közvetlenül hatást gyakorol az EU külföldi emberi jogi politikájának hitelességére;

E.  mivel az Unió harmadik országokkal ápolt kapcsolatait érintő fellépéseit a Lisszaboni Szerződés 21. cikke határozza meg, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan voltát és tartalmazza azt, hogy az EU köteles tiszteletben tartani az emberi méltóságot, az egyenlőség és szolidaritás elvét, és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban lefektetett elveket a nemzetközi színtéren történő fellépései során;

F.  mivel az emberi jogok tiszteletét minden politikai területen érvényesíteni kell, többek között a béke és biztonság, a fejlesztési együttműködés, a migráció, a kereskedelem és beruházás, a humanitárius fellépés, az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni harc területén, mivel ezekkel a kérdésekkel nem lehet az emberi jogok tiszteletben tartásától elszigetelten foglalkozni;

G.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHRC) rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés (UPR) mechanizmusa és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó különleges eljárások hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

H.  mivel az Emberi Jogi Tanács néhány tagját az emberi jogok legsúlyosabb megsértőiként tartják számon, és ők eddig kevés hajlandóságot mutattak, hogy együttműködjenek az ENSZ különleges eljárásaival és eleget tegyenek az ENSZ emberi jogi egyezmény alapján létrehozott testületei felé történő jelentéstételi kötelezettségeiknek;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

1.  megismétli azt az álláspontját, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait azok közül az államok közül kell kiválasztani, amelyek fenntartják a legmagasabb normákat az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia előmozdítása és védelme terén, és felszólítja az EU tagállamait az emberi jogok betartására épülő kritériumok előmozdítására minden olyan állam tekintetében, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjává kívánnak választani; aggodalmát fejezi ki az emberi jogokkal való súlyos, széles körű és rendszeres visszaélések miatt, amelyeket az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának néhány tagállamában elkövetnek, ide számítva Oroszországot, Kínát és Szaúd-Arábiát; felhívja az EU tagállamait arra, hogy szavazatukkal ne támogassák olyan államok tagságát, amelyek tömegesen megsértik az emberi jogokat, és hozzák nyilvánosságra szavazatukat;

2.  teljes mértékben támogatja az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának („a Hivatal”) függetlenségét és integritását, és kihangsúlyozza, hogy feltétlenül meg kell védeni a Hivatal függetlenségét annak érdekében, hogy továbbra is hatékonyan és pártatlanul végezhesse munkáját; megismétli, hogy a Hivatal számára megfelelő finanszírozást kell biztosítani és teljes mértékben támogatni kell;

3.  megismétli, hogy támogatja a különleges eljárásokat és a megbízottak független státuszát, hogy minden tekintetben pártatlanul láthassák el feladataikat; mélységesen sajnálja, hogy egyes tagállamok nem hajlandók az együttműködésre a tematikus speciális eljárások tekintetében, például Venezuela, Szaúd-Arábia és Etiópia és néhány megfigyelő állam, például Vietnám, Zimbabwe, Üzbegisztán vagy Türkmenisztán, és hiányolja az érintett országok, többek között Izrael együttműködését az országspecifikus különleges eljárások tekintetében; felhívja az összes államot az ezen eljárásokban történő teljes együttműködésre;

4.  újból megerősíti az egyetemes emberi jogi helyzetértékelés (UPR) egyetemességének fontosságát abból a célból, hogy az ENSZ összes tagállama teljes egyetértésre jusson az emberi jogi helyzet értelmezése tekintetében, és megismétli, hogy támogatja az értékelés második ciklusát; ismételten felhív az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlások újbóli vizsgálatára a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatának következő szakaszában;

5.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy az érintettek széles köre, különösen a civil társadalom, teljes mértékben vegyen részt az egyetemes emberi jogi helyzetértékelési (UPR) eljárásban, és kifejezi mély aggodalmát amiatt, hogy súlyos akadályozások és folyamatosan növekvő korlátozások és megfélemlítés gátolja a civil társdalomnak a UPR-eljárásban való részvételét;

6.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és a Bizottságot, hogy kísérjék figyelemmel az egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel kapcsolatos javaslatokat az EU által az érintett országokkal folytatott összes politikai párbeszédben abból a célból, hogy feltárják az ajánlások országos és regionális stratégiákon keresztül történő végrehajtásának módjait és eszközeit;

7.  az Emberi Jogi Tanács 10. évfordulója alkalmából felszólít a Tanács hatásainak és annak értékelésére, hogy milyen mértékben teljesíti megbízatását, és arra, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani állásfoglalásainak és más döntéseinek végrehajtására; aggodalmát fejezi ki az emberi jogok megsértéseiért felelős államok azon gyakorlata miatt, hogy a saját állásfoglalásaikat gyakran annak megfelelően fogalmazzák meg, hogy céljuk valójában nem a helyzet megoldása, hanem saját tetteik eltitkolása és a nemzetközi vizsgálatok alóli kibúvás; rávilágít arra, hogy az összes ország helyzetével a saját érdemeik alapján kell foglalkozni, válogatás nélkül; kihangsúlyozza, mennyire fontos integrálni a civil társadalom részvételét a Tanács munkájának minden vonatkozásába, és támogatja a megtorlások megelőzésére és kezelésére irányuló összehangolt cselekvést;

8.  üdvözli az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosának változásokra irányuló kezdeményezését, amelynek célja az ENSZ emberi jogi hivatalai globális jelenlétének továbbfejlesztése és megerősítése nyolc regionális csomópont létrehozásával, az emberi jogok tiszteletének védelme és előmozdítása érdekében azáltal, hogy közvetlenül együttműködnek partnerekkel annak érdekében, hogy az emberi jogi mechanizmusokra vonatkozó ajánlásokat átalakítják a terepen végrehajtott valós változásokra;

Az EU tagállamai az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában

9.  helyteleníti az EU tagállamai közötti megosztottságot és az egység hiányát, amely az elmúlt évben tapasztalható volt a számos országban, többek között Azerbajdzsánban, Bahreinben, Egyiptomban és Jemenben tapasztalható helyzet kapcsán, amikor több EU-tagállam megtagadta az EU közös nyilatkozatának aláírását, sőt tevékenyen aláásta más EU-tagállamok kezdeményezéseit;

10.  sajnálatát fejezi ki, amiért az EU egyes tagállamai passzívan viszonyulnak az Emberi Jogi Tanácshoz; sajnálatát fejezi ki, amiért az Emberi Jogi Tanács létrehozása óta Fehéroroszország az egyetlen olyan új ország, amellyel kapcsolatban az EU csoportként állásfoglalást kezdeményezett; felhívja az EU összes tagállamát arra, hogy az Emberi Jogi Tanácsban tanúsítson erőteljesebb vezetői szerepet az egyes országok helyzetével kapcsolatban, és kezdeményezzen cselekvést azokban a helyzetekben, amelyekkel a Tanács még nem foglalkozott;

11.  helyteleníti az EU tagállamai által tanúsított magatartást, amikor szavaznak számos, a déli államok számára kritikus jelentőségű kérdésről, és amelyekben az EU tagállamai tartózkodtak vagy legnagyobb részben leszavazták azokat az állásfoglalásokat, amelyeket végül elfogadtak, ilyen volt például a törvénytelen forrásból származó pénzeszközök visszaküldése, a katonai és biztonsági magánszolgáltatók, felfegyverzett robotrepülőgépek, külföldi adósság, az oktatáshoz való jog, emberi jogok és nemzetközi szolidaritás, egyoldalú kényszerítő intézkedések, zsoldosok, a békéhez való jog, a parasztok emberi jogai, rasszizmus, afrikai származású emberek, a fejlődéshez való jog, valamint egy demokratikus és igazságos világrend előmozdítása; sajnálja továbbá az EU-tagállamok folytatódó megosztottságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában számos korszakalkotó tematikus állásfoglalás tekintetében, ide számítva a felfegyverzett robotrepülőgépek, a békéhez való jog, a rasszizmus elleni küzdelem és a fejlődéshez való jog kérdéskörét;

12.  úgy véli, hogy az EU-tagállamok szavazási eredményei az Emberi Jogi Tanácsban éles ellentétben állnak az EU-nak az emberi jogok oszthatatlanságával, és nevezetesen a gazdasági, szociális és kulturális (ESC) jogokkal kapcsolatban kinyilvánított kötelezettségvállalásával, és azt tükrözik, hogy az EU kollektív módon kudarcot vallott, mert nem sikerült hozzájárulnia a globális standardok fejlesztéséhez ezeken a területeken; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy tegyen jelentést a Parlamentnek erről a helyzetről és ösztönözzön egy alapos áttekintést arról, hogy az EU és a tagállamok milyen hozzáállást tanúsítanak a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal és az úgynevezett „új generációs jogokkal” kapcsolatban az Emberi Jogi Tanácsban; szigorúbb elveken álló és nem szelektív részvételre szólítja fel az EU-tagállamokat az Emberi Jogi Tanácsban; felhívja az EU-t és annak tagállamait az emberi jogok érvényesítésére minden tevékenységükben és állásfoglalásukban az ENSZ szélesebb keretein belül;

Polgári és politikai jogok

13.  megismétli, hogy a politikai vezetők időszakos és tisztességes választásokon, általános és egyenlő választójog alapján történő szabad megválasztása alapvető jog, amelyet minden polgár számára biztosítani kell az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával (ICCPR) összhangban;

14.  megerősíti, hogy a véleménynyilvánítási szabadság, valamint egy lelkes és ösztönző környezet megléte a független és pluralista civil társadalom működéséhez az emberi jogok tisztelete előmozdításának előfeltétele;

15.  úgy véli, hogy a mai digitális technológiák jelentős előnyöket kínálnak és nagy kihívásokat támasztanak a magánélethez való jog védelme, valamint a véleménynyilvánítási szabadság online gyakorlása tekintetében az egész világon; ebben az összefüggésben üdvözli a magánszféra digitális korszakban történő védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadó kinevezését , akinek mandátuma kiterjed azokra a lehallgatásokra és magánéleti kérdésekre, amelyek online vagy offline érintenek embereket;

16.  megismétli a halálbüntetést, a kínzást, a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódot és büntetést minden esetben és minden körülmények között elutasító, régóta hangoztatott álláspontját; ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság erősítéséhez;

17.  elismerését fejezi ki az eddig elért jelentős előrehaladás miatt, amelynek során sok országban felfüggesztették a halálbüntetés alkalmazását, míg más országok jogalkotási intézkedéseket tettek a halálbüntetés eltörlése érdekében; mindazonáltal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt évek során egyes országokban újból visszaállították a kivégzéseket; felszólítja azokat az országokat, ahol már eltörölték a halálbüntetést vagy hosszú távú moratóriumot hirdettek arra nézve, hogy nem vezetik be újból a halálbüntetést, és azokat az országokat, ahol még fenntartják a halálbüntetést, hogy fogadjanak el moratóriumot a halálbüntetés eltörlésének első lépéseként;

18.  felszólítja az összes tagállamot arra, hogy hajtsák végre az összes olyan intézkedést, amely szükséges annak biztosításához, hogy semmilyen módon, sem közvetlenül, sem pedig közvetve ne járuljanak hozzá a halálbüntetés előírásához vagy végrehajtásához a vonakodó országokban, ide számítva az azon végrehajtó hatóságoknak biztosított bűnüldözési támogatást vagy segítségnyújtást is, amelyek hozzájárulhatnak a halálbüntetéshez;

Szociális és gazdasági jogok

19.  sajnálja, hogy húsz évvel az emberi jogok egyetemességéről és oszthatatlanságáról, valamint összefüggő és egymáshoz kapcsolódó természetéről szóló Bécsi Nyilatkozat elfogadása után, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICESCR) az EU és annak tagállamai nem úgy kezelik , mint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, és nem helyeznek rá ugyanakkora hangsúlyt, amint ezt az EU a szavazások során tanúsította az ENSZ Emberi Jogi Bizottságában; elismeri az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy minden emberi jogot ugyanolyan módon és ugyanakkora hangsúllyal kezeljen, és ebből a célból kinevezte a gazdasági, szociális és kulturális jogokkal kapcsolatos különleges eljárás megbízottait; fenntartja azt a nézetét, hogy különleges erőfeszítéseket kell tenni, többek között az EU tagállamainak, az ICESCR panaszkezelési és kivizsgálási mechanizmusait létrehozó fakultatív jegyzőkönyvének széleskörű ratifikációja érdekében;

20.  kifejezi mélységes aggodalmát a rendkívüli szegénység növekedése miatt, amely veszélyezteti valamennyi emberi jog teljes körű érvényesülését; ebben a tekintetben üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága különleges előadójának a rendkívüli szegénységről és az emberi jogokról szóló jelentését (A/HRC/29/31), és támogatja a rendkívüli szegénység megszüntetésére irányuló javaslatait, például a következőket: gazdasági, szociális és kulturális jogok biztosítása, ugyanolyan hangsúllyal és prioritással, mint amelyet a polgári és politikai jogokra helyezünk; a szociális védelemhez való jog elismerése; fiskális politikák végrehajtása, kifejezetten az egyenlőtlenség csökkentése érdekében; az egyenlőséghez való jog megerősítése és tartalommal való feltöltése; és kérdések felvetése az erőforrások átcsoportosításáról az emberi jogokról folytatott viták során;

21.  úgy véli, hogy a korrupció, az adóelkerülés, a közjavakkal való rossz gazdálkodás és az elszámoltathatóság hiánya mind hozzájárul a polgárok emberi jogainak megsértéséhez, mivel ezek elterelik a pénzeszközöket azoktól az állami költségvetésektől, amelyeket az emberi jogok előmozdítására kellene fordítani az olyan, rendkívül fontos közszolgáltatásokban mint az oktatás, az alapvető egészségügyi szolgáltatások és más szociális infrastruktúra; úgy véli, hogy az emberi jogok tiszteletének biztosítására irányuló cselekvések, különösen tekintettel az információhoz való jogra, a véleménynyilvánítási és gyülekezési jogra, a független igazságszolgáltatáshoz és a közügyekben való demokratikus részvételhez való jogra, alapvető jelentőségű a korrupció elleni harcban;

22.  hangsúlyozza, hogy a harmadik országokban a kisebbségi közösségeknek sajátos szükségleteik vannak, és elő kell mozdítani e közösségek teljes mértékű egyenlőségét a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén;

Őslakos népek

23.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tevékenyen támogassák az őslakos népek teljes és hatékony részvételét az Emberi Jogi Bizottság összes ülésén; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, a Bizottságot és a tagállamokat annak figyelembevételére, hogy az őslakos népek különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozással szemben, és hogy tevékenyen támogassák a Párizsi Megállapodás alkalmazásában való részvételüket; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy kérjék fel a különleges eljárásokkal foglalkozó megbízottakat, hogy fordítsanak különleges figyelmet a fogyatékkal élő őslakos nőket, fiatalokat és személyeket érintő kérdésekre, és rendszeresen tegyenek jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának; felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy támogassák az őslakos népekkel foglalkozó horizontális cselekvési terv kidolgozását, amint azt az ENSZ-közgyűlés 2014. szeptemberi állásfoglalása is kéri, különös tekintettel az őslakos népekkel folytatott rendszeres konzultáció megszervezésére, amely szintén a folyamat részét képezi;

Az emberi jogi jogvédők

24.  elítéli azt, hogy számos harmadik országban a kormányzati erők továbbra is zaklatnak és letartóztatnak emberi jogi aktivistákat és ellenzékieket; aggodalmának ad hangot a méltánytalan és korlátozó jogalkotás miatt, ide számítva a külföldi finanszírozásra vonatkozó korlátozásokat, amelynek eredményeként egyre zsugorodik a civil társadalom mozgástere; felszólítja az összes kormányt a média, a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogi aktivisták tevékenységeinek előmozdítására és támogatására, és arra, hogy tegyék lehetővé a számukra a félelem, az elnyomás és a megfélemlítés nélküli működést;

25.  felszólítja az összes kormányt arra, hogy tegyék lehetővé a civil társadalom és az emberi jogi aktivisták számára az ENSZ Emberi Jogi Bizottságával való együttműködést az egyetemes időszakos felülvizsgálat (UPR) mechanizmusában, és gondoskodjanak arról, hogy az emberi jogi aktivistákkal szemben meghozott megtorló intézkedésekért felelős országokat felelősségre vonják;

26.  úgy véli, hogy az Emberi Jogi Tanács hitelességét gyengíti, hogy számos tagországában továbbra is zaklatnak és letartóztatnak emberi jogi aktivistákat és ellenzékieket; arra ösztönzi az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy támogassanak egy kezdeményezést az ENSZ szintjén, amely felvázol egy következetes és átfogó választ azokra a legfontosabb kihívásokra, amelyekkel világszerte szembe kell nézniük azoknak az emberi jogi aktivistáknak, akik küzdenek a nők jogaiért, a környezet védelméért, a földért és az őslakos népek jogaiért, a korrupció és a büntetlenség ellen, az újságíróknak és más emberi jogi aktivistáknak, akik az online és a közösségi médiát használják, és akiket rendszeresen meggyilkolnak;

Üzleti és az emberi jogok

27.  határozottan támogatja az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek hatékony és átfogó végrehajtását az Európai Unión belül és kívül, és arra ösztönzi az EU tagállamait, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre nemzeti cselekvési terveket; hangsúlyozza, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az irányadó ENSZ-alapelvek hatékony végrehajtásában tapasztalható hiányosságok megszüntetése érdekében, ide számítva az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférést is;

28.  felszólítja az ENSZ-t és az EU-t, hogy oldják meg a birtokjogot védelmezők problémáját, akik ellen megtorló intézkedéseket alkalmaznak, például fenyegetéseket, zaklatásokat, önkényes letartóztatásokat, támadásokat és gyilkosságokat, amiért kritizálják a nagymértékű földfoglalásokat harmadik országokban, a vidéki népesség birtok- és élelmiszerjogainak terhére, nevezetesen multinacionális és európai vállalatok beruházásai vagy tevékenységei kapcsán; felszólítja az ENSZ mechanizmusait és az Európai Uniót, hogy következetesen és elsőbbségi ügyként oldják meg a földfoglalás és a birtokjogot védelmezők kérdését;

29.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának arra vonatkozó kezdeményezését, hogy fejlesszék tovább az elszámoltathatósági és jogorvoslati projektet annak érdekében, hogy hozzájáruljon egy méltányos és hatékonyabb hazai jogorvoslati rendszer létrehozásához, különös tekintettel az emberi jogokkal való durva visszaélésekre, amelyeket az üzleti életben elkövetnek; felszólítja az összes kormányt arra, hogy teljesítse kötelességeit és biztosítsa az emberi jogok tiszteletben tartását, az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, akiknek gyakorlati és jogi kihívásokkal kell szembenézniük, ha jogorvoslatot szeretnének országos és nemzetközi szinten, akiknek emberi jogait üzleti vállalkozások kapcsán megsértették;

30.  helyteleníti az EU tagállamok elutasító szavazását és akadályozó magatartását, amelyet a nyitott kormányközi munkacsoport (IGWG) létrehozása kapcsán tanúsítottak, a transznacionális vállalatokra és más üzleti vállalkozásokra vonatkozó, jogilag kötelező erejű, az emberi jogok védelmét szolgáló nemzetközi eszköz kidolgozása során; üdvözli az IGWG által eddig elvégzett munkát, és felszólítja az EU-t és annak tagállamait arra, hogy konstruktív módon kapcsolódjanak be a tárgyalásokba;

Migráció és menekültek

31.  felszólítja az Emberi Jogi Tanácsot és annak mechanizmusait, hogy a legnagyobb figyelmet fordítsák a nagyszámú menekült és migráns emberi jogi vonatkozásaira szerte a világon, és tegyenek javaslatokat a helyzettel kapcsolatban; megdöbbenéssel hangsúlyozza, hogy a külső európai határ a világ leghalálosabb határává vált; felszólít az emberi jogok érvényesítésére a FRONTEX által végrehajtott összes határigazgatási politika és tevékenység során, a panaszkezelési mechanizmus létrehozását is ide számítva;

32.  felszólítja az EU-t és annak tagállamait, hogy támogassák a migránsok emberi jogaival foglalkozó különleges ENSZ-előadó munkáját és hajtsák végre ajánlásait, többek között erősítsék meg a bevándorlás új jogszerű lehetőségeinek biztosítására irányuló munkát azok számára, akik humanitárius válságban élnek, gyorsan hajtsanak végre reformokat, és biztosítsanak több letelepedési lehetőséget és kövessék azt figyelemmel;

33.  aggodalmát fejezi ki a migránsok, többek között a menedékkérők és a menekültek elleni folyamatos és széles körű megkülönböztetés, valamint jogaik megsértése miatt; felszólítja az összes országot, hogy az emberi jogokra épülő hozzáállást fogadjon el a migrációval szemben, amely a migrációs politikák és a migráció kezelésének középpontjába állítja a migránsok, a menedékkérők és a menekültek jogait, és kiemelt figyelmet fordít a migránsok marginalizált és hátrányos helyzetű csoportjaira, például a nőkre és a gyermekekre; felszólítja az összes államot, hogy oldja meg a nők és a lányok ellen elkövetett, a nemükkel kapcsolatos erőszak problémáját, és kihangsúlyozza a nemek figyelembevételével megalkotott migrációs politika fontosságát, az ő különleges szükségleteikre adandó válasz céljából;

34.  emlékeztet arra, hogy az államok kötelesek tiszteletben tartani és védelmezni a joghatóságuk alatt élő minden ember emberi jogait, nemzetiségüktől vagy származásuktól és bevándorlói jogállásuktól függetlenül; emlékeztet arra, hogy a bevándorlók visszatelepítését kizárólag a bevándorlók jogainak teljes tiszteletben tartásával szabad végrehajtani, szabad és megalapozott döntések alapján, és csak akkor, ha jogaik védelmét garantálják a hazájukban; felszólítja a kormányokat arra, hogy vessenek véget a migránsok önkényes letartóztatásának és fogva tartásának, és szigorúan tartsák fenn a visszaküldés tilalmát; ismételten felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy a nem uniós államokkal kötött valamennyi migrációs együttműködési és visszafogadási megállapodás feleljen meg a nemzetközi jognak;

Az éghajlatváltozás és az emberi jogok

35.  üdvözli az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének (UNFCCC) égisze alatt megkötött Párizsi Megállapodást, amely kiterjed az alkalmazkodásra, a következmények enyhítésére, a technológia fejlesztésére és átadására, valamint a kapacitások bővítésére; fenntartja azt a nézetét, hogy az éghajlatváltozás kérdését a felszínen kell tartani minden gazdaságpolitikai területen; arra ösztönzi a megállapodást aláíró összes államot, hogy fogadjanak el sürgős és ambiciózus enyhítési és alkalmazkodási intézkedéseket az éghajlatváltozás minden politikai területen történő felszínen tartásával; fenntartja azt a nézetét, hogy az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményével kapcsolatos összes politikának és cselekvésnek az emberi jogokra kell épülnie;

36.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás káros következményei azonnali és feltételezhetően visszafordíthatatlan globális fenyegetést jelentenek az emberi jogok érvényesülésére nézve, és hatást gyakorolnak a sebezhető csoportokra, akiknek jogi helyzete már ma is nagyon bizonytalan; aggodalommal állapítja meg, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos események – ilyen például a tengerszint emelkedése és az aszályokat és áradásokat előidéző rendkívüli időjárási változások – további halálesetekhez, lakosság-kitelepítésekhez, valamint élelmiszer- és ivóvízhiányhoz vezethetnek;

37.  felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy oldja meg a „klímamenekült” fogalmával kapcsolatos jogi hiányosságokat, beleértve annak lehetséges jogi meghatározását is a nemzetközi jogban vagy bármelyik, jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásban;

A nők jogai

38.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ne csorbuljanak a pekingi cselekvési platform vívmányai az oktatáshoz és az egészséghez való hozzáférés mint alapvető emberi jog, illetve a szexuális és reproduktív jogok védelme tekintetében; kiemeli, hogy a szexuális és reproduktív egészség és az ahhoz fűződő jogok egyetemes tiszteletben tartása és a megfelelő szolgáltatásokhoz való hozzáférés hozzájárul a gyermekhalandóság és az anyák halálozási aránya csökkentéséhez; rámutat, hogy a családtervezés, az anyák egészsége, a fogamzásgátlókhoz, illetve a biztonságos abortuszhoz való könnyű hozzáférés jelentősen elősegíti a nők életének megmentését, valamint azt, hogy újrakezdjék életüket, amennyiben erőszak áldozatává váltak; rávilágít arra, hogy ezeket a politikákat a harmadik országokkal kapcsolatos fejlesztési együttműködés és humanitárius fellépés középpontjába kell helyezni;

39.  üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának a közelmúltban meghozott, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 2242. számú határozatát, amelyben a nők központi szerepet játszanak a globális kihívások megoldására irányuló minden olyan erőfeszítésben, ide számítva az erőszakos szélsőségek terjedését, az éghajlatváltozást, a migrációt, a fenntartható fejlődést, a békét és a biztonságot; elismerését fejezi ki az ENSZ Átfogó Tanulmányának megállapításai miatt, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325. számú határozatának végrehajtásával foglalkozik, és amely kihangsúlyozza a női vezetés és részvétel fontosságát a konfliktusok megoldásában és a béketeremtésben, és azt, hogy a nők részvétele javította a humanitárius segítségnyújtást, megerősítette a békefenntartók erőfeszítéseit, támogatta a béketárgyalások lezárását és hozzájárult az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemhez;

40.  kifejezi megdöbbenését azon tény miatt, hogy az erőszakos szélsőséges csoportok jelentkezése óta – ilyen például a Daesh Szíriában és Irakban, vagy a Boko Haram Nyugat-Afrikában – a nők elleni erőszak, és nevezetesen a szexuális erőszak ezen szélsőséges csoportok célkitűzéseinek, ideológiájának és bevételi forrásainak szerves részévé vált, és kritikus új kihívás elé állította a nemzetközi közösséget; felszólítja az összes kormányt és az ENSZ intézményeit, hogy fokozzák elkötelezettségüket ezekkel a gyalázatos bűncselekményekkel szemben, és állítsák helyre a nők méltóságát, hogy igazságszolgáltatásban, jóvátételben és megfelelő támogatásban részesülhessenek;

41.  úgy véli, hogy ha garantálják a nők autonómiáját azáltal, hogy megoldják a nők és a férfiak közötti, a problémákat előidéző egyenlőtlenségeket, amelyek a konfliktusok során sebezhetővé teszik a nőket és a lányokat, az a szélsőségek elleni küzdelem egyik módja; felszólítja az ENSZ-t és annak minden tagállamát, hogy tegyenek konkrét lépéseket, amelyekkel biztosítják a nők autonómiáját, a konfliktusok megelőzésébe és megoldásába, valamint a béketárgyalásokba és a béketeremtési folyamatba történő valós bevonását azáltal, hogy növelik képviseletüket az összes döntéshozási szinten, ide számítva az országos, a regionális és a nemzetközi intézményeket és mechanizmusokat is;

A gyermekek jogai

42.  emlékeztet arra, hogy az 1989-ben elfogadott, a gyermekek jogairól szóló egyezmény, amely a legszélesebb körben ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezmény, meghatároz számos gyermeki jogot, ide számítva az élethez, az egészséghez, az oktatáshoz és a játékhoz való jogot, valamint a családi élethez való jogot, az erőszaktól és a megkülönböztetéstől való védelem jogát, és a vélemény kifejezésének jogát; felszólítja a szerződés összes aláíróját, hogy tartsák tiszteletben kötelezettségeiket; felszólítja az USA-t arra, hogy a világ egyetlen országaként, amely nem ratifikálta ezt az egyezményt, sürgősen csatlakozzon az egyezményhez;

43.  üdvözli az ENSZ által elindítandó tervezett átfogó tanulmányt, amelynek az a célja, hogy megfigyelésen és értékelő elemzésen keresztül feltérképezze azt, hogy a jelenlegi nemzetközi törvényeket és normákat milyen mértékben hajtják végre a gyakorlatban, és hogy felmérje, milyen konkrét lehetőségek állnak az egyes államok rendelkezésére politikáik és reagálásaik javítására; sürgeti, hogy az összes állam támogassa a tanulmányt és tevékenyen vegyen benne részt;

44.  aggodalommal állapítja meg, hogy 2015-ben a világ egyes országaiban sok embert ítéltek halálra és végeztek ki olyan bűncselekmények miatt, amelyeket 18 éves koruk betöltése előtt követtek el, annak ellenére, hogy a gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény megtiltja a halálos ítélet fiatalkorúakkal szemben történő alkalmazását;

Az LMBTI-személyek jogai

45.  aggodalmának ad hangot, amiért egyes országokban nem szűntek meg a diszkriminatív törvények és gyakorlatok, valamint az emberek elleni erőszakos cselekmények szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján, ide számítva a halálos ítélet alkalmazását egyes országokban; ösztönzi az LMBTI-személyek helyzetének szoros figyelemmel kísérését, azokban az országokban, ahol a közelmúltban bevezetett LMBTI-ellenes törvények fenyegetik a szexuális kisebbségek tagjainak életét; súlyos aggodalmának ad hangot az európai kontinens országaiban is megfigyelhető, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát korlátozó, ún. „propagandaellenes” törvények miatt;

46.  támogatja az ENSZ emberi jogi főbiztosa által végzett munkát, amellyel küzd ezen diszkriminatív törvények ellen, különösen nyilatkozatok, jelentések és a „Szabad és egyenlő” kampányon, valamint más ENSZ-testületek munkáján keresztül; aggodalmát fejezi ki az LMBTI-személyek emberi jogainak védelméért síkra szálló aktivisták alapvető szabadságjogainak korlátozása miatt, és felhívja az EU-t, hogy fokozza támogatásukat; úgy véli, hogy az LMBTI-személyek alapvető jogai nagyobb valószínűséggel érvényesülnek, ha ők is hozzáférhetnek jogintézményekhez, lehetőség szerint bejegyzett élettársi kapcsolat vagy házastársi viszony révén; felszólítja az Emberi Jogi Bizottságot egy különleges eljárás vagy valamilyen más mechanizmus létrehozására, ezeknek a kérdéseknek a szisztematikus megfigyeléséhez;

A terrorizmus elleni küzdelem és emberi jogok

47.  emlékeztet arra, hogy az alapvető jogok és szabadságok tisztelete a sikeres terrorizmusellenes politikák alapja, ide számítva a digitális felügyeleti technológiák használatát is, és sürgeti az emberi jogok és a jogállamiság fenntartását minden terrorizmusellenes tevékenységben, amely az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának is a lényegét alkotja;

Sport és emberi jogok

48.  kifogásolja azt az egyre terjedő gyakorlatot, hogy a tekintélyelvű államok hatalmas sport- és kulturális eseményeknek adnak otthont nemzetközi legitimitásuk növelése érdekében, miközben belföldön továbbra is visszaszorítják az ellenvéleményeket; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy aktívan foglalkozzanak a kérdéssel, és azt többek között az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának is vessék fel, valamint hogy kezdeményezzenek párbeszédet a nemzeti sportszövetségekkel, vállalati szereplőkkel és civil társadalmi szervezetekkel az ilyen eseményeken való részvételük módjairól, többek között a 2018-ban Oroszországban, majd 2022-ben Katarban megrendezendő FIFA Világkupa, és a 2022-ben Pekingben megrendezendő olimpiai játékok tekintetében; a sporttal és az emberi jogokkal kapcsolatos uniós és ENSZ politikai keret kidolgozását kéri;

A büntetlenség elleni küzdelem/Nemzetközi Büntetőbíróság

49.  ismételten határozott elkötelezettségét fejezi ki az iránt, hogy megszűnjön a nemzetközi közösség szempontjából legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek büntetlensége, és igazságot szolgáltassanak a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények és a népirtások áldozatai számára, ide számítva a kapcsolódó szexuális erőszakot is, ezért megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkáját; továbbra is éberen figyeli a Bíróság legitimitásának és függetlenségének aláásására irányuló törekvéseket; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy számos elfogatóparancsot máig nem hajtottak végre; sürgeti az EU-t és az uniós tagállamokat, hogy működjenek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, és nyújtsanak számára erős diplomáciai, politikai és pénzügyi támogatást, többek között az ENSZ-ben is; az erőfeszítések fokozására szólít fel a Római Statútum univerzalitásának támogatása terén, annak ratifikálása útján, ide számítva a kampalai módosításokat is, és a hatékony végrehajtás útján;

Pilóta nélküli légi járművek és autonóm fegyverek

50.  ismételten felszólítja az Európai Tanácsot, hogy dolgozzon ki uniós közös álláspontot a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatával kapcsolatban, kiemelt jelentőséget adva az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának, és kezelve az olyan kérdéseket, mint a jogi keret, az arányosság, az elszámoltathatóság, a polgári lakosok védelme és az átláthatóság; ismételten sürgeti az EU-t, hogy tiltsa be az emberi beavatkozás nélkül támadások végrehajtására képes, teljes mértékben autonóm fegyverek gyártását, fejlesztését és használatát; fenntartja azt a nézetét, hogy az emberi jogok képezzék részét a harmadik országokkal a terrorelhárításról folytatott párbeszédnek; helyteleníti Franciaország és az Egyesült Királyság elutasító szavazatát az Emberi Jogi Tanács legújabb, a pilóta nélküli felfegyverzett légi járműveknek a terrorizmus elleni küzdelemben és katonai műveletekben való használatáról szóló állásfoglalásáról, a nemzetközi joggal összhangban;

Emberi jogok és kábítószer-ellenes politika

51.  üdvözli az ENSZ kínzások elleni küzdelemmel, valamint a bírósági tárgyalás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzésekkel foglalkozó különleges előadóinak 2015. október 7-i közös nyilatkozatát, amely szerint „A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt végrehajtott kivégzések a nemzetközi jog megsértésének és emberölésnek minősülnek”, továbbá „A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemhez bilaterális technikai segítséget nyújtó nemzetközi intézményeknek és az államoknak gondoskodniuk kell arról, hogy azok a programok, amelyekhez hozzájárulnak, végül ne eredményezzék az élethez való jog megsértését”;

52.  felszólítja az EU-t és annak tagállamait, hogy kezeljék prioritásként a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott halálbüntetés eltörlését az UNGASS-tárgyalásokon, és megismétli, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott halálbüntetés eltörlését a pénzügyi támogatás, a technikai segítségnyújtás, a kapacitásépítés és a kábítószerhasználat elleni rendészeti politikához nyújtott más támogatások előfeltételévé kell tenni;

53.  támogatását fejezi ki az emberi jogokkal és a kábítószer-ellenes politikával foglalkozó különleges előadó kinevezését illetően;

Az Unió egyes országokat érintő kérdésekkel kapcsolatos prioritásai

Azerbajdzsán

54.  üdvözli az azerbajdzsáni emberi jogi helyzettel kapcsolatos, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 29. ülésszakán elfogadott közös nyilatkozatot, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU számos tagállama nem támogatta ezt a közös nyilatkozatot; felszólítja az EU tagállamait és a Tanács más tagjait arra, hogy kísérjék szoros figyelemmel az azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és törekedjenek egy állásfoglalás elfogadására, amely felszólít az emberi jogi aktivisták, politikai és civil társadalmi aktivisták, újságírók és bloggerek azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, akiket politikailag motivált vádak alapján letartóztattak vagy bebörtönöztek, a fogva tartás során végrehajtott kínzásokra vonatkozó állítások teljes mértékű kivizsgálására, és minden olyan törvény hatályon kívül helyezésére, amelyek indokolatlanul korlátozzák a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadságot Azerbajdzsánban; felszólítja az EU tagállamait, hogy törekedjenek az azerbajdzsáni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadói mandátum létrehozására;

55.  üdvözli Leyla és Arif Yunus ideiglenes szabadlábra helyezését, ugyanakkor felszólít az ellenük felhozott összes vád haladéktalan megszüntetésére; mélységesen sajnálja, hogy a meggyőződésük miatt bebörtönzött azerbajdzsáni személyek közül senkit sem bocsátottak szabadon a legutolsó elnöki kegyelem alkalmából;

Fehéroroszország

56.  üdvözlendő lépésnek tekinti a hat utolsó fogoly szabadon bocsátását; kifejezi mélységes aggodalmát a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés folytatódó korlátozásai miatt; elítéli a független és ellenzéki újságírók zaklatását, valamint az emberi jogi aktivisták zaklatását és hamis vádak alapján történő fogva tartását; elítéli a halálbüntetés folytatódó alkalmazását;

57.  felszólít az ENSZ fehéroroszországi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója megbízásának megújítására a Tanács 32. ülésszakán, és felszólítja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges előadóval, vállaljon kötelezettséget arra nézve, hogy megkezdi a már régóta esedékes, az emberi jogok támogatására és védelmére irányuló reformok végrehajtását, többek között a különleges előadó és más emberi jogi mechanizmusok által tett javaslatok végrehajtásával;

Grúzia

58.  tudomásul veszi azokat a tartalmas jogalkotási reformokat, amelyek eredményeztek némi előrehaladást és javulást az igazságszolgáltatás és a rendészet területén, az ügyész hivatalában, a rossz bánásmód elleni küzdelem és a gyermekek jogai területén, valamint a magánéletet, a személyes adatok és a belső menekültek védelme tekintetében;

59.  megállapítja azonban, hogy további erőfeszítésekre van szükség a rossz bánásmód elleni küzdelemben, különös tekintettel az áldozatok előzetes letartóztatására és rehabilitációjára, a rendészeti erők által elkövetett bántalmazásokért való elszámoltathatóságra, a kormányzati tisztviselők által a múltban elkövetett bántalmazások kivizsgálására, valamint a kisebbségek és a nők jogaira; továbbra is aggódik a véleménynyilvánítási szabadság és a média szabadsága miatt és azért, mert a megfigyelők nem léphetnek be Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia megszállt területeire, ahol továbbra is elterjedt gyakorlat maradt az emberi jogok megsértése; felszólítja a grúz kormányt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket az egyetemes időszakos felülvizsgálat eljárása során tett ajánlások nyomon követésének biztosítása céljából;

Oroszország

60.  súlyosan elítéli, hogy a kormány továbbra is erőszakot alkalmaz a más véleményt képviselő személyek ellen azáltal, hogy megcélozza a független nem kormányzati szervezeteket az úgynevezett „külföldi ügynökökről szóló törvény” és a „nem kívánatos külföldi szervezetekről” szóló törvény útján, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatóságok korlátozzák a nemzetközi nem kormányzati szervezetek munkáját és fenyegetésnek tekintsék azokat Oroszország védelmi képességeivel vagy alkotmányos alapjaival szemben, valamint az aktivisták, a politikai ellenzékiek és a rendszert kritizáló személyek állandó és sokféle formában megnyilvánuló elnyomását;

Ukrajna

61.  kifejezi súlyos aggodalmát a civil területeken válogatás nélkül alkalmazott folytatódó támadások, az iskolák elleni célzott támadások, valamint amiatt, hogy mindkét fél felhasználja katonai célokra az iskolákat; elítéli az emberi jogok folytatódó megsértését, továbbá az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő misszióját és az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját egyaránt teljes mértékű támogatásáról biztosítja; felszólítja Ukrajna kormányát, hogy tegyen lépéseket bizonyos típusú gyógyszerek beszállításának lehetővé tétele érdekében, többek között az ópiát-szubsztitúciós kezelésre (OST) használt gyógyszereket, javítsa a regisztrációs eljárásokat és a foglalkoztatás és az állami juttatások elérésének eszközeit azoknak a számára, akiknek a konfliktusok miatt el kell hagyniuk lakóhelyüket, helyezzen hatályon kívül minden olyan törvényt, amely negatív hatást gyakorol a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságra, tegyen konkrét intézkedéseket annak megakadályozására, hogy az iskolákat felhasználják a fegyveres erők és fegyveres csoportok, a kormányzat által ellenőrzött területeken és a lázadók által elfoglalt körzetekben egyaránt, és hogy ratifikálja a Római Statútumot és teljes jogú tagként csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz;

62.  felszólítja az EU tagállamait, hogy minden lehetséges erőfeszítést támogassanak az ENSZ szintjén a büntetlenség elleni küzdelemben és pártatlan vizsgálatok lefolytatásában az erőszakos események és az emberi jogok megsértései tekintetében, amelyeket elkövettek a maidani demonstrációk elleni erőszak alkalmazásával, a kazettás bombák kormányzati erők és az Oroszország által támogatott lázadók általi használatával a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban, és hogy oldják meg az emberi jogi helyzetet a Krím-félszigeten, valamint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kapcsán elkövetett más erőszakos cselekmények kérdését;

Üzbegisztán

63.  arra ösztönzi az EU tagállamait, hogy törekedjenek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa általi meghozandó állásfoglalás elérésére egy Üzbegisztánra vonatkozó célzott ENSZ-mechanizmus létrehozásáról, amely gondoskodik az ENSZ általi megfigyelésről, nyilvános jelentésekről és az Emberi Jogi Tanácsban az üzbegisztáni emberi jogi helyzetről lefolytatandó vitákról, oldják meg azt a problémát, hogy Üzbegisztán nem hajlandó együttműködni az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival, továbbra is fogva tartanak nagyon sok politikai ellenzési személyt, többek között emberi jogi aktivistákat, továbbra is korlátozzák az egyesülési szabadságot, a véleménynyilvánítási szabadságot és a média szabadságát, és hogy továbbra is igénybe vesznek kényszermunkát és gyermekmunkát;

Bahrein

64.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Bahrein kormányának nem sikerült előrehaladást elérnie azzal kapcsolatban, hogy továbbra is fogva tartanak sok személyt, többek között emberi jogi aktivistákat, politikai aktivistákat és újságírókat, amiért gyakorolják a békés gyülekezési és egyesülési szabadsággal kapcsolatos jogaikat, hiányzik az emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság, ide számítva a kínzásokat is, és hogy a bíróságok nem függetlenek és nem pártatlanok Bahreinban;

65.  felszólítja az EU tagállamait, hogy az Emberi Jogi Tanács ülésén foglalkozzanak a bahreini emberi jogi helyzettel egyéni nyilatkozatokon, utólagos közös nyilatkozaton vagy egy állásfoglaláson keresztül, amelyben arra ösztönzik Bahreint, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsásson szabadon minden emberi jogi aktivistát, politikai aktivistát és más olyan személyt, akit letartóztattak és a véleménynyilvánítási szabadsággal, a békés gyülekezéssel és az egyesülési szabadsággal kapcsolatos jogok állítólagos megsértésével vádolnak, és gondoskodjon a kínzással és a rossz bánásmóddal kapcsolatos minden állítás pártatlan kivizsgálásáról, és gyorsan tegye lehetővé a kínzásokat vizsgáló különleges előadó és az ENSZ más emberi jogi mechanizmusai különleges előadóinak látogatását; ismételten felszólítja az EU-t arra, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát, amely meghatározza, hogy az EU és a tagállamok hogyan tudják aktívan előmozdítani a fogva tartott aktivisták és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek szabadon bocsátását;

Izrael/Palesztina

66.  felszólítja az EU-t arra, hogy ismételje meg az elszámoltathatósággal kapcsolatos álláspontját, amely az Élelmiszersegélyezési Bizottság 2015 júliusi következtetésekben szerepel, annak kijelentésével, hogy a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogi törvény államok és nem állami szereplők általi betartása, az elszámoltathatóságot is ide számítva, a régió békéjének és biztonságának egyik sarokköve;

67.  az Élelmiszersegélyezési Bizottság 2015. júliusi ezen kötelezettségvállalásának, valamint az Emberi Jogi Tanács 2015 júliusában meghozott és az EU által támogatott állásfoglalásában szereplő, harmadik országoknak szóló azon felszólítás fényében, hogy támogassák az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását az elfoglalt palesztin területeken, arra ösztönzi az EU-t, hogy minden felet szólítson fel a nemzetközi jog állítólagos megsértéseivel kapcsolatos hiteles vizsgálatok lefolytatására; aktívan kísérje figyelemmel és értékelje, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok megfelelnek-e a vizsgálati kötelezettségre vonatkozó nemzetközi normáknak, többek között azáltal, hogy rendszeresen kéri a lezárt esetek tisztázását; gyakoroljon nyomást egy megfelelő nyomonkövetési mechanizmus létrehozására, a ENSZ Vizsgálóbizottság 2015. évi jelentésében, valamint a korábbi ENSZ-jelentésekben szereplő ajánlások végrehajtásának biztosítása érdekében; és szólítsa fel Izraelt a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes vizsgálatával való együttműködésre, többek között azáltal, hogy hozzáférhetővé teszi az információkat és teljesíti az információkéréseket;

68.  helyteleníti, hogy az izraeli hatóságok megtagadták az együttműködést az ENSZ megszállt palesztin területtel (OPT) foglalkozó különleges előadójával, amely az ő lemondásához vezetett, mivel Izrael nem engedélyezte, hogy belépjen a megszállt palesztin területre;

Szíria

69.  kifejezi a szíriai biztonsági és humanitárius helyzet folytatódó romlása miatti mély aggodalmát; súlyosan elítéli az Asszad-rezsim, az úgynevezett Iszlám Állam, valamint más szélsőséges és terrorista csoportok által a szíriai lakosság ellen elkövetett bántalmazásokat, mészárlásokat, kínzásokat, gyilkosságokat és szexuális erőszakot; ismételten felszólít a szíriai konfliktus szíriai vezetésű politikai folyamat által elért, valódi politikai átmenethez vezető fenntartható megoldására, amely kielégíti a szíriai nép jogszerű törekvéseit és lehetővé teszi, hogy független és demokratikus módon döntsenek a saját jövőjükről; teljes mértékben támogatja az ENSZ által vezetett, a konfliktus politikai megoldására törekvő, folyamatban lévő erőfeszítéseket;

70.  az ENSZ Biztonsági Tanácsának (UNSC) összehívására ösztönzi az Emberi Jogi Tanácsot, hogy megtegye a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogok megsértéseiért felelős személyeket – azokat a sérelmeket is ide számítva, amelyek már emberiség elleni bűncselekményeknek vagy háborús bűnöknek minősülnek – felelősségre vonják, többek között azáltal, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalják a szíriai helyzetet;

Szaúd-Arábia

71.  megismétli, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait azok közül az államok közül kell kiválasztani, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, a jogállamiságot és a demokráciát; határozottan ellenzi az Egyesült Nemzeteknek – az EU tagállamainak támogatásával az ENSZ genfi ülésén meghozott – azon döntését, hogy egy kulcsfontosságú emberi jogi feladatkört Szaúd-Arábia nagykövetére bíz, akit megválasztottak egy független szakértőkből álló testület elnökévé az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában;

72.  továbbra is súlyosan aggódik az emberi jogok szaúd-arábiai szisztematikus és széles körű megsértései miatt; felszólítja a szaúdi hatóságokat arra, hogy engedjék szabadon a meggyőződése miatt bebörtönzött összes személyt, többek között a 2015. évi Szaharov-díjas Raif Badawi-t;

73.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy 2016. január 2-án Szaúd-Arábiában kivégeztek 47 foglyot, miután 2015-ben riasztó mértékben emelkedett a kivégzések száma;

74.  aggodalommal értesül azokról a jelentésekről, amelyek szerint a kivégzettek között voltak fiatalkorúak, mentális betegségben szenvedő személyek és olyan foglyok, akiket halált nem eredményező bűncselekmények miatt ítéltek halálra, különös tekintettel azokra, akiket a gyülekezési szabadsággal, az egyesülési szabadsággal és a véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos jogaik gyakorlása miatt ítéltek halálra;

75.  felszólítja a szaúdi hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásaival, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatalával; felszólítja Szaúd-Arábiát, hogy hirdessen moratóriumot a halálbüntetésre;

Nyugat-Szahara

76.  felszólít a nyugat-szaharai lakosság alapvető jogainak, többek között egyesülési szabadságának, véleménynyilvánítási szabadságának és gyülekezési jogának tiszteletben tartására; követeli az összes nyugat-szaharai politikai fogoly szabadon bocsátását; követeli, hogy a parlamenti képviselők, független megfigyelők, a nem kormányzati szervezetek és a sajtó bejuthassanak Nyugat-Szahara területeire; sürgeti az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az ENSZ Nyugat-szaharai Népszavazási Missziójának (MINURSO) adjon emberi jogi megbízatást, összhangban az ENSZ világszerte működő minden egyéb békefenntartó missziójával; támogatja a nyugat-szaharai konfliktus igazságos és tartós – a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogán alapuló és az ENSZ vonatkozó határozatainak megfelelő – megoldását;

Jemen

77.  kifejezi súlyos aggodalmát az országban zajló drámai és erőszakos konfliktus és a példátlan humanitárius válság miatt; kifogásolja a háborús jog és az emberi jogok harcoló felek által elkövetett súlyos megsértéseit, nevezetesen a Szaúd-Arábia által vezetett koalíció által végrehajtott válogatás nélküli és aránytalan légicsapásokat, amelyek miatt számtalan polgári személy meghalt vagy megsebesült és számos polgári objektum megsemmisült; elítéli, hogy a jemeni hatóságok kiutasították az országból az ENSZ emberi jogi főbiztosát; felszólítja az EU-t, hogy támogassa egy nemzetközi kivizsgálás elindítását az Emberi Jogi Tanácsban, az összes fél által 2014 szeptembere óta elkövetett erőszakos cselekmények dokumentálására;

Benin

78.  kifejezi az emberi jogi aktivisták, az újságírók és családtagjaik ellen indított célzott támadások miatt érzett mély aggodalmát; súlyosan elítéli a politikai erőszakot, az azonnali kivégzéseket, az emberi jogok megsértéseit, valamint a Burundiban élő politikai, etnikai és más csoportok bántalmazásait és az erőszakra való uszítást, valamint azt, hogy az elkövetők mindig büntetlenséget élveznek, ide számítva a rendőrséget és a biztonsági erőket, a fiatalok politikai pártokhoz kapcsolódó csoportjait és a tisztségviselőket;

79.  sürgeti, hogy a burundi hatóságok vessenek véget ezeknek az erőszakos cselekményeknek és bántalmazásoknak, és tekintsék ezt kritikus és sürgető prioritásnak, ide számítva az emberi jogi aktivisták, újságírók, valódi vagy feltételezett ellenzékiek és kritikusok ellen elkövetett gyilkosságok és támadások azonnali leállítását, és hajtsanak végre alapos, pártatlan és független vizsgálatokat, állítsák bíróság elé a felelősöket és részesítsék jóvátételben az áldozatokat;

80.  üdvözli az Emberi Jogi Tanács 2015. december 17-i, a Burundiban tapasztalható emberi jogi helyzet további romlásának megelőzéséről szóló rendkívüli ülését, ugyanakkor sajnálattal veszi tudomásul a késlekedéseket; felszólít független szakértőkből álló misszió gyors kiküldésére, és arra ösztönzi a burundi hatóságokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a misszióval;

Mauritánia

81.  hangsúlyozza, hogy miközben a mauritániai kormánynak sikerült előrehaladást elérnie a rabszolgaság és a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatok összes formája elleni küzdelem céljait szolgáló jogalkotási intézkedések meghozatalával, a hatékony végrehajtás hiánya hozzájárul ezeknek a gyakorlatoknak a fennmaradásához; felszólítja a hatóságokat, hogy alkossanak rabszolgaság-ellenes törvényt, és kezdeményezzenek országos, szisztematikus és rendszeres adatgyűjtést a rabszolgaság minden formájára kiterjedő nem összesített adatok összegyűjtésére, és készítsenek alapos, bizonyítékokra épülő tanulmányt a rabszolgaság történetéről és természetéről, ennek a gyakorlatnak az eltörlése érdekében;

82.  sürgeti a mauritániai hatóságokat, hogy a nemzetközi egyezményeknek és Mauritánia saját nemzeti jogának megfelelően tegyék lehetővé a szólás és a gyülekezés szabadságát; felszólítja továbbá Biram Dah Abeid-et, Bilal Ramdane-t és Djiby Sow-t, hogy a zaklatástól vagy megfélemlítéstől való félelem nélkül folytassák a rabszolgaság fennmaradása ellen folytatott erőszakmentes kampányukat;

Dél-Szudán

83.  üdvözli a hadviselő felek által 2015. augusztus 28-án aláírt békemegállapodást a polgárháború befejezéséről, amely kiterjed az átmeneti hatalommegosztásra, biztonsági intézkedésekre, valamint egy vegyes bíróság felállítására, a konfliktus kezdete óta elkövetett összes bűncselekmény kivizsgálása céljából; emlékeztet arra, hogy a konfliktus sok ezer emberéletet követelt és sok százezer embernek és menekültnek el kellett hagynia az otthonát;

84.  felszólítja az összes felet, hogy tartózkodjon az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértésétől, ide számítva azokat is, amelyek nemzetközi bűncselekményeknek minősülnek, például a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések, etnikai célú erőszak, a konfliktussal kapcsolatos szexuális erőszak, többek között nemi erőszak, valamint nemi alapú erőszak, gyermekek besorozása és felhasználása, erőszakos eltüntetések, önkényes letartóztatások és fogva tartások;   

85.  felszólítja az Emberi Jogi Tanácsot, hogy támogassa egy Dél-Szudánnal foglalkozó különleges előadó kinevezését, azzal a megbízatással, hogy kísérje figyelemmel az erőszakos cselekményeket, ide számítva a gyermekkatonák besorozását és felhasználását, iskolák katonai célú igénybevételét, tegyen javaslatokat a hatékony elszámoltathatóság elérésére nézve, és mindezekről készítsen nyilvános jelentést;

Venezuela

86.  üdvözli, hogy Venezuelában szabad és tiszta választásokat rendeztek 2015. december 6-án; üdvözli, hogy a kormány és az ellenzéki erők egyaránt elfogadták a választások eredményét; emlékeztet az alkotmány és az emberi jogok tiszteletben tartásának, valamint a venezuelai nép akarata végrehajtásának fontosságára;

87.  emlékeztet arra, hogy az új kormánynak egész sor emberi jogi problémát kell megoldania, amelyeknek sora a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések végrehajtóinak büntetlenségétől és elszámoltathatóságától – ide számítva a biztonsági erőket is – az önkényes letartóztatásokon és fogva tartásokon, a politikai foglyok méltányos tárgyaláshoz való jogán és a bíróság függetlenségén keresztül egészen a gyülekezési és egyesülési szabadságig és a média szabadságáig terjed;

KNDK

88.  üdvözli a Közgyűlés által elfogadott határozatot, amely elítéli „az emberi jogok hosszú ideje folyamatosan tartó szisztematikus, széles körű és durva megsértéseit” a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban (KNDK), és arra ösztönzi az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen megfelelő lépéseket az elszámoltathatóság biztosítása érdekében, többek között annak mérlegelésével, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja a KNDK-ban uralkodó helyzetet, és felszólítja az Emberi Jogi Tanácsot, hogy ismételje meg az elszámoltathatóságra vonatkozó felszólítását, ide számítva azokat a személyeket, akik emberiség elleni bűncselekményeket követtek el az évtizedekkel ezelőtt a legmagasabb állami szinten meghozott törvények alapján;

Kína

89.  kifejezi az emberi jogi aktivisták és az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó ügyvédek elleni szűnni nem akaró, átfogó kemény rendőrségi intézkedések miatt érzett mély aggodalmát; rámutat arra, hogy 2015 júliusa óta több mint kétszáz ügyvédet és jogi alkalmazottat idéztek be vagy vittek el kihallgatás céljából, a rendszert kritizálók elnémítására irányuló, évtizedek óta a legkeményebb kísérlet keretein belül; aggasztják azok a hírek, amelyek szerint a kínai hatóságok az elmúlt napok során „felforgatás” vádjával hivatalosan letartóztattak legalább hét emberi jogi kérdésekkel foglalkozó ügyvédet és munkatársaikat, akiket hat hónapon keresztül titkos helyen őriztek;

Mianmar (Burma)

90.  üdvözli a 2015. november 8-án megrendezett, versenyen alapuló választások megrendezését, amely fontos mérföldkő az ország demokratikus átalakulásában; továbbra is aggódik azonban a választások alkotmányos keretei miatt, amelyeknek alapján a parlamenti helyek 25%-át fenntartják a katonaság számára; elismeri az emberi jogok tekintetében eddig elért előrehaladást, ugyanakkor úgy látja, hogy továbbra is fennmaradt számos, súlyos aggodalomra okot adó terület, többek között a kisebbségek jogai, a véleménynyilvánítási szabadság, az egyesülési szabadság és a békés gyülekezés szabadsága;

91.  elítéli a rohindzsa nép ellen elkövetett súlyos és széles körű diszkriminációt és elnyomást, amelyet felerősít az a tény, hogy ez a közösség nem rendelkezik jogi státussal, és hogy erősödik a nem buddhista népesség elleni gyűlöletbeszéd; felszólít a rohindzsa nép emberi jogainak megsértéseiről szóló összes jelentés teljes, átlátható és független kivizsgálására, és úgy véli, hogy a parlament által 2015-ben elfogadott négy törvény, amelynek célja „a fajok és a vallások védelme”, tartalmaz nemi szempontból diszkriminatív aspektusokat; helyteleníti azt a tényt, hogy az emberi jogok főbiztosának hivatala (OHCHR) még mindig nem kapott engedélyt arra, hogy irodát nyisson az országban; fenntartja azt a nézetét, hogy az EU és Burma közötti beruházási megállapodásról szóló tárgyalások befejezése előtt végre kell hajtani a fenntarthatóság és az emberi jogi vonatkozások teljes felmérését;

Nepál

92.  üdvözli azt a tényt, hogy 2015. szeptember 20-án Nepálban hatályba lépett az új alkotmány, amelynek le kell fektetnie az alapokat Nepál jövőbeni politikai stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez; reméli, hogy a kisebbségek – többek között a dalitok – politikai képviseletével és az állampolgársági törvénnyel kapcsolatos fennmaradó aggályok a közeljövőben megoldódnak;

93.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy annak ellenére sem lehet felelősségre vonni azokat, akik a polgárháború mindkét oldaláról széles körűen megsértették az emberi jogokat, hogy 2014 májusában elfogadták az Igazságtételről, megbékélésről és az eltűnésekről szóló törvényt; sürgeti Nepál kormányát, hogy csatlakozzon a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez; elítéli a tibeti menekültek alapvető szabadságjogainak korlátozásait; sürgeti Indiát, hogy szüntesse meg a nepáli gazdaság ellen alkalmazott nem hivatalos blokádját, amely a 2015 áprilisában bekövetkezett pusztító hatású földrengéssel együtt humanitárius válságot okoz és csaknem egymillió további nepálit nyomorral kapcsolatos patthelyzetbe szorít;

°

°  °

94.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács parlamenti közgyűlése főtitkárának.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0470.

 

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat