Eljárás : 2015/3035(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0064/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0064/2016

Viták :

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0020

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
PDF 328kWORD 141k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0050/2016
2016.1.14.
PE575.966v01-00
 
B8-0064/2016

a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által tett nyilatkozatról szóló vitát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


az Európai Unió 2016. évi prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülései részére (2015/3035(RSP))


Ignazio Corrao, Fabio Massimo Castaldo az EFDD képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ 2016. évi Emberi Jogi Tanácsában (2015/3035(RSP))  
B8-0064/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok fakultatív jegyzőkönyveire, többek között a Gyermek Jogairól szóló Egyezményre és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló cselekvési tervére,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a témával kapcsolatos sürgősségi állásfoglalásokat,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2014. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. december 17-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az EJT-nek az ENSZ közgyűlés részére készített 2015. évi éves jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2015. és 2016. év jelentős évfordulók az emberi jogok, béke és biztonság érvényesülése szempontjából: az ENSZ alapításának 70. évfordulója, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICESCR) 50. évfordulója, a fejlődéshez való jogról szóló ENSZ nyilatkozat (1986) 40., illetve a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform (1995) 20. évfordulója, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatának (2000) és a Millenniumi Fejlesztési Célok (2000) 15. évfordulója;

B.  mivel az emberi jogok fajra, származásra, nemre vagy bőrszínre való tekintet nélküli tiszteletben tartásának védelme valamennyi állam kötelessége; hangsúlyozva annak az emberi jogok oszthatatlanságával való szerves kapcsolatát – függetlenül attól, hogy polgári, gazdasági, társadalmi vagy kulturális jogokról van-e szó –, amelyek egymáshoz kapcsolódnak és összefüggenek egymással, valamint figyelembe véve, hogy e jogok bármelyikétől való megfosztás közvetlen és kedvezőtlen hatással van a többi jogra; mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait, és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;

C.  mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve;

D.  mivel az Unió harmadik országokkal kapcsolatos fellépéseit a Lisszaboni Szerződés 21. cikke vezérli, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, és rendelkezik az emberi méltóságnak, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartásáról;

E.  mivel az emberi jogok tiszteletben tartása a béke és biztonság, a fejlesztési együttműködés, a kereskedelem és befektetés, a humanitárius fellépés, a klímaváltozás, valamint a terrorizmus elleni harc témájával foglalkozó minden szakpolitikai terület középponti részét kell képeznie, mivel ezek nem kezelhetők elszigetelve az emberi jogok tiszteletben tartásától;

F.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges megbízottak kijelölése, egyetemes emberi jogok rendszeres helyzetértékelésének mechanizmusa és az adott országokban kialakult helyzetre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó különleges eljárások mind hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

G.  mivel sajnálatos módon az Emberi Jogi Tanács néhány jelenlegi tagját az emberi jogok legsúlyosabb megsértőiként tartják számon és ők bizonytalanok a tekintetben, hogy együttműködjenek-e az ENSZ különleges eljárásaival és eleget tegyenek az ENSZ emberi jogi egyezmény alapján létrehozott testületei felé történő jelentéstételi kötelezettségeiknek;

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

1.  üdvözli Choi Kyong-lim nagykövetnek az Emberi Jogi Tanács 2016.évi elnökévé történő kinevezését;

2.  üdvözli az Emberi Jogi Tanácsnak az ENSZ közgyűlése részére a 28., 29. és 30. üléséről készült jelentését;

3.  megismétli azt az álláspontját, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjait azok közül az államok közül kell megválasztani, amelyek védelmezik az emberi jogok, a jogállamiság és demokrácia tiszteletben tartását, és arra ösztönzi az ENSZ tagállamait, hogy az Emberi Jogi Tanács tagjaként megválasztott minden állam esetében segítsék elő az emberi jogok teljesítményén alapuló kritériumok érvényesülését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Emberi Jogi Tanács egyes megválasztott tagállamaiban megsértik az emberi jogokat, és hangsúlyozza, hogy fontos az Emberi Jogi Tanács függetlenségének a védelme annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is hatékonyan és részrehajlás-mentesen gyakorolhassa megbízatását.

4.  hangoztatja, hogy támogatja az ENSZ különleges eljárásait és a megbízottak független státuszát, amely lehetőséget biztosít számukra, hogy minden tekintetben részrehajlás nélkül végezzék feladatukat; mélységes sajnálatát fejezi ki a néhány tagállam, pl. Venezuela, Szaúd-Arábia és Etiópia és néhány megfigyelő állam, pl. Zimbabwe, Üzbegisztán és Türkmenisztán által tanúsított együttműködés hiánya miatt a tematikus különleges eljárások terén, valamint az érintett tagállamok együttműködésének hiánya miatt az ország-specifikus különleges eljárások terén, és minden tagállamot arra hív fel, hogy teljes mértékben működjenek együtt ezen eljárások során;

5.  ismételten hangsúlyozza a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jelentőségét annak érdekében, hogy elérje az emberi jogok teljes megértését valamennyi ENSZ-tagállamban, és megerősíti a felülvizsgálat második ciklusának támogatását, amelynek középpontjában az első ciklus során elfogadott ajánlások végrehajtása áll; ismételten felhív azonban az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlások újbóli vizsgálatára a rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatának következő szakaszában;

6.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szereplők széles körének, nevezetesen a civil társadalom teljes körű részvételét a rendszeres emberi jogi helyzetértékelési folyamatban, valamint aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy súlyos megszorítások és állandóan növekvő korlátozások akadályozták a civil társadalom részvételét a rendszeres emberi jogi helyzetértékelési folyamatban;

7.  felszólítja az Uniót és a Bizottságot, hogy kövessék a rendszeres emberi jogi helyzetértékelés ajánlásait az érintett országokkal folytatott szakpolitikai párbeszédek során annak érdekében, hogy feltárják az ajánlások megvalósításának módjait és eszközeit ország- és regionális stratégiák útján;

8.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának változtatási kezdeményezését, melynek célja az ENSZ emberi jogi hivatalai globális jelenlétének továbbfejlesztése és megerősítése nyolc regionális gócpontot létrehozva, hogy azok kísérjék figyelemmel és mozdítsák elő az emberi jogok tiszteletben tartását, közvetlen együttműködésben a partnerekkel annak érdekében, hogy az emberi jogok mechanizmusát valódi változásokká alakítsák a területen;

Polgári és politikai jogok

9.  aggodalmát fejezi ki az egyes országokban vállalt alkotmányos felülvizsgálat miatt, melynek célja az elnök hivatali idejére meghatározott korlátozás megváltoztatása; ez olyan téma, amely egyes esetekben választáshoz kapcsolódó erőszakot váltott ki; újból megerősíti, hogy a polgári és politikai jogok tiszteletben tartása, beleértve az egyéni és kollektív véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a gyülekezési és egyesülési szabadságot, a demokratikus, toleráns és plurális társadalom kizárólagos mutatói;

10.  hangsúlyozza, hogy a politikai vezetők szabad megválasztása rendszeres időszakonként tartott valódi választásokon az egyetemes és egyenlő szavazati jog alapján olyan alapvető jog, amellyel - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával (21. cikk (3) bekezdése) és a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányával (24. cikk) összhangban minden állampolgárnak rendelkeznie kell; és újra megerősíti, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a független és plurális civil társadalom vibráló és támogató környezete az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítására szolgáló előfeltétel;

11.  elítéli az emberi jogokat védő és ellenzéki személyek folyamatos zaklatását és fogva tartását a kormányerők részéről számos harmadik országban; aggodalmát fejezi ki a tisztességtelen és korlátozó törvénykezés miatt, ideértve a külföldi finanszírozás korlátozását, amely zsugorodó teret eredményez; a civil társadalom tevékenységeihez; valamennyi kormányt felszólítja a médiumok, a civil társadalom emberi jogvédő szervezetei és tevékenységei szabadságának előmozdítására és támogatására és arra, hogy biztosítsák részükre a félelem, elnyomás vagy megfélemlítés nélkül működést;

12.  azon a véleményen van, hogy a korszerű digitális technológiák előnyöket biztosítanak és kihívásokat jelentenek a magánélethez való jog védelme és az internetes véleménynyilvánítás jogának gyakorlása szempontjából az egész világon; ezzel összefüggésben üdvözli az magánélethez való joggal kapcsolatos különleges ENSZ előadó kinevezését a digitális korban, akinek megbízatása magában foglalja a felügyeleti és magánéleti témákat, amelyek az embereket online és offline egyaránt érintik;

13.  hangoztatja, hogy régóta ellenzi a halálbüntetést, a kínzást, valamint a kegyetlen, embertelen és megalázó eljárást és büntetést minden esetben és minden körülmények között; ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság erősítéséhez, és újból megerősíti elkötelezettségét minden ember élethez való joga és emberi méltósága iránt;

14.  elismerően nyilatkozik az eddig elért jelentős haladásról, melynek során sok ország felfüggesztette a súlyos büntetést, míg más országok törvényt hoztak a halálbüntetés eltörléséről; sajnálkozását fejezi ki viszont amiatt, hogy néhány ország az elmúlt néhány évben visszaállította a végrehajtást; felszólítja azokat az államokat, amelyet eltörölték a halálbüntetést vagy hosszú ideje moratóriumot alkalmaznak a halálbüntetésre, hogy ne vezessék be újra azt;

Szociális és gazdasági jogok

15.  sajnálja, hogy az összes emberi jog egyetemességről, oszthatatlanságról, egymástól való függéséről és kölcsönös kapcsolatáról szóló Bécsit Nyilatkozat több mint 20 évvel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát (ICESCR) nem kezelik egyenrangúan és ugyanolyan hangsúllyal, mint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát; elismeri az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának erőfeszítését a tekintetben, hogy az összes emberi jogot egyenlő alapokra helyezze és valamennyinek azonos hangsúlyt biztosítson azáltal, hogy létrehozta a különleges eljárás keretében a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokkal kapcsolatos megbízottak intézményét;

16.  mélységes aggodalmának ad hangot a mélyszegénység növekedése miatt, amely veszélyezteti az emberi jogok teljes körű érvényesülését; ezzel összefüggésben üdvözli az Emberi Jogi Tanács különleges megbízottjának a mélyszegénységről és az emberi jogokról szóló beszámolóját (A/HRC/29/31), és támogatja a mélyszegénység felszámolására irányuló javaslatait, amelyek a következők: a polgári és politikai jogokkal azonos hangsúly és prioritás biztosítása a gazdasági, társadalmi és kulturális jogoknak; a társadalmi védelemhez való jog elismerése; kifejezetten az egyenlőtlenség csökkentésére irányuló költségvetési politika megvalósítása; az egyenlőség jogának felélesztése és megalapozása; valamint az erőforrások újraelosztásának kérdését az emberi jogokról szóló viták középpontjába helyezése;

17.  úgy véli, hogy a korrupció, az adóelkerülés, a közjavak helytelen kezelése és az elszámoltathatóság hiánya mind hozzájárul az állampolgárok jogainak megsértéséhez, mivel ezek az állami költségvetésből vonnak el olyan forrásokat, amelyeket az emberi jogok fejlesztésére irányuló elengedhetetlen közszolgáltatásokra kellene fordítani, mint az oktatás, az egészségügyi alapellátások és egyéb szociális infrastruktúrák; úgy gondolja, hogy az emberi jogok, különösen az információhoz jutás joga, a véleménynyilvánítás és gyülekezési jog, a független bíróság és közügyekben való demokratikus részvétel jogának tiszteletben tartására irányuló fellépés nagy szerepet játszik a korrupció elleni harcban;

Üzleti és az emberi jogok

18.  erősen támogatja az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelveinek hatékony és teljes körű végrehajtását az Európai Unión belül és kívül, beleértve a nemzeti cselekvési tervek alkalmazását; hangsúlyozza a szükséges intézkedések meghozatalának szükségességét annak érdekében, hogy foglalkozzunk az ENSZ irányelvek végrehajtása során előforduló résekkel, benne az igazságszolgáltatás és a jogorvoslatok elérésével;

19.  felszólítja az ENSZ-et és az Európai Uniót, hogy kezelje a birtokjogok védőinek kérdését, akik megtorlások áldozatai, beleértve a fenyegetéseket, zaklatást, önkényes letartóztatást, a testi sértést és a gyilkosságot a harmadik országok vidéki lakosság földhöz és élelmiszerekhez való jogának költségére történő nagyszabású földfelvásárlások kritikája miatt; ENSZ mechanizmusra és uniós cselekvési tervre hív fel az emberi jogok és a demokrácia ügyében, hogy az emberi jogokkal foglalkozó projektjeikbe módszeresek foglalják bele a birtokjogok védőit;

20.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának kezdeményezését az elszámoltathatósági és jogorvoslati projektek előmozdítására abból a célból, hogy azok hozzájáruljanak a tisztességesebb és hatékonyabb hazai jogorvoslati rendszer létrejöttéhez, különösen az üzleti szektorban előforduló súlyos emberi jogi jogsértések esetén; felszólítja az összes kormányt, hogy teljesítsék az emberi jogok tiszteletben tarásának ás azon áldozatok igazságszolgáltatáshoz történő hozzáférésének biztosítására, akik gyakorlati és jogi kihívásokkal találkoznak a nemzeti és nemzetközi szintű jogorvoslat elérése esetén, különös tekintettel az üzleti vonatkozású emberi jogok megsértésére;

21.  megjegyzi, hogy az Emberi Jogi Tanács 2014. június 26- határozatával nyíltvégű kormányközi munkacsoportot hozott létre egy az emberi jogok tekintetében a nemzetközi vállalatokra és egyéb üzleti vállalkozásokra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű nemzetközi okmány kidolgozására, amely 2015 júliusában tartotta első ülését; felszólítja az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy aktívan vegyenek részt a fent említett jogilag kötelező okmányról szóló tárgyalásokban;

Migráció

22.  aggodalmát fejezi ki a II. világháború óta bekövetkezett legsúlyosabb humanitárius válság miatt, amelyet az üldöztetés, a fegyveres konfliktus és az általánossá tett erőszak miatt, valamint a védelem és a jobb élet reményében otthonukat kényszerűen elhagyó személyek növekvő száma váltott ki, akik életüket kockáztatják a veszélyes utazások vállalásával; felszólítja az Emberi Jogi Tanácsot és annak mechanizmusát, hogy fordítsa a szükséges figyelmet az említett válság emberi jogi vonatkozásaira, és tegyen ajánlásokat ezek vonatkozásában;

23.  felhív minden országot arra, hogy fogadják el a migrációval kapcsolatos emberi jogokon alapuló megközelítést, amely a migránsok, a menedékkeresők és menekültek jogait a migrációs politika és a migráció kezelésének középpontjába, különös figyelmet fordítva a migránsok marginalizálódott és hátrányos helyzetű csoportjainak, például a nők és gyermekek helyzetére; minden államot felszólít arra, hogy foglalkozzanak az asszonyokkal és lányokkal szembeni nemhez kötött erőszakkal, és hangsúlyozza a migrációs politika nemek perspektívájából történő megtervezésének fontosságát, hogy azok reagáljanak az ő sajátos szükségleteikre;

24.  emlékeztet arra, hogy minden állam kötelezettsége a saját joghatóságuk alatt élő valamennyi személy emberi jogainak tiszteletben tartása és védelme, függetlenül azok nemzetiségétől és származásától és tekintet nélkül azok bevándorlói státuszára; emlékeztet arra, hogy a migránsok visszaküldését a migránsok jogainak teljes mértékű tiszteletben tartásával kell végrehajtani, szabad és informált döntések alapján és csak akkor, ha saját országukban garantált az emberi jogok védelme; felszólítja a kormányokat arra, hogy vessenek véget a migránsok önkényes letartóztatásának és fogva tartásának;

Az éghajlatváltozás és az emberi jogok

25.  üdvözli a Párizsi Megállapodást az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCC) alapján, amely kiterjed az alkalmazkodásra, a mérséklésre, a technológia-fejlesztésre és transzferre, valamint a kapacitásépítésre; ragaszkodik ahhoz, hogy az éghajlatváltozás kérdése kerüljön minden gazdaságpolitikai terület középpontjába; arra ösztönzi a megállapodást aláíró valamennyi állami felet, hogy minden szakpolitikai területen hozzanak intézkedéseket a folyamatban lévő éghajlatváltozás sürgős és jelentős mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra;

26.  emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozás káros hatása azonnali és potenciálisan visszafordíthatatlan globális fenyegetést jelent az emberi jogok teljes körű érvényesülésére, és hogy jelentős a hatása az olyan sérülékeny csoportokra, akiknek emberi jogi helyzete bizonytalan; aggodalommal tapasztalja, hogy az éghajlathoz kapcsolódó kísérő jelenségek, mint a tengerszint emelkedése és az aszályt és árvizeket kiváltó szélsőséges időjárás-változások várhatóan még több emberélet elvesztését a lakosság elköltözését valamint élelmiszer- és vízhiányt eredményeznek;

27.  felszólítja nemzetközi közösséget, hogy kezelje a „klímamenekült” fogalmában lévő hiányokat, beleértve annak lehetséges meghatározását is a nemzetközi jogban vagy bármelyik jogilag kötelező erejű nemzetközi megállapodásban;

A nők jogai

28.  üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, békéről és biztonságról nemrégiben hozott 2242. számú állásfoglalását, amely a nőket a globális kihívásokkal foglalkozó minden erőfeszítés, ezen belül az erőszakos szélsőség fokozódásával, a klímaváltozással, a migrációval, a fenntartható fejlődéssel, a békével és biztonsággal kapcsolatos erőfeszítések központi részévé teszi; elismerően nyilatkozik az ENSZ Biztonsági Tanácsának nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325. számú állásfoglalásának végrehajtásával kapcsolatos ENSZ globális tanulmány megállapításairól, amelyek hangsúlyozták a nők vezető szerepének és részvételének fontosságát a konfliktusokkal kapcsolatos állásfoglalásban és a béke létrehozásában, és azt, hogy bevonásuk javította a humanitárius segítségnyújtást, erősítette a békefenntartási erőfeszítéseket, előmozdította a békekötési tárgyalásokat, és segítette az erőszakos szélsőség elleni küzdelmet;

29.  megdöbbenésének ad hangot amiatt, hogy az olyan szélsőséges csoportok megjelenése óta, mint a Daesh Szíriában és Irakban, valamint a Boko Haram Nyugat-Afrikában a nők elleni erőszak új dimenziójába lépett, amely minden korábbinál félelmetesebb, mivel a nemi erőszak az említett szélsőséges csoportok céljainak, ideológiájának és jövedelemforrásának szerves részévé vált, és amely kritikus új kihívást ró a nemzetközi közösségre; felszólít minden kormányt és ENSZ intézményt, hogy növeljék elkötelezettségüket e gyalázatos bűncselekmények felszámolására és állítsák vissza a nők méltóságát, hogy igazságot, jóvátételt és támogatást szerezhessenek;

30.  Úgy véli, hogy a nők önrendelkezésének garantálása, a nők és férfiak közötti alapot képező egyenlőtlenségek kezelése, amelyek az asszonyokat és lányokat sebezhetőkké teszik konfliktusok idején, a szélsőség felszámolásának egyik módja; és felszóltja az ENSZ-et ás annak tagállamait, hogy konkrét lépéseket tegyenek a nők önrendelkezésének megteremtésére, értelmes bevonásukra a konfliktusok megelőzésébe és megoldásába és a békés tárgyalási és béketeremtési folyamatba képviseletük növelésével minden döntéshozatali szinten, így a nemzeti, regionális és nemzetközi intézmények és mechanizmusok esetén is;

A gyermekek jogai

31.  emlékeztet arra, hogy a Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény, amelyet 1989-ben fogadtak el és amely a legszélesebb körben ratifikált nemzetközi emberi jogi szerződés számost gyermeki jogot állapít meg, beleértve az élethez, egészséghez, oktatáshoz és játékhoz való jogot, valamint a családi élethez való jogot, akiket meg kell védeni az erőszakkal és megkülönböztetéssel szemben és akik véleményét meg kell hallgatni; felszólítja e szerződés összes aláíróját, hogy tartsák tiszteletben kötelezettségeiket;

32.  üdvözli az ENSZ által kezdeményezett globális tanulmányt, amelynek célja, hogy figyeléssel és értékelő elemzéssel tárja fel, miként hajtják végre az érvényben lévő nemzetközi jogszabályokat és standardokat ezen a területen, és állapítsák meg, milyen konkrét lehetőségei vannak az államoknak politikájuk és válaszaik javítására; arra ösztönöz minden államot, hogy támogassák és aktív részt vállaljanak a tanulmányban;

Az LMBTI személyek jogai

33.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző országokban érvényben maradtak a megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok és az egyénekkel szembeni erőszakos cselekmények szexuális irányultságuk vagy a nemi identitásuk alapján; ösztönzi az LMBTI-személyek helyzetének szoros figyelemmel kísérését olyan országokban, ahol a közelmúltban bevezetett LMBTI-ellenes törvények fenyegetik a szexuális kisebbségek tagjainak életét; súlyos aggodalmának ad hangot az európai kontinens országaiban is megfigyelhető, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát korlátozó, ún. „propagandaellenes” törvények miatt;

34.  ismételten megerősíti, hogy támogatja az emberi jogok főbiztosa által elsősorban nyilatkozatok, jelentések és a „Szabad és egyenlő” elnevezésű kampány formájában végzett további munkáját az LMBTI-személyek összes emberi joga érvényesülésének előmozdítása és védelme terén; a megkülönböztető törvények és gyakorlatok elleni küzdelem folytatására ösztönzi a főbiztost;

Pilóta nélküli légi járművek és autonóm fegyverek

35.  ismételten felszólítja az Európai Tanácsot, hogy alakítsa ki a közös uniós álláspontot a pilóta nélküli felfegyverzett légi járművek használatával kapcsolatban, kiemelt jelentőséget biztosítva az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának, és kezelve az olyan kérdéseket, mint a jogi keret, az arányosság, az elszámoltathatóság, a polgári lakosok védelme és az átláthatóság; sürgeti az Európai Uniót, hogy tiltsa be az emberi beavatkozás nélkül támadások végrehajtására alkalmas, teljes mértékben autonóm fegyverek gyártását, fejlesztését és használatát; ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok képezzék részét a harmadik országokkal a terrorelhárításról folytatott párbeszédnek;

Az emberi jogok általános érvényesülése az Unióban

36.  felszólítja az Uniót, hogy a Lisszaboni Szerződés 21. cikkével és az Unió külső tevékenységeire vonatkozó általános rendelkezésekkel összhangban mozdítsa elő az emberi jogok egyetemességét és oszthatatlanságát, beleértve a civil társadalmi, a politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok érvényesülését;

37.  ismételten felszólítja az EU-t, hogy vezessen be jogokon alapuló megközelítést, és az emberi jogok tiszteletben tartását tegye a kereskedelmi, beruházási, szakpolitikai, közszolgáltatási és a fejlesztési együttműködési, valamint közös biztonság- és védelempolitikájának szerves részévé; hangsúlyozza továbbá, hogy az Unió emberi jogi politikájának biztosítania kell, hogy bel- és külpolitikája – az Uniós Szerződéssel összhangban – egységes legyen;

Az Unió egyes országokat érintő kérdésekkel kapcsolatos prioritásai

Fehéroroszország

38.  mélységes aggodalmának ad hangot a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságának folytatódó korlátozása miatt, elítéli a független és az ellenzéki újságírók zaklatását, valamint az emberi jogi aktivisták és a hamis vádak bírálóinak zaklatását és letartóztatását; elítéli a halálbüntetés folytatódó alkalmazását; felszólít arra, hogy a Tanács 32. ülésén újítsák meg az ENSZ fehéroroszországi emberi jogok helyzetével foglalkozó különleges megbízottjának mandátumát, és felszólítja a kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a különleges megbízottal, és vállalja az emberi jogok védelmének hosszú ideje esedékes reformjait, beleértve a különleges megbízott által tett ajánlások és egyéb emberi jogi mechanizmusok végrehajtását;

Ukrajna

39.  súlyos aggodalmának ad hangot a civil területeken folytatódó válogatás nélküli támadások, az iskolák elleni célzott támadások és amiatt, hogy az iskolákat mindkét fél katonai célokra használja; elítéli az emberi jogok további megsértését a konfliktus során, és teljes mértékű támogatásáról biztosítja az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő misszióját és az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját; felszólítja Ukrajna kormányát, hogy tegyen lépéseket bizonyos fajta gyógyszerek, ezen belül az opiátokat helyettesítő kezelés gyógyszerei kiadásának engedélyezésére is, fejlessze tovább a regisztrációs eljárást, valamint a munkavállalás és az állami juttatások hozzáférésének eszközeit azok részére, akiket a konfliktus miatt elmozdítottak állásukból, helyezze hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságra, tegyen konkrét intézkedéseket az iskolák fegyveres erők és fegyveres csoportok által történő használatára a kormány által ellenőrzött területen és a felkelők által elfoglalt területeken egyaránt, valamint ratifikálja a Római Statútumot és teljes jogú tagként csatlakozzon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz; felszólítja az EU tagállamokat, hogy támogasson az ENSZ szintjén tett minden lehetséges erőfeszítést a tisztátalan módszerek elleni küzdelemben és folytasson elfogulatlan vizsgálatot az erőszakos eseményekkel és az emberi jogok Majdan téri tüntetők megbüntetéséhez kapcsolódó megsértésével, valamint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus során a kazettás lőszerek kormányhoz hű erők és az oroszok által támogatott felkelők által történő használatával kapcsolatban, és foglalkozzon az emberi jogok krími helyzetével és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktushoz kapcsolódó más erőszakos cselekményekkel;

Azerbajdzsán

40.  üdvözli az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 29. ülésén az emberi jogok azerbajdzsáni helyzetéről kiadott közös nyilatkozatot, ugyanakkor sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy számos európai uniós tagállam nem támogatta ezt a közös nyilatkozatot; felszólítja az EU tagállamait és a Tanács más tagjait, hogy szorosan kísérjék figyelemmel az emberi jogok azerbajdzsáni helyzetét és tegyenek meg mindent egy olyan állásfoglalást elfogadásáért, amely a politikailag motivált vádak alapján letartóztatott és bebörtönzött emberi jogvédők, politikai és civil aktivisták, újságírók és bloggerek azonnali szabadon bocsátásáért, a letartóztatás során elkövetett állítólagos kínvallatások kivizsgálásáért, valamint helyezzék hatályon kívül azokat a törvényeket, amely szükségtelenül korlátozzák a véleménynyilvánítási, gyülekezési és egyesülési szabadságot Azerbajdzsánban;

Üzbegisztán

41.  arra ösztönzi az Európai Unió tagállamait, hogy dolgozzanak ki egy ENSZ mechanizmus létrehozására irányuló emberi jogi tanácsi állásfoglalást Üzbegisztán számára, amely biztosítja az ENSZ által történő figyelést, a nyilvános beszámolást és ENSZ emberi jogi tanácsa által kezdeményezett vitákat az emberi jogok helyzetéről Üzbegisztánban, és kezeljék azt a helyzetet, hogy Üzbegisztánban nincs együttműködés az ENSZ emberi jogi mechanizmusával, hogy továbbra is nagy számú politikai ellenzékit, többek között emberi jogvédőket tartanak fogva, továbbra is korlátozzák az egyesülés szabadságát, a véleménynyilvánítás és a média szabadságát, továbbá továbbra is alkalmazzák a gyermekmunkát;

Szíria

42.  sürgeti az Emberi Jogi Tanácsot, hogy szólítsa fel az ENSZ Biztonsági Tanácsát (ENSZ BT), hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az emberi jogok megsértéséért, többek között az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért és háborús bűnökét felelős személyeket számoltassák el akár oly módon is, hogy a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé viszik;

Jemen

43.  mély aggodalmát fejezi ki az országot 2014 óta sújtó súlyos válság miatt, amikor komoly háborús jogsértéseket és emberi jogi visszaéléseket követtek el a hútik és más jemeni fegyveres csoportok és 2015 márciusa óta, amikor a szaúdiak vezette koalíció ugyanezt tette; különösen elítéli az utóbbi koalíció által folytatott megkülönböztetés nélküli és aránytalan légi csapásokat, melynek során rengeteg civilt öltek meg és sebesítettek meg, valamint számos polgári célpontot semmisítettek meg; mivel az emberi jogi főbiztos részéről elvárt, hogy a 2016 márciusában tartandó legközelebbi ülésén tegyen jelentést a Tanácsnak a jemeni helyzetről; felszólítja az Európai Uniót, hogy az Emberi Jogi Tanácsban támogassa egy nemzetközi vizsgálat elindítását, amely dokumentálja a 2014 szeptembere óta valamennyi oldal által elkövetett jogsértéseket;

Bahrein

44.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bahreini kormány nem tett semmiféle előrelépést a tekintetben, hogy kezelje sokak, többek között az emberi jogvédők, politikai aktivisták és újságírók békés gyülekezési és egyesülési szabadságához fűződő jogainak gyakorlása miatt folytatódó letartóztatását, az emberi jogok megsértése, így a kínvallatások miatti elszámoltathatóság hiányát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának hiányát Bahreinben; felszólítja az EU tagállamokat, hogy az Emberi Jogi Tanácsban egyéni nyilatkozatok, egy utólagos közös nyilatkozat vagy egy olyan állásfoglalás útján tiltakozzanak a emberi jogok helyzete miatt, melyben sürgetik Bahreint, hogy azonnal és feltétel nélkül helyezzen szabadlábra minden emberi jogvédőt, politikai aktivistát és más fogvatartott személyt, akiket a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és az egyesülés jogáról szóló törvények állítólagos megsértésével vádolnak, biztosítsa az állítólagos kínzások és embertelen bánásmód pártatlan kivizsgálását, és mielőbb tegye lehetővé a különleges megbízott látogatását a kínzások és egyéb ENSZ emberi jogi mechanizmusok vizsgálatára; ismételten felszólítja az Európai Uniót arra, hogy dolgozzanak ki egy olyan átfogó stratégiát, amely meghatározza, hogy az Unió és annak tagállamai miként tudják aktívan előmozdítani a fogva tartott aktivisták és a meggyőződésük miatt bebörtönzött személyek szabadon bocsátását;

Dél-Szudán

45.  felszólítja az Emberi Jogok Tanácsát, hogy támogassa a Dél-Szudánnal foglalkozó különleges megbízott kinevezését, aki azt a feladatot kapta, hogy kísérje figyelemmel és számoljon be a nyilvánosságnak a jogsértésekről, többek között a gyermekkatonák toborzásáról és alkalmazásáról, valamint az iskolák katonai célú használatáról, és tegyen ajánlásokat a hatékony elszámoltathatóság érdekében;

Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK)

46.  üdvözli a Közgyűlés által elfogadott állásfoglalást, melyben elítéli „az emberi jogok hosszú ideje tartó és folyamatos, módszeres, kiterjedt és nagymértékű megsértését” a KNDK-ban és arra ösztönzi az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen megfelelő lépéseket az elszámolhatóság biztosítására annak mérlegelésével is, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság helyzetét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja, valamint felszólítja az Emberi Jogok Tanácsát, hogy ismételje meg felhívását az elszámoltathatóságra, beleértve azok elszámoltathatóságát is, akik az állam legmagasabb szintjén meghatározott politikájuk értelmében évtizedek óta felelősek az emberiség ellen elkövetett bűnökért;

Az egyetemes emberi jogok rendszeres helyzetértékelése alá eső országok

Grúzia

47.  üdvözli Grúzia tagságát az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és Grúziával kapcsolatosan nemrégen végzett rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelést; nyugtázza a jelentős törvényhozási reformokat, amelyek bizonyos előrelépést eredményeztek az igazságszolgáltatási és rendvédelmi szektorban, az ügyészségnél, az embertelen bánásmód elleni, a gyermekek jogaiért folytatott küzdelemben, a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint az országon belül állásukból elmozdítottak tekintetében; megjegyzi azonban, hogy további erőfeszítésekre van szükség az embertelen bánásmód, különösen az előzetes letartóztatás és az áldozatok rehabilitációja, a rendvédelem által elkövetett túlkapások elszámoltathatósága, a kormányhivatalnok által a múltban elkövetett visszaélések kivizsgálása, valamint a kisebbségek és nők jogai tekintetében; továbbra is aggódik a véleménynyilvánítás és a médiumok szabadsága, valamint amiatt, hogy a vizsgálók nem tudnak eljutni Abházia elfoglalt területeire és a Chinvali térségbe/Dél-Oszétiába, ahol az emberi jogok megsértése továbbra is széles körű; valamint felszólítja a grúz kormányt arra, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy kövessék az egyetemes emberi jogok rendszeres helyzetértékelése során tett ajánlásokat;

Libanon

48.  elismerését fejezi ki Libanonnak a nyitott határok és a befogadási politikája miatt, amely négy éve érvényben van a Palesztinából, Irakból és Szíriából érkező menekültek előtt, és felszólítja az Európai Uniót, hogy több erőforrást biztosítson részükre, valamint szorosan működjön együtt a libanoni hatóságokkal a menekültek és menedékkérők védelmének fenntartásában; ezzel összefüggésben aggodalmát fejezi ki a jelentések szerint jelentős számú gyermekházasság és/vagy kényszerházasság miatt a szíriai menekültek körében; arra ösztönzi a libanoni kormányt, hogy mérlegeljen egy olyan, a Libanonba való belépést, az ott-tartózkodást és Libanon elhagyását szabályozó jogszabályi reformot, amely, amely nem tesz különbséget egyrészt a menedékkérők és menekültek, másrészt a migránsok között; támogatja az ENSZ Bizottság nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásával (CEDAW) kapcsolatban megfogalmazott ajánlásait, amely intézkedésekre szólít fel arra, hogy növeljék az emberi jogok ismeretét az országban dolgozó női migránsok körében a CEDAW Egyezmény alapján, melynek Libanon részes állama; kiemelten hangsúlyozza a „Kafala rendszer” eltörlésének és annak szükségességét, hogy hatékony hozzáférést biztosítsanak az országban dolgozó női migránsok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, ezen belül biztonságuk és tartózkodásuk garantálását a státuszukkal kapcsolatos jogi és adminisztrációs eljárások során;

Mauritánia

49.  hangsúlyozza, hogy miközben a mauritániai kormány előrelépést ért el a rabszolgaság és a rabszolgasághoz hasonló gyakorlatok minden formája elleni harcot célzó jogszabályi intézkedések terén, a hatékony végrehajtás hiánya hozzájárul az ilyen gyakorlatok fennmaradásához; felszólítja a hatóságokat, hogy iktassanak be egy rabszolgaságellenes törvényt, kezdeményezzék a rabszolgaság minden formájáról szóló, részekre bontott adatok módszeres és rendszeres gyűjtését, és folytassanak alapos, bizonyítékalapú tanulmányt a rabszolgaság történetéről és természetéről az említett gyakorlat eltörlése érdekében;

50.  sürgeti a mauritániai hatóságokat, hogy a nemzetközi egyezményeknek és Mauritánia saját nemzeti jogának megfelelően tegyék lehetővé a szólás és a gyülekezés szabadságát; felszólít továbbá Biram Dah Abeid, Bilal Ramdane és Djiby Sow szabadon bocsátására, hogy anélkül folytathassák erőszakmentes kampányukat a rabszolgaság folytatódásával szemben, hogy zaklatástól vagy megfélemlítéstől kellene tartaniuk;

Mianmar (Burma)

51.  üdvözli a 2015. november 8-én megtartott, versenyt biztosító választást, amely az ország demokratikus átalakításának fontos mérföldköve; továbbra is aggodalommal tölt el azonban e választások alkotmányos kerete, amely a parlamenti helyek 25%-át a hadseregnek tartja fenn; elismeri az eddig tett előrelépést az emberi jogok terén, miközben számos jelentős aggályra okot adó terület maradt fenn, beleértve a kissebségek jogait, valamint a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát is;

52.  elítéli a rohingyák elleni hátrányos megkülönböztetést, amelyet tovább súlyosbít az a tény, hogy ez a közösség nem rendelkezik jogi státusszal, valamint a nem buddhisták elleni gyűlöletbeszéd fokozódása; a rohingyák elleni emberi jogsérelmekről szóló jelentések teljes körű, áttekinthető és független kivizsgálására szólít fel, és úgy véli, hogy a „faji és vallási védelmet" célzó, a parlament által 2015-ben elfogadott négy törvénynek a nemeket érintő megkülönböztető elemei vannak; megismétli azt a kérését, hogy az emberi jogi főbiztos hivatala kapjon engedélyt egy hivatal létesítésére az országban; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió és Mianmar közötti befektetési tárgyalások megkezdése előtt teljes körű fenntarthatósági hatástanulmányt kell végezni;

Nepál

53.  üdvözli az új nepáli alkotmány 2015. szeptember 20-i hatálybalépését, amelynek le kell fektetnie az rszág jövőbeni stabilitásának és gazdasági fejlődésének alapjait; bízik abban, hogy a kisebbségek politikai képviselete miatti további problémákat, többek között a dalitok és az állampolgársági törvények problémáját a közeli jövőben kezelni fogják; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy - az igazságról, megbékélésről és az eltűntekről szóló törvény (Truth, Reconciliation and Disappearance Act) 2014 májusi elfogadása ellenére - a polgárháború alatt mindkét oldal által elkövetett emberi jogi visszaélések elszámoltathatósága nem érvényesül széles körben; felszólítja Nepál kormányát, hogy csatlakozzon a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez; elítéli a tibeti menekültek alapvető szabadságjogainak korlátozás alá helyezését; sürgeti Indiát, szüntesse meg a nepáli gazdaság nem hivatalos blokádját, amely a 2015 áprilisi pusztító földrengéssel párosítva humanitárius válságot okoz, és csaknem egymillióval több nepálit szorít a szegénység zsákutcájába;

Omán

54.  elismerően nyilatkozik Ománról a kormányzati Nemzeti Emberi Jogi Bizottság felállítása, valamint azon meghívás miatt, amely lehetővé tette az ENSZ különleges megbízottjának 2014 szeptemberi áttörő látogatását a békés gyülekezés jogával kapcsolatban; reményének ad hangot amiatt, hogy ezek a konstruktív lépések Omán még intenzívebb megbeszéléseket fognak eredményezni az ENSZ emberi jogi képviselőivel és a független emberi jogi szervezetekkel; arra ösztönzi Ománt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket mindannak enyhítésére, amit az ENSZ különleges megbízottja a félelem és megfélemlítés korábbi légkörének írt le, megállapítva, hogy az egyének „féltek kimondani gondolataikat, féltek telefonon beszélni, féltek találkozni”; továbbra is aggódik, és ezzel összefüggésben felszólítja a kormányt hogy gondolja újra az összes politikai párt betiltását, valamint a 2014 augusztusában elfogadott új nemzetiségi törvényt, amely azt írja elő, hogy azon polgárok állampolgárságát, akik a nemzeti érdekekre károsnak ítélt csoportokhoz csatlakoznak, vissza lehet vonatni; felszólítja az EU intézményeit és tagállamait, hogy technikai és jogi segítséget nyújtsanak Ománnak a civil szervezetek részére egy biztonságos és felhatalmazást nyújtó környezet megteremtésére;

Ruanda

55.  aggodalmának ad hangot a ruandai emberi jogi helyzet, többek között a véleménynyilvánítási és egyesülési szabadság korlátozása, az ellenzéki politikai párok és független civil társadalmi tevékenységek részére rendelkezésre álló demokratikus tér zsugorodása, valamint a bíróság függetlenségét előmozdító környezet hiánya miatt; felszólítja a ruandai kormányt, hogy nyisson olyan demokratikus teret, amelyben a társadalom valamennyi szegmense szabadon működhet;

56.  aggódik az olyan javasolt alkotmányos módosítás miatt, amelynek célja, hogy a regnáló elnöknek lehetőséget biztosítson arra, hogy harmadik ciklusát kezdje meg; felszólítja Ruanda kormányát, hogy adjon érvényt a demokráciáról, választásokról és kormányzásról szóló Afrikai Chartának, amelynek 5. cikke rögzíti, hogy az állampártoknak megfelelő intézkedéseket kell tenniük az alkotmányos szabály, különösen a hatalom alkotmányos átadásának biztosítására, és amelynek 23. cikke megállapítja, hogy az alkotmány minden olyan módosítása, amely sérti a demokratikus kormányváltás elveit, törvénytelen;

°

°  °

57.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0470.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat