Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0065/2016Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0065/2016

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2016. évi ülésein

2016.1.14. - (2015/3035(RSP))

a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által tett nyilatkozatról szóló vitát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Charles Tannock, Raffaele Fitto, Edward Czesak, Angel Dzhambazki az ECR képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2015/3035(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0065/2016
Előterjesztett szövegek :
B8-0065/2016
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8–0065/2016

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió prioritásairól az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2016. évi ülésein

(2015/3035(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ENSZ emberi jogi egyezményeire és azok fakultatív jegyzőkönyveire, többek között a Gyermek Jogairól szóló Egyezményre és a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (EJT) létrehozásáról szóló 60/251. számú határozatára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az Európai Szociális Chartára és az EU Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az emberi jogok megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira, beleértve a témával kapcsolatos sürgősségi állásfoglalásokat,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2014. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2015. december 17-i állásfoglalására[1],

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27. és 47. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az ENSZ Közgyűlése számára készített 2015. évi éves jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2015-ös és 2016-os években az emberi jogok gyakorlásával, a békével és a biztonsággal kapcsolatban több jelentős évfordulóról emlékezünk meg: az Egyesült Nemzetek Szervezete megalapításának 70. évfordulójáról, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 50. évfordulójáról, az ENSZ fejlődésről szóló 1986. évi nyilatkozata és az 1995. évi pekingi nyilatkozat és cselekvési platform 30. illetve 20. évfordulójáról, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 2000. évi, mérföldkőnek számító határozatának és a millenniumi fejlesztési céloknak (2000) a 15. évfordulójáról;

B.  mivel az emberi jogok tiszteletben tartásának biztosítása minden állam kötelessége, fajra, származásra, nemre vagy bőrszínre való tekintet nélkül; mivel minden állam kötelessége tiszteletben tartani lakosságának alapvető jogait, és konkrét intézkedéseket hozni e jogok nemzeti szintű előmozdítása érdekében, továbbá nemzetközi szinten együttműködni az emberi jogok valamennyi területen történő érvényesítése előtti akadályok megszüntetése érdekében;

C.  mivel az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak részét képezi, és az európai egység és integritás egyik sarokköve;

D.  mivel az Unió harmadik országokkal kapcsolatos fellépéseit a Lisszaboni Szerződés 21. cikke vezérli, amely megerősíti az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemességét és oszthatatlanságát, és rendelkezik az emberi méltóságnak, az egyenlőség és a szolidaritás elveinek, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a nemzetközi jogban foglalt elveknek a tiszteletben tartásáról;

E.  mivel az emberi jogok tiszteletben tartását valamennyi politikai területen figyelembe kell venni, beleértve a békét és biztonságot, a fejlesztési együttműködést, a kereskedelmet és a beruházásokat, a humanitárius tevékenységeket, az éghajlatváltozást és a terrorizmus elleni küzdelmet;

F.  mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának rendes ülései, a különleges előadók kijelölése, az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelések mechanizmusa és az egyes országokban kialakult helyzetekre vagy tematikus kérdésekre vonatkozó különleges eljárások mind hozzájárulnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításához és tiszteletben tartásához;

G.  mivel sajnálatos módon az Emberi Jogi Tanács néhány jelenlegi tagját az emberi jogok legsúlyosabb megsértői között tartják számon és eddig megkérdőjelezhető hajlandóságot mutattak arra, hogy együttműködjenek az ENSZ különleges eljárásaival és eleget tegyenek az ENSZ emberi jogi egyezmények alapján létrehozott testületei felé történő jelentéstételi kötelezettségeiknek;

1.  üdvözli Choi Kyong–lim nagykövetnek 2016-ra az Emberi Jogi Tanács elnökévé történő kinevezését;

2.  üdvözli az Emberi Jogi Tanácsnak az ENSZ Közgyűlése számára készített, a 28., 29. és 30. ülésekre kiterjedő éves jelentését;

3.  ismételten kifejti azon álláspontját, mely szerint az Emberi Jogi Tanács tagjait olyan országok közül kell választani, amelyek védelmezik az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot és a demokráciát, és sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy támogassák az emberi jogok területén elért teljesítményen alapuló követelményeket mint az Emberi Jogi Tanács tagjának való megválaszthatóság feltételét bármely állam számára; aggodalmát fejezi ki az EJT tagjainak újonnan megválasztott egyes országokban tapasztalható emberi jogi visszaélések miatt;

4.  ismételten támogatását fejezi ki a különleges eljárások és a megbízottak független státusza iránt, amely lehetővé teszi, hogy feladatukat teljes pártatlansággal láthassák el, és sürgeti valamennyi államot, hogy működjenek együtt ezen eljárásokban;

5.  ismételten hangsúlyozza az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jelentőségét, amelynek célja, hogy teljes képet adjon az emberi jogok helyzetéről valamennyi ENSZ-tagállamban, és ismételten támogatását fejezi ki a felülvizsgálat második ciklusa iránt, amelynek középpontjában az első ciklus során elfogadott ajánlások végrehajtása áll; ismételten kéri azonban az első ciklus alatt a tagállamok által elutasított ajánlások újbóli vizsgálatára az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatának következő szakaszában;

6.  felhívja az Európai Uniót és a Bizottságot, hogy kövessék nyomon az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelések ajánlásait valamennyi, az érintett országokkal folytatott politikai párbeszéd során annak érdekében, hogy feltárják az ajánlások végrehajtásának módját és eszközeit az országos és regionális stratégiákban;

7.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az érdekeltek széles köre, különösen a civil társadalom köréből, teljes mértékben részt vegyen az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelések folyamatában, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány ország időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelési folyamatában a civil társadalom részvételét súlyos korlátozások akadályozták;

8.  üdvözli az ENSZ emberi jogi főbiztosának változásra irányuló kezdeményezését, amelynek célja az ENSZ emberi jogi hivatalai globális jelenlétének fokozása és erősítése, nyolc regionális központ létrehozásával az emberi jogok tiszteletben tartásának figyelemmel kísérésére és támogatására, a partnerekkel való közvetlen együttműködés által, annak érdekében, hogy az emberi jogi ajánlások rendszerét valódi, gyakorlati változásokká alakítsák;

9.  aggodalmát fejezi ki a néhány országban megkezdett alkotmányos felülvizsgálatok miatt, amelyek az elnöki hivatali időszakra szabott korlátozások módosítására irányulnak, amely téma néhány esetben a választásokhoz kapcsolódó erőszakot váltott ki; ismételten hangsúlyozza, hogy a polgári és politikai jogok, többek között az egyéni és kollektív véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezési és egyesülési szabadság tiszteletben tartása a demokratikus, toleráns és plurális társadalmak kizárólagos mutatói;

10.  ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a politikai vezetők szabad választása, időszakosan megtartott, tisztességes választásokon, általános és egyenlő választójog alapján olyan alapvető jog, amellyel valamennyi állampolgárnak rendelkeznie kell, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (21. cikk (3) bekezdés) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (25. cikk) megfelelően; és ismételten hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a független és plurális civil társadalom élénk és támogató környezete előfeltétel az emberi jogok tiszteletben tartásának támogatásához;

11.  elítéli az emberi jogok védelmezőinek és az ellenzéki személyeknek a kormányerők általi folytatódó zaklatását és fogva tartását számos harmadik országban; aggodalmát fejezi a tisztességtelen és korlátozó jogszabályok miatt, beleértve a külföldi finanszírozásra vonatkozó korlátozásokat is, ami a civil társadalmi tevékenységek lehetőségeinek zsugorodását eredményezi; felhívja valamennyi kormányt, hogy ösztönözzék és segítsék elő a média, a civil társadalmi szervezetek és az emberi jogok védelmezőinek szabadságát, és tegyék lehetővé számukra, hogy félelem, elnyomás és megfélemlítés nélkül működjenek;

12.  úgy véli, hogy a kortárs digitális technológiák a világ minden táján előnyöket kínálnak és kihívásokat jelentenek a magánélet védelméhez való jog és az online véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása tekintetében; ezzel összefüggésben üdvözli a digitális korban a magánélet védelméhez való joggal foglalkozó különleges ENSZ-előadó kinevezését, akinek megbízatása magában foglalja azokat a megfigyelési és adatvédelmi kérdéseket, amelyek online vagy offline befolyásolják az embereket;

13.  emlékeztet arra, hogy a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy a meggyőződés szabadsága az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikkében elismert alapvető emberi jog; emlékeztet továbbá arra, hogy e szabadság kölcsönösen összefügg más emberi jogokkal és alapvető szabadságjogokkal, és egyaránt jelenti a hithez és a hit elutasításához való jogot, valamint a teista és nem teista hit vagy az ateista meggyőződés gyakorlásának szabadságát, valamint a választott meggyőződés elfogadásához, megváltoztatásához és feladásához, vagy az ahhoz való visszatéréshez való jogot; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy néhány ország még mindig nem tartja be az ENSZ normáit és állami elnyomást alkalmaz, amely magában foglalhatja a fizikai büntetést, a börtönbüntetéseket, a mértéktelen pénzbírságokat és akár a halálbüntetést a vallás és a meggyőződés szabadságának megsértésével; aggodalmát fejezi ki a vallási és világnézeti kisebbségek, köztük keresztény közösségek növekvő üldözése, és a gyülekezeti helyeik elleni jogellenes károkozás miatt;

14.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy növeljék a valláson alapuló megkülönböztetés összes formájának felszámolására irányuló erőfeszítéseiket az ENSZ szintjén, valamint hogy harmadik országokkal való kapcsolataik során mozdítsák elő a vallások közti párbeszédet; konkrét intézkedéseket kér azoknak a vallási kisebbségeknek és nem hívőknek, hitüket elhagyóknak és ateistáknak a védelme érdekében, akik az istenkáromlásról szóló törvények áldozatai; üdvözli, hogy az EU elkötelezett a vallás és a meggyőződés szabadságának nemzetközi fórumokon való előmozdítása mellett, többek között a vallás és a meggyőződés szabadságának ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó megbízatásának támogatása révén; teljes mértékben támogatja azt a gyakorlatot, hogy az EU vezető szerepet vállal az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ-közgyűlésben az e témában hozott tematikus határozatok vonatkozásában;

15.  úgy ítéli meg, hogy a kereskedelem és az emberi jogok kölcsönösen erősíthetik egymást, és az üzleti világ fontos szerepet játszik az emberi jogok és a demokrácia előmozdításában;

16.  erőteljesen támogatja az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek hatékony és átfogó végrehajtását az Európai Unión belül és azon kívül, a nemzeti cselekvési tervek kidolgozásán keresztül is; hangsúlyozza hogy meg kell tenni minden szükséges intézkedést az ENSZ irányadó elveinek tényleges végrehajtása terén tapasztalható hiányosságok kezelésére, beleértve az igazságszolgáltatáshoz és a jogorvoslathoz való hozzáférést is;

17.  felhívja az ENSZ-t és az Európai Uniót, hogy foglalkozzanak a földdel kapcsolatos jogok védelmezőinek kérdésével, akik megtorlások áldozatai, beleértve a fenyegetéseket, a zaklatást, az önkényes letartóztatást, a támadást és a gyilkosságot is, mert kritizálják a harmadik országokban a vidéki lakosság földhöz és élelemhez való jogának kárára történő nagymértékű földfelvásárlásokat; kéri, hogy az ENSZ mechanizmusai és az Európai Unió emberi jogokról és demokráciáról szóló cselekvési terve szisztematikusan foglalják magukban a földdel kapcsolatos jogok védelmezőit az emberi jogi projektjeikben;

18.  üdvözli az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alapján létrejött Párizsi Megállapodást, amely az alkalmazkodással, a csökkentéssel, a technológiai fejlesztéssel és technológiaátadásssal és a kapacitásbővítéssel foglalkozik; kitart amellett, hogy az éghajlatváltozás kérdését általánosan érvényesíteni kell valamennyi gazdaságpolitikai területen; sürgeti valamennyi részes államot, akik aláírói a megállapodásnak, hogy fogadjanak el sürgős és ambiciózus csökkentési és alkalmazkodási intézkedéseket azáltal, hogy az éghajlatváltozás kérdését általánosan érvényesítik valamennyi politikai területen;

19.  üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának közelmúltban meghozott, 2242. számú, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatát, amely a nőket jelöli meg a globális kihívások kezelésére irányuló minden erőfeszítés központi elemeként, beleértve a növekvő erőszakos szélsőségességet, az éghajlatváltozást, a migrációt, a fenntartható fejlődést, a békét és a biztonságot is; méltányolja az ENSZ globális tanulmányának megállapításait az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. számú, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatának végrehajtásáról, amely hangsúlyozta a nők vezető szerepének jelentőségét és a konfliktusok megoldásában és a béke megteremtésében való részvételét, valamint azt, hogy bevonásuk javította a humanitárius segítséget, erősítette a békefenntartók erőfeszítéseit, elősegítette a béketárgyalások lezárását és segített küzdeni az erőszakos szélsőségességgel szemben;

20.  megdöbbenését fejezi ki amiatt, hogy az erőszakos szélsőséges csoportok megjelenése óta, mint például a Dáis Szíriában és Irakban vagy a Boko Haram Nyugat-Afrikában, a nők elleni erőszak új dimenzióba lépett, ami minden korábbinál félelmetesebb, mivel a szexuális erőszak ezen szélsőséges csoportok célkitűzéseinek és ideológiájának szerves részévé, valamint bevételi forrásukká vált, ami a nemzetközi közösséget egy kritikus fontosságú, új kihívással szembesíti; felhív minden kormányt és az ENSZ intézményeit, hogy fokozzák az elkötelezettségüket az ezen visszataszító bűncselekmények elleni harcban, és állítsák helyre a nők méltóságát, hogy igazságot szolgáltassanak nekik, kártérítést és támogatást kapjanak;

21.  emlékeztet arra, hogy a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amelyet 1989-ben fogadtak el, és amely a legszélesebb körben ratifikált nemzetközi emberi jog szerződés, számos gyermeki jogot meghatároz, beleértve az élethez, az egészséghez, az oktatáshoz és a játékhoz való jogot, valamint a családi élethez való jogot, az erőszaktól és a megkülönböztetéstől való védelem jogát és a véleményük meghallgatásához való jogot is; felhívja ezen szerződés valamennyi aláíróját, hogy tartsák tiszteletben a kötelezettségeiket;

22.  aggodalmát fejezi ki a több országban is fennmaradó, a szexuális irányultság vagy a nemi identitás alapján megkülönböztető jogszabályok és gyakorlatok, valamint az egyes személyekkel szemben ilyen okok alapján elkövetett erőszak tekintetében; ösztönzi az LMBTI-személyek helyzetének szoros figyelemmel kísérését olyan országokban, ahol a közelmúltban bevezetett LMBTI-ellenes törvények fenyegetik a szexuális kisebbségek tagjainak életét; sürgeti az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy az az Emberi Jogi Tanács keretein belül összpontosítsanak az LMBTI-személyek kriminalizációjának eseteire;

23.  hatékony és koordinált intézkedésekre szólít fel a migráció kiváltó okainak kezelésére; továbbá több erőfeszítésre szólít fel az ENSZ szintjén, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Élelmezési Világprogram és egyéb, a konfliktuszónákon belül és kívül a menekültek számára alapvető szolgáltatások nyújtásában részt vevő ENSZ-testületek számára elegendő finanszírozás biztosításához;

Az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés által érintett országok

Grúzia

24.  üdvözli Grúzia tagságát az Emberi Jogi Tanácsban és a Grúziáról szóló friss időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelést; tudomásul veszi azokat a jelentőségteljes jogalkotási reformokat, amelyek több területen is némi előrelépést és fejlődést eredményeztek, beleértve az igazságszolgáltatási és bűnüldözési szektort, az ügyészséget, a rossz bánásmód elleni küzdelmet, a gyermekek jogait, a magánélet és a személyes adatok védelmét és az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket;

25.  megjegyzi azonban, hogy további erőfeszítések szükségesek a rossz bánásmód tekintetében, különösen az előzetes letartóztatás és az áldozatok rehabilitációja tekintetében; továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás és a média szabadságával kapcsolatban, valamint azzal kapcsolatban, hogy a megfigyelők nem jutnak be Abházia megszállt területeire és a Csinvali régióba/Dél-Oszétiába, ahol továbbra is széles körben megsértik az emberi jogokat; felhívja továbbá a grúz kormányt, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés folyamatában tett ajánlások nyomon követését;

Ukrajna

26.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatban lévő orosz agresszió katasztrofális humanitárius helyzetet okozott a Donyec-medencében, és hogy az ukrán és nemzetközi humanitárius szervezetektől megtagadják a belépést a megszállt területekre; mély aggodalmát fejezi ki a több mint 1,5 millió, országon belül lakóhelyét elhagyni kényszerült személy körülményei által jelentett humanitárius kihívással kapcsolatban; mély aggodalmát fejezi ki továbbá az emberi jogoknak az Oroszország által megszállt Krím félszigeten zajló megsértése miatt, különösen a krími tatárok katasztrofális helyzete miatt, valamint az egyéb kisebbségi csoportok és az ukrán vezetés támogatóinak helyzete miatt; sürgeti az Európai Uniót és annak tagállamait, hogy az Emberi Jogi Tanács keretein belül foglalkozzanak ezekkel a problémákkal;

Libanon

27.  méltányolja a Libanon által gyakorolt nyitott határok és befogadás politikáját, amellyel évek óta fogadja a menekülteket Palesztinából, Irakból és Szíriából, és felhívja az Európai Uniót, hogy több erőforrást osszon el és szorosan működjön együtt a libanoni hatóságokkal, hogy segítsen az országnak védelmezni a menekültek és menedékkérők jogait; ezzel összefüggésben aggodalmát fejezi ki a szíriai menekültek közötti gyermek- és/vagy kényszerházassági esetek jelentések szerinti nagy száma miatt; ösztönzi a libanoni kormányt, hogy vegye fontolóra a Libanonba való belépést, az ott-tartózkodást és az országból való távozást szabályozó törvény reformját, hogy az ne tegyen különbséget egyfelől a menedékkérők és a menekültek, másfelől a migránsok között;

28.  támogatja az ENSZ nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó bizottságának ajánlásait abban, hogy olyan intézkedésekre szólít fel, amelyekkel tudatosítják a háztartási alkalmazottként dolgozó női migránsok körében a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény (amelynek Libanon részes állama) szerinti emberi jogaikat; különösen hangsúlyozza a „kafala rendszer” eltörlésének szükségességét, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést a háztartási alkalmazottként dolgozó női migránsok számára, beleértve a státuszukra vonatkozó jogi és adminisztratív eljárások során a biztonságuk és tartózkodási helyük garantálását is;

Mauritánia

29.  hangsúlyozza, hogy miközben a mauritániai kormány előrelépést tett a rabszolgaság és a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatok elleni küzdelemre irányuló jogalkotási intézkedések megtételével, a hatékony végrehajtás hiánya hozzájárul az ilyen gyakorlatok fennmaradásához; felhívja a hatóságokat, hogy fogadjanak el törvényt a rabszolgaság ellen, kezdeményezzenek országos, szisztematikus és rendszeres adatgyűjtést a részletesen lebontott adatokra vonatkozóan a rabszolgaság minden formájáról, és végezzenek alapos, bizonyítékokon alapuló kutatást a rabszolgaság történetéről és természetéről a gyakorlat felszámolása érdekében;

30.  sürgeti a mauritániai hatóságokat, hogy a nemzetközi egyezményeknek és Mauritánia saját nemzeti jogának megfelelően tegyék lehetővé a szólás és a gyülekezés szabadságát; kéri továbbá Biram Dah Abeid, Bilal Ramdane és Djiby Sow szabadon engedését, hogy zaklatástól vagy megfélemlítéstől való félelem nélkül folytathassák erőszakmentes kampányukat a rabszolgaság folytatódása ellen;

Mianmar (Burma)

31.  üdvözli a 2015. november 8-án megtartott verseny alapú választásokat, ami fontos mérföldkövet jelent az ország demokratikus átmenetében; továbbra is aggodalmát fejezi ki azonban ezen választások alkotmányos kerete miatt, amely szerint a parlamenti helyek 25%-át a hadsereg számára tartják fent; elismeri az emberi jogok tekintetében eddig tett előrelépéseket, miközben meghatároz számos, továbbra is jelentős aggodalomra okot adó területet, beleértve a kisebbségek jogait és a véleménynyilvánítási, egyesülési és a békés gyülekezési szabadságot is;

32.  elítéli a rohingyákkal szembeni hátrányos megkülönböztetést, amelyet súlyosbít az a tény, hogy ez a közösség nem rendelkezik jogi státusszal, valamint a nem buddhisták elleni gyűlöletbeszéd fokozódása; felszólít a rohingyákkal szemben elkövetett emberi jogi jogsértésekről szóló valamennyi jelentés teljes, átlátható és független kivizsgálására és úgy véli, hogy a parlament által 2015-ben elfogadott, a „faj és vallás védelmére” irányuló négy törvény megkülönböztetést eredményező szempontokat foglal magában a nemek tekintetében; megismétli arra irányuló kérését, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) kapjon engedélyt egy hivatal létrehozására az országban; hangsúlyozza az EU–Mianmar (Burma) beruházási megállapodás véglegesítéséről szóló tárgyalásokat megelőző, teljes fenntarthatósági hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét;

Nepál

33.  üdvözli Nepál új alkotmányának 2015. szeptember 20-i hatálybalépését, amely megalapozza az ország jövőbeli politikai stabilitását és gazdasági fejlődését; reményét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a kisebbségek (beleértve a dalitokat is) politikai képviseletével kapcsolatos, továbbra is fennálló aggályokkal és az állampolgársági törvényekkel a közeljövőben foglalkoznak;

34.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a polgárháború során mindkét fél által elkövetett emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban széles körű hiányosságok tapasztalhatók az elszámoltathatóság terén, az igazság feltárásáról, a megbékélésről és az eltüntetésről szóló törvény 2014. májusi elfogadása ellenére; sürgeti a nepáli kormányt, hogy csatlakozzon a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló nemzetközi egyezményhez; elítéli a tibeti menekültek alapvető szabadságjogainak korlátozását; sürgeti Indiát, hogy oldja fel a nepáli gazdasággal szembeni nem hivatalos blokádot, amely a 2015. áprilisi pusztító földrengéssel párosulva humanitárius válságot okoz, és további csaknem egymillió nepáli személyt taszít szegénységgel összefüggő kilátástalanságba;

Omán

35.  méltányolja az Omán által létrehozott kormányzati Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot és a meghívást, amely lehetővé tette az ENSZ békés gyülekezéshez való joggal foglalkozó különleges előadójának 2014. szeptemberi, korszakalkotó jelentőségű látogatását; reményét fejezi ki, hogy ezek a konstruktív lépések ahhoz vezetnek majd, hogy Omán intenzívebb párbeszédet folytat az ENSZ emberi jogi képviselőivel és a független emberi jogi szervezetekkel;

36.  ösztönzi Ománt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak enyhítésére, amit az ENSZ különleges előadója az országban tapasztalható, a félelem és megfélemlítés mindent átható légköreként jellemzett, amikor azt állította, hogy az emberek „félnek kinyilvánítani a véleményüket, félnek telefonon beszélni, félnek találkozni”; továbbra is aggodalmát fejezi ki, és felszólítja a kormányt, hogy ezzel összefüggésben vizsgálja felül az összes politikai párt betiltását és a 2014 augusztusában elfogadott új állampolgársági törvényt, amely előírja, hogy a nemzeti érdekekre vonatkozóan károsnak ítélt csoportokhoz csatlakozó állampolgárok állampolgársága visszavonható; felhívja az Európai Unió intézményeit és a tagállamokat, hogy ajánljanak technikai és jogi segítséget ahhoz, hogy Omán biztonságos és ösztönző környezetet hozhasson létre a civil társadalmi szervezetek számára;

Ruanda

37.  aggodalmát fejezi ki az emberi jogok ruandai helyzetével kapcsolatban, beleértve a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának korlátozásait, a demokratikus lehetőségek szűkülését az ellenzéki politikai pártok és a független civil társadalmi tevékenységek számára, és a bíróságok függetlenségét támogató környezet hiányát is; felhívja a ruandai kormányt, hogy nyissa meg a demokratikus lehetőségeket, amelyekben a társadalom valamennyi szegmense szabadon működhet;

38.  aggodalmát fejezi ki a 2015. december 18-án megtartott népszavazás által lehetővé tett alkotmányos változás miatt, amely lehetővé teszi a hivatalban lévő elnök számára, hogy harmadszor is hivatalba lépjen; felhívja a ruandai kormányt, hogy védelmezze a demokráciáról, a választásokról és a kormányzásról szóló afrikai chartát, amelynek 5. cikke előírja, hogy a részes államoknak minden megfelelő intézkedést meg kell tenniük az alkotmányos rend, különösen az alkotmányos hatalomátvétel biztosítása érdekében, és amelynek 23. cikke megállapítja, hogy az alkotmány bármely módosítása, amely sérti a demokratikus kormányváltás alapelvét, jogellenes;

Dél-Szudán

39.  üdvözli a harcban álló felek által 2015. augusztus 28-án a polgárháború befejezése érdekében aláírt békemegállapodást, amely átmeneti hatalommegosztást, biztonsági intézkedéseket és egy vegyes bíróság létrehozását foglalja magában, a konfliktus kezdete óta elkövetett valamennyi bűncselekmény tárgyalására; emlékeztet arra, hogy a konfliktus több ezer emberéletet követelt és több százezer főre növelte a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek és menekültek számát;

40.  valamennyi felet felszólítja, hogy tartózkodjon emberi jogi jogsértések és nemzetközi humanitárius jogi jogsértések elkövetésétől, beleértve azokat is, amelyek nemzetközi bűncselekményeknek számítanak, mint például a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az etnikai alapú erőszak, a konfliktusokkal összefüggő szexuális erőszak, az erőszakos közösülést is beleértve, valamint a nemi alapú erőszak, a gyermekek toborzása és bevetése, az erőszakos eltüntetések és önkényes letartóztatások és fogva tartás;

Szíria

41.  hangsúlyozza az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottsága Szíriai Arab Köztársasággal kapcsolatos munkájának jelentőségét; súlyos aggodalommal veszi tudomásul a vizsgálóbizottság fő megállapítását, mely szerint a civil áldozatok, a lakóhely elhagyására való kényszerítés és a pusztítás fő okai továbbra is a civilek szándékos célbavétele, a válogatás nélküli és aránytalan támadások, a civil és védett kulturális örökséghez tartozó tárgyakra irányuló támadások és az ostromok és blokádok büntető jellegű elrendelése;

42.  felszólítja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy segítsék a vizsgálóbizottság megfelelő finanszírozásának biztosítását, hogy az teljesítse megbízatását, ami az összes elkövetett súlyos emberi jogi jogsértés tényének és körülményeinek megállapításából áll, és ahol lehetséges, a felelősök azonosításából, annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértések elkövetőit, beleértve az olyan jogsértéseket is, amelyek emberiesség elleni bűncselekményt képezhetnek, felelősségre vonják;

Venezuela

43.  üdvözli a Venezuelában 2015. december 6-án tartott szabad és tisztességes választásokat; üdvözli, hogy az eredményeket a kormány és az ellenzéki erők is elfogadták; emlékeztet az alkotmány védelmének és az emberi jogok tiszteletben tartásának jelentőségére, valamint a venezuelai nép által kifejezett akarat végrehajtásának jelentőségére, és hangsúlyozza, hogy az új parlamentnek képesnek kell lennie a munkája elvégzésére és az állami intézményeknek képesnek kell lenniük az együttműködésre;

44.  emlékeztet arra, hogy az új kormánynak az emberi jogi problémák széles körével kell foglalkoznia, a bírósági eljárás nélküli kivégzések (beleértve a biztonsági erők által elkövetett kivégzéseket is) büntetlenségétől és a velük kapcsolatos elszámoltathatóságtól kezdve az önkényes letartóztatásig és fogva tartásig, a politikai foglyok tisztességes eljáráshoz való jogáig és a bíróságok függetlenségéig, a gyülekezési és egyesülési szabadságig és a média szabadságáig;

Kína

45.  megjegyzi, hogy az utóbbi időben az emberi jogok kínai helyzete rosszabbodott; mély aggodalmát fejezi ki a számos polgári jogi aktivista, emberi jogi jogvédő és a kormányt bírálók letartóztatása, velük szemben bírósági eljárás megindítása és elítélésük miatt; továbbra is aggodalmát fejezi ki a véleménynyilvánítás, az egyesülés, a gyülekezés és a vallás szabadságát, valamint az emberi jogi szervezetek tevékenységét érintő, tartósan fennálló súlyos korlátozások miatt, és sajnálatát fejezi ki a vallási és etnikai kisebbségek Kínában gyakran megkülönböztető kezelése miatt; felkéri az Európai Uniót és az Emberi Jogi Tanácsot, hogy működjön együtt a kínai hatóságokkal a párbeszédük során annak érdekében, hogy előmozdítsák az emberi jogok egyetemességének tiszteletben tartását;

Oroszország

46.  mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok oroszországi helyzetével, különösen a bíróságok politikai hatóságok által történő manipulációjával kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy néhány orosz ellenzéki törvényhozó és oknyomozó újságíró esetében gyanítható, hogy meggyilkolták őket, miközben az állami hatóságok vagy a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) részéről elkövetett korrupciót és állítólagos bűncselekményeket vizsgálták; helyteleníti, hogy a sajtó és a média többi része továbbra is erősen függ a politikai hatóságoktól; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország továbbra is ellenséges politikát folytatott a külföldi nem kormányzati szervezetek ellen, arra kényszerítve azokat, hogy újraregisztrálják magukat orosz joghatóság alá tartozó orosz szervezetekként, és így szigorúbb pénzügyi és jogi korlátozások vonatkozzanak rájuk;

Irán

47.  súlyos aggodalmát fejezi ki az emberi jogok iráni helyzetével kapcsolatban, különösen a nagy számú fogva tartott kivégzése miatt, beleértve az állítólagos fiatalkorú bűnözőket, valamint a politikai foglyokat és a vallási kisebbségek tagjait is;

o

o      o

 

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 69. ENSZ-közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése főtitkárának.