Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0067/2016Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0067/2016
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és bébiételekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 25-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről

14.1.2016 - (C(2015)06507 – 2015/2863(DEA))

az eljárási szabályzat 105. cikkének (3) bekezdése alapján
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Keith Taylor


Eljárás : 2015/2863(DEA)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0067/2016
Előterjesztett szövegek :
B8-0067/2016
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8-0067/2016

az Európai Parlament állásfoglalása a 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekre és bébiételekre vonatkozó különös összetételi és tájékoztatási követelmények tekintetében való kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 25-i (EU) .../... felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről

(C(2015)06507 – 2015/2863(DEA))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2015)06507),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen 11.cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az Egészségügyi Világközgyűlés által 1981-ben elfogadott, az anyatejpótlók forgalmazására vonatkozó nemzetközi kódexre[2] és az Egészségügyi Világközgyűlés ezt követően elfogadott 16 határozatára, különösen a 2010. május 21-i WHA63.23 határozatra, amely arra sürgeti a tagállamokat, hogy „szüntessék meg a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek nem megfelelő reklámozását, és biztosítsák, hogy a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerek esetében ne engedélyezhessenek tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat, kivéve amennyiben azt konkrét rendelkezés írja elő a Codex Alimentariusba foglalt szabványokban vagy a nemzeti jogszabályokban”,

–  tekintettel az Egyesült Királyság kormánya táplálkozással foglalkozó tudományos tanácsadó bizottságának (SACN) (2007. szeptember 24-i állásfoglalására[3],

–  tekintettel a 609/2013/EU rendelet 5. cikkére és különösen az elővigyázatosság abban foglalt elvére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (3) bekezdésére,

A.  mivel a Bizottság nem nyújtott be jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak a kisgyermekek táplálásáról, amint ezt a 609/2013/EU rendelet előírja, ami a gyermekkori elhízás csökkentésére irányuló nemzeti stratégiák szükséges feltétele;

B.  mivel az I. melléklet 3. részében a felhatalmazáson alapuló rendelet megengedi, hogy a bébiételek energiaértéke 30%-ban cukorból származzon (7,5 g cukor/100 kcal megfelel 100 kcal energiában cukorból származó 30 kcal-nak);

C.  mivel az I. melléklet 3. részének rendelkezései ellentmondanak a Egészségügyi Világszervezet (WHO)[4] és a tagállamok tudományos bizottságai minden egészségügyi tanácsának, amelyek szerint jelentősen csökkenteni kell a teljes cukorbevitelt; mivel az ilyen élelmiszerek bevezetése – különösen ilyen korán – valószínűleg hozzájárul a gyermekkori elhízás növekvő mértékéhez, és befolyásolhatja a gyermekek ízlésének kialakulását is; mivel különösen csecsemők és kisgyermekek esetében minimálisra kell szorítani a hozzáadott cukor mértékét;

D.   mivel jelenleg a nem megfelelő táplálkozás világszerte a betegségek és az elhalálozás messze legfontosabb kiváltó oka – nagyobb a szerepe, mint a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak és a mozgáshiánynak együtt[5];

E.  mivel a WHO azt ajánlja, hogy a csecsemőket életük első hat hónapjában kizárólag anyatejjel táplálják, és hathónapos koruktól kezdve az anyatejet különböző megfelelő, biztonságos és tápanyagban gazdag kiegészítő élelmiszerekkel egészítsék ki, azonban a kiegészítő élelmiszerekhez ne adjanak hozzá sót és cukrokat[6];

F.   mivel minden tagállam támogatta az Egészségügyi Világközgyűlés (WHA) által 1981-ben elfogadott, az anyatejpótlók forgalmazására vonatkozó nemzetközi kódexet (a nemzetközi kódex) és az azt követő 16 vonatkozó WHA-határozatot, amelyek célja annak biztosítása, hogy a szülők és a gondozók objektív és ténylegesen független tájékoztatást kapjanak, hogy a szoptatás előtti akadályokat felszámolják, valamint hogy az anyatejpótlókat szükség esetén biztonságosan használják;

G.   mivel a nemzetközi élelmiszer-kereskedelemre, többek között az élelmiszersegély-műveletekre vonatkozó etikai kódex (CAC/RCP 20-1979) 4. cikkének (4) bekezdése[7] azt ajánlja, hogy „a nemzeti hatóságoknak [...] gondoskodniuk kell arról, hogy az anyatejpótlók forgalmazásáról szóló nemzetközi kódexet és a WHA vonatkozó határozatait, amelyek megállapítják a szoptatás védelmének és népszerűsítésének négy alapelvét, tiszteletben tartsák”;

H.   mivel a 609/2013/EU rendelet elfogadására azelőtt került sor, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) az anyatej-helyettesítő és az anyatej-kiegészítő tápszerek alapvető összetételéről szóló, 2014. augusztus 5-i tudományos véleményét[8] közzétették volna;

I.  mivel az Uniónak kötelessége magas színvonalú közegészségi elvek, szabványok és jogszabályok előmozdítása az EU-n kívüli országokkal és a nemzetközi szervezetekkel folytatott kapcsolataiban a közegészségügy terén, és feladata hatékony egészségvédelmi keretrendszer létrehozása;

J.  mivel az élelmiszerlánccal, állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel foglalkozó tanácsadó csoport keretében a nem kormányzati szervezetekkel és más érdekeltekkel való átlátható konzultációk mellett kétoldalú megbeszélésekre is sor került az érdekelt felekkel, ezek nyilvánossága nélkül;

K.  mivel a csecsemők és a kisgyermekek különösen kiszolgáltatott népességcsoportot képeznek a hormonháztartást zavaró vegyi anyagok és más szennyező anyagok szempontjából;

L.  mivel a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – a WHO rákbetegségekkel foglalkozó ügynöksége – 2015. március 20-án a glifozátot az „emberre valószínűleg rákkeltő hatású” anyagként sorolta be[9];

1.  kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

Elhízás

2.   úgy véli, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelet nem tartalmaz elégséges intézkedéseket a csecsemők és a kisgyermekek elhízással szembeni védelmére, és az engedélyezett maximális cukorszintet jelentősen csökkenteni kell, a WHO ajánlásainak megfelelően;

Szennyező anyagok

3.  úgy véli, hogy a csecsemők és kisgyermekek endokrin rendszerének különleges sérülékenységére tekintettel, általános elvként zéró toleranciát kell alkalmazni a növényvédő szerekre;

4.  úgy véli, hogy a növényvédő szerekre vonatkozó zéró tolerancia elvétől való valamennyi eltérést kifejezetten fel kell sorolni a III. mellékletben, amelyet a hatóanyagok és azok bomlásanyagainak egészségre gyakorolt hatásáról szóló új tudományos bizonyítékokat követően rendszeresen frissíteni kell a folyamatosan szigorúbb maximum maradványszintek felé; úgy véli például, hogy a glifozátot fel kell sorolni;

Címkézés

5.  úgy véli, hogy a globális közegészségügyi ajánlások – többek között a 63.23 WHA-határozat –, a WHA csecsemők és kisgyermekek táplálására vonatkozó átfogó stratégiája és a harmadik országokba irányuló uniós export átfogó hatása figyelembevételével a feldolgozott bébiételek címkézésének és forgalmazásának egyértelművé kell tennie, hogy e termékek nem alkalmasak hathónaposnál fiatalabb csecsemők számára, és nem szabad veszélyeztetnie a hat hónapos kizárólagos szoptatásra vonatkozó ajánlást; úgy véli ezért, hogy a címkézést és a forgalmazást a WHA csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekre vonatkozó ajánlásaival összhangban felül kell vizsgálni;

Átláthatóság

6.  úgy véli, hogy az átláthatóság és a közvélemény uniós intézményekben és uniós döntéshozatalban való bizalmának kiépítése érdekében nyilvánosságra kell hozni azon kétoldalú ülések listáját (ezek időpontjainak és résztvevőinek feltüntetésével), amelyeket a Bizottság a felhatalmazáson alapuló rendelet kidolgozási folyamata során az érdekelt felekkel folytatott;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy halassza el e felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását, amíg a kisgyermekek táplálásáról szóló saját jelentését közzéteszik, valamint az EFSA közzéteszi az optimális csecsemő- és kisgyermek-táplálási ajánlások tekintetében a cukorra és a korán bevezetett feldolgozott élelmiszerekre vonatkozó bizonyítékokkal kapcsolatos felülvizsgálatát, különös tekintettel a szoptatás veszélyeztetésére és a gyermekkori elhízás mértékének fokozódására;

9.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat