ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY a líbiai helyzetről
27.1.2016 - (2016/2537(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Raffaele Fitto, Angel Dzhambazki, Ruža Tomašić, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Monica Macovei, Pirkko Ruohonen-Lerner, Geoffrey Van Orden, Anna Elżbieta Fotyga, Jana Žitňanská, Branislav Škripek, Kazimierz Michał Ujazdowski, Beatrix von Storch az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0146/2016
Az Európai Parlament,
– tekintettel a líbiai helyzettel kapcsolatos korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel a Tanács 2016. január 18-i következtetéseire,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a líbiai helyzetről szóló különféle határozataira, ideértve a 2259(2015) sz. határozatot,
– tekintettel a 2015. december 17-én a marokkói Skhiratban aláírt líbiai politikai megállapodásra,
– tekintettel az ENSZ líbiai támogató missziójának (UNSMIL) és az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének megbízatására,
– tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője líbiai helyzetről szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ közvetítésével Líbiáról zajló tárgyalásokra,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára (1948),
– tekintettel az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatására,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Moammer Kadhafi ezredes 2011-es bukása óta Líbiát instabilitás, belső harcok és szektarianizmus sújtja;
B. mivel a 2014 júniusában tartott országos parlamenti választások ellenére a líbiai nép Kadhafi ezredes bukását követő törekvéseinek gátat vetett a politikai megosztottság és az erőszak; mivel Tripoliban és Tobrukban egymással rivalizáló kormányok és parlamentek működnek;
C. mivel az ISIS/Dáis és egyéb szélsőséges erők kihasználják a politikai vákuumot és a stabil kormányzat hiányát, veszélybe sodorva az egész régió békéjét és biztonságát;
D. mivel a líbiai politikai megállapodás 2015. december 17-én az ország egymással harcban álló erőinek egyesítését és egy inkluzív, stabil, fenntartható kormány és politikai folyamat kialakítását célzó eljárás részeként került aláírásra;
E. mivel a líbiai erőszaknak és megosztottságnak elsősorban polgári személyek esnek áldozatul, akiknek az életkörülményei egyre romlanak, és akik egyre inkább ki vannak téve annak a veszélynek, hogy az erőszak következtében megsebesülnek vagy életüket vesztik; mivel az erőszakos cselekmények elkövetői láthatólag kevéssé vagy egyáltalán nem törődnek tetteik ártatlan civilekre kifejtett hatásával;
F. mivel a politikai káosz és az erőszak következtében Líbiában az embercsempészek szabadon kihasználhatják az Európába kétségbeesetten eljutni vágyó migránsokat és menekülteket; mivel 2015 júniusában elindult az EU Földközi-tenger déli-középső részén folytatott katonai művelete, az EUNAVFOR MED (jelenlegi neve: Sophia művelet), amelynek célja, hogy felderítse, feltartóztassa és megsemmisítse az embercsempészek vagy emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan használt hajókat és a tevékenységüket lehetővé tevő eszközöket;
1. támogatja a líbiai politikai megállapodást és az ENSZ által vezetett tárgyalásokat, és felhívja a feleket, hogy működjenek együtt a nemzeti egység, stabilitás és inkluzivitás érdekében;
2. továbbra is mélyen aggasztja a folyamatos erőszak hétköznapi emberekre gyakorolt hatása Líbiában; úgy véli, hogy az erőszakos cselekedetek komolyan veszélybe sodorják annak reményét, hogy Kadhafi ezredes 2011-es bukását követően létrejöjjön egy demokratikus, plurális és békés Líbia; elítéli mindazokat, akik erőszakhoz fordulnak a politikai megosztottság kihasználása céljából;
3. továbbra is rendkívül aggasztónak tartja az ISIS/Dáis erőinek líbiai jelenlétét, és annak a tágabb régió biztonságára gyakorolt következményeit; úgy véli, hogy leginkább egy új líbiai kormány létrehozása biztosíthatná az ország stabilitását, és szállhatna szembe az ISIS/Dáis jelentette növekvő veszéllyel;
4. úgy véli, hogy Líbia instabilitása a Kadhafi ezredes 40 éven át tartó diktatúrája idején hozott döntésekben gyökerezik, mivel az ország megfelelő irányítási rendszer nélkül, gyenge kormányzati intézményekkel hagyta maga mögött a diktatúrát;
5. támogatja a nemzeti egységkormányt mint Líbia törvényes kormányát, és az egységkormány fennhatóságának elfogadására ösztönöz minden szereplőt és harmadik országot;
6. ösztönzi a politikai folyamatban való líbiai szerepvállalást, és hangsúlyozza az inkluzivitás fontosságát, többek között a nők, a civil társadalom, valamint az összes vallási és etnikai csoport, továbbá politikai és helyi szereplő bevonásával;
7. üdvözli az ENSZ líbiai támogató missziójának és az ENSZ-főtitkár különleges képviselőjének a béke, a megbékélés és egy stabil, inkluzív kormány megteremtésére irányuló erőfeszítéseit;
8. támogatásáról biztosítja a nemzeti egységkormányt és a líbiai népet az erőszak és a szélsőségesség elleni küzdelemben; úgy véli továbbá, hogy a nemzeti egységkormány létrehozása az egyetlen hitelt érdemlő lehetőség a béke, a stabilitás és a jólét biztosítására Líbiában, valamint az e célok megvalósítása előtt álló számos veszély és kihívás – úgymint terrorizmus és emberkereskedelem – leküzdésére;
9. mélységes aggodalmát fejezi ki a Líbiából a tengeren át Európába tartó menekültek kétségbeejtő helyzete miatt, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az átkelés során 2015-ben több százan életüket vesztették; bátorítja az EUNAVFOR MED Sophia műveletet, hogy hatékonyabb erőfeszítéseket tegyen a menekülthullám és a menekülteket kihasználó emberkereskedők kérdésének kezelésére;
10. felszólít valamennyi regionális szereplőt, köztük az Arab Ligát és az Afrikai Uniót, hogy működjenek együtt az ENSZ-szel és más nemzetközi szervezetekkel egy stabil, inkluzív és demokratikus Líbia felépítésében;
11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ), az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének/az Európai Bizottság alelnökének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ-főtitkár Líbiával foglalkozó különleges képviselőjének, az Arab Ligának, az Afrikai Uniónak, valamint a Líbiai Elnökségi Tanács képviselőinek.